1877-1956 „
Sz. Szigethy Vilmos .1956. február 18-án húnyt el. Hogy csak most búcsúz-tatjuk el e hasábokon, annak is a dogmatizmus, a »•túlértékeléstől« való görcsös félelem volt az oka. Az alábbi nekrológ még temetése napján íródott. Hozzátenni valónk csak annyi: a benne említett önéletrajzot folyóiratunk egyik következő
számában közzétesszük. •
' >i ••
Adyval született egy- esztendőben. Látta a »forradalom' viharmadarát-«, .
<együ'tt volt vele 1917-ben á szegedi újságírók Tömörkény-matinéján. Látta
•Jókait, beszélt Mikszáthtal, barátja Móra Ferencnek, Juhász Gyulának. Békefi Antal után ő fedezte föl másodszor J u h á s z Gyulát, s elsőként a később Balázs IBéla néven költővé, majd harcos forradalmárrá érlelődött szintén szegedi Bauer Herbertet, amidőn a S z e g e d i N a p l ó 1900 karácsonyi számában »Két diák-poéta« címmel bemutatta őket és verseiket a szegedi olvasóknak, s egyszers-mind a pár nap múlva színre lépő 20. század magyar irodalmi köztudatának. Egy .másik diákköltőnek, a fiatal József Attilának verseit is ő közölte az elsők kö-pött a S z e g e d i H i r a d ó 1922 őszi számaiban.
Az aradmegyei Gyorokon született, gyermekkorát a torontáli Nagybecskereken töltötte, ott kezdett a helyi lapba írogatni, mígnem Békefi Antal, a S z e -g e d i N a p l ó . szerkesztője föl nem fi-gyelt rá, s Sze-gedre nem hozatta. Tö-mörkénnyel dolgozott egy szerkesztőségben, majd Mórával, Juhásszal, Kuli-nyival, Balassa Árminnal s a vidéki újságírásban az első helyen álló más jeles
szegedi tollforgatókkal a S z e g e d i N a p l ó , a S z e g e d é s V i d é k e , majd .a D é l m a g y a r o r s z á g redakcióiban. 1903-ban városi levéltáros lett (az ólomszérűk akkor még alig-alig teremtek független életre .elegendőt, amint Tö-mörkény és Móra pályája is mutatja), de a sajtóval késő öregségéig tartotta a ."kapcsolatot. Hívták fővárosi lapokhoz, jutalmakban részesítették, tisztségekkel
"bízták meg. - , '
Mint minden valamirevaló író a századfordulón, ő is versekkel kezdte, majd
•anekdotákkal, szatírákkal, novellákkal folytatta. Tizenegy könyve közül a leg-több a századfordulóbeli Torontál megye urainak, magyar, szerb, német népének
•^életéből merített ihletést, sajátos, kissé idillikus, adomázó kedvvel festve a
"temesközi feudalizmus múltbaveszett világát. Egyik könyve, »A régi Szegedből .az újba«, annak a városnak az embereit örökítette meg, amely fiatalságától
fogva munkát, kenyeret adott neki, s amely most, 56 esztendő után méltán be- ; fogadja őt is a szegedi oskert húmuszába.
Fölsorolni is nehéz lenne,, hányféle helyi és fővárosi lapban, jelentek meg tárcái, riportjai, széljegyzetei, amelyek a szegedi élet és irodalom értékes for-rásai lesznek egykor, s már részben ma is azok. Irodalmi hagyatékára kell még fölhívnunk a figyelmet, nem csupán arra a sok értékes dokumentumra, amely Mórával, Juhásszal, József Attilával való kapcsolatára vet fénytj hiszen ezek jórészt már ismertek, más részük jó helyen, a szegedi múzeum irodalmi osztás lyán. várják a kutató kezeket,-hanem saját műveire, melyekből válogatni és
"közzétenni a szegedi kulturális örökség minden megbecsülőjének lelkismereti kötelessége. E sorok írójának kérésére ő maga állította össze »pályája
emléke-•zetét, most két ^éve, s az életét summázó kéziratot az Egyetemi Könyvtár kéz-rirattárában helyeztük el. Ebből kitűnik, hogy számos kéziratos műve várja a
439'
nyilvánosság ólomfestékét. Főként a szegedi múltat megörökítő munkái érde-melnék meg, hogy rendré napvilágot lássanak.
Sz. Szigethy Vilmos nem volt szocialista, még a polgári'radikalizmus é l -harcosai között sem találkozunk nevével. Liberális ellenzéki volt, ami különö-sen az ellenforradalom idején vált becsülendő, önzetlen-állásfoglalássá, ha »saját árnyékát», társadalmi helyzetét át nem is léphette. Oeuvre-je sem tartozik a magyar irodalom első vonalába; de a szegedi irodalom, főként a szegedi s a j t ó történetéhez eltéphetetlen szálak fűzik. »Mindig abból éltem — írta említett, kéziratos visszaemlékezésében 1954 novemberében — amit a becsületes m u n kámmal kerestem, pedig volt idő, hogy súlyos ezreket kínáltak, ha néma m a -radok. önmagamtól vállalt fogadalmam így jegyzett el örökre a szegénységgel.-»
Becsületes, szorgalmas, jótollú újságíró volt, aki élthalt a tiszavirágéltű p a -pírért, amit újságnak mondunk. A szegedi literátorok, akik halálával nesztorukat vesztették el, a hat évtizedes munka fáradhatatlanságát, szívósságát', b e -csületességét tisztelik benne. S még egyet: lelkes, holtig tartó városszeretetét.
PÉTER LÁSZLÓ
Kérjük munkatársainkat, hogy a legközelebbi szám .részére szánt kéziratai-kat légkésőbb október 31-ig küldjék be.
440'
I R Ó C S O P O R T U N K É L E T É B Ő L
Taggyűlést tartott csoportunk szep-tember 25-én, hogy megbeszélje a Ma-gyar írók Szövetsége közgyűlésének
eseményeit és annak alapján az előt-tünk álló feladatokat. Csoportunk tit-kára, Petrovácz István tartott beszá-molót a közgyűlés munkájáról és je-lölte meg, hogy miben látja a most következő legfontosabb tennivalókat a szegedi irodalmi élet további egészsé-ges fejlődése érdekében. A beszámo-lót követő termékeny vitában igen szép számmal szólaltak föl. a csoport tagjai. A többi között fölszólalt Vaj-da László, Péter László, Fenyvesi Ist-ván, Németh Ferenc, Somfai László, Fejér Dénes, Dér Endre, Pataki Szil-veszter. •
*
A Magyar írók Szövetsége közgyű-léséri csoportunk tagjai közül öten vettek részt: Petrovácz István, Ertsey Péter, Dér Endre, Lődi Ferenc, Na-csády József. A vitában Petrovácz.
István is fölszólalt.
*
írócsoportunk DISZ csoportja — fő-ként a fiatal költők, írók bemutatá-sára — több szerzői estet rendezett.
Az elsőn, szeptember 26-án az temi diákklubban mintegy 250 egye-temi hallgató vett részt. Hasonló nagy érdeklődéssel találkoztunk szep-tember 27-én a Tömörkény leánygim-náziumban, majd október 4-éri a Ju-hász Gyula diákotthonban. A szerzői
• esteken Bécs Ernő, Dálrtoki András, Dér Endre, Farkas László, Lődi Fe-renc, Magyar V. László, Nagyfalusi
Tibor, Németh Ferenc, Petrovácz I István, Ratkó József olvasott fel mű-veiből. A közeljövőben a szegedi üze-mekbe és Csongrád, megye nagyobb városaiba, Hódmezővásárhelyre, Szen-tesre, Makóra, Csongrádra is ellátogat-fiatal íróink, költőink egy csoportja.
*
Az aradi magyar írócsoport baráti látogatásra hívta meg írócsoportunk:
küldöttségét. A meghívásnak október 20, 21, 22-én tesz eleget a szegedi írókr
költők és hozzátartozóik egy csoportja, A baráti látogatás alkalmával, a köl-csönös ismerkedésen túl Aradon,, iro-dalmi estet rendeznek és esetleg át-látogatnak Temesvárra is.
* - T*"
Szabó Lőrinc emlékezett meg Sze-geden Babits Mihályról október 2-án a TTIT által rendezett irodalmi esten.
Az irodalmi estre abból az alkalomból került sor, hogy ötven évvel ezelőtt, ezen a napon érkezett Szegedre Babits, mint.
a főreáliskola tanára. Az irodalmi est előtt — amelyen csoportunk is részt-vett — emléktáblát helyeztek el a Partizán utca (akkori Vitéz utca) 16.
számú házon, amelyben Babits Mihály lakott. Az emléktábla leleplezésénél Baróti Dezső mondott avató beszédet.
* .
Molnár Zoltán, az . írószövetség újonnan megválasztott vidéki titkára október 5-én meglátogatta írócsopor-tunkat. A vezetőséggel, a Tiszatáj szerkesztőbizottságával és csoportunk tagságának egy részével folytatott megbeszélést.
441'
A k ö z e l j ö v ő b e n f e l ú j í t j a c s o p o r t u n k a felolvasó m a t i n é k r é g e b b e n k e d v e l t szokását. A t e r v e k szerint a z i r o d a l m i felolvasó ü l é s e k r e n o v e m b e r t ő l m i n
\ / d e n h ó n a p első v a s á r n a p j á n a k d é l
-^ -^ e l ő t t j é n k e r ü l m a j d sor. A n y i l v á n o s m a t i n é k a t a k ö z p o n t i e g y e t e m díszter-m é b e n r e n d e z z ü k díszter-meg.
S z e r k e s z t ő s é g ü n k k é t e l h a n y a g o l t m ű f a j t e r ü l e t é r ő l k é r m i n é l t ö b b j ó k é z i r a t o t . S z ü k s é g ü n k v a n j ó i r o d a l m i , r i p o r t o k r a a m a i m a g y a r élet b á r m e l y ( t e r ü l e t é r ő l , v a l a m i n t h a s o n l ó a n a l a
-J pos, s z í n v o n a l a s t á r s a d a l o m r a j z o k r a ,
^szociográfiai í r á s o k r a .
A V á s á r h e l y i Szó o k t ó b e r 9i i r o d a l m i e s t j e a l k a l m á b ó l a szegedi í r ó c s o -p o r t k é -p v i s e l e t é b e n P e t r o v á c z I s t v á n titkár,a a Tisza t á j n e v é b e n p e d i g P é t e r László, a s z e r k e s z t ő b i z o t t s á g t a g j a m e g beszélést f o l y t a t o t t a h ó d m e z ő v á s á r helyi í r ó k k a l . A m e g b e s z é l é s e n r é s z t -v e t t E r d e i S á n d o r , a M a g y a r í r ó k Szövetsége f ő t i t k á r a . E l h a t á r o z t á k , hogy a j ö v ő b e n r e n d s z e r e s e b b k a p c s o -latot t e r e m t e n e k a k é t f o l y ó i r a t és a k é t v á r o s írói között..
MUNKATÁRSAINKHOZ
Az utóbbi időben több olyan kéziratot kaptunk, amely nem felelt meg a nyomdai szabványoknak. Fölhívjuk ezért munkatársaink figyelmét a következőkre:
1. A nyomdai kézirat fényezetlen felületű, fehér papíron, Írógéppel készítendő.
2. A kézirat alakja álló A 4-es (210 x 297 mm). Az ennél kisebb kéziratot az előbbi nagyságú lapra kell fölragasztani.
3. A kéziratlapoknak csak egyik oldalán lehet szöveg. A szöveget kettes sortávol-sággal, jól olvasható fekete vagy kék betűkkel gépelni. A papír belszélén 20 mm, jobbszélén 10 mm margót kell hagyni. Minden lapra azonos számú sort kell gépelni, a megengedett legnagyobb különbség négy sor. Ez nem vonatkozik azokra a lapokra, amelyek a gépelt kéziratok új fejezetét, verseket, novellákat és végződésülcet tartal-mazzák. •
Az új bekezdést legalább 8—10 bétűvel beljebb kell kezdeni.
4. A kéziratlapokat fölül középen sorszámozni kell. Ha a kézirathoz pótlást fűztek, akkor az egészet úgy kell átszámozni, hogy számozása alszám nélkül is folya-matos legyen.
5. Ha a szerző el akar térni az akadémiai helyesírástól, akkor a kéziraton külön megjegyzésben ezt közölnie kell. •
6. A kézírat tartalmazza az összes ábrák, képek sorszámait, aláírásait és a jegy-zeteket. Ezeket külön lapra kell gépelni »Ábraaláírások« jelzéssel. Az ábra
körül-belüli helye, a bal lapszélen pirossal bekarikázott számmal jelölendő.
7. A jegyzeteket a kézirat elejétől kezdve 1-től végig kell sorszámozni és szöve-güket külön lapra kell gépelni.
A föntiek mellőzése esetén kénytelenek leszünk a kéziratot a szerző tisztelet-díjának terhére, újragépeltetni.
442'
Rövid NAPOK — hosszú ESTÉK...
J l e g j M i , bgateséhb, bgliaiznömbh
s z ó t a k ő z j í j a
KÖNYV
Vásároljon szépirodalmi, tudományos, művészeti és egyéb szakkönyveket