Monostori Tamás1 – Tóth Gergely2 – Bordé Ádám1 – Vojnich Viktor1 – Jakab Péter1 – Láng Vince2
STUDIES ON THE POSSIBILITIES FOR THE DEVELOPMENT OF DRY BEAN PRODUCTION TECHNOLOGY IN THE SOUTHERN GREAT PLAIN
1Szegedi Tudományegyetem Mezőgazdasági Kar, Növénytudományi és Környezetvédelmi Intézet, Hódmezővásárhely
2Discovery Center Kft., Gödöllő
Absztrakt: Annak ellenére, hogy Magyarországon évszázadok óta népszerű élelmiszernövény, jelenleg a szárazbab (Phaseolus vulgaris L.) éves hazai fogyasztásának mindössze 20%-át termeli meg a magyar mezőgazdaság, a hiányzó 80% importból származik. A hazai termelés, egyebek mellett, a nagyobb terméspotenciálú új fajtákhoz igazodó termesztéstechnológia kidolgozásával fokozható.
Délkelet-Magyarországon két termőhelyen, a „Marquis” és a „Beryl R” fajtával végzett kísérletünkben nem találtunk szignifikáns különbséget a forgatásos (Szeged: 2,66 t ha-1, Nagymágocs:
4,94 t ha-1) és a forgatás nélküli (2,62 t ha-1, illetve 5,26 t ha-1) alapműveléssel elért terméseredmények között. A sávos művelés (csak Szegeden) azonban a terméselemek tekintetében elért legjobb eredmények ellenére is a leggyengébb termést (1,39 t ha-1) eredményezte. A gyenge kelés után tapasztalt körülmények alapján a sávos művelés és a vetés összehangolása nem volt tökéletes, ezért a kísérletet mindenképpen meg kell ismételni. A nagyobb sortávolság (Szeged: 70 cm vs. Nagymágocs:
45 cm) alacsonyabb termést eredményezett, azonban ezt kompenzálhatja a - szárazbab fajták esetében viszonylag magas – vetőmag ráfordítások alacsonyabb mértéke.
Abstract: In spite of being popular as food crop for centuries in Hungary, currently only 20% of the annual domestic consumption of dry bean (Phaseolus vulgaris L.) is produced by the Hungarian agriculture, the missing 80% comes from import. Domestic production can be increased, among others, by the improvement of production technology adapted to the new varieties of higher yield potential. In our experiment performed with varieties ‘Marquis’ and ‘Beryl R’ at two sites in South-East Hungary, no significant differences could be found between the yield data achieved with inversion (Szeged: 2.66 tons ha-1, Nagymágocs: 4.94 tons ha-1) and non-inversion (2.62 tons ha-1 as well as 5.26 tons ha-1) tillage methods. Strip-tillage (only in Szeged), however, resulted in poor result (1.39 tons ha-1) despite its best results if considering the yield component data. From the conditions detected after the poor plant emergence, it was obvious that the harmonization of strip-tillage and sowing was not perfect – the experiment definitely needs a repetition. The larger row spacing (Szeged:
70 cm vs. Nagymágocs: 45 cm) resulted in lower yields, however, this can be compensated by the lower rate of seed expenditures, which are relatively high among dry bean varieties.
Kulcsszavak: szárazbab, terméselemek, forgatás nélküli alapművelés, szántás, sávművelés Keywords: dry bean, yield components, non-inversion tillage, ploughing, strip-tillage
1. Bevezetés
A szárazbab (Phaseolus vulgaris L.) termőterülete (2019-ben 33 millió hektár; FAO, 2021) alapján a világ 10 legfontosabb élelmiszernövénye között található. Bár évszázadok óta népszerű élelmiszernövény, magyarországi termőterülete soha nem volt túl nagy, az elmúlt öt évben 1415–1713 hektár, hektáronként 1,81 és 2,23 tonna
122 ● Monostori T. – Tóth G. – Bordé Á. – Vojnich V. – Jakab P. – Láng V.
közötti hozammal (KSH, 2021). Az 1960-as évek óta, amikor néhány évben még több mint 30000 hektár volt, a termőterülete folyamatosan csökkent, 2006-ban még 1000 hektár alá is ment (FAO, 2021). Jelenleg a szárazbab éves belföldi fogyasztásának mindössze 20%-a származik hazai termesztésből, a hiányzó 80%-ot főként Kínából, Etiópiából és Szlovákiából származó import adja. A 2019-2021.
között futó EIP-AGRI projektünk elsődleges célja az volt, hogy ezt az arányt a hazai termelés javára megváltoztassuk. Ennek a jelentős módosításnak a lehetőségét alátámasztja, hogy a növény gazdasági környezete ígéretes: magas a belföldi kereslet, megjelentek a nagyobb terméspotenciállal rendelkező fajták (3 tonna ha-1) és a felvásárlási árak kedvezőek - következésképpen, a szárazbabbal várhatóan magas hektáronkénti árbevételt lehet elérni. Az agrár-környezetgazdálkodási programok, valamint a „zöldítés”, ami a közös agrárpolitika (KAP) kulcsfontosságú eleme, szintén kedveznek a szárazbab termesztési körülményeinek. Fentiek mellett, az utóbbi évek mezőgazdaságában jellemző tendencia a hagyományos szántóföldi növények mellett az alternatív megoldások keresése is intenzív, nagy forgalmú növények termesztésének lehetőségével. Itt azonban jelentős a kockázatot jelent, hogy sok esetben hiányzik egy jól kidolgozott, széles körben ismert technológia, és ez árnyalhatja a termelők érdeklődését.
Jelenleg hazánkban a szárazbab nem rendelkezik átfogó, komplex termesztési technológiával. Ennek oka és egyben következménye is a nagyon változó jövedelmezősége, elsősorban az átlagos hozamnak köszönhetően, ami akár 30-40%-kal is elmaradhat a potenciálisan elérhetőtől a jelenleg al30-40%-kalmazott technológiák miatt. A forgalom váltakozása mellett komoly problémát jelentenek a magas termesztési költségek, amelyek közül az öntözés jelentős részt képvisel (Scherer, 2019). A nedvesség megtartása a talajban és a talaj védelme egy olyan feladat, amely nem teljesíthető a hagyományos, 4-5 talajművelési lépésből álló technológiákkal, amelyek során műveletenként 8-20 mm nedvesség is távozhat a talajból. Konzerváló talajművelés, pl. a sávos művelés azonban hatékonyan használható száraz babban is (Osorno et al., 2019). Másrészt, azonban, a fuzáriumos gyökérrothadás és hervadás, a rizoktóniás vagy a szklerotínás gyökérrothadás megelőzése érdekében a mélyszántás ajánlott (Liebenberg, 2002). A nemrég megjelent, magasabb hozamú szárazbab-fajták új termesztési stratégiát, akár precíziós módszereket is igényelnek, hogy a genetikai potenciáljuk teljes mértékben kihasználható legyen.
Fentiek alapján, a szárazbab hazánkban a figyelemre méltó alternatív növények közé tartozik, annak minden előnyével és hátrányával együtt. Kétéves kísérletünkben Dél-alföldi termőhelyeken vizsgáltuk a szárazbab termesztéstechnológiájának fejlesztési lehetőségeit, többek között a tanulmányunkban is bemutatott talajművelés és vetés oldaláról.
2. Anyag és módszer
Délkelet-magyarországi üzemi kísérleteinkben különböző alapművelési stratégiák és különböző sortávolságú vetések hatását 2020-ban Szegeden (forgatásos, forgatás nélküli, sávos művelés), illetve Nagymágocson (forgatásos, forgatás nélküli művelés) vizsgáltuk, kezelésenként 1-1,5 hektáros táblákon. Az alkalmazott
A szárazbab termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Dél-Alföldön ● 123
babfajták a ’Great Northern’ alakkörbe tartozó ’Marquis’, illetve ’Beryl R’ voltak.
Talajvizsgálatok alapján, a szegedi területek középkötött, lúgos (pH 7,4-7,7) kémhatású öntéstalaja agyagos vályog fizikai talajféleségű, humusztartalma (1,6-2,4%) gyenge/közepes, az AL-oldható P2O5-tartalma (256-604 mg kg-1) igen jó, míg az AL-oldható K2O-tartalma (271-491 mg kg-1) közepes és igen jó közötti volt. A nagymágocsi középkötött réti talaj szintén lúgos (pH 7,5-7,7) kémhatású agyagos vályog volt, közepes (2,3-3,2%) humusztartalommal, illetve igen jó/túlzott P2O5- (352-923 mg kg-1) és K2O-tartalommal (460-1405 mg kg-1). A forgatásos művelés váltvaforgató ekével 30 cm mélységben, a forgatás nélküli művelés szántóföldi kultivátorral, szintén 30 cm mélységben történt. A sávos művelésre Orthman 1tRIPr sávosan művelő kultivátorral, a vetéssel egy menetben, a sorok mentén 25 cm szélességben és 30 cm mélységben került sor. A vetés Szegeden 2020. április 30-án, 70 cm-es sortávolsággal, 250 000 ha-1 csíraszámmal, Nagymágocson 2020. április 29-én, 45 cm-es sortávolsággal, szintén 250 000 ha-1 csíraszámmal történt. A beállt állománysűrűséget a 4. héten határoztuk meg. A terméselemek kiszámításához augusztus közepén minden kezelésből öt random mintát gyűjtöttünk, mintánként 5-5 teljes érettségi állapotú növénnyel. Laboratóriumban a következő paramétereket határoztuk meg: hüvelyek száma növényenként, magok száma hüvelyenként, ezermagtömeg. A beállt hektáronkénti növényszámot kezelésenként 23-26 mintaterület 1-1 méternyi során meghatározott növényszám alapján számítottuk ki.
A statisztikai elemzést varianciaanalízissel, valamint LSD- és Tukey-tesztekkel végeztük, az IBM SPSS Statistics szoftver alkalmazásával.
3. Eredmények és értékelésük
A laboratóriumban meghatározott terméselemek statisztikai értékelésének eredményeit az 1. táblázat foglalja össze.
1. táblázat: A talajművelési eljárások hatása a szárazbab terméselemeire
A táblázat a mintaterek átlagát és a standard hibát mutatja. Egy oszlopon belül a különböző betűk a szignifikáns különbséget jelölik (p<0,05). Forrás: A szerzők saját szerkesztése.
Alapművelési
Forgatásos 14,56±1,24a 3,84±0,14a 331,46±12,46a 143 000a Forgatás
nélküli
14,92±1,14a 3,78±0,14a 322,40±8,09a 143 000a Sávos 17,88±1,92a 4,10±0,16a 336,60±20,47a 57 000b Nagymágocs, 2020
Forgatásos 16,24±1,98a 4,56±0,17b 370,0±7,86b 177 777a Forgatás
nélküli
20,40±0,71b 4,56±0,13b 362,4±5,64b 155 555a
124 ● Monostori T. – Tóth G. – Bordé Á. – Vojnich V. – Jakab P. – Láng V.
Az egytényezős varianciaanalízis nem mutatott szignifikáns különbséget a növényenkénti hüvelyek és a hüvelyenkénti magvak száma, illetve az ezermagtömeg különböző művelések mellett elért értékei között, azonban a legmagasabb eredményt minden esetben a sávos művelés adta. A beállt növények számában (számított adat), ugyanakkor, jelentős különbség mutatkozott: a sávos művelés hektáronkénti növényeinek száma kb. a másik két módszerhez tartozóak 40%-a (1. táblázat).
A növényenkénti hüvelyszám, a hüvelyenkénti magszám és az ezermagtömeg értékek alapján számított növényenkénti hozamot tekintve Szegeden a sávos művelés (24,35±1,99 g növény-1) adta a szignifikánsan legjobb eredményt. A forgatásos (18,57±1,89 g növény-1) és a forgatás nélküli (18,33±1,61 g növény-1) talajművelés értékei nem különböztek jelentősen, bár a forgatásos művelés minimálisan jobb eredményt adott. Nagymágocson, ugyanakkor, a forgatás nélküli művelés szignifikánsan adott jobb eredményt (33,79±1,99 vs. 27,78±4,21 g növény-1) (1. ábra).
1. ábra: Különböző talajművelési eljárások hatása a szárazbab növényenkénti termésére
A hibasávok a szórást mutatják (n=5), a különböző betűk szignifikáns különbséget jelölnek a Tukey-teszt alapján (p<0.05). Forrás: A szerzők saját szerkesztése.
A hektáronkénti számított hozam esetében a tendenciák megváltoztak. A forgatásos (2,66±0,27 t ha-1) és a forgatás nélküli (2,62±0,23 t ha-1) talajművelés hozama nem különbözött szignifikánsan a szegedi kísérletben, míg a sávos művelés lényegesen alacsonyabb hozamot adott (1,39±0,11 t ha-1), ami körülbelül fele volt a többi kezeléssel kapott értéknek (2. ábra). A nagymágocsi kísérletben a forgatás nélküli művelés (5,26±0,31 t ha-1) jobb eredményt adott, mint a forgatásos (4,94±0,75 t ha-1), de a különbség nem volt szignifikáns (2. ábra).
18,57 27,78 18,33 33,79 24,35
0 5 10 15 20 25 30 35 40 45
Szeged Nagymágocs Szeged Nagymágocs Szeged
forgatásos forgatás nélküli sávos
Termés növényenként (gramm)
talajművelés
a a
c
ac b
A szárazbab termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Dél-Alföldön ● 125
2. ábra: Különböző talajművelési eljárások hatása a szárazbab termésátlagára
A hibasávok a szórást mutatják (n=5), a különböző betűk szignifikáns különbséget jelölnek a Tukey-teszt alapján (p<0.05). Forrás: A szerzők saját szerkesztése.
4. Következtetések, összegzés
Kísérleteinkben a szegedi termőhelyen nem találtunk szignifikáns különbséget a forgatásos és a forgatás nélküli talajműveléssel elért terméskomponens és növényenként számított termésadatok között, míg Nagymágocson a különbség szignifikáns volt, a forgatás nélküli művelés javára. A csak a szegedi termőhelyen alkalmazott sávos művelés, azonban, szinte minden paraméter esetében szignifikánsan magasabb értékeket eredményezett a másik két módszerhez képest.
Azonban a növényállomány sűrűsége - a gyenge kelés miatt - a sávos művelés esetében szignifikánsan alacsonyabb volt, így a tágabb térállás által eredményezett jelentősen magasabb növényenkénti terméshozam ellenére a hektáronkénti hozam a legalacsonyabb lett. A növényállomány kelése után tapasztalt körülmények alapján nyilvánvalónak tűnt, hogy - a vetőgép feltételezhetően megfelelő beállítása ellenére - a sávos művelés és a vetés harmonizálása nem volt tökéletes. Mivel a magas terméskomponens és növényenkénti termés adatok egyaránt magyarázhatók az alacsonyabb növénysűrűséggel és a sávos művelés kiválóságával, a kísérlet megismétlése elengedhetetlen. Sajnálatos módon, a 2021-ben Szegeden és Nagymágocson azonos tartalommal beállított kísérletek az időjárási anomáliák miatt sikertelenek voltak, a növények a kisszámú kötött hüvelyt is rövid növekedés-fejlődés után elrúgták.
A szegedi kísérletben – alkalmazkodva a sávos művelőeszköz alapbeállításához - 70 cm-es sortávolságot alkalmaztunk, míg Nagymágocson 45 cm-t. Utóbbi megfelel a Magyarországon általános közepes, 45-55 cm-es tartománynak (Késmárki, 2005; Szabó, 2019). Az Egyesült Államokban a szárazbabot különböző, 53,34 és 76,2 cm (21-30 inch) közötti távolságokra vetik, leggyakoribb az 55,88 cm
2,66 4,94 2,62 5,26 1,39
126 ● Monostori T. – Tóth G. – Bordé Á. – Vojnich V. – Jakab P. – Láng V.
(22 inch) (Osorno et al., 2019). A sortávolság 76,2 cm-ről (30 inch) 38,1 cm-re (15 inch) való csökkentése Halsall (2018) szerint kétféle eredménnyel járhat: vagy nem okoz jelentős különbséget a termésben, vagy jelentős termésnövekedést eredményez.
A vetőmag költségeinek és a betegség kockázatának csökkentése a vetőmagdózis csökkentésével érhető el. A vetési csíraszám 20%-os csökkentése minimális termésveszteséget eredményezhet, amennyiben a vetésre korán vagy időben sor kerül (Halsall, 2018). Az Egyesült Államokban a „Great Northern” típusú babfajták esetében 173-198 000 hektáronkénti állománysűrűség ajánlott (Osorno et al., 2019).
Magyarországon egy korábbi termesztési útmutató fajtától függően 350-500 000 hektáronkénti vetőmagmennyiséget javasol, és 15-25% állománycsökkenéssel számol, ami kb. 260-425 000 beállt növényszámot jelent hektáronként (Késmárki, 2005). Hasonlóképpen, egy újabb munka szerint a beállt 250-300 000 hektáronkénti növényszám az optimális (Szabó, 2019). Kísérletünkben a 250 000 hektáronkénti vetési csíraszám után a végső növénysűrűség hektáronként 57 000 és 177 777 között volt a vártnál magasabb veszteségek (29-77%) miatt.
Eredményeink azt mutatják, hogy a szárazbab sikeresen termeszthető különböző alapművelési stratégiákkal, valamint a szokásosnál szélesebb sortávolsággal. A forgatásos és a forgatás nélküli talajművelés hasonló eredményességét megerősítik a szignifikánsan nem különböző eredmények, míg a sávos műveléssel való összehasonlító kísérletet feltétlen meg kell ismételni. A sortávolsággal kapcsolatban összegezhető, hogy bár a nagyobb sortávolság alacsonyabb hozamot eredményez, ezt kompenzálhatja a - szárazbab fajták esetében viszonylag drága - vetőmag kisebb költségigénye.
Köszönetnyilvánítás
Ez a kutatás az Innovációs operatív csoportok létrehozása és az innovatív projekt megvalósításához szükséges beruházás támogatása keretében a 1862420573 azonosító számú támogatói okirathoz kapcsolódóan valósult meg.
Irodalomjegyzék
FAO (2021): http://www.fao.org/faostat/en/#data/QCL) Date of citation: 31.07.2021
Halsall, M. (2018): Dry bean production tips. https://www.topcropmanager.com/dry-bean-production-tips-21520/ Date of citation: 05.08.2021
Késmárki, I. (2005): Bab. In: Antal, J. (ed.): Növénytermesztéstan 2. Gyökér és gumós növények, hüvelyesek, olaj-és ipari növények, takarmánynövények, Mezőgazda Kiadó Budapest. pp. 151-160.
KSH (2021): http://www.ksh.hu/stadat_files/mez/hu/mez0022.html) Date of citation: 31.07.2021 Liebenberg, A.J. (ed.)(2002): Dry bean production. Directorate Agricultural Information Services,
Department of Agriculture, Pretoria. 27 p.
Osorno, J., Endres, G., Kandel, H. (2019): Introduction. In: Kandel, H., Endres, G. (eds.): Dry bean
production guide. NDSU Extension, Fargo. pp. 2-18.
https://www.ag.ndsu.edu/publications/crops/dry-bean-production-guide Date of citation:
04.08.2021
Scherer, T. (2019): Irrigation and water use. In: Kandel, H., Endres, G. (eds.): Dry bean production guide. NDSU Extension, Fargo. pp. 82-89. https://www.ag.ndsu.edu/publications/crops/dry-bean-production-guide Date of citation: 04.08.2021
A szárazbab termesztéstechnológia fejlesztési lehetőségeinek vizsgálata a Dél-Alföldön ● 127 Szabó, A. (2019): Bab. In: Pepó, P. (ed.): Integrált növénytermesztés 3. Alternatív növények.
Mezőgazda Lap-. és Könyvkiadó, Budapest. pp. 80-88.
Hampel Gy. – Kis K. – Monostori T. (szerk.): Mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában. MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság, Szeged. (2021) 129–141. o.
ISBN 978-963-508-980-2