szerepük a szelektív hulladékgyűjtésben
és 3. kérdés- kérdés-Nél) [%]
2. sz. ábra: Tanórán kívüli környzeti témájú foglalkozások
A SZElEK T Í V HUll AD ÉKgy űJ T É S Tár SADAl M I HáT T Er ÉNEK V IZ Sgál ATA TATáN |
A helyi gimnáziumban már komplex környezeti-és egészségnevelési program készült és valósul meg. Ennek fejlesztése az elkötelezett pedagógusoknak köszönhetően folyamatos. A többi intézménynek azonban csak közel harmada tervezi a környezeti nevelés továbbfejlesztését (a tanterv átdolgozásával, több szabadban tör-ténő foglalkozással, kirándulással, vetélkedők szervezésével, a szülők hatékonyabb bevonásával, a pedagógu-sok rendszeres továbbképzésével, és esetenként a szelektív hulladékgyűjtés bevezetésével). Amellett, hogy a környezeti nevelésre egyre nagyobb hangsúlyt fektetünk vagy legalábbis szeretnénk fektetni, ez az arány meglehetősen alacsonynak tűnik. Ennek oka a pedagógusok szerint elsősorban az anyagi források és a (szak-mai) információ hiánya. Helyenként a fejlesztésekhez lenne szükség több forrásra, a legtöbb helyen azonban már a szintentartás is gondot okoz. A felmérés eredményei arra utalnak, hogy jobb információáramlás, szak-mai segítség (pl. több továbbképzés, szaktanácsadó szolgálat működtetése) és több pályázati lehetőség mel-lett jelentősen javulna a környezeti nevelés helyzete, és a nevelői kompetenciák fejlesztésének lehetősége. Az elavult eszközállomány az intézmények egyharmadánál jelent gondot. A szülők érdektelensége – amely álta-lános jelenség – is rendkívül megnehezíti a pedagógusok dolgát. Kiemelték, hogy a legfontosabb a személyes példamutatás (lenne). (26. sz. ábra)
2. sz. ábra: A környezeti nevelést, oktatást akadályozó tényezők
Célok, motivációk, fogékonyság
A környezeti nevelés pedagógiai célja intézményenként különböző. A tatai iskolákban a környezeti nevelésnek a környezettudatos gondolkodás kialakítása, az ismeretközvetítés, és az aktív állampolgárrá nevelés a cél.
Az ismeretátadással elért szemléletváltozás a környezeti nevelés egyik alapvető célja. Ez azonban önmagában kevés, s ezt sok iskola nem ismeri fel. Másrészt, sajnos számos, a témában végzett kutatás alátámasztja azt az eredményt, hogy több tudás nem vezet felelősebb környezeti cselekvéshez, vagyis hiába nő a diákok lexiká-lis tudása a témában, ez nem befolyásolja azt, hogy környezettudatosabb viselkedést tanúsítanak-e. [HAVAS – SZÉPLAKI – VARGA, 2003] Tatán többnyire az óvodákra jellemző a helyi környezeti problémák megismertetése,
megoldása, illetve a helyi környezeti értékek aktív megóvása is. A kutatók véleménye szerint ez lenne az egyik leghatékonyabb módja a környezeti nevelésnek, hiszen az eddigi kutatások azt bizonyítják, hogy elsősorban ez befolyásolja a gyermekek környezettudatos cselekvését [SZÉPLAKI, 2002]. A helyi környezeti értékek felfede-zésével a gyermekek felelőssebbé válnak lakóhelyük iránt és felismerik hogy tehetnek környezetük állapotá-nak javításáért. A személyes tapasztalás kiváltotta értelmi és érzelmi reakciók útján pedig maguktól fordulállapotá-nak a kedvező irányba. Ez a környezeti nevelés legegyszerűbb és leghatásosabb módja. Ezért fontos lenne, hogy minden óvoda és iskola kihasználja a helyi adottságokat a környezeti nevelés céljaira.
Tatán a pedagógusok szinte kivétel nélkül szakmai elkötelezettségből végzik a környezeti nevelést.(26.ábra) A vezetőktől eredő és az anyagi motiváció sehol sem jelenik meg, és a tantervi kötelezettséget is csak az in-tézmények 50%-ánál említették. (27. sz. ábra) Mindez azt jelzi, hogy a környezeti nevelés esetenként kizárólag pedagógusi kezdeményezés eredménye, és figyelembe véve az intézmények fejlesztési hajlandóságát, a kör-nyezeti nevelés színvonalának növelésében a pedagógusoknak meghatározó szerepe van.
2. sz. ábra: A pedagódusok motivációi a környezeti nevelés/oktatás szempontjából
Az intézmények többségében úgy látják, hogy a gyerekek – közülük is elsősorban az óvodások – fogékonyak a környezeti kérdésekre sőt, előfordul, hogy a szüleikre is pozitívan hatnak vissza. A válaszokban a pedagógusok kihangsúlyozták, hogy fontos a példamutatás, a figyelemfelhívás, és a következtetések levonását is el kell várni a gyerekektől. Ugyanakkor rámutatnak egy jelentős hátráltató tényezőre is: a gyerekeket a külvilágban eltérő – és sokszor a környezeti nevelés hatását semlegesítő benyomások érik (szemetelő járókelők, nemtörődöm szülők, gondozatlan közterek vagy otthoni környezet, melyek a fogyasztói társadalom tipikus jelei). Éppen ezért az intézményekben folyó környezeti nevelés nem lehet hatékony a gyereket körülvevő helyes családi és intézményi, illetve társadalmi környezeti kultúra nélkül.
Lehetséges megoldások
Nyilvánvaló, hogy a környezeti nevelés minőségi fejlesztése elsősorban pénzkérdés. Ugyanakkor anyagi for-rások hiányában saját hatáskörben, csekély anyagi befektetés mellett is lehet fontos lépéseket tenni a téma fejlesztése érdekében – ezeket a lehetőségeket sokszor nem használják ki a pedagógusok vagy az intézmény-vezetők. Kérdésemre, hogy saját erőből az intézmények milyen fejlesztési lehetőségeket látnak megvalósítha-tónak, a következő válaszokat kaptam:
tanórán kívüli környezeti nevelési tevékenységek körének szélesítése (pl. energiatakarékosságra ne-velés),
szelektív hulladékgyűjtés bevezetése, fejlesztése,
kapcsolattartás más oktatási intézményekkel (pl közös programok szervezése, tapasztalatcsere) a kör-nyezeti nevelés területén,
szakemberekkel, szakmai csoportokkal, és civil szervezetekkel való együttműködés kialakítása.
Kapcsolatok, népszerűsítés, visszacsatolás
A fent említett lehetőségek megvalósítása azért is fontos, mert a felmérés eredményei szerint a kapcsolattartás területén elenyésző az intézmények aktivitása (annak ellenére, hogy tisztában vannak ennek fontosságával).
Csak két óvoda és a gimnázium működik együtt más oktatási intézményekkel. A Körlánc felmérési eredménye-ivel ellentétben az iskolák között szinte teljesen hiányzik az együttműködés. Ugyanakkor az egyik óvoda még élő határon túli kapcsolatokkal is rendelkezik. Szakmai civil szervezetekkel és állami intézményekkel szintén nagyon gyér a kapcsolat (mindössze egy óvoda említette ezt).
A környezeti nevelés népszerűsítése terén hasonló az eredmény. Az országos felmérés szerint az intézmények 40%-a végez ilyen tevékenységet, míg Tatán – annak ellenére, hogy a szakmai segítség és a tapasztalatcsere fontosságát szinte mindenhol kihangsúlyozták – ez az arány mindössze 30% (a gimnázium és két óvoda). (Bár megjegyzem, hogy ha már rendezvényeken, akciókban részt vesznek, akkor bizonyára ott népszerűsítik is az intézményt, tehát ez az arány ennél némileg nagyobb lehet.) Intézményi típus szerint az óvodák a legaktí-vabban e téren. Honlap több iskolában is működik (elsősorban középiskoláknál). A publikációs tevékenység azonban nagyon gyenge.
Érdekes, hogy Tatán sehol nem jelezték, hogy a diákoktól kapnának visszajelzést, viszont annál inkább jellem-ző a szülőktől érkejellem-ző információ a gyermekek otthoni megnyilvánulásaival kapcsolatban (ami az arra fogékony szülők attitűdjét is sokszor megváltoztatja). A visszajelzésekről az intézmények 70%-a adott választ. Minden visszajelzés pozitív. A szülőkön kívül a gyerekekkel kapcsolatba kerülő egészségügyi dolgozók és az iskolába lépést követően a tanítók jeleznek vissza az óvoda felé. A pedagógusok ezen kívül a város, az önkormányzat, városlakók és a vendégek visszajelzéseit is említették.
Minőségbiztosítás
A belső minőségügyi rendszer bevezetése az oktatás – és így a környezeti nevelés – fejlesztésében egy fontos lépcsőfok, amely lehetővé teszi a humánerőforrás, a pénzügyi és infrastruktúrális háttér, valamint az oktatás fejlesztésének, továbbá az intézményi működés racionalizásálának adott feltételek melletti legoptimálisabb megvalósulását [A vezetés...,2006]. A minőségbiztosítás mindössze 1 óvodában és 2 középiskolában műkö-dik, általános iskolákban egyáltalán nem. Ebben a tekintetben az országos átlagnál rosszabb a helyzet. A pe-dagógiai munka dokumentálása - mint az iskola környezeti nevelési munkájának alapfeltétele – mindegyik intézményben megvalósul (megjegyzem: ez minden oktatási intézmény számára kötelező feladat). A helyi gimnázium e téren is élenjár: részletes akciótervet készített a jövőbenmegvalósítandó környezeti nevelési te-vékenységekről.
¤
¤
¤
¤
Er EDMÉNy EK ÖSSZEHA So NlÍ Tá SA |