• Nem Talált Eredményt

A jöv ő lehet ő ségei

SZÁMVEV Ő SZÉKI AUDITOK HOZZÁADOTT ÉRTÉKÉNEK NÖVELÉSI LEHET Ő SÉGEI

5. A jöv ő lehet ő ségei

A tökéletesítés és az innováció szükségszerűségének a legmagasabb számvevőszéki körökben is helyt adtak. Lazaros S. Lazarou, az Európai Számvevőszék (ECA) tagja kijelentette, hogy az érdekelt felek holisztikus, inkluzív, hozzáférhető, könnyen érthető, szabványos formátumú információkat akarnak a fenntartható fejlődés auditálása kapcsán, amelyeket a számvevőszék megpróbál produkálni. A folyamat szerinte elindult, de további lépésekre van szükség.

Valérie Arnold, a PwC Luxembourg partnere és vállalati felelősségvállalási részleg vezetője az új technológiákban látja a fejlődés irányát. Úgy gondolja, hogy a digitalizáció és a mesterséges intelligencia használata egy bizonyos ponton túl majd átveszi a pénzügyi információk auditálását az embertől, így az auditorok szerepe a nem pénzügyi/narratív típusú auditok elvégzése és kiértékelése kapcsán lesz meghatározó.

Wim Bartels a hollandiai KPMG partnere és programvezetője kiemelte, hogy a nem pénzügyi vetületű fenntarthatósági jelentésekben kiemelkedő szerepe van az őszinteségnek, beleértve a negatív események, kudarcok elemzését, tárgyalását is.

Véleménye szerint sürgősen szükség van összehasonlítható és hatékony teljesítménymérőkre, amelyek az értékteremtésre és a rombolásra egyaránt alkalmazhatóak. A hitelesség és relevanciák megőrzéséhez új készségekre és szakterületek bevonására lesz szükség, amelyek a kiszámíthatatlanságot és kockázati tényezőket is figyelembe veszik (Kalar, 2019; Khadraoui, 2019; Meijers–Moonen, 2019; Wynn Owen–Chaudry, 2019).

A fenti gondolatok hasznosak és mindenképp egyetérthetünk velük.

Véleményem szerint a fenntartható fejlődési célokkal kapcsolatos audit tevékenységek hozzáadott értéke akkor növelhető igazán, ha az alábbi kritériumok teljesülnek:

- a természet fenntarthatósági folyamatainak megértése, beleértve a nemlinearitást és a kontroll mechanizmusok működésének lényegét is, - azon tudáselemek megszerzése, amelyek lehetővé teszik a fenti megismerés

átültetését, alkalmazását az emberek által működtetett vagy az emberi cselekvés által érintett rendszerekre,

- az előbbi rendszerekben feltárni és összefüggéseiben megismerni a motivációs hajtóerőket és az értékteremtési folyamatokat, amelyek végső soron a fenntarthatóságot szolgálják,

140 ● Nagy S.

- a számvevőszéki működés és értékteremtés minden egyes összetevője kapcsán változtatásokat eszközölni (innováció) annak érdekében, hogy a valós fenntarthatósági folyamatoknak megfelelő, azokat leképezni képes auditokat lehessen lefolytatni,

- a számvevőszékek működésének kizöldítése és fenntarthatóvá tétele, - a számvevőszéki működés érintettjeinek és a velük való kapcsolattartás

tudatos menedzselése, elősegítendő az audit jelentések befogadását, az edukációt, a tudatosság és a kultúra fejlesztését,

- megfelelő mandátumok biztosítása és a kapacitásokat érintő szűk keresztmetszetek felszámolása.

Az anyagi és nem anyagi jellegű szűk keresztmetszetek lebontása a digitális technológiák bevonása révén valósulhat meg. Használatuk az auditok során elkerülhetetlen és szükségszerű. Előfeltétele olyan közpénzügyi menedzsment rendszerek kiépítése, amelyek kellő számú és megfelelő minőségű digitálissá alakítható információt szolgáltatnak, ezzel az ellenőrzések pénzügyi megfelelősségi vetületét sokkal hatékonyabban lehetne vizsgálni. Ezzel párhuzamosan a kibervédelmi, adatbányászati és a hatalmas adatbázisokat feldolgozni képes technológiai környezet (big data) módszertani kérdéseit is tárgyalni kell.

6. Konklúzió

A fenntartható fejlődés megvalósításában, amennyiben ez egyáltalán lehetséges, a kontroll mechanizmusoknak központi szerepe lesz. A közpénzügyi menedzsment rendszerek külső, független ellenőrzését a számvevőszékek látják el szakmai felkészültségük és mandátumaik alapján. Tevékenységükkel hozzájárulnak a törvényhozó hatalom kontroll funkcióihoz, amelyeket a végrehajtó hatalom felett gyakorol annak érdekében, hogy a nemzeti stratégiákba integrált fenntartható fejlődési célok elérését minél gazdaságosabban, eredményesebben és hatékonyabban megvalósítsák és biztosítva legyenek azok az elszámoltathatósági lehetőségek, amelyek a kormányzati felhatalmazások mellé rendelt közpénzügyi források, közvagyonelemek és döntési lehetőségek miatt szükségesek.

A számvevőszékek, hogy teljesítményüket, ellenőrzési jelentéseik hozzáadott értékét és a társadalomra gyakorolt kedvező hatásaikat növeljék, innovációkat valósítanak meg. Ezek alapja, irányultsága, konkrét technikai megvalósulásuk és az értékláncban betöltött szerepük még nem körvonalazódott tökéletesen a vizsgált témakör kapcsán. További innovációkra van szükség, amelyeket pótlólagos kutatásokkal alátámaszthatunk.

Irodalomjegyzék

ensz.kormany.hu (2015): Agenda 2030. <https://ensz.kormany.hu/agenda-2030>

INTOSAI (2019): Sustainable Development: The Role of Supreme Audit Institutions – GUID 5202.

International Organization of Supreme Audit Institutions.

INTOSAI IDI (2020): ISAM – IDI's SDGs Audit Model, Pilot Version. INTOSAI Development Initiative. Oslo, Norway.

A fenntartható fejlődésre irányuló számvevőszéki auditok hozzáadott értékének növelési… ● 141 Kalar, M. (2019): ECA Sustainability Reporting Forum – time for the truth, the whole truth and nothing but the truth. ECA Journal, 12 (3): 103–107. European Court of Auditors.

<https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/JOURNAL19_03/JOURNAL19_03.pdf>

Khadraoui, S. E. (2019): Sustainable Europe 2030 – Challenges and choices for Europe. European

Political Strategy Centre, European Commission.

<https://www.eca.europa.eu/sites/sustainability-reporting-ECA/en/Pages/Conference-Materials.aspx>

Meijers, D., Moonen, G. (2019): Takeaways from the ECA forum on sustainability reporting. ECA Journal, 12 (3): 99–102. European Court of Auditors. <https://www.eca.europa.eu/Lists/

ECADocuments/JOURNAL19_03/JOURNAL19_03.pdf>

Meutia, I., Yaacob, Z., Kartasari, S. F. (2021): Sustainability reporting: An overview of the recent development. Accounting and Financial Control, 3 (1): 23–39. <http://dx.doi.org/10.21511/

afc.03(1).2020.03>

Nagy S. (2017): A számvevőszéki függetlenség jelentősége, a fogalom tartalmi mintázatai és kiterjesztett értelmezésének lehetőségei. PhD értekezés, Kaposvári Egyetem, Kaposvár.

<http://real-phd.mtak.hu/499/>

TCU (2018): Coordinated Audit Sustainable Development Goals - Executive Summary. TCU - Tribunal de Contas da União, OLACEFS, COMTEMA, GIZ.de. <https://www.olacefs.com/wp-content/uploads/2018/09/Executive-Summary-Latin-America-SDG-Audit-web.pdf>

TCU, UN (2018): Supreme Audit Institutions as drivers to foster 2030 Agenda implementation. TCU – Tribunal de Contas da União; United Nations Sustainable Development Goals Partnerships Platform

Wynn Owen, P., Chaudry, A. (2019): From auditing sustainable environment issues to auditing the 2030 Agenda. ECA Journal, 12 (3): 31–35. European Court of Auditors.

<https://www.eca.europa.eu/Lists/ECADocuments/JOURNAL19_03/JOURNAL19_03.pdf>

Hampel Gy. – Kis K. – Monostori T. (szerk.): Mezőgazdasági és vidékfejlesztési kutatások a jövő szolgálatában 2. MTA SZAB Mezőgazdasági Szakbizottság, Szeged. (2021) 143–156. o.

ISBN 978-963-508-980-2

AZ ÁLGABONÁK FOGYASZTÁSI SZOKÁSAINAK