É rzék i érzelm ek

i. T estü n k b en állandóan k ét ellentétes folyam at megy végbe: a bom lás és m egújulás folyamatai. T estü n k állandóan bom lásban van ; de eszünk, iszunk és alszunk s így m eg­

ú jítju k erőnket. Az élet épen azt jelen ti, hogy te stü n k fönn­

ta rtja m agát azon erő k k el szemben, m elyek bom lását

okoz-7 K o m is Gy. : A lelki élet ism ertetése.

z á k ; az élet a bom lási és m egújulási folyam atok egyensúlyo- zódását jelen ti. A külső világ folyton h a t re á n k a m aga ingereivel. H a ezek szervezetünk im én t je lz e tt m űködéseinek ja v á ra vannak, kellem eseknek érezzük őket ; ha k áro sak , kellem etleneknek. Az érzék i érzelem te h á t érzetein k n ek ön- fe n n ta rtá su n k ra vonatkozó é rté k é rő l é rte sít b ennünket. E b b en áll az érzelem nagy biológiai jelentősége. Az érzelm ek sz e r­

vezetü n k n ek m integy őrei. Ami gyö n y ö rt okoz, ahhoz sz e r­

vezetünk ragaszkodik, am i pedig fájdalom m al já r, azt ip a r­

k o d ik táv o ltartan i. Az állatn ak és a gyerm ek n ek az érzelem a legfőbb vezére ö n fe n n ta rtásáb a n ; eszik, iszik, mozog, játszik , am ig kellem es neki.

T erm észetesen a bonyolultabb életföltételek finom abb, jo b b an alk alm azo tt v isszahatásokat követelnek. Az érzelem később nem egyedül vezérel b e n n ü n k e t visszahatásainkban.

A gondolkodás m egism erteti velünk az épen beható in g er jö v en d ő következm ényeit is. E z é rt az egyelőre kellem etlen érzelm eket kiváltó in g ere k et is hatn i engedjük, hogy később gyönyört okozzanak és tá v o lta rtju k a p illan atn y i g yönyört okozó in g erek et, hogy k ik erü ljü k a később bekövetkező fá j­

dalm as következm ényeiket.

Az érzettel kapcsolatos érzelm ek, m elyeket érzethangulat­

n a k is hívnak, m in d en ek elő tt függnek az érzet erősségétől.

Van egy m axim ális határ, m elyen túl az érzet kellem etlen érzelem m el (hangulattal) já r, vagyis m in t fájdalom nyilvánul (vakító fény, nagy nyom ás vagy szorítás, re n d k ív ü l erős hang, forróság, hideg). Á ltalában a középszerű, m érsék elt erejű érzetek k ap csolatosak kellem es érzelem m el (m érsékelt erejű fény, h a n g ; csiklandozás, langyos fürdő). M ennyire befolyásolja az érzettel já ró érzelm et (érzethangulatot) az érzet m inősége, eléggé m u tatja az, hogy pusztán a m inőség alapján, te k in te t nélkül az erősségre, egyes érz e te k e t kellem eseknek, m ásokat k ellem etlennek m o n d u n k (az édes kellem es, a k eserű k e lle ­ m etlen, az ibolyaillat kellem es, a hullaszag kellem etlen).

2. Bizonyos h atárig a gyerm ek érzéki érzelm einek szabad folyást kell en g ednünk ; az érzék e k gyakorlása, a látás, a

b a llá s és a m ozgás gyönyört okoz a gyerm eknek. E g y éb ­ k é n t az érzéki (különösen az ízléssel járó ) érzelm ek fölött az ak a ra t u ralk o d jék . A szülőknek és ta n ító k n a k a m é r­

té k le te s s egyszerű életm ódban p éld ak é p ü l kell előljárniok ; m o n d jan ak le n éh a bizonyos élvezetekről, hogy a g y erm e k ek ­ n e k m egm utassák, hogy nem m inden érzéki vágynak szabad azonnal engednünk. A g y erm ek et egy-egy kisebb nélkülözte- téssel hozzá kell szo k tatn i az önm egtagadáshoz, nem kell azonnal m inden kív án ság át teljesíten ü n k (v. Ö. a sp á rta ia k nevelését a ruházat, étkezés, fekvőhely stb. dolgában).

Ig y e k e z z ü n k az e rő fe sz íté sre v aló k é p e s s é g e t m a g u n k b a n cse k ély ö n k é n v te s és n a p o n k in ti g y a k o rla to k k a l é lé n k e n fe n n ta rta n i. Ez a z t je le n ti : L ég y re n d s z e re s e n h ő sie s k is d o lg o k b an , m ely e k n em é p e n sz ü k s é g e s e k ; té g y m in d e n n a p v alam it, h a m á s é rt nem , m a g á é rt a fá ra d s á g é rt, h o g y h a a sz ü k sé g ó rá ja e lé rk e z ik , ez n e ta lá ljo n e rő tle n ü l és k é s z ü le tle n ü l! Az e f a jta ö n m e g ta g a d á s azz al a b izto sítás i p é n zz el h a s o n líth a tó össze, m e ly e t v a la k i v a g y o n á é rt fizet. J e le n le g u g y a n a k ia d á s n em h a sz n á l s ta lá n so h a se m is hoz v a la m it, de tá m a d jo n e g y sz er tűz, a k k o r a b e fiz e te tt ö sszeg a ro m lá stó l m eg fo g m e n te n i. E z o ly an e m b e rrő l is áll, a k i ö n m a g á t n em é p e n szü k ség es d o lg o k b an ö n m e g ta g a d á s ra és erő s a k a rá s ra sz o k ta tta . (Ja m e s ).

43. §. É rtelm i (logik ai) ér telm e k .

i. A zokat az érzelm eket, m elyek az okok nyom ozását, az igazság földerítését, általában a m egism erést s g o ndolkodást k ísé rik , értelmi (intellektuális) vagy logikai érzelm eknek hívjuk.

Az igazság kutatása, szellemi látó k ö rü n k tágulása gyönyört okoz : a gondolkozás m egakadályozása ellenben, vagy a g o n ­ dolk o d ás elégtelenségének tapasztalása (hogy t. i. szellemi e rő in k k e l célt nem érh etü n k ) fájdalom m al já r. H a g o n d o lk o ­ zásunk, szellem i m u n k án k a gondolatok összefüggésére és egységére vezet, gyönyörérzelm ek k eletkeznek ; pl. tanulás alkalm ával, vagy egy fölfedezésnél, mely valam ely jelenség- cso p o rt összefüggésére fényt derít. A szellemi m unka n y ú j­

to tta gyönyör annál erősebbé válik, m inél többször és m élyeb­

ben elégítjük ki ism erésvágyunkat a tudom ány forrásainál.

E zen állandó gyönyörrel az érzéki élvezetek m úló öröm e össze sem h asonlítható.

L elk ű n k n e k a világ m egism erésére irányuló tö re k v é sé t tu d á svá g yn a k nevezzük, m elynek kielégítése az igazság érzel­

m ét v áltja ki. H a g o n d o latain k m eg nem egyeznek tá rg y u k ­ kal, az ellentm ondás, kételkedés, következetlenség kínos érzelm e lép föl. Az em beri haladás egyik fő h ajtó ereje m in d en h a az ellentm ondás fájdalm as érzelm e volt.

Az értelm i érzelm ek közé so ro zh atju k a csodálkozást is.

Ez ak k o r keletkezik, ha valam ely új tü n em én y t nem tu d u n k beleilleszteni tap asz talatain k körébe, a világról edd ig m eg ­ ra jzo lt k ép ü n k b e. A g y erm ek k o rb an m ég a félelem érzelm e is bele vegyül a csodálkozásba, m ert a gyerm ek m indazt, am i új, idegen, hajlandó ellenségnek tek in ten i. E zt a félelem m el vegyes csodálkozást a tudásvágy lassan k in t elméleti csodál­

kozássá fejleszti : a csodált tü n em én y t közelebbről is m eg­

szem léljük, m áskor is érd ek lő d ü n k irán ta , többször g o n d o l­

k o d u n k rajta. P la to n és A ristoteles szerint épen a csodálkozás a filozofálás kezdete.

2. A logikai érzelm ek fölkeltése elsősorban a tanító sze­

m élyiségétől függ. A ta n ító n a k teljesen u ra lk o d n ia kell a tan ítás anyagán. Sohasem határo zatlan u l, hanem m in d ig biz­

tosan és világosan kell előadnia, h a azt akarja, hogy a ta n u ló k ­ ból logikai érzelm eket, azaz értelm i gyön y ö rt váltson ki.

A hom ályos és üres m ondatok, a m ár jó l b eg y ak o ro lt és ism ert anyagnak folytonos és fölösleges ism étlése s a m onoton hang kellem etlen érzelm et, közönyösséget és figyelm etlenséget okoz. M ikor a tan ító k itű zi egy bevezető k é rd é s alak já b an a ta n ítá s célját, m ár ezáltal öröm et és törekvést (érd ek lő d ést) kell a tanulókból kiváltania.

A tan ítás anyagát a tanulók szellemi színvonalának, érte lm i fokának m egfelelő m ódon szabad közölni. H a a tan ító k ellő appercipiáló k é p z e te k e t vezet be : az új anyag fölfogása köny- nyen, értelm i gyönyörrel, érdeklődéssel és figyelemm el m egy végbe. E llenben ha kellő előkészület hijján tá rju k föl az új ism eretet, a k k o r a tanuló nem tu d ja appercip iáln i, term észetes tudásvágya csökken vagy m egszűnik, le v ertté és figyelm etlenné válik. T ovábbá nem kész Ítéle te k et és eredm ényeket kell

MAGYAR TUDOMÁNYOS aka dém ia

KÖNYVTÁRA ^

közölni a tanu ló k k al, hanem ezeket velük kell m egalkotni.

H a a tanító a ta n u ló k a t m a g u ka t engedi okoskodni, ku tatn i, alk o tn i és form álni : ezáltal a m unka, az alkotás élénk öröm ét k e lti fel bennük. E gyszersm ind csakis az ilyen tan ítás b izto ­ sítja azt, hogy a gyerm ek m agától tovább tan u l s a ta n u lta k a t a g y ak o rla tb a is átviszi.

Formai érzelmek. Az é rz é k i b en y o m áso k és a g o n d o la to k n e m c sa k tartalm uknál fo g v a k a p c s o la to s a k érze le m m e l, h a n e m lefolyásuknak (mene­

tüknek) módja isle h e t é rze lm e k fo rrá s a . íg y h a v a la m ire v á g y u n k vag y tö re k s z ü n k , tu d a tu n k a t eg észen azo n vágy, ille tv e tö re k v é s célja tö lti el, v á g y u n k n a k , tö re k v é s ü n k n e k k ie lé g íté s é t várjuk (várakozás é rz e lm e ); h a a k ie lé g íté s so k á ig k é sik , a türelmetlenségé rzelm e fog el b e n n ü n k e t. V iszo n t h a a v á rt b e n y o m á s v ag y k é p z e t n em k ö v e tk e z ik be, csalódást é rz ü n k ; v á r a tla n m e g je le n é s ü k a meglepetés é rz e lm é t kelti. Azt a lelk i álla p o to t, m id ő n a v á r t k é p z e t te lje s ü lé se n em bizonyos, de a z é rt tö b b é-k e v és b b é e rő s e n v á rju k b e k ö v e tk e z é sé t, a remény é rz e lm é n e k h ív ju k . H a k é p z e te in k le fo ly á s a n a g y o n lassú, v ag y ta r ta lm u k a tö b b sz ö ri ism étlő d és m ia tt n a g y o n m e g s z o k o ttá v á lt s így tu d a tu n k n in cs en k e llő e n fo g la lk o z ta tv a : az unalom é rz e lm e éb red föl b e n n ü n k . Az itt fe ls o ro lt é rz e lm e k e t form ai é rz e lm e k ­ n e k n ev ezzü k .