A beavatkozási logika felépítése egyrészt az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna által meghatározott átfogó célkitűzések mentén, a megyei helyzetfeltárásra építve, valamint a megyei fejlesztési igények figyelembe vételével történt. Így egy egységes, de a térségi igényeket is figyelembe vevő beavatkozási logika jöhetett létre.
A beavatkozási logika tekintetében egyértelműen kirajzolódnak a megyei helyzetfeltárás során megállapított következtetések, ennek megfelelően a megye gazdaságfejlesztésének hangsúlyos irányai, főbb prioritásai. A 2. ábra százalékos megoszlás alapján rangsorolja a megyei gazdasági szereplők által javasolt beavatkozási elképzeléseket. Egyértelműen kirajzolódik, hogy a megyében prioritást élvez a turizmusfejlesztés, a közlekedésfejlesztés, illetve az életminőséget javító településfejlesztés, de a gazdaság és iparfejlesztésnek, valamint az oktatás és képzésfejlesztésnek is hasonlóan fontos szerepet tulajdoníthatunk.
A beavatkozási célok eloszlása Nógrád megyében a beérkezett projektjavaslatok arányában 2.50%
10
Nógrád megyében tevékenységarányosan a beavatkozások több mint ötöde a turizmus fejlesztését helyezi előtérbe, amely erősen megalapozott prioritás, tekintettel a Nógrád megyében található, Világörökség részeként számon tartott Hollókő Ófalura, a Novohrad-Nógrád Geoparkra, illetve az Ipolytarnóci Ősmaradványok természetvédelmi területre, amely UNESCO Világörökség várományos helyszín. A Cserhát Naturpark fejlesztése a Nógrad-Novohrad Geoparkkal párhuzamosan kerül megvalósításra, amelynek keretében kiemelt hangsúlyt kap az információs infrastruktúrák bővítése. A vallásturizmus színvonalának megtartása érdekében a Mária út mentén zarándokszálláshelyek kerülnek kialakításra. A fejlesztési szükségletek leginkább a turisztikai vonzerők és szolgáltatások, valamint az ezekhez kapcsolódó infrastruktúra és szálláshelyek kialakításában nyilvánulnak meg. Példaként említhetjük a salgótarjáni Tóstrandi Sport- és Rekreációs Központtal kapcsolatos fejlesztési igényeket, úgymint az Ifjúsági tábor korszerűsítése, Jégcsarnok építése, a strand újjáépítése.
Továbbá a diósjenői strandfürdő rehabilitációja és újraindítása, a salgótarjáni kemping korszerűsítése, Bányamúzeum fejlesztése, „Üveglandia” kialakítása a volt Öblösüveggyár területén, túraútvonalak és kapcsolódó pihenőhelyek fejlesztése. A várfejlesztések szerepe is kiemelkedik a megyei stratégiában. A Nógrádi vár és Drégely vára turisztikai fejlesztése kiemelt pontja lehet a Nemzeti Vár és Nemzeti Kastélyprogramnak. A Nőtincsi-tó elsősorban evezős sport és szabadidős tevékenységre kijelölt fejlesztése növeli megye rekreációs potenciálját. Balassagyarmat átfogó turisztikai fejlesztésének keretében megújul az Ipoly szálló, megvalósul a volt megyeháza funkcióbővítő beruházása, illetve bővül a Balassagyarmat-Patvarc e-gokartpálya felülete és kiszolgáló infrastruktúrája is.
A közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos igényekben szintén megjelenik a turizmusfejlesztés, a turisztikai célpontok, rekreációs területek elérhetőségének, megközelíthetőségének javítása formájában, amely többek között a Nógrádi kerékpárúthálózat bővítését foglalja magában. A városi közlekedésfejlesztéssel kapcsolatos intézkedések célja a munkaerő mobilitásának támogatása, a városok területén lévő és a településeket összekötő utak-, illetve a közösségi közlekedési eszközök és rendszerek fejlesztése, pl. Rákóczi út - városi főközlekedési útvonal - Zemlinszky út és Bem utca rekonstrukciója, forgalomtechnikai intézkedések, pl.: körforgalmak kialakítása. A nagyvárosok geopolitikai helyzetének kihasználása és gazdaságfejlesztése érdekében végrehajtott útfejlesztés intézkedés az M2 Vác-Parassapuszta közötti 2x2 sávos gyorsforgalmi út - a megye fő közlekedési útvonala - folytatásában nyilvánul meg. A 22-es út négysávosítása egyelőre koncepció szintjén létezik, de elengedhetetlen alapinfrastruktúra-fejlesztési célkitűzés az északi periféria szerves fejlődésének elősegítéséhez.
Az életminőséget javító településfejlesztéshez köthető beavatkozások között főként azon intézkedéseket tarthatjuk számon, amelyek a városi területek és lakóövezetek komplex megújítására irányulnak a munkaerő helyben tartása, illetve vonzása érdekében, de ide sorolhatjuk a környezettudatos és a fenntarthatóságot támogató városfejlesztési akciókat is.
Kiemelt fontosságú a lakótelepek rehabilitációja, a kertvárosi részekben elmaradt fejlesztések pótlása, a többszintes lakóépületek energetikai felújítása. Különösen Salgótarjánban nagy területet foglalnak el a leromlott állapotú rozsdaövezetek, amelyek rehabilitációja a klímastratégiának megfelelően zöld szemléletben, környezeti szempontú funkció-áthelyezésekkel, a biodiverzitás megtartásával valósul meg. Salgótarján városközpontjának funkcióbővítő fejlesztése okos eszközök kihelyezésével, újszerű, esztétikus utcabútorokkal, a zöld felületek bővítésével valósul meg.
A gazdaság és iparfejlesztési beavatkozások a helyi gazdaság húzóágazataihoz kapcsolódó stratégiai fejlesztésekben, ipari parkokhoz köthető beruházásokban, fejlesztésekben, valamint a helyi KKV-k versenyképességének növelésében nyilvánulnak meg és a helyi gazdaság megerősítését célozzák. Nógrád megye jövőjét veszélyezteti az agyelszívás, ezért olyan vállalkozásfejlesztési program megvalósítására lenne szükség, mely bevonzza és megtartja a
11
növekedni képes vállalkozásokat. Ennek lehetséges eszközei a helyi vállalkozások digitalizációjának erősítése, helyi ösztöndíjprogramok, start-up és induló digitalizált vállalkozásokat támogató infrastruktúra és szolgáltatások létrehozása. A termelő vállalkozások számára a fejlődés, bővülés lehetőségét az ipari parkokhoz kapcsolódó fejlesztések, ipari csarnok építések, bővítések biztosíthatják.
Az oktatás- és képzésfejlesztés szintén kiemelt helyen szerepel a megye következő tíz éves beavatkozásai között, hiszen a fiatalok városban maradása nagymértékben függ attól, hogy gyermekeiknek milyen minőségben tudják biztosítani az alap, valamint a közép- és felsőfokú oktatás lehetőségét. Ennek elősegítésére egy komplex oktatásfejlesztési programot kívánnak megvalósítani, amely programba a tanórák lehető legmagasabb színvonalú megtartásának biztosítása mellett az iskolák épületeinek és környezetének felújítása is beletartozik. Célként került megfogalmazásra a Nógrád megye kitörési pontjaihoz kapcsolódó képzési rendszer létrehozása, amelynek alapjai megvannak, de a szektorok megerősítése megköveteli a képzési háttér fejlesztését is. A projekt többek között magában foglalja a turisztikai képzések indítását, az egészségügyi és szociális képzőrendszer megerősítését, infrastruktúrájának fejlesztését, a hátrányos helyzetű gyermekek digitális kompetenciájának fejlesztését, munkahelyi informatikai képzéseket, oktatási paktum működtetését. Külön prioritást élvez a Salgótarjáni kereskedelmi- és vendéglátóipari középfokú oktatás modern feltételrendszerének kialakítása, amelyhez első lépésként a “volt Öblösüveggyár” megvásárlása és rekultivációja szükséges. Az ingatlan több projekt számára is helyszínt biztosít. A terület rekultivációját követően a projekt magában foglal egy a XXI. századi elvárásoknak megfelelően kialakított középiskolai épületet az összes szükséges ellátó helyiséggel együtt.
A határon túli területek együttműködésének fejlesztése a zóna szintű együttműködések fejlesztése megnevezésű stratégiai cél megvalósulását szolgálja. Az intézkedések elősegítik Nógrád megye bekapcsolódását a közép-európai közlekedési vérkeringésbe, amely jelentős gazdaságélénkítő hatással bírhat. Salgótarján az egyetlen megyeszékhely, ahová egyelőre még gyorsvonat sem közlekedik. A Budapest-Salgótarján Intercity kiváló eszköz az elvándorlás helyett az ingázás ösztönzésére. Nyugat-Nógrádban az ingázás környezeti hatásait szintén vasútfejlesztéssel érdemes mérsékelni. Az M3-R2 észak-déli gazdasági tengely összehangolt fejlesztése (Hatvan-Salgótarján-Losonc) révén a tengely melletti urbanizált térség Közép-Európa új lendületet kapó térsége lehet a végleges leszakadás helyett. A vasúti fejlesztéseket kiegészítendő a Balassagyarmat- Aszód 78-as számú MÁV vonal korszerűsítése, valamint a Balassagyarmat- Diósjenő-Vác 75-ös számú MÁV vonal korszerűsítése is a kiemelt célok között szerepel.
A humán infrastruktúra fejlesztése a városok lakosságmegtartó erejének növelését szolgáló programok, valamint a képzési intézményrendszer és infrastruktúra fejlesztése által valósulhat meg. A megyében a társadalmi párbeszéd erősítése fontos a térségben dolgozók és lakók körében. A hálózatosodás foka még mindig alacsony számtalan gazdasági területen. A helyi partnerség működtetése elősegítené a társadalmi kapcsolatok erősödését, a térség megtartó erejének és vonzerejének növelését. A folyamatosan csökkenő munkaerő miatt az utánpótlásra hosszú távon kell megoldást találni, pályaorientáció által csökkenthető a fiatalok – kiemelten a magasan képzetteké - kiáramlása a térségből.
A vonzó üzleti környezet fejlesztése a kereskedelmi és vendéglátóegységek bővülésével valósulhat meg. A turizmus szempontjából kiemelkedő szerepe van az egységek támogatásának, de a város lakosságmegtartó-képességét is emelhetné, valamint az életszínvonalra is pozitív hatással bírnának az intézkedések.
Az okos településfejlesztés részeként Nógrád megyében a smart technológiák, a digitalizáció még csak korlátozottan jelenik meg, de az itt élők kényelme és az új lakók vonzása érdekében
12
haladéktalanul meg kell kezdeni azok alkalmazását többek között a települések épített és természeti környezetének, digitális infrastruktúrájának, szolgáltatási minőségének fejlesztésével.
A települési megtartóerő fejlesztése a kistelepülések elnéptelenedésének megállítása útján valósulhat meg. Az elnéptelenedéssel veszélyeztetett településeken kiépített infrastruktúrák és szolgáltatások ugyanakkor kiváló életteret jelenthetnének új környezetet kereső aktív nyugdíjasoknak, fiatal családosoknak. A beavatkozás az alábbi intézkedések révén vihető sikerre: szolgáltatási gyengeségek felszámolása, szociális kistelepülési rehabilitáció, ingatlanmentési program, családbarát program, infrastruktúrafejlesztések.
Az agráriumfejlesztés Nógrád megyében a térségi szereplők által beküldött projektjavaslatok alapján egyedül az “Egészséges helyi élelmiszert az asztalra!” elnevezésű ernyőprojektben jelenik meg prioritásként, hiszen Nógrád megye gazdaságában a mezőgazdaság egyelőre kevésbé meghatározó tényező. Kitörési pontot jelenthet azonban a helyi értékekre épülő, prémium minőségű élelmiszerek gyártása. A projekt keretében támogatáshoz juthatnának az egészséges helyi élelmiszert előállító családi gazdaságok és kisüzemek. Az intézkedés hatására javulna a megye agrárgazdaságának jövedelemtermelő képessége, növekedne a helyben feldolgozott termékek aránya, előtérbe kerülnek a tájhoz igazodó ágazatok. A helyi gazdaságban működő vállalkozások versenyképessége növekedhet, javulhat foglalkoztatási helyzetük, stabilitásuk, valamint a lakosság életminőségének emeléséhez is hozzájárulnak a projekt célkitűzései.
Környezetfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozást egyetlen projektkezdeményezés képvisel Nógrád megyében. A környezettudatos és fenntarthatóságot támogató városfejlesztési akció keretében bővül a közcélú megújuló energiahasználat, fokozódik az energiahatékonyság. A megyei klímastratégia fejlesztési célként jelöli meg a napenergián alapuló intelligens és integrált térségi, illetve települési szintű elektromos áramellátási rendszerek kialakítását, így a projekt célja az önkormányzati naperőművek bővítése, a közvilágítás napelemes megoldásokkal történő korszerűsítése, illetve a távhőrendszerek fejlesztése, mely a természeti és épített környezet védelmét, a lakosság életminőségének, ellátási és környezeti viszonyainak javítását szolgálja.
A stratégiai célok meghatározásához a zóna szintű logikát vettük alapul, ennek köszönhetően az egész zónára egységes szerkezetű, de a területi eltéréseket jól reprezentálható tervanyagok jöttek létre. A tervezés során összehangoltuk a helyzetfeltárás következtetéseiből megfogalmazott területi igényeket a megyei partnerek által megküldött intézkedés és projektjavaslatokkal. A beérkezett javaslatok átfogják a megye gazdaságának egészét, amely összegyűjtése az alábbi együttműködésben valósult meg:
• Nógrád Megyei Önkormányzat
• Nógrád Megyei Kormányhivatal
• Salgótarján Megyei Jogú Város Önkormányzata
• Nógrád Megyei Kereskedelmi és Iparkamara
• Nemzeti Agrárgazdasági Kamara Nógrád Megyei Igazgatósága
A partnerség által összegyűjtött projektszintű javaslatok, mint kiemelt projektek és mint súlyponti témakörök kerültek be a stratégiai anyagba. Ezeket a javaslatokat beavatkozásokhoz (2.ábra) illesztettük, így létrejött az a prioritási sorrend, amely meghatározza a következő tíz év fejlesztéspolitikai irányvonalait. Ezek alapján a turizmusfejlesztés, közlekedésfejlesztés, életminőséget javító településfejlesztés, gazdaság és iparfejlesztés, valamint az oktatás és képzésfejlesztéshez kapcsolódó beavatkozások kerülnek előtérbe.
13