Gazdasági és környezeti kohézió megteremtése
A gazdasági és környezeti kohézió megteremtése stratégiai cél esetében a közlekedésfejlesztés, valamint az életminőséget javító településfejlesztést támogató projektek emelkednek ki a megye prioritásai közül. A projektjavaslatok között elsősorban a közúti elérhetőség javítása, periférikus területek jobb összeköttetése, közlekedési eszközök és rendszerek fejlesztése, a települések funkcióbővítő és az életminőséget növelő beruházások szerepelnek.
A városi közlekedésfejlesztési projektek elsődlegesen a munkaerő mobilitásának támogatását tűzték ki célul a városi fő közlekedési útvonalak, valamint a kerékpárúthálózat, illetve a közlekedési infrastruktúra rekonstrukciója által, de a közlekedésfejlesztések egyúttal turisztikai célokat is szolgálnak, hiszen ezáltal javul a megye turisztikai célpontjainak, rekreációs területeinek megközelíthetősége.
A nagyvárosok geopolitikai helyzetének jobb kihasználása érdekében végrehajtott útfejlesztés intézkedés az M2 Vác-Parassapuszta közötti 2x2 sávos gyorsforgalmi út - a megye egyik fő közlekedési útvonala - folytatásában nyilvánul meg.
Az életminőséget javító településfejlesztéshez köthető beavatkozások szintén e stratégiai célt szolgálják. Az ide sorolt projektek között főként azon intézkedéseket emelhetjük ki, amelyek a városi területek és lakóövezetek komplex fejlesztésére irányulnak, a munkaerő helyben tartása, vonzása érdekében, de ide sorolhatjuk a környezettudatos és fenntarthatóságot támogató városfejlesztési akciókat is. Kiemelt fontosságú a lakótelepek rehabilitációja, a kertvárosi részekben elmaradt fejlesztések pótlása, a többszintes lakóépületek energetikai felújítása.
Különösen Salgótarjánban nagy területet foglalnak el a leromlott állapotú rozsdaövezetek, amelyek rehabilitációja a klímastratégiának megfelelően zöld szemléletben, környezeti szempontú funkció-áthelyezésekkel, a biodiverzitás megtartásával valósulhat meg. Salgótarján városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése okos eszközök kihelyezésével, újszerű, esztétikus utcabútorokkal, a zöld felületek bővítésével tervezhető.
A gazdaság és iparfejlesztési beavatkozások a helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó stratégiai fejlesztésekben, ipari parkokhoz köthető beruházásokban, fejlesztésekben, valamint a helyi KKV-k versenyképességének növelésében is megnyilvánulnak és a helyi gazdaság megerősítését, a gazdasági és környezeti kohéziós stratégiai cél megvalósulását célozzák.
Nógrád megye jövőjét veszélyezteti az agyelszívás, ezért olyan vállalkozásfejlesztési program megvalósítására lenne szükség, mely bevonzza és megtartja a növekedni képes vállalkozásokat.
Ennek lehetséges eszközei a helyi vállalkozások digitalizációjának erősítése, helyi ösztöndíjprogramok, start-up és induló digitalizált vállalkozásokat támogató infrastruktúra és szolgáltatás létrehozása. A termelő vállalkozások számára a fejlődés, bővülés lehetőségét az ipari parkokhoz kapcsolódó fejlesztések, ipari csarnok építések, bővítések biztosíthatják.
A helyi identitás erősítését és a városok lakosságmegtartó erejének növelését szolgálják a kereskedelmi és vendéglátóegységek kialakítását szorgalmazó projektek, amely a vonzó üzleti környezet fejlesztéséhez járul hozzá. Ezen egységek támogatásának a turizmus szempontjából is szintén kiemelkedő szerepük van. A vonzó üzleti környezet létrejöttét segítik azok a gazdaságfejlesztési és befektetésösztönző eszközök és szervezetfejlesztési akciók, amelyek a start-up vállalkozások, kreatív vállalkozó kedvű fiatalok, és az elérhető szellemi tőke Salgótarjánba vonzását célozzák, hiszen a szakképzés térségi korlátai és az elvándorlás problémája egyre sürgetőbb megoldást kíván. A termelő szektor vállalatai számára az iparterületi és üzleti infrastruktúrafejlesztések megfelelő inkubációs helyet biztosítanak a növekedésük kezdő fázisában lévő vállalkozások számára.
14 Gazdasági versenyképesség növelése
A gazdasági versenyképesség növelése stratégiai cél esetében a turizmusfejlesztést, illetve a kis- és középvállalkozások fejlesztését támogató projektjavaslatok kapták a legnagyobb hangsúlyt Nógrád megye esetében. A megyében tevékenységarányosan a beavatkozások több, mint ötöde a turizmusfejlesztését helyezi előtérbe. A fejlesztési szükségletek leginkább a turisztikai vonzerők és szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra és szálláshelyek fejlesztésében nyilvánulnak meg a projektjavaslatokban. A megye gazdasági helyzetelemzéséből a vizsgált időszakból egyértelműen mutatkozik a pozitív trend (3.ábra), így a gazdasági ágazatban rejlő potenciálok kiaknázása megalapozott.
Kereskedelmi szálláshelyeken eltöltött vendégéjszakák száma Nógrád megyében 2010-2019 között (Forrás: KSH)
Nógrád megye adottságai kiváló terepet biztosítanak a lelassulásnak, a fizikai és lelki megújulásnak. A geológiai értékek, túraútvonalak, aktív élményszerzési lehetőségek arra predesztinálják a térséget, hogy Magyarország egyik rekreációs övezete legyen. A megyében kiemelten magas a szakrális turizmus célpontjainak száma, amelyek - csodálatos lokációik mellett - a látogatók lelki egészségét szolgálják. Nógrád megye adottságai kiválóak a sport- és rekreációs tevékenységekhez. Azok a réspiacok kerülnek fókuszba, amelyek országos szinten hírnevet és kiemelkedő eredményeket hozhatnak a Nógrádba edzőknek. Ebben előtérbe kerülnek például a paralimpiai és nem olimpiai szabadtéri sportok.
Példaként említhetjük meg a Tóstrandi Sport- és Rekreációs Központtal kapcsolatos fejlesztési igényeket, mint az Ifjúsági tábor korszerűsítése, Jégcsarnok építése, a strand újjáépítése, de mind Salgótarján esetében, mind Nógrád megye esetében számos turizmusfejlesztéssel kapcsolatos további projektjavaslatot tarthatunk számon. (Salgótarjáni kemping korszerűsítése, Bányamúzeum fejlesztése, Üveglandia kialakítása a “volt Öblösüveggyár” területén, túraútvonalak és kapcsolódó pihenőhelyek fejlesztése)
A stratégiai célon belül a második legtöbb projektjavaslat a gazdaság- és iparfejlesztésre, azon belül is a kis- és középvállalkozások fejlesztésére irányul. Nógrád megye gazdasági teljesítménye lemaradást mutat az ország többi térségéhez képest. Meg kell találni az erősségekre és kitörési pontokra építkezve azokat a réspiacokat, ahol sikereket lehet elérni, kimozdítva a gazdaságot a holtpontról. Nógrád megye jövőjét veszélyeztető mértékben hagyja el a térséget a tudás. A felsőfokú szakképzés és a kutatás-fejlesztési kapacitások hiányában nem biztosított a helyi utánpótlás.
15 Társadalmi innováció fejlesztése
A társadalmi innováció fejlesztése az oktatás és képzés, valamint a humán infrastruktúra fejlesztésével, a helyi identitás elősegítésével, a települések lakosságmegtartó erejének növelésével valósulhat meg. A készített helyzetelemzésből egyértelműen látszik, hogy Nógrád megyében a lakónépesség száma folyamatosan csökkent a 2010-2020 közötti időszakban (4.
ábra). A csökkenés egyrészt a természetes fogyásból, másrészt a negatív vándorlási különbözetből ered.
A lakónépesség számának alakulása Nógrád megyében 2010-2020 között (Forrás: KSH, Tájékoztatási adatbázis)
A fiatalok térségben maradása nagymértékben függ attól, hogy gyermekeiknek milyen minőségben tudják biztosítani az alap, valamint a közép- és felsőfokú oktatás lehetőségét.
Ennek elősegítésére komplex oktatásfejlesztési programot kidolgozása a cél, amelyben segítséget nyújthatnak a szomszédos megyék felsőoktatási centrumai. A kitörési pontokhoz kapcsolódó képzési rendszer alapjai rendelkezésre állnak, azonban a szektorok megerősítése megköveteli annak fejlesztését.
A társadalmi párbeszéd erősítése kiemelt feladat a térségben dolgozók és lakók körében. A különböző partnerségi körök elszigeteltek, sokszor párhuzamos munkát végeznek. Még mindig alacsony a hálózatosodás foka az egyes gazdasági területeken. A partnerség megfelelő működése elősegítené a társadalmi kapcsolatok erősödését, a térség megtartó erejének és vonzerejének növelését, gazdasági és turisztikai értelemben egyaránt.
Nógrád megye fogyó és elöregedő lakossága számos kistelepülést elnéptelenedéssel veszélyeztet. Az slumosodás megakadályozása érdekében az önkormányzatok vásárolnak meg sok esetben elhagyott ingatlanokat. A kiépített infrastruktúrák és szolgáltatások ugyanakkor kiváló életteret jelentenének az aktív nyugdíjasoknak vagy fiatal családoknak.
Zóna szintű együttműködések fejlesztése
A zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégiai cél a határon túli területek együttműködésének fejlesztésével valósul meg. Nógrád megye esetében ezt a célt a közlekedésfejlesztéshez kapcsolódó projektek szolgálják.
Nógrád megye és a szomszédos szlovákiai települések között megszűnt a közvetlen személyi forgalom. A határon átnyúló észak-déli vasúti kapcsolatokat az ellehetetlenülés fenyegeti,
16
holott fejlesztésük gazdaságélénkítő hatással bírna. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahol még gyorsvonat sem közlekedik. A Budapest-Salgótarján Intercity kiváló eszköz az elvándorlás helyett az ingázás ösztönzésére, így ezáltal Nógrád megye bekapcsolása a közép-európai közlekedési vérkeringésbe a munkaerő mobilitásának támogatása mellett a városok lakosságmegtartó erejét is növelné. Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna központjának, illetve megyeközpontjainak megközelítése a nógrádi megyeszékhelyről vasúton jelenleg nem megoldott, mivel az oda induló Intercity járatok Hatvanban nem állnak meg.
Az M3-R2 észak-déli gazdasági tengely összehangolt fejlesztése (Hatvan-Salgótarján-Losonc) révén a tengely melletti urbanizált térség Közép-Európa új lendületet kapó térsége lehet a végleges leszakadás helyett.
A közlekedésfejlesztés mellett a zóna szintű együttműködések fejlesztése stratégiai célt szolgálják részben a megyei turizmusfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések is. Nógrád megyében található a Novohrad-Nógrád Geopark, amely 2008-ban jött létre és a világ első határon átnyúló nemzetközi geoparkja. 2010-ben vált az Európai Geoparkok - és a Globális Geoparkok Hálózatainak tagjává. Területe a történelmi Nógrád Vármegye egy részét öleli fel, célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése, a történelmi hagyományok és közösségek újraegyesítése.
17
Az intézkedések számának eloszlása a stratégiai célok alapján
0 1 2 3 4 5 6 7 8
20. Helyi gazdaság megerősítése- városrészi…
2. Ipari parkhoz kapcsolódó fejlesztések: Ipari…
17. Turizmusfejlesztés – Turisztikai vonzerők és … 5. A nagyvárosok geopolitikai helyzetének…
25. A helyi identitás elősegítése, a városok…
22. Gazdaságfejlesztési és befektetésösztönző…
18. Környezettudatos és fenntarthatóságot…
13. Városi területek és lakóövezetek komplex…
3. Városi közlekedési fejlesztések: A munkaerő…
17. Turizmusfejlesztés –Turisztikai … 12. Kulturális és sportinfrastruktúra,…
21. A helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó…
7. KKV fejlesztés: A helyi kis- és középvállalatok…
17. Turizmusfejlesztés – Turisztikai vonzerők és … 25. A helyi identitás elősegítése, a városok…
10. Köznevelési-, szakképzési-és felnőttképzési … 1. Kötött pályás fejlesztés: A gazdasági…
24. Agglomerációs, zóna szintű és interregionális…
Gazdasági és környezeti kohézió megteremtéseGazdasági versenyképesség növelése Társadalm i innováció fejlesztése
Zóna szintű együttmű ködések fejlesztése