II. Systematissinen Osa
3. Sublativin kanssa: nézve, (johonkin) katSoen, fuljtcen
4. Adessivin kanssa: fogva, (fogvást), johdosta, woi-masta, tähden.
5. Ablativin kanssa: fogva, (jostakin) asti, pitäen.
IX. Konjunktionit.
Es, (s), még, ja; is, -kin; sém, sé, ei —kaan; szintén, myöskin; söt, jopa; mind — mind, fekä — että; nemcsak — hanem . . . . i s , ei ainoastaan — waan ...kin; vagy (avagy), taikka, eli; vagy — vagy, joko — taikka; akár — akár (akar
—akar), -ko — mai; — ellenben, laiw waStaan; pedig, mutta;
hanem, waan; de, (úgyde, ámde), azonban, mutta; mégis, mindamellett, mindaz(on)-által, kuitenkin; mégsem, ei kuiten-kaan; — tehát, (hát), fiis; — tudniillik (lyyennettynä: t. i.), ugyanis, näet; azaz, vagyis, f e on; úgymint, még pedig, ni-mittain; hiszen, (hisz), -yan, (-yän); úgyis, muutenkin; úgysem, ei muutenkaan; — hogy, että; — (a) mikor, (a) midőn, a mint, (a) hogy, kun; (a) míg, (a) meddig, niin kauan kuin; mialatt, fitt' aikaa kuin; miután, (minekutána), sitteíitin; mihelyt, mi-helyést, alighogy, alig, yeti kuin; mielőtt, minekelőtte, ennen-kuin; (a) mióta, azóta hogy, attól fogva hogy, fiitä aSti ennen-kuin;
(a) mire, (a) mikorra, siksi kuin; — ha, hogyha, joS; — bár, (bá
tor), ámbár, (ámbátor), habár, noha, holott, maikka; — úgy
— (a) mint, úgy — valamint, akként — (a) miként, akkép — (a) mikép, akképpen — (a) miképpen, úgy — a hogy, niin - r kuin; valamint — úgy, niinkuin — niin; — mert, amiért, mivel, sillä; minthogy, mivelhogy, koSka.
X. Interjektionit.
Sawallisimmat interjektionit omat seuraamat:
Oh, ah, oi, moi, ay! jaj, ai! hejh, hajh, yei, oi! ejnye, woi! ni, nini, lám, im, ime, kas! vajmi, kuinka! no, no! nosza, nohát, rajta, (íer)ottxtffeéfa), r)oi, noy! ahol, ahol-ni, kaStuossa!
ihol, ihon, ihol-ni, kaS tässä! csitt, waiti! dehogy, ei fuinkaan, taikka mar! vajha, bárcsak, jospa, jospa fentään, woi joSpa!
6. A l l a t i v i n kanssa: képest, suhteen, werraten.
7. K o m i t a t i v i - i n s t r u k t i v i n kanssa: együtt, ynnä, yy-dessä (jonkun) kanssa.
(Ä. 3 1 , 32 l.)
Paitfi näitä käytetään mielä nominien kafuSmuotoja, jopa fokonaisia laufeitafin interjektionetna; esim. istenem, yymä jumala!
egek ura, taiwaan jumala! az istenért, Ijerran tähden! isten mentsen, isten őrizzen, jumala warjelkoon! boldog isten, Ijymä jumala! bála istennek, jumalan kiitos! isten hozta, terme tultua (oikeastaan: jumala on tuonut teidät)! isten veled, I)erran hal-tuun! isten ugysé (uccsé), jumal' auta! mi az isten nyila, mi a mennykő, mi a tatár, mi a patvar, mi a manó, mi az ördög, mitä pirua! teremtette, teringette, saakeli (foikoon)! ör
dög vigye, hiisi wieköön! éljen, eläköön! szabad, fisään! igaz, fe on totta, á propos, kesken putjeen! halljuk, kuulkaamme, kuul-laan! félre, pois tieltä! előre, eteen-päin! vissza, takaisin! lódulj, korjaa luufi! megállj, feis!
XL Sananjohto.
I. Derivationi 21) Nominit.
1. © e n o m i n a t i v i t : a) nomen diminutivum:
-ny: kicsi-ny, pici-ny, pieni.
-ó (ő); -ú (ü): kuty-ó, (kuty-ú), koiranen; kacs-ó, kätönen.
-ka (-ke): léány-ka, tyttönen; szégény-ke, raukkanen.
-ók (-ők): pof-ók, paksuposkinen; fül-ök, isokormainen.
-cska (-cske): hala-cska, kalanen; keze-cske, kätönen; (k. 39 1. 3).
-s: Bori-s, pikku Varbara; feketé-s mustawainen.
-cs: köve-cs, kimonen; ura-cs, herranen.
-csa ( - C S Ő) : tó-csa, lätäkkö; gyermék-cse, lapsukainen.
-esi: Pal-csi, pikku Paamo; Ter-csi, pikku Sherefe.
-d: gyéngé-d, Ijeuu; — on myöskin orbinali-laSkufanojen jo!jto-pääte: harma-d, kolmas, negye-d, neljäs, j . n. e.
-di: való-di, tobellinen; katonás-di, fotamiehisillä-olo (laSten-leikki).
-dad (-ded): apró-dad, pienenläntä.
-i: Pal-i, pikku Paamo; Per-i, pikku granS.
-ika (-ike): pálc-ika, keppinen; csész-ike, maljan en.
b) nomen possessoris:
-s: hala-s, kalainen; köve-s, kiminen; (k. 39 1. 4).
-ii (-Ű): nagyláb-ú: isojalkainen; kissej-ü, pienipäinen; (k. 39 l. 5).
c) nomen possessivum:
- i : király-i, kuninkaallinen; nemzet-i, kanfallitten; (k. 39 1. 7).
-é: király-é kuninkaan, nemzet-é kanfan; (k. 16 1. 3).
d) nomen augmentativum (komparativi):
-b, -bb: erös-b, woimallisempi; nagyo-bb, fuurempi; (k. 25 1.1).
e) nomen collectivum tayi abstractum:
-ság (ség): katona-ság, fotamieyistö; szép-ség, kauneus.
f) nomen qvantitatis:
•nyi: mennyi, kuinka monta? ököl-nyi, nyrkinkokoinen.
g) nomen locativum:
-sd (-sd): hát-só, takainen; kül-sö, ulkonainen; bel-sö, fisallinen.
h) nomen caritivum:
-taian (-telen); -tlan (-tleri): haszon-talan, yyödytön, kelmoton;
erö-telen t. erö-tlen, moimaton; atyá-tlan, isätön; (k. 391.6).
i) monikon ptfäte:
-k: háza-k, taloja; embéré-k, iymisiä; (k. 8 1.).
-i, -jai (-jei): háza-i, talonfa; kard-jai, miekkanfa; (k. 14 l.).
2. £ ) e v e r b a t i t :
-d (-ö); ú (ü): ír-ó, kirjoittawa, -ja; néz-ö, katfoma, -ja; (k. 36 1.1).
-ds (-ős): tud-ós, oppinut; ismer-ös, tuttawa.
-i: játsz-i, leikillinen.
-a (-e): szül-e, mon. szülék, manyemmat, (verbistä szülni, syn-nyttää).
-ékony (-ékény): hajl-ékony, notkistuma; enged-ékény, myön-tymäinen.
-ánk (-énk): nyal-ánk, makiaisille kärkäs, (verbistä nyalni, nuolla);
fél-énk, pelkurimainen.
-ék: marad-ék, jäännös; kever-ék, fekoituS.
-ds (-és): ír-ás, kirjoitus; kér-és, pyyntö; (k. 39 l. 1).
-m: figyelé-m, yuomio, tarkkaamaisuuS; folya-m, mirta, (verbistä folyni, juoSta).
-I: fona-1, lanka (verbistä fonni, keyrätä); lepe-1, peite.
-ál (-él): fon-ál, lanka; köt-él, köysi.
-ály (-ély): akad-ály, este; szenved-ély, intoyimo, (verbistä szenvedni, kärfiä).
-ár (-ér): búv-ár, fukeltaja; tünd-ór, yaltiatar.
-árd: csal-árd, petollinen.
-lom (-lém): hata-lom, moima, malta; féle-lém, pelko.
-lék: mos-lék, rapa (verbistä mosni, pestä).
-dal (-del): via-dal, taistelu; ele-del, ruoka (verbistä élni, elää).
-dalom (delem): nyugo-dalom, lepo; gyöze-delérn, moitto.
-dék; -dok (-dök): szán-dék, aikomus; nyom-dok, jälki (ver-bistä nyomni, painaa).
-más (-més): tudo-más, tieto; vallo-más, tunnustus.
-mány (-mény): tudo-mány, tiebe; gyűjtemény, kokoelma.
-vány (-vény): tanít-vány, oppilnS; szöke-vény, karkuri.
-tol (-tel): é-tel, ruoka (verbistä énni, syöbä), i-tal, juoma.
-ték: ér-ték, armo (verbistä érni, olla jonfun nrmoinen); mér
ték, mitta (verbistä mérni, mitata).
-tag (-teg): fuva-tag, lumikinos, (verbistä fúni, puhaltaa).
-t, -at (-et): él-et, elämä; bán-at, furu.
-í, -tt: hol-t, halo-tt, kuollut; mondo-tt, fanottu; (k. 36 l. 2).
-ndó (-ndő): monda-ndó, fnnottawa; jöve-ndö, tulema; (f. 361.3).
-ni: jár-ni, käybä; él-ni, elää; (k. 9 l. 2).
-va (-ve): jár-va, él-ve; (k. 37 l. 1).
-ván (-vén): jár-ván, él-vén; (k. 37 í. 2).
B) Verbit 1. © e n o m i n a t i v i t : -l: szolgá-1*), palmella; öle-1, sytetlla.
-II: soka-11, paljoffua.
-lkod (-lkéd): ura-lkod, jallita; büszké-lkéd, ylpeillä.
-lód: baj-lód, puuhata.
-Iái (-léi); -lal (-lel): szám-lál, lukea; kém-lel, mafoa.
-had (-hed); -hod (-héd, höd): por-had, rappeutua; vén-héd, wanhentua.
-d: lyuka-d, tämistyä; szaporo-d, enentyä.
-hasz (-hesz); -hosz (-hész): vén-hész, manhentua.
-haszt (-heszi); -hoszt (-hészt): por-haszt, rappeuttaa; vén-hészt, wattt)entaa.
-szt: ára-szt, muobattaa; ébre-szt, ^crättää.
-íz: ör-íz, martioita.
-hoz (-héz): hely-héz, afettaa.
-z: dolgo-z, tehoa työtä; koroná-z, kruunata.
*) 3otta johtopäätteet tulisnoat esimerkeissä paremmin ilmi, omat nämät äfetetut (lyhennetyn) wartalon muotoon; fuomennoksessa on kut*
tenkin käytetty infinitivin*tnuotoa.
-dz: levele-dz, leydittyä.
-i't: nagy-ít, fuurentaa; fehér-ít, teydä walkoiseksi.
-hat (-het): seb-het, yaamoittaa.
-úl (-ül): jav-úl, parantua; szép-ül, kaunistua.
-ász (-ész): hal-ász, kalastaa; eger-ész, pnytää yiiriä.
•kod (-kéd, -köd): szomor-kod, furra; gondos-kod, pitää yuolta.
-koz (-kéz): hada-koz, fotia.
2. D e v e r b a l i t : a) freqventativit:
-l: vigaszta-1, loyduttaa; magaszta-1, ylistää.
-lal (-lel): fog-lal, malloittaa; kér-lel, yrittää lepyttämään.
-d: gyúla-d, syttyä; nyngo-d, lemätä.
-dál (-dél); -dal (-del): harap-dál, pureskella; rug-dal, pot-kiella; lép-del, aStuSkella.
-dogál (-dége% -dögéi): áll-dogál, feisoSkella; ül-dögél, istuskella.
-dokol (-dékél, -dököl): hal-dokol, olla kuolemáisillaan; öl
dököl, muryaeKa.
-dos (-dés, -dös): röp-dös, lennellä.
-doz (-déz, -döz): inga-doz, yäälyä; lő-döz, amvuella.
-dácsol (-décsél): buk-dácsol, fukellefía; szök-décsél, hypella.
-sz: alu-sz, nukkua; nyugo-sz, lemätä.
-szol (-szöl): von-szol, taayata.
-z: hordo-z, kantaa; kötö-z, fitoa.
-s: futo-s, juoksennella.
-soi (-söi): gug-sol, kykkiä.
-csol (-csöl): szür-csöl, färpiä.
-csál (-csél): rág-csál, pureskella; döngi-csél, furista.
-ál (-él): ngr-ál, yypella; met-él, leikellä.
•ász (-ész): vakar-ász, raapiskella; legei-ész, käydä laitumella.
-g: csavaro-g, kuheskella; füstölö-g, famuta.
-ng: hajlo-ng, kumarrella.
-gol (-göl): vona-gol, olla miimeisillaán.
-gál (-gél): keres-gél, etfiskella; ron(t)-gál, yämiteuä.
-gat (-get): iro-gat, kirjoitella; készít-get, malmistella.
-kos (-kös): fut-kos, juoksennella.
-koz (-köz): fut-koz, juoksennella.
-kol (-köl): tuda-kol, tieduStella.
-kod (-kéd, -köd): nyom-kod, painaella.
-kál (-kél): ir-kál, kirjoitella.
-károz (-kéréz): fut-károz, juoksennella.
b) momentanit:
-m: csusza-m, liukastaa.
-mod (-méd): csusza-mod, liukastaa.
-ml: csusza-ml, íiukahtaa.
-n: zuha-n, toiskahtaa.
-nt: köszö-nt, termehtää.
-int: emel-int, nostattaa.
-ít: emel-ít, nostattaa.
-II: fuva-11, puhaltaa.
c) kaufativit (faktttivit):
-í: kel-t herättää; vesz-t, kabottaa.
-ü: vesz-ít, kabottaa.
-tat (-tet): csinál-tat, teettää; készít-tet, maímistuttaa; (k. 38 l. 2).
d) passivit:
-t: monda-t-(ik), fanotaan; (k. 38 í. 1).
-tat (-tet): csinál-tat-(ik), tehbään; készít-tet-(ik), maímistetaan.
e) reflerivit:
-ód (-őd): húz-ód, metätytt)ä; készül-öd, mnímistautua; (k. 38 1. 3).
-ódz (-ődz): takar-ódz, peittämä.
-kód (-köd); -kóz (-köz): bán-kód, murrettua; vet-köz, riisua maatteenfa.
-kod (-kédy -köd); -koz (-kéz, -köz): öltöz-köd, pukeutua; vét
kez, riisua maatteenfa.
-úl (-ül); -ul (-ül): mozd-úl, íUkafjtua; sér-ül, loukkaantua.
f) potentialit:
-hat (-het): ír-hat, woibn kirjoittaa; keres-het, moiba etfiä; (k. 381.4).
II. Kompositioni