E sz té tik a i érzelm ek

i. M ár az érzéki, különösen látási és hallási benyom ások (egyes színek és hangok, színcsoportok és h an g csoportok) kapcsolatosak elem i esztétikai érzelm ekkel, azaz kellem esek ­ nek, sőt szépeknek találjuk őket, anélkül, hogy egyébként valam it je le n te n é n e k szám unkra. Az egyes szín ekn ek m in ő ­ ségük szerin t más és más a hangulati velejárója. A vörös, n aran cs és sárga ingerel, a kék és viola lehangol, a zöld nyugodt öröm et okoz Ha a fény erőssége csökken, a szín izgató ereje is m egfogyatkozik. A szinteltség foka szintén befolyásolja a színnel já ró érzelm et. Csekélyebb színteltséggel k isebb erejű érzelem já r. Pl. a vörös szín m ár nem oly izgató, ha teltsége an n y ira csökken, hogy rózsaszínné változik ; a sö tétv io la m ég szom orú kom olyságot kelt, de ha teltsége lilává m érsék lő d ik , a szelíd ábrándozás színévé válik. Az érzelem szem pontjából nagyon fontos még a színek kom binációja.

A harm ó n ia érzelm ét leghatékonyabban az ellentétes (k i­

JàA'i OAM

egészítő) színek v á ltjá k ki (vörös-zöld, naran cs-k ék , sá rg a - violett).

N em csak a színek, hanem az ala ko k is v álth atn ak k i szép­

érzést ; a képzőm űvészetek h atása épen ezen alapul. Az elem i esztétikai érzelm ek keletkezésében a szem lélettel já ró izom - érzeteknek nagy szerepük van. (v. ö. 31. 1.) E gy g eom etriai díszítés ak k o r tetszik, ha k ö rv o n a la it m érsék elt erejű, átlag könnyű szem m ozgással k ísérh etjü k . E llenben ha szokatlan szem m ozgatást kíván, kellem etlen, m e rt több sik ertelen k ís é r­

le te t kell ten n i az alak fölfogására erős izom érzetekkel k a p ­ csolatban. B egyakorlás u tán esetleg a szokatlan alak te tsz e ­ tősnek tű n ik fel. A szim m etria tetszik, m e rt egyform án le ­ folyó szem m ozgást kíván ; bizonyos form ák ugyanis egyenlő­

távolságokban ism étlődnek. E llenben az aszim m etria k elle­

m etlen, m ert új alkalm azkodást követel.

Az egyes h a n g o kk a l is kapcso lato sak elemi esztétik ai érzelm ek. A m ély hangok, a kom olyság, ünnepélyesség, m él­

tóság, gyász hangjai, a m agas han g o k az öröm , vidám ság, tréfa kifejezői. A h an g o k k a l kapcsolatos érzelem m inősége a.

h an g m agasságán és erején kívül legjobban színezetétől függ, m elyet az egyes hangszerek anyagi összetétele és szerkezete h atáro z meg. A fuvola lágy, epedő s bánatos, a tro m b ita h arcias és víg, az orgona kom oly és ünnepélyes, a zongora és hegedű a legváltozatosabb érzelm ek kifejezője. K é t vagy több hang együtthangzása sokszor kellem es (konszonancia) ; így, ha a han g o k egym ással az oktáv, kvint, k v art, nagy és kis tere viszonyában állanak. M inden m ás intervallum többé- kevésbbé kellem etlen (disszonancia). A konszo n an cián ak és disszonanciának különféle fokai v annak. A han g o k esz tétik ai h atásá n ak egyik főtényezője m ég a ritm us, azaz a han g o k bizonyos egységeinek lassúbb vagy gyorsabb szabályszerű váltakozása (v. ö. i3. §.).

2. Az érzéki benyom ásokhoz fűződő esztétik ai érzelm ek sokkal gazdagabbak, ha a benyom ásokhoz azonnal em lékképek (képzetek) kapcsolódnak. A legarányosabb arc, a legszabályo­

sabb fej is kellő h atás nélkül m arad, h a kifejezéstelen. K é p ze­

tein k elevenítik m eg a form ákat, tö ltik m eg azokat tarta lo m ­ mal s teszik ő k et befejezettekké. Egy term észeti jelen ség vagy m űalkotás, m ely képzeletetiinket foglalkoztatja s a rra indít, hogy az alkotó gond o latát könnyen és hirtelen kövessük, sokkal gazdagabb és erősebb esztétikai érzelm et vált ki, m int a puszta hang vagy színcsoport. Ezen esztétikai érzelm ek te h á t vegyesen érzéki és éitelm i érzelm ek, m ert a term észeti vagy m űvészeti tárg y ak egyrészt érzéki alakjuknál, m ásrészt szellemi tarta lm u k n ál fogva k e ltik fel b en n ü n k őket.

Az esztétikai érzelm ek egyik legfőbb jellem ző sajátsága az érdeknélküliség .Az esztétikai érzelm ek egyik föltétele, hogy az élet szolgálata alól fölszabaduló m űködésekre vonatkoznak.

Az íz- és szagérzeteknek nem tu lajd o n ítu n k esztétikai érté k et, m ert az élet közvetlen érdekeitől nem fü g g etlen ek ; ellenben a h angot és színt m ár szépnek ta rtju k ,

3. A term észet és a m űvészet szépségeit, am ennyire csak az iskolai életben lehetséges, szem léltetni, figyeltetni s m eg­

beszélni kell a tanulókkal, hogy így esztétikai érzelm eiket fólébresszük, erő sítsü k s m egnem esítsük. Az iskola m inden részében tisztaságnak és re n d n ek kell uralkodnia. Az iskolai terem barátságos és lehetőleg kép ek k el földiszített legyen.

A taníló egész föllépésével (ruházatával, taglejtéseivel, beszé­

dével, írásával) m utassa meg, hogy át van hatva a szép érzel­

métől. íg y tanítv án y aib an kellő fogékonyságot fejleszt ki a term észet és m űvészet tárg y ain ak későbbi értelm es és művészi szem léletéhez. A ta n u ló ka t k ezdettől fogva szoktatni kell a m egfelelő illedelm es és szép te s tta rtá s ra s b eszédm odorra;

m inden m esterk éltség et és közönségest keriiltetni kell velük.

T isztátalan ság és rendetlen ség a ru házatban, könyvekben nem m a ra d h a t figyelm eztetés, sőt b ü n tetés nélkül. A külső tiszta­

ság a belsőnek jele. Aki a szépben gyönyörködik, a d u rv á t és közönségest elutasítja magától. íg y válik a szép érzelm e az erkölcsös viselkedés lépcsőjévé.

A vallásoktatás a szentírás költői szépségeinek m eg érté­

séhez vezet. A vallásnak sok vonatkozása van a m űvészetek­

hez : az egyházi dalokban, képekben, tem plom okban,

orgoná-ban, haran g b an , sírem lékekben. A költészet, m ely a m aga k ö n nyen m egragadható szépségében a gyerm eknek is hozzá­

férhető, a szépérzelm ek örö k k é új fo rrását nyitja meg. A k ö l­

té sz e t h atása a képzelet m űködésén és az együttérzésen a la p ­ szik. F ökép a költészet (irodalom ) és tö rtén elem pótolja a gy erm ek n ek azt, am it a valóság nem a d h a t m eg neki. A való­

ságban nem é iin tk e z h e tik a gyerm ek Já n o s Vitézzel, Toldi Miklóssal, H ollós M átyással, de a k ö ltészetben s a tö rténelem ben a képzelet és együttérzés közvetítésével igen. E g y ü tt érez és akar, együtt örül és szenved, együtt tervei és győz velük, tő lü k nyeri id eáljait (N apóleonnak pl. m ár g y erm e k ­ k o rá b an Ju liu s Caesar volt eszménye). A gyerm ek hősies (heroikus) term észete a k öltészet fa n tasztik u s világában n y er kielégülést. A költem ények olvasása ne csak értelm es, hanem szép is legyen (szavalás). A term észeti ism erete k ta n ítá sa többször u ta lh a t a term észetben u ralkodó h arm o n ik u s forma- és színpom pára s csodálatos törvényszerűségre. A rajz a szép term észeti s m űvészi tárg y a k szem léltetése és utánzása által egyszersm ind rá k ép esíti a ta n u ló t arra, hogy a ra jz o lt vagy fe ste tt m ű tárg y a k at m egértse s esztétikailag élvezze. A torna a testn ek nem es ta rtá s t s könnyed, tetszetős m ozgást k ö l­

csönöz. Az írástanítás szép betűform ákhoz és tisztasághoz szo k tat ; az énektanítás a hangok szépségének s ö sszhangjá­

n a k világába vezet. E zeken felül a tan ító n ak m ég sok egyéb alkalm a van a gyerm ekek esztétik ai érzelm ének fejlesztésére (iskolai ünnepélyek, k irán d u lá so k ; em lékm űvek, szobrok, épületek, m úzeum ok, m űvészeti gyűjtem ények tanulságos m egszem léltetése). Ez alkalm akat fölhasználva, előkészítheti a g y erm ek ek et a m űvészet term é k ein ek m agasabbfokú élve­

zésére.

45. §. E rk ö lcsi értelm e k .

i. Az erkölcsi (etikai) érzelm ek a k k o r keletkeznek, am i­

dőn a m agunk vagy m ások cselek ed eteit a jó szem pontjából m egitéljük. A jó cselekedet m iatt é rz e tt öröm et, a rossz cse­

lek ed et m iatt é rz e tt fájdalm at erkölcsi érzelem nek nevezzük.

Ez érzelm ek felölelik az em ber a k a ra tá n a k és cselekvésének egész te rü le té t s az a k a ra t és cselekvés helyeslésében vágj’

helytelenítésében n yilatkoznak aszerint, am int azok m eg­

egyeznek vagy ellenkeznek az erkölcsi tö rvényekkel és esz­

m ényekkel. Az egyesek a k a ra ta és az erkölcsi eszm ény között való összhang vagy ellentét az erkölcsi helyeslés vág}' a h ely­

telenítés érzelm ének s ezek sokféle fokozatának forrása. A h e ­ lyeslés m egcsodálássá és lelkesedéssé em elkedhetik, a h e ly te ­ lenítés erkölcsi fölháborodássá és irtózottá fokozódhatik.

Általánosságban azon cselekedeteket ta rtju k jók n ak , melyek a társadalom ja v á ra és helyesen érte lm e zett ja v u n k ra szolgál­

nak s azokat ítéljü k rosszaknak, m elyek a m agunk ja v á t a társad alo m k á rá ra célozzák. Az ítélkezés m értéke saját erkölcsi tu d atu n k b an van. H a az em ber a saját a k a ra tá ra és cselek­

vésére alkalm azza ezt a m érték et, erkölcsi tu d a tá t lelkiism e­

retnek hívjuk. A lelkiism eret m int értékelő a cselekvés előtt tanácsol, in t és figyelmeztet, u tána dicsér, vigasztal, vagy dorgál (a lelkiism eret furdalása, aggodalm as nyugtalansága).

Tág, alvó, ném a lelkiism eretről ak k o r beszélünk, ha az erkölcsi érzelm ek kellő alkalom m al nem jelen tk ez n ek az o n n al; ellen­

kező esetben élénk, éber vagy gyöngéd lelkiism eretről szólunk.

A lelkiism eret, m int saját a k a ra tu n k a t s cselekvéseinket é r té ­ kelő erkölcsi érzelm ek összege jó rész t eredeti örök lö tt lelki diszpozíciónktól, neveltetésünktől, a társad alm i környezet hagyom ányos erkölcsétől stb. függ.

Az erkölcsi érzelem nek sokféle form ája van. Ilyen a jo g ­ érzés. Ez azt követeli, hogy az em beri szem ély m éltóságát és igazságos igényeit szabad tevékenységében sem m agunknál, sem m ásoknál senki meg ne sértse. A jogérzés fo rrása a k a ­ ra tu n k n a k és cselekvésünknek a jo g eszméjével, vagyis az em beri szem ély helyes tiszteletével való m egegyezése vágj’

ellenkezése (V. ö. a jogérzés keletkezését a gyerm ek j á t é ­ kában).

Az erkölcsi m egelégedettség érzelm e hat át bennünket, ha m u n k án k at elvégeztük, viszont nyugtalanság, elégedetlen­

ség, ha elm ulasztottuk. A m agunk s a társadalm i közösség

irá n t való kötelesség ü n k re vonatkozó erkölcsi érzelm et kö te­

lességérzésnek hívjuk.

2. N em csak a cselekvések b irálatával kapcsolatos érzel­

m eket hívjuk erkölcsi érzelm eknek, hanem tágabb értelemben egyéb érzelm eket is.

Azt az érzelm et, m ikor m ások fájdalm a vagy öröm e b en n ü n k is hasonló lelkiállapotot kelt, részvétnek nevezzük.

E g y ü tt ö rv en d ü n k az örvendőkkel és síru n k a sírókkal.

A részvét ereje attó l függ, vájjon voltu n k -e m ár hasonló hely­

zetben, volt-e m ár részünk hasonló öröm ben vagy fájdalom ­ ban, vagy ha ez nem tö rté n t, elég élénken tu d ju k -e k é p z e le ­ tü n k segítségével em b ertársu n k jó- vagy balsorsába b eleg o n ­ dolni m agunkat ? E lein te inkább csak a ro k o n ság vagy b a r á t­

ság által hozzánk kap cso lt szem élyek irá n t érzünk részvétet, fokozatosan azonban teljesen idegen em berek öröm ében és b ánatában is osztozkodunk.

Azon érzelem , m elyet szeretetnek nevezünk, nagyrészt a részvét érzelm e. A szeretet nem csak egyes egyénekre, hanem a társad alm i közösségekre (család, szülőhely, haza, em beriség) is irán y u lh at. Ö rv en d ü n k a haza virágzásán, szom orkodunk balsorsán, é rd e k e ié rt áldozatokra is készek v á g ju n k . M indez érzelm eket összefoglalóan hazazeretetnek (patriotizm us) n e ­ vezzük.

A részvét érzelm ének ellentétei az irigység és káröröm . Az előbbi az együttöriilés hiánya, sőt a m ások sik erén vagy szerencséjén való b ánkódás ; az utóbbi a m ások szeren csét­

lenségén való gyönyörérzelem . Az olyan ak arato t, m elynek célja a m ás (alter) java, altru isztiku sn a k, az olyant pedig, m elynek célja saját én ü n k (ego) ja v a a m ás ro v á sára is, egoisztikusnak nevezzük.

A részvétérzelm eknek jelentőségét eléggé m u tatja az, hogy ra jtu k nyugszik az egész társadalm i élet. N em csak lehetővé teszik, hanem m egszépítik s m egnem esítik az em beriség társa s együttlétét. A részvétérzelm ek egyesítik az em bereket, n élk ü lü k a társadalom m eg nem állhatna, a közös m u n k án alapuló k u ltú ra k i nem fe jlő d h e te tt volna ; ezek a fo rrásai a

vigasztalásnak, a fájdalm ak enyhítésének, az önfeláldozásnak, az em b erb aráti intézm ényeknek.

Sokszor nem tu d ju k m egokolni m ások irá n t való vonzó­

d ásunkat, vele való együttérzésünket. Ezt az érzelm et rokon- szenvnek (szim pátia) hívjuk. E llen téte a m eg nem okolható idegenkedés, a részvét in dokolatlan hiánya : ellenszenv (anti- patia). A rokon- és ellenszenvnek is m egtalálh atju k azonban okját tu d a tu n k h átteréb en (hom ályos képzeteinkben, velünk született diszpozíciónkban, azaz term észetü n k bizonyos irá n y ­ ban való hajlam ában vagy idegenkedésében). V alakit pl. első lá tásra m egkedvelünk, vonzódunk hozzá; később ennek o k át abban találjuk meg, hogy egy ro k o n u n k vagy b a rá tu n k h aso n ­ lít a m egkedvelt személyhez. H asonlókép valam ely ellensé­

günkhöz hasonló arctól azonnal ö n k énytelenül idegenkedünk.

A rokon- és ellenszenv sok igazságtalanság forrása.

3. M indnyájan a társadalom nagy szervezetének tag jai vagyunk ; m int ily en ek n ek m egvan a társadalom ban a helyünk és tevékenységünk köre, ennélfogva többé vagy kevésbbé é r té ­ kesek vagyunk. S aját szem élyes érté k ü n k érzelm et önérzetnek nevezzük. Az ö nérzet főkép a bátorságban és önbizalom ban nyilvánul. Az igazi önérzet, m in t személyes é rté k ü n k helyes m egbecsülését kisérő érzelem, szerénységgel és alázatossággal kapcsolatos. E gyéniségünk túlbecsülését szerénytelenség és kevélység érzelm e kiséri. Ö nérzetünk egyébként egész lelki m ivoltunkat befolyásolja, m inden tevékenységünkben m eg­

nyilatkozik, m indig új m u n k ára késztet.

Túgabb é rte le m b e n az e rk ö lc si érze lm e k h ez s z á m íth a tju k m ég a tü re le m , tis z te le t és h á la é rz e lm e it s ezek k im e ríth e te tle n , a n y elv ú tjá n k i n em fe je z h e tő á rn y a la ta it. A n y e lv n e k u g y a n is a rá n y la g k e v és szava v a n az é rz e lm e k je lz é s é re , m ert a n y e lv k e z d e ttő l fo g v a in k áb b a k ü lső v ilá g tá rg y a in a k m e g n e v e z é sé re szo lg ált. Csak a k u ltú ra fejlő d ésév e l, az é rz e lm e k fin o m o d ásáv al s e lk ü lö n ü lés év e l k a p c s o la tb a n té r t n a g y o b b m é r­

té k b e n a fig y elem az é rz e lm e k re s n y e rte k ezek m e g k ü lö n b ö z te tő n e v e k e t.

Ö röm , h ála, re m é n y stb. az é rze lm e k eg ész o sz tá ly á t fo g la ljá k m a g u k b a n , m ely n e k e g y es á r n y a la ta it sokszor n em egy szóval, h a n e m csak h o ss z a ­ sabb k ö rü lírá s s a l fe je z h e tjü k ki.

4. Az erkölcsi érzelm ekkel közeli rokonságban van a vallásos érzelem. E n n e k lényeges elem ei : az Istentől való föl- té tle n függésnek, a félelem nek és tiszteletnek, a cso d álatn ak és m egadásnak, m eg a szeretetn ek érzelm ei, m ásrészt az áh itat, a belső odaadás és nyugalom , a hála, bizalom , rem ény és alázat élm ényei. A vallásos érzés am a m eggyőződésnek kísérője, hogy az em ber és ez a világ legbensőbb von atk o zás­

ban áll egy érzékfölötti lénnyel, am elyben eszm ényeink

meg-t

valósulnak s am elyben földi é rté k e in k abszolút b izto síték o t n y e rn e k : az örök, végtelenül bölcs és jó Isten b en . C sakis egy ilyen lény eszm éje tu d ja kielég íten i az em beri szív tökéletes­

ség u tán való vágyát (V. ö. az ószövetségi zsoltárokat).

46. §. A z erk ölcsi ér te lm e k n e v e lé se .

Az értelem fejlesztése általában a tanítás. Az érzelm ekre s az a k a ra tra való terv szerű h atás pedig a nevelés. Az iskola nem csak tan ító in té zet, hanem egyszersm ind nevelőintézet is.

Az erkölcsi nevelés szem pontjából az érzelm eknek sokkal nagyobb jelen tő ség ü k van, m int a g o n d o lato k n ak (k é p zetek ­ nek). Az utóbbiak csak abban az esetben irán y ítják az a k a ra ­ to t és cselekvést, h a erős érzelm ekkel kapcsolatosak.

i. A csatéul az a talaj, am elyen erkölcsi é rté k ité le te k s erkölcsi érzelm ek keletkeznek. A szülők, nevelők és ta n í­

tó k erkölcsi Ítéletei ébresztik fel s nem esítik m eg a g y e r­

m ek érzelm eit s ad n ak viselkedése szám ára szilárd szabá­

lyokat. G yakori látása és hallása annak, am i erkölcsileg jó ; az otth o n és iskolában való erkölcsös cselekvés s m in d an n ak távoltartása, ami az erkölcsi érzelm eket sérti s viszont az erkölcstelennek (a hazugságnak, kötelességm ulasztásnak, ön­

zésnek stb.) lekicsinylése és m egbüntetése : m indez a leg­

nagyobb jelen tő ség ű a gyerm ek erkölcsi fejlődésére. Csakis ilyen környezetben, ahol a gyerm eknek gyakori alkalm a van erkölcsösen érezni s erkölcsi Ítéleteket alkotni, fog h o zzá ­ szo kn i az erkölcsös cselekvéshez. A kom oly és szeretetteljes figyelm eztetések, ju talm a k és b ü n tetések is a rra szolgálnak,

hogy a gyerm ek igazság- és kötelességérzését erősítsék, lelki­

ismeretét m indig fogékonyabbá tegyék.

Az erkölcsi vonatkozású tárg y a k b an (vallástan, tö rté n e ­ lem, költészet), m elyekben cselekedetek elbírálásáról van szó, m ag u k k al a tan u ló k k al is kell erkölcsi Ítéletek et alk o ttatn i, esetleg erkölcsi szabályt levonatni. E záltal erkölcsi belátásuk m élyül, erősbül és tu d ato sab b á válik.

2. A részvétérzelm ek áp olásának és fejlesztésének főhelye a család. I tt tan u lja m eg a gyerm ek m agát m ások helyzetébe beleélni, m ások bajával eg y ü ttérezn i s a felebaráti szeretetet gyakorolni. A tan ító a részvétérzelm ek et főkép a jó iskolai közszellem nek, a gyerm ekek egym ás irá n t való szeretetének, barátság án ak , szolgálatkészségének fejlesztésével, az irigység és k árö rö m elnyom ásával ápolja. A kellő m elegséggel és le l­

kesedéssel végzett történettanítás az altru isztik u s érzelm ek­

n ek általában, a földrajzi o k tatás a hazaszeretet érzelm ének, a természet rajzi ta n ítá s a növények és állatok irá n t való vonzalom nak és k ínzásuktól való tartó z k o d ásn ak ápolására alkalm as.

3. A nevelés egyik főcélja az, hogy a gyerm ekben lassan - k in t kifejlődő önérzetet helyes irán y b an fejlessze és ped ig a túlságosan erős ö n érzetet visszafejlessze s a nagyon is gyenge ö n érzetet pedig erősítse. E tek in tetb en is a nevelőnek kell megfelelő p éld ak é p ü l szolgálnia. M inthogy pedig az önérzet a saját é rté k ü n k rő l táp lált m eggyőződésünkön (önbecsülésün­

kön) alapszik, ennek m é rté k é t pedig bizonyos külsőségek (gazdagság, ruházat, k itü n te té se k stb.) m eg h am isítjá k : a n ev e­

lőnek elsősorban arról kell a g y erm ek et fölvilágosítania, v á j­

jo n mi adja meg az em bernek igazi értékét ? A vakm erő, gőgös és ö n h itt gyerek túlságos ö n érzetét az igazi erkölcsi érték ű em ber szerénységének hangoztatásával törek szü n k tom p ítan i ; a gyakori b ü n tetés és dorgálás sokszor az ellenkező h a tá st eredm ényezi. A g ú n yn evektő l őrizkednie kell a tan ító n ak ; ezek joggal sértik a gyerm ek fejlődő önérzetét.

4. Az erkölcsi nevelés egyik legkiválóbb eszköze az ellen­

tétes érzelm ek fölkeltése. E gyik érzelm et a m ásikkal, az ellen­

tétessél kell m integy legyőzetnünk. H a a gyerm ek lustaság ra h ajlan d ó n a k m utatkozik, valam i m ódon becsvágyat (am bíciót) kell benne k e lte n ü n k ; a dicsöségvágy elm éjének és testén e k különös m egfeszítésére tu d ja őt sarkalni. H a túlságosan játék o s term észetű, vágyat kell belőle k iv áltan u n k a szellemi m u n k á­

val já ró gyönyörök után. H a nem tu d ja figyelm ét lek ö tn i, olyan ism eretek k el foglalkoztassuk, am elyek é rd ek lő d ését és k íváncsiságát felébresztik s így lassan k in t más dolgok figye­

léséhez is hozzászoktatjuk. E zt nevezzük az érzelm ek p o liti­

kájának.

5. M ár am a szoros viszony is, m elyben az erkölcsi é rz e l­

m ek a vallásos érzelem m el állanak, a rra utal, hogy az iskolai életet vallásos szellem nek kell áth atn ia. A gyerm ek vallásos érzelm e először főkép képzeletének tárgyaihoz kapcsolódik ; később az elvontabb értelm i elem is m indinkább elő térb e lép, különösen a vallásoktatással kapcsolatban. A vallásos érzel­

m et elsősorban a jó példa s a vallási g y ak o rla to k ra való szok­

ta tá s fejleszti. A biblia szem léletes tö rté n e te i élénken foglal­

k o ztatják a gyerm ek k é p z e le té t s a gyerm ek értelm i fo kának a legjobban m egfelelnek. V annak azonban a vallástan n ak olyan tárgyai is, m elyeknek elvontsága különösen p ró b á ra teszi a h ito k ta tó tan ító i készségét s nehézzé teszi a gyerm eki elm e színvonalához való leereszkedést.

47. §. A z érzelm ek lefo ly á sa és k ap csolata.

i. Jelen tő s szerepe van az érzelm ek keletk ezésén él az asszociációnak. E lőbbi tap asz talatain k em lék k é p eit belevisz- sziik a tárg y a k b a és folyam atokba s így az egyes em lék k é­

pekhez kapcsolódó kellem es vagy kellem etlen érzelem is á tsz á r­

m azik a hozzájuk hasonló tárg y ak ra. E záltal az em lék k ép ek et fölkeltő dolgok érzelm i h atása igen gazdaggá válik. P etőfinek jo b b an te tsz e tt az alföldi róna, m in t a kies felföld, m ert a végtelen ró n a szem léletével egyszersm ind a szabadság, k o r ­ látlan ság gondolata k apcsolódott lelkében ; m inthogy az Alföld ró n á já t a szabadság szim bólum ának te k in te tte , a ró n a szem ­

lélete ugyanolyan érzelm et k e lte tt benne, m int a szabadság- eszméje. A látási benyom ás szem pontjából m ajdnem azonos, a k á r v ért lá tu n k folyni, a k á r vörös festék et ; az előbbi m égis asszociáció ú tján (pl. a te s t m etszésére gondolunk) k ellem et­

len érzelm et vált ki, míg az utóbbi közönyös m arad. Egy acéldarab érzelm i szem pontból nem é rin t b ennünket, de egy

len érzelm et vált ki, míg az utóbbi közönyös m arad. Egy acéldarab érzelm i szem pontból nem é rin t b ennünket, de egy

In document A LELKI ÉLET (Pldal 103-121)