5.2.1 Jogi háttér
Tatán a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos szolgáltatások jogi vonatkozásait a 23/2003.(IX.29.) számú, a települési szilárd hulladékkal kapcsolatos közszolgáltatásról, valamint a köztisztaságról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza. A 2003. október 15-e óta hatályos rendelet 3.§. (6) bekezdése szerint
„A háztartásokból származó, elkülönítetten gyűjthető hulladékot (pl. színes és fehér üveg, papír, műanyag pa-lack) a tulajdonos jogosult közvetlenül az önkormányzat által kihelyezett, és a Szolgáltató által működtetett hulladékgyűjtő szigeteken díjmentesen elhelyezni.” (11. sz. melléklet).
3x20 cm-es agyagrétegből és 2 mm HDPE fólia rétegből álló vízzáró depónia-aljzattal.
Ez ma 8255 lakást jelent, de a szerződések száma évről évre nő.
A SZElEK T Í V HUll AD ÉKgy űJ T É S Tár SADAl M I HáT T Er ÉNEK V IZ Sgál ATA TATáN |
Azaz a helyi rendelet nem teszi kötelezővé a lakosság számára a szelektív hulladékgyűjtést, de lehetővé teszi a kapcsolódó szolgáltatás – az önkormányzat által megteremtett feltételek melletti – ingyenes igénybevételét.
5.2.2 Technikai-technológiai és gazdasági paraméterek ismertetése
Tatán a szelektív hulladékgyűjtés 2003. tavaszán indult be, egy új, a lakossági igényekhez is alkalmazkodó szolgáltatási rendszer formájában. A bevezetést a lakossági együttműködés megnyerése érdekében gondos előkészítés előzte meg. A megvalósított rendszerben kezdetben 16 gyűjtősziget működött, melyek száma az eltelt két év alatt 24-re emelkedett. A szigeteket praktikusan a város legforgalmasabb pontjain helyezték el. (12.
sz. melléklet) legtöbbjük ABC közelében található, ahol a bevásárlással összeköthető a szigetek használata.
A szigetekre kihelyezett kék színű matricás 1100 literes gyűjtőedények három féle hulladékcsoport elhelye-zésére alkalmasak, fajtánként a következő felosztásban: 1 db vegyes üveg tároló, 1 db újság- és kartonpapír tároló, és 2 db műanyagpalack és flakon tároló (15. sz. ábra). Az edényeken lévő matrica jól látható felirattal jelzi, hogy mely hulladékok gyűjtésére szolgálnak.
1. sz. ábra: Egy tatai gyűjtősziget (május 1. út)
Fotó: Garancz E.
A szolgáltató a PET palackokat heti kétszer (hétfőn és pénteken), a papír és az üveghulladékot hetente egyszer (szerdán illetve kedden) szállítja. A papír kivételével az ürítés körjáratban valósul meg. A szigetek 70–80%-a kifogást70–80%-al70–80%-anul működik, 2–3 helyen 70–80%-azonb70–80%-an rendszeresen előfordul v70–80%-al70–80%-amilyen problém70–80%-a. Itt 70–80%-az edények nyitott állapotban, más hulladékfrakciókkal szennyezve várják a szállítást. Tapasztalataim szerint ez a hiba általában a lakosság nem megfelelő tájékozottságából fakad. 2004 nyarán például helyszíni szemlénk, majd a szolgáltatóval történő konzultáció alapján megállapítottuk, hogy részben az emberi hanyagság, részben pedig az okozta a gondot, hogy a lakosság nem értesült a szállítási rend megváltozásáról. Így a gyorsan gya-rapodó szelektált hulladékot az edények megtelésével azok mellett helyezték el, odacsábítva ezzel a szigetet
„felforgató” guberálókat, és ösztönözve az illegális szemételhelyezést. A szelektív gyűjtőszigetekről a nem sze-lektált hulladékokat a tatai Városgazda Kht. szállítja el.
A begyűjtött lakossági szelektált hulladék mennyisége évről évre növekszik (15. sz. ábra), ami egyben a la-kossági részvétel növekedésére is utal. Az ábrán jól látható, hogy a gyűjtés második évében nagyobb ugrás következett be, így az eredmények egyelőre exponenciális növekedést sejtetnek.
A papír esetében az átvétel Tatán történik, a többi hulladékfrakciót Oroszlányba szállítják.
Eltekintve azoktól a viszonylag ritkán előforduló esetektől, amikor az edényeket szándékosan rongálják vagy hanyagságból rosszul hasz-nálják.
1. sz. ábra: A lakoság által szelektíven gyűjtött hulladékok éves mennyisége (tonna)
Tata, 2003. 04. 01–2005. 12. 31. (érintett: 8255 háztartás és közel 300 cég, intézmény).
forrás: OTTO Oroszlány Rt.
Az összegyűjtött hulladék körülbelül 90%-os tisztaságú, vagyis viszonylag kevés a szennyező anyag tartalma.
A gyűjtés során inkább olyan problémák merültek fel, mint az edények rongálása vagy a vegyesen gyűjtött hulladékok kihelyezése a teli edények mellé. Jellegzetes, és más rendszereknél is megfigyelhető probléma az, hogy ha osztott tartályú szállítójárműveket alkalmaznak, és egy időben történik több hulladékfrakció begyűj-tése, akkor a lakosok hajlamosak azt hinni, hogy az általuk gondosan szétválogatott hulladékot a szállításnál összeöntik. Ezért a kezdeti jó együttműködés átfordulhat merev elzárkózásba, ráadásul ez a magtartás a „rossz tapasztalat” elmondásával tovább is terjedhet – mint ahogy azt Tatán is megtapasztalhattuk a kontroll felmé-rés során.
A szelektív hulladékgyűjtés feldolgozói háttere biztosított. A begyűjtött papírhulladékot további kezelésre a Cég Ipari, Kereskedelmi és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft. (Tata) veszi át, újrafeldolgozását pedig a Duparec Papírbegyűjtő és Feldolgozó Kft végzi. A szelektíven gyűjtött vegyes üveghulladékot az Avermann-Holvex Kft.
(Miskolc) szállítja el, majd az orosházi Üveggyárban vagy külföldön hasznosítják. A PET-hulladék anyagában történő hasznosítását a győri lamba Termelési és Kereskedelmi rt. végzi.
A szelektív hulladékgyűjtés a begyűjtő számára a hulladékszigetek gyarapodásával egyre inkább vesztesé-gesnek bizonyul (még akkor is, ha a beruházási költségeket nem, csupán az üzemeltetést vesszük figyelembe).
Ugyanakkor ez nem jelenti azt, hogy a hulladék kezelése a hasznosítónak nem éri meg (pl. a papírhulladék kezelése egyelőre gazdaságos).
5.2.3 Fejlesztési lehetőségek
A Közép-Dunántúli regionális Hulladékgazdálkodási rendszer fejlesztésének részeként a korábbi tervek 2007-ig 25 gyűjtősz2007-iget kihelyezését tartalmazták. Ennek anyagi hátterét ISPA projektből tervezték biztosítani. A hulladékgazdálkodással kapcsolatos Pr tevékenységekre a projekt büdzséjéből a teljes projektre kb. 600 mil-lió Ft-os keretet szántak. A projekt támogatás hiányában nem valósult meg, de folyamatosan napirenden van.
Az időközben elinduló szelektív hulladékgyűjtési rendszerben mára 24 gyűjtőszigetet építettek ki, ami azt jelenti, hogy lényegében megvalósult a korábban tervezett fejlesztés. (Ez meg is felel a minimálisan szüksé-gesnek tartott 1000 fő/gyűjtősziget sűrűségnek.) Ahhoz azonban, hogy minden lakos számára kényelmesen használhatóvá váljon a rendszer, további bővítések lennének szükségesek. Ennek legnagyobb akadálya az, hogy kevés a gyűjtőszigetek kialakítására alkalmas közterületek száma. Ezért reálisan maximum 8–10 további gyűjtősziget kialakítása oldható meg.
5.2.4 PR tevékenység, lakossági tájékoztatás
Tatán mind az önkormányzat mind a szolgáltató nagy hangsúlyt fektet a lakosság megfelelő tájékoztatására.
Ezért a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban is számos csatornán keresztül jut a lakossághoz információ.
Évente több alkalommal adnak erről műsort a helyi tévében, és rendszeresen jelennek meg cikkek a helyi új-ságban is. Tata város honlapja nemrég új köntösben jelent meg, praktikusabb felépítésével lehetőséget adva a hulladékgazdálkodással összefüggő információk megjelenésének is. Mindezeken felül a szelektív hulladék-gyűjtés bevezetésekor az önkormányzat, a szolgáltató és a NyME Energetikai Tanszéke együttműködésében komoly előkészítő munka folyt a sikeres bevezetést és a későbbi hatékony működést megalapozó lakossági felkészítés és tájékoztatás céljából. Ennek keretében a felmérésekkel párhuzamosan számos tájékoztató anyag készült a lakosság és a közintézmények részére (lásd: 9. pont).
Az információáramlás másik irányban is jól működik, hiszen a lakosságtól sokszor érkezik visszajelzés a szol-gáltatással kapcsolatban az ügyfélszolgálaton keresztül vagy a regionális illetve helyi lakossági felmérések alkalmával.
A SZElEK T Í V HUll AD ÉKgy űJ T É S Tár SADAl M I HáT T Er ÉNEK V IZ Sgál ATA TATáN | 0