A jogalkalmazó jogértelmezést végez, amikor a tényállás megállapítása után, előkeresi az adott ügyre vonatkozó jogszabályt, majd értelmezi és alkalmazza a normaszöveget a határozata meghozatala során. Az értelmezés azonossága nélkülözhetetlen a jogbiztonság és az egységes joggyakorlat kialakításához! Az egységes értelmezést a jogszabály indokolása mellett nagymértékben segítik a kommentárok és a szakirodalom. A minisztériumok és a kormányhivatalok törvényességi osztálya az önkormányzatok megkeresésére nem kötelező érvényű állásfoglalást általában hajlandó kiadni. Lényeges szerepe van a jogalkalmazói gyakorlat egységesítésében a kistérségi, megyei, és országos jegyzői fórumoknak is, ahol szakmai egyeztetéseken alakul ki a közös álláspont.
Gyakran előfordul, hogy a jogalkalmazónak nem állnak rendelkezésére a jogértelmezéshez segítők és kizárólag a saját tudására számíthat. A jogértelmezés ilyenkor lehet nyelvtani, logikai, analóg, jogdogmatikai, célkutató, jogalkotó és végül történeti. Az értelmezés megkezdése előtt azonban érdemes vizsgálni a hatályosságot (az időbeliség, a területiség és a személyi kérdését) Nem tévesztendő össze soha az érvényesség kérdésével, ami a jogszabály születésének formai előírásait határozza meg.
Nyelvtani, első csoportja a szó szerinti, amikor a szavak mindennapi életben használt jelentése (ragozás, igemód, kötőszó stb.) szerint kerül meghatározásra a kifejezés. (pl. és, konjunktív a vagy, alternatív feltétel; helyiség vagy a tulajdonában levő helyisége) Következő csoport az ún. terminus technikus, a hétköznapi nyelvhasználattól eltérő – jogi, műszaki vagy egyéb – szakkifejezés. (pl. hozzátartozó fogalma) Utolsó csoport a kontextuális, azaz a jogszabálykörnyezeten belül meghatározható kifejezés. (pl. munkaruha köztisztviselőnek és vegyi munkát végzőnek)
A következő nagy terület a joglogikai elvek, argumentumok kérdése:
- az ellenkezőből való következtetés (pl. aki másnak jogellenes kárt okoz, kötelező a megtérítése, de a kár önokozás esetén nem.)
- a kevesebbről többre következtetés - a többről a kevesebbre következtetés
- a hasonlóból való következtetés. (pl. bizonyítási eszközök esetén)
- az abszurd következtetés elve (pl. több értelmezési lehetőség közül az élettől elrugaszkodott variáció elvetendő).
Azonban bírósági jogértelmezések közül kiemelkedő a precedens (esetjog), amely az angolszász jogrendszert alkalmazó országokban a döntéshozatali eljárás alapja, de a kontinentális, így a magyar jogrendszerben is fontos szerepe van a Legfelsőbb Bíróság iránymutatásainak. A jogegységi határozat kötelező a bíróságokra, az elvi bírói döntések és a kollégiumi határozatok ugyan nem kötelezőek a bíróságokra, de az eseti döntésekben befolyásoló szerepük van. Analógia gyakori fajtája a kiterjesztő értelmezés és a hasonló tényállásra vonatkozó jogszabály alkalmazása.
Külön említést érdemel az a jogdogmatikai megközelítés, amely az adott jogág jogelveit (pl.
az önkormányzati ügyekben a szubszidiaritást és az autonómia elvét) hozza fel segítségül.
Kissé hasonló a célkutató értelmezés, amely az alkotmányos alapjogokra vagy az erkölcsi normákra utal vissza, illetve a jogszabály objektív célját kutatja pl. a preambulum alapján.
Értelmezésnél segítség lehet a jogalkotó szándékának feltárása a törvénytervezet indokolásából, vagy a jogszabályok meghozatala időrendi összefüggésének vizsgálata. A 2004-es EU csatlakozás óta a közösségi jogot is figyelembe kell venni.
Mellékletek
1.Melléklet - Magyarország Alaptörvénye, A helyi önkormányzatokról 32-34. cikk
32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény keretei között a) rendeletet alkot;
b) határozatot hoz;
c) önállóan igazgat;
d) meghatározza szervezeti és működési rendjét;
e) gyakorolja az önkormányzati tulajdon tekintetében a tulajdonost megillető jogokat;
f) meghatározza költségvetését, annak alapján önállóan gazdálkodik;
g) e célra felhasználható vagyonával és bevételeivel kötelező feladatai ellátásának veszélyeztetése nélkül vállalkozást folytathat;
h) dönt a helyi adók fajtájáról és mértékéről;
i) önkormányzati jelképeket alkothat, helyi kitüntetéseket és elismerő címeket alapíthat;
j) a feladat- és hatáskörrel rendelkező szervtől tájékoztatást kérhet, döntést kezdeményezhet, véleményt nyilváníthat;
k) szabadon társulhat más helyi önkormányzattal, érdek-képviseleti szövetséget hozhat létre, feladat- és hatáskörében együttműködhet más országok helyi önkormányzatával, és tagja lehet nemzetközi önkormányzati szervezetnek;
l) törvényben meghatározott további feladat- és hatásköröket gyakorol.
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
(4) A helyi önkormányzat az önkormányzati rendeletet a kihirdetését követően haladéktalanul megküldi a fővárosi és megyei kormányhivatalnak. Ha a fővárosi és megyei kormányhivatal az önkormányzati rendeletet vagy annak valamely rendelkezését jogszabálysértőnek találja, kezdeményezheti a bíróságnál az önkormányzati rendelet felülvizsgálatát.
(5) A fővárosi és a megyei kormányhivatal kezdeményezheti a bíróságnál a helyi
önkormányzat törvényen alapuló jogalkotási kötelezettsége elmulasztásának megállapítását. Ha a helyi önkormányzat a jogalkotási kötelezettségének a bíróság által a mulasztást megállapító döntésben meghatározott időpontig nem tesz eleget, a bíróság a fővárosi és a megyei
kormányhivatal kezdeményezésére elrendeli, hogy a mulasztás orvoslásához szükséges
önkormányzati rendeletet a helyi önkormányzat nevében a fővárosi és a megyei kormányhivatal vezetője alkossa meg.
(6) A helyi önkormányzatok tulajdona köztulajdon, amely feladataik ellátását szolgálja.
33. cikk
(1) A helyi önkormányzat feladat- és hatásköreit a képviselő-testület gyakorolja.
(2) A helyi képviselő-testületet a polgármester vezeti. A megyei képviselő-testület elnökét a megyei képviselő-testület saját tagjai közül választja megbízatásának időtartamára.21
(3) A képviselő-testület sarkalatos törvényben meghatározottak szerint bizottságot választhat, és hivatalt hozhat létre.
34. cikk
(1) A helyi önkormányzat és az állami szervek a közösségi célok elérése érdekében együttműködnek. A helyi önkormányzat részére kötelező feladat- és hatáskört törvény állapíthat meg. A helyi önkormányzat kötelező feladat- és hatásköreinek ellátásához azokkal arányban álló költségvetési, illetve más vagyoni támogatásra jogosult.
(2) Törvény elrendelheti a helyi önkormányzat kötelező feladatának társulásban történő ellátását.
(3) A polgármester és a megyei képviselő-testület elnöke önkormányzati feladatain kívül törvény vagy törvényi felhatalmazáson alapuló kormányrendelet alapján kivételesen államigazgatási feladat- és hatáskört is elláthat.
(4) A Kormány a fővárosi és megyei kormányhivatal útján biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi felügyeletét.
(5) Törvény a költségvetési egyensúly megőrzése érdekében a helyi önkormányzat törvényben meghatározott mértékű kölcsönfelvételét vagy más kötelezettségvállalását feltételhez, illetve a Kormány hozzájárulásához kötheti.
2.Melléklet – Magyarország helyi önkormányzatokról szóló 2011. évi CLXXXIX.
törvény 13.§
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. §:
13. § (1) A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen:
1. településfejlesztés, településrendezés;
2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása);
3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése;
4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások;
5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovar- és rágcsálóirtás);
6. óvodai ellátás;
7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása;
8. szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatások és ellátások;
9. lakás- és helyiséggazdálkodás;
10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása;
11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás, ivóvízellátás, szennyvízelvezetés, -kezelés és -ártalmatlanítás (csatornaszolgáltatás);
12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás;
13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok;
14. a kistermelők, őstermelők számára - jogszabályban meghatározott termékeik - értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is;
15. sport, ifjúsági ügyek;
16. nemzetiségi ügyek;
17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában;
18. helyi közösségi közlekedés biztosítása;
19. hulladékgazdálkodás;
20. távhőszolgáltatás.
(2) Törvény a helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó más helyi önkormányzati feladatot is megállapíthat.
3.Melléklet - Az Alkotmánybíróság által megállapított leggyakoribb önkormányzati törvénysértések
CÍM
Népszavazás
1/1992. (I.16.), 23/1992. (IV.21.), 40/1992 (VII.16.), 41/1992.
(VII.16.),
34/1993. (V.28.), 26/1996. (VII.3.), 14/1999. (VI.3.), 107./2007.
(XII.22.)
Lakcímbejelentés 12/1992. (III.25.), 767/2009. (VII.10.)
Adó
2/1992. (I.23.), 32/1993. (V.26.), 7/1996. (II.23.), 25/1997.
(IV.25.), 57/1998. (XI. 27.), 49/2000. (XII. 18.), 50/2000.
(XII.18.), 22/2001 (VI.29.), 59/2001. XII.7.), 6/2003. (III.13.), 30/2003. (VI.2.), 47/2004.
(XII.1.), 25/2005. (VI:24.), 7/2007. (II.28.), 48/2007.
(VIII. 3.), 55/2008. (IV.24.), 124/2009. (XII.17.), 136/2010.
(VIII.8.)
Helyi Építési Szabályzat és Építéshatóság
20/1992. (IV.7.), 42/1992. (VII.16.), 36/1995. (VI.2.), 27/2000.
(VII.6.), 20/2001. (VI.11.), 30/2001. (VI.29.), 38/2001. (X.19.), 12/2002. (II.20.), 7/2003. (III.13.), 26/2003. (V.30.), 11/2004.
(IV.7.), 39/2004. (X.15.), 24/2005. (VI.24.), 50/2007. (VII.10.), 11/2008. (I.31.), 100/2008 (VII.11.), 139/2008 (XI.20.), 164/2008 (XII.18.), 167/2008. (XII.18.), 58/2009. (V.22.), 21/2011 (III.30.), 47/2011. (VI.9.), 52/2011. (VI.24.), 53/2011. (VI.24.)
Szervezeti és Működési Szabályzat
31/1992 (V.29.), 43/1992 (VII. 16.), 49/1992 (IX.26.), 49/1994 (X.26.), 13/1997. (II.28.), 40/1998. (IX.25.), 43/2000. (IX.24.), 57/2000. (XII.19.), 19/2001. (VI:11.), 34/2002. (VII.11.), 3/2005.
(II.25.), 83/2008. (VI.13.), 120/2008. (X.3.), 43/2009. (IV.3.) Közszolgálati
jogviszony
26/1994. (V.10.), 43/1996. (X.22.), 46/1996. (X.22.), 39/2001.
(X.19.), 43/2002. (X.11.), 60/2002. (XI.28.), 56/2003. (XI.13.), 152/2008. (XII.10.)
Szociális kérdések 32/1994. (VI.2.), 38/1994. (VI.24.), 9/1998. (III.27.), 38/1999.
(XII7.), 1/2000. (II.23.), 60/2001. (XII.20.), 18/2002. (IV.25.),
57/2002. (XI.28.), 8/2006. (II.22.), 48/2009. (IV.24.), 69/2009.
(VI.25.), 14/2010. (II.5.), 135/2010. (VII.8.)
Köztisztaság
40/1994. (VI.30.), 41/1994. (VI.30.), 14/1997. (II.28.), 26/1997.
(IV.25.), 43/1997. (VII.1.), 54/1998. (XI. 27.), 31/1999. (X.30.), 44/2001. (XI.17.), 24/2011. (III.30.)
Állattartás
6/1995. (II.22.), 23/2000. (VI.28.), 14/2001. (V.14.), 28/2001. (VI.
29.), 1/2003. (I.14.), 53/2003. (XI.13.), 27/2004. (VII.7.), 9/2006.
(II.22.), 77/2006. (XII.20.), 29/2007. (V.17.)
Közbeszerzés 10/1999. (IV.28.), 34/2001. (VII.11.), 35/2001. (VII.11.), 20/2003.
(IV.18.)
Lakások
59/1994. (XII.20.), 5/1995. (II.22.), 7/1995. (II.22.), 8/1995.
(II.22.), 39/1995. (VI.2.), 10/1996. (VII.9.), 33/1996. (VII.9.), 11/1997. (II.28.), 34/1998. (VI.25.),
3/1999. (III.24.), 5/2000. (III.17.), 10/2000. (III.31.), 4/2001. (II.15.), 42/2001. (X.30.),
20/2002. (V.30.), 75/2002. (XII.19.), 5/2003. (III.13.), 57/2003.
(XI.2.), 4/2005. (II.25.), 90/2009. (IX.24.), 195/2010. (XII.17.), 196/2010. (XII.17.)
Tiszteletdíj
6/1996. (II.23.), 46/2002. (X.11.), 48/2002. (X.11.) 77/2002.
(XII.19.), 37/2003. (VI.26.), 37/2003. (VI.26.), 60/2004. (XII.14.), 118/2009. (XI.20.)
Önkormányzati törvényt érintő
határozatok
32/1992. (V.29.), 15/1998. (V.8.), 3/2003. (II.7.)
Vagyontárgy 11/2002. (III.20.), 78/2006. (XII.20.)
4.Melléklet - ÁSZ átfogó jelentés a gyakori önkormányzati hibákról. ÖSSZEFOGLALÓ
A HELYI ÉS A HELYI KISEBBSÉGI ÖNKORMÁNYZATOK