A közel 150 éves megye három egymástól jól elkülöníthető tájegység, amelyek földrajzi fekvésükből adódóan eltérő fejlődési utat jártak be és eltérő fejlesztési lehetőségekkel rendelkeznek, de mindhárom térségben meg vannak a dinamizálás feltételei, amelynek eredményeként megvalósul a megye társadalmi-gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősödése.
5
2. Vízió
MEGYEI SZINTŰ KÜLDETÉS – 2030:
Jász-Nagykun-Szolnok megye kedvező földrajzi fekvésére és fejlődő gazdaságára alapozva a megye egészét érintő fejlődési lépés- és léptékváltás elérése a megyén belüli területi és társadalmi
különbségek csökkentése, valamint a szomszédos megyékkel és térségekkel való együttműködés erősítése érdekében
MEGYEI SZINTŰ VÍZIÓ – 2030:
Jász-Nagykun-Szolnok megye: növekvő társadalmi-gazdasági súlyú három táj egysége Jász-Nagykun-Szolnok megye 2030-ban a szántóföldi növénytermelés, valamint a tájkonform mezőgazdaság és feldolgozó iparának vertikumát, versenyképességét és a helyi termékek feldolgozottsági szintjét növelve az élelmiszeriparban, a mezőgazdasági gépgyártásban, agrárinformatikai fejlesztésekben és vasúti járműgyártásban is nemzetközileg értékelhető szereppel bír, és rendelkezik az ehhez szükséges fejlett logisztikai hálózattal és infrastruktúrával.
Szolnok Megyei Jogú Város és a Felső-jászsági ipari agglomeráció a megye regionális pólusai, a többi térségben pedig a gazdaságfejlesztési projektek eredményeként kialakulnak a helyi adottságoknak megfelelő térségi decentrumok.
Ezek hatására 2030-ra növekvő és bővülő gazdasággal bíró, vonzó természeti környezettel rendelkező megyévé válik Jász-Nagykun-Szolnok megye. A Tisza-tó térsége országosan is kiemelkedő turisztikai célponttá válik a rekreáció, a szabadidő és a sport területén nagy vonzerejű attrakciók hálózatának kialakulása által.
A természeti értékek megőrzése, a természeti adottságok, megújuló energiaforrások környezettudatos hasznosítása, valamint a hulladékgazdálkodás a hosszú távú fenntarthatóság szempontjai szerint valósul meg.
A térségi identitásokra épülő megyei integritást fokozzák a térségi, regionális és nemzetközi együttműködések. A lakosság számára olyan oktatási és képzési kínálat érhető el, amely a helyi gazdasági szereplőkkel szorosan együttműködve képes mind a gazdasági szereplők versenyképességét növelni, mind pedig a lakosság számára a megfelelő egzisztenciális feltételeket és életkörülményeket teremteni a megyén belül is.
Az értékteremtő folyamatok által megvalósul a megye társadalmi-gazdasági súlyának és belső kohéziójának erősödése.
a) A Felső-jászsági ipari agglomeráció és Nagykáta, Hatvan, Gyöngyös vonzáskörzete új növekedési zónát alkotva a metropolisztérség részévé válik. A Jászságban a Jászfényszaru-Jászárokszállás-Jászberény ipari háromszög sokszöggé bővül Jászapáti és Jászkisér bekapcsolódásával. A területi munkamegosztás elmélyülése nyomán növekszik a térség városias jellege. A Felső-Jászság elektronikai-, háztartási gép- és élelmiszeripara továbbra is a megye húzóágazata, beszállítói hálózata döntően megyei székhelyű vállalkozásokból áll. A térségben létrejön egy regionális jelentőségű innovációs központ.
b) Szolnok-Cegléd-Kecskemét központokkal az M8 tengely mentén – a Közép-Alföldön – kialakul egy nemzetközi jelentőségű gazdasági pólus térség. Szolnok a hazai vasúti járműgyártás központjává fejlődik, Törökszentmiklós fokozatosan a hazai mezőgazdasági gépgyártás és mezőgazdasági gépipari innováció egyik meghatározó centrumává válik, Martfű és Tiszapüspöki élelmiszerfeldolgozó kapacitásai továbbra is biztos alapjai a megye mezőgazdaságának. Az M4 szolnoki északi elkerülője új területeket tár fel az iparfejlesztés számára, amely újabb nemzetközi és hazai szereplők számára ad betelepülési és növekedési lehetőséget.
c) Budapest metropolisztérséghez szorosan kapcsolódik a Jászság és a Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű vonzáskörzete az M3, M4 és M5 autópályák, a 100. sz., a 120. sz. vasúti fővonalak,
6
valamint a „csapágyvárosok” rendszerében az M8, M32 gyorsforgalmi utak, a 32. sz. főút és a 82. sz. vasútvonal által feltárva.
d) A megye meghatározó súlyt képvisel az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zónában a Szolnok-Debrecen gazdasági tengely megerősödése révén, a kiépült M4-re és a megújult 100-as v100-asútvonalra alapozódva.
e) A gazdasági bázis új eleme a gyógyfürdők (Berekfürdő, Kisújszállás, Tiszafüred, Karcag, Túrkeve, Mezőtúr, Cserkeszőlő) szolgáltatásai iránt növekvő a kereslet.
f) Az agrárium és annak kiszolgáló, feldolgozó létesítményeinek fejlesztésével stabil gazdasági bázis jön létre. A Nagykunság szerepe fokozatosan minden téren megerősödik a Szolnok – Szajol - Törökszentmiklós – Kisújszállás – Karcag tengely megközelíthetőségének (M4) kiépülésével.
g) Az M44 gyorsforgalmi út kiépülésével erősödik Kunszentmárton térsége gazdasági-logisztikai szerepe a négy megyeszékhely – Kecskemét, Szolnok, Szeged, Békéscsaba – vonzásának peremén.
h) Az önálló kiemelt turisztikai térséggé vált Tisza-tavi régió az ország keleti felének elsődleges rekreációs zónája (Abádszalók, Berekfürdő, Karcag, Tiszafüred centrumokkal). A turisztikai régió szorosan együttműködik a Debrecen-Hortobágy-Hajdúszoboszló térséggel és az Eger-Bükk turisztikai célterülettel.
i) A Tiszazug és Mezőtúr térsége a kialakuló Körös-menti együttműködésben fontos agrár- és turisztikai zóna. A térség turisztikai központja Cserkeszőlő. Mezőtúr, Szarvas és Szentes az agrár- és vidékfejlesztés oktatási, kutatási bázisává fejlődik. Újraindul Mezőtúron a felsőfokú agrárképzés, továbbfejlődik Mezőtúron a vetőmagkutatás és -termelés, kibővülve az agrárinnováció IT eszközökkel támogatott fejlesztési központjává.
j) A belső perifériák – Kunhegyes térsége, Tiszazug, Szolnoktól északra fekvő Tisza-menti települések – kapcsolatai bővülnek a városokkal. Ezt a megújuló közöségi közlekedés és a bővülő infokommunikációs rendszerek és a munkaerő mobilitást biztosító felújított alsóbbrendű úthálózat is szolgálják. A térségi központok foglalkoztatási szerepe a felhagyott üzemek barnamezős rehabilitációjával érdemben bővül.
k) A Tisza-mentén az árvízbiztonság teljes kiépítésével párhuzamosan kialakul egy nemzetközi ökorégió. A megye tájgazdálkodási tudásközponttá válik. A Zagyva folyó megújult vízrendszere a mezőgazdaság diverzifikálásának és a rekreációs kínálat bővítésének fontos eleme lesz. Az agrárgazdaság az adottságok jobb hasznosítása révén fontos szerepet kap a helyi élelmiszer- és energetikai ellátásban.
l) A megye vállalkozásai és intézményhálózata fontos lépéseket tesznek a szén-dioxid-kibocsátás csökkentés, a megújuló energiaforrásokra való áttérés, az energiahatékony termelés és a szennyezőanyag kibocsátás jelentős csökkentése érdekében, ezáltal élhetőbbé és vonzóbbá válnak a megye települései.
7
3. Jász-Nagykun-Szolnok megye stratégiai céljai 1. Stratégiai cél: növekvő versenyképessség
Bővülő hozzáadott érték előállítás, növekedési zóna szervezése, elérhetőség javítása – kiemelten az M4 továbbépítése által –, megyeszékhely és a tiszántúli térségek gazdasági súlyának emelése, tájkonform turizmusfejlesztés.
A megye húzóágazatai kiemelt szerepet töltenek be a versenyképesség javításában, hiszen az elektronikai ipar, a háztartásigép-ipar, az élelmiszeripar (növényolajgyártás, kukoricafeldolgozás, malomipar, rizsfeldolgozás), a jármű- és gépipar, a vegyipar, a kereskedelem mindenütt a legnagyobbak között van. A járműgyártás terén kiemelkedik a vasútijárműgyártás - azon belül is a személyszállító gördülő állomány gyártás - és az autóipari beszállítói tevékenység, míg a gépiparban a mezőgazdasági gépgyártás és innováció kiemelkedő a megyében, olyannyira, hogy a mezőgazdasági gépgyártás kapacitása megegyezik az ország többi megyéjének összes kibocsátásával. A vegyipar területén a műtrágya előállítás és a gyógyszergyártás a legnagyobb volumenű. Az elektronikai és a szolgáltató szektor is kiemelt szerepet játszik a megyében.
Ezek az ágazatok komoly K+F+I potenciállal rendelkeznek, hiszen fejlesztésre költött kiadásaik közvetlenül az iparban, a gazdaságban hasznosulnak. A háztartási gépeket, berendezéseket gyártó vállalkozások a világpiacon is elismert gyártók, innovatív termékskálával.
Fontos az előttünk álló időszakban, hogy a húzóágazatokhoz kapcsolódó beszállítói láncolatok tovább erősödjenek, a megyei fejlesztések pedig a kiválasztási folyamat külső tényezőit (elérhetőség, fenntarthatóság, szakképzett munkaerő, stb.) erősítsék. Azon megyei/térségi beszállítói kör számára, akik bővítéseket terveznek, létfontosságú a digitális gyártásra, robotizációra alapozott termelés fejlesztés ösztönzése, tekintettel arra, hogy a szakképzett munkaerő le van kötve, vagy magasabb hozzáadott értékű termelési folyamatokban kamatoztathatja tudását. Ez egyrészt kedvező hatással lehet a strukturális munkaerőhiány alakulására, másrészt ösztönzőleg is hathat a munkavállaló számára, hogy szaktudásukat az aktuális munkaerőpiaci igények mentén fejlesszék.
A stratégiai cél eléréséhez szükséges a közúti hálózat fejlesztése és felújítása és a vasúti közlekedés fejlesztése. Az elérhetőség, a mobilitás megteremtése egy rendkívül fontos kulcstényező a megye stratégiai céljainak elérésében. Ezen a területen a megye komparatív hátrányban van a zóna legtöbb megyéjéhez képest. Az elérhetőség javulásával a megyén belüli térségek gazdasági potenciálja, befektetési lehetőségei és vonzereje jelentősen erősödhetnek, így gazdasági lemaradásuk jelentősen csökkenhet. A megye ipara súlyának növekedése várható a meglévő M1-M5, M3 és zónán belüli együttműködés szempontjából fontos M4 keleti fele, M44, M8 fejlődési tengelyekhez igazodva. Mindez lehetővé teszi a megye valamennyi térségének, szabad ipari kapacitásainak feltárását, kiajánlását, amely eltérő ütemben ugyan, de távlatilag mindenhol bővülő gazdaságot eredményezhet és az ipar mellett az országosan is kiemelt prioritást élvező belföldi turizmus és az agrár ágazat szempontjából is rendkívül fontos. A folyamat szabályozottabbá tételét segítheti elő a területi szereplők mindenkori eszközeinek ok- és célszerű, tudatos és tervezett felhasználása.
A megyében a tájhasználat alapvetően a mezőgazdasági tevékenység keretében történik. Erőssége a megyének, hogy itt található az ország termőterületének ötöde, amelynek hasznosítása külterjes (a terület negyedében napraforgót, negyedében kukoricát, a többi területen zömmel gabonát termelnek). A megyében mintegy 15.000 őstermelő és 1.600 családi gazdaság működik. A közepes és nagyüzemi termelésben pedig hozzávetőlegesen 16.000 fő dolgozik megyeszerte. A mezőgazdaság és a hozzá kapcsolódó élelmiszeripar a megvalósuló fejlesztések, munkahelyteremtő beruházások nyomán jelentős munkaerőt tudna felvenni akár átképzéseket követően is a munkaerőpiacon jelen lévő álláskeresők közül, hozzájárulva ezzel a kevésbé iparosodott térségek fejlődéséhez.
8
A megyében a felszíni vizekhez kötődően a természeti örökség idegenforgalmi hasznosítása jelentős potenciállal bír, melynek fenntartható hasznosítása országos szintű gazdasági érdek. Hazánk és a megye egyik ökoturisztikai központja a Tisza-tó. A mesterségesen kialakított természeti környezet turisztikai hasznosítása a terhelhetőséghez igazodóan történhet. Ennek felmérése alapján szükséges a vonzerők, attrakciók, programkínálat valamint, a szálláshelyek és szolgáltatások minőségi fejlesztése. Kiemelkedő terület a térség kibontakozó kerékpárturizmusának bővítése, a desztinációk között kapcsolat és átjárhatóság biztosítása, térségi turisztikai brandek bevezetése, hasonlóan a Tisza-tavi Strandok brandhez.
A közlekedési feltételek, az elérhetőség javítása egyaránt kiszolgálja az ipari parkok és iparterületek, turisztikai desztinációk, valamint a települések erőteljesebb bekapcsolódását a gazdasági életbe és a megyére jellemző erőteljes kelet-nyugati ingázást, illetve lehetővé teszi a jászberényi és szolnoki térségi munkaerő-piacokon belül a munkába járás biztosítását. Ehhez szükséges a közösségi közlekedés fejlesztése és új Tisza- és Hármas-Körös hidak építésének előkészítése is. Az eddig felújításra nem került három és négyszámjegyű utak felújítása, a megyei útfelújítási és mellékútfejlesztési program, M4 megyét érintő szakaszának befejezése, M8 Szolnok-Kecskemét gyorsforgalmi út megépítése, M32 Szolnok-M3 összekötése, Mezőtúr-Szarvas híd – 32. számú főút Jászberény-Újszász szakasza, 34.
számú főút Tiszafüred-Fegyvernek szakasza, 442. számú főút Szolnok-Kunszentmárton szakasza, 45.
számú főút Kunszentmárton elkerülő szakasza, Szolnokon a 4., Csáklya úti híd megépítése. Mindezen kapcsolatok kiemelt jelentőséggel bírnak az elérhetőség, valamint a megyén és a zónán belüli gazdasági centrumok és decentrumok, beszállítói hálózatok, továbbá a szintén megyéken átívelő kiemelt turisztikai térség prosperáló együttműködéseinek kialakulására.
A megye fejlődése szempontjából elengedhetetlen, hogy az ország legelmaradottabb járása, a Kunhegyesi járás felzárkóztatása megkezdődjön, valamint a szintén komplex programokkal segítendő Jászapáti járás fejlesztése egy átfogó fejlesztési program keretében megvalósuljon. Az átfogó fejlesztési program valós piaci értékkel bíró és versenyképességet megalapozó turisztikai, a gazdasági, kereskedelmi és intézményi szintű átstrukturálódást igényel, a helyben jó kapcsolati tőkével rendelkező civil szervezetekkel és a szakképzési, felnőttképzési szereplőkkel való együttműködésben.
BEAVATKOZÁSOK
1) Ipari versenyképesség növelése
Az ipari versenyképesség, a magasabb hozzáadott értékű termék előállítás a megye jelenleg alulhasznosított gazdasági és ipari területeinek benépesítésével, beszállítói hálózatok és integrációk létrehozásának ösztönzésével és működési hatékonyságuk javításával, modern technológiák adaptációjával növelendő.
A fejlődőképes ágazatok megtartása és új beruházások megvalósítása érdekében modern befektetői környezet kialakítása szükséges elsősorban az autóipari, vasúti, feldolgozóipari, mezőgazdasági gépipari, vegyipari ágazat, a logisztikai szolgáltatások erősítése érdekében. A befektetői környezet fejlesztés újabb iparágak megtelepedését is szolgálja, modern befektetésösztönzési tevékenységgel és szervezeti háttérrel társítva.
A megyében a Felső-Jászságon kívül előállított ipari új érték mintegy fele-fele arányban a megyeszékhely településegyüttesében (Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű városok), valamint a tiszántúli kistérségekben (Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Tiszafüred városok) jön létre. Az országosan még viszonylag jelentős számú megyei munkanélküliség (12-14 ezer fő) nagyobb hányada is ezekben a térségekben koncentrálódik. Ezen probléma megoldása érdekében szükséges a megyeszékhely és a tiszántúli kistérségek gazdasági súlyának növelése a foglalkoztatás feltételeinek bővítésével, továbbá Szolnok, Törökszentmiklós, Martfű, Kunszentmárton, Mezőtúr, Karcag, Tiszafüred ipari parkjainak fejlesztése az előközművesített területek kialakításával. A tervezési időszakban várhatóan megépülő gyorsforgalmi úthálózatok mentén (M4., M44. és M8.) pedig lehetőség
9
nyílik a területek előzetes kiajánlására. A megye sajátossága, hogy az agrárgazdasági szereplők részéről is jelentkezik igény az ipari parkok fejlesztésére, ahol jellemzően faipari feldolgozás, lakatos üzem, mezőgazdasági szerviz üzemek és kereskedelmi, logisztikai szolgáltatások iránt mutatkozik igény részükről. A megye gazdaságilag fejlettebb nyugati felében folyamatos a befektetői érdeklődés, a megye tiszántúli részein pedig az újra iparosítás feltételeinek kialakítása szükséges a foglalkoztatás bővítéséhez.
A megyére alapvetően nemzetközi tulajdonú nagyvállalati struktúra jellemző, amelyhez viszonylag erőteljes beszállítói hálózat alakult ki. Ezek a vállalkozások meghatározóan a Felső-Jászságban koncentrálódnak. Kicsi az önálló végterméket előállító megyei székhelyű gazdálkodó szervezet száma.
Ebből adódóan a hozzáadott érték előállítás sem kimagasló, ami versenyképesség szempontjából kockázatos. A kockázat mérséklése szükségessé teszi a magasabb hozzáadott érték előállítását már rövid távon is, hogy a megye ipargazdaságának teljesítménye fenntartható és fokozható legyen.
A Jászság és Dél-Heves térségében Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás-Hatvan-Gyöngyös központú új nemzetközi léptékű növekedési zóna fejlődik. A megyében az ipari új érték előállításának mintegy 60%-a a Felső-Jászságban (Jászárokszállás-Jászberény-Jászfényszaru városok térsége) történik. Ez a zóna területileg kapcsolódik Heves megye déli részéhez, Hatvan és Gyöngyös városok térségéhez. E három térségben nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű gazdasági tevékenység folyik.
Szolnok-Cegléd-Kecskemét térségében potenciálisan hasonló bontakozhat ki. A befektetések folyamatosan növelik a térségek gazdasági kapacitását. Egyformán jellemző a helyi munkaerő hiánya és a számottevő térségi ingázás, a munkaerőhiány pótlására külföldi munkavállalók nagyarányú megjelenése. A folyamatosan bővülő gazdaság a kormányzati és az önkormányzati szervek számára új típusú kihívást jelent, amelynek kezeléséhez a közszféra nem rendelkezik kellő kompetenciával és anyagi erővel (pl. hatósági eljárások gyorsítása, távolsági ingázók számára szállás biztosítása, képzés-szakképzés, szabadidős és jóléti szolgáltatások fejlesztése). Szükséges az üzleti szereplők, a kormányzati és az önkormányzati közigazgatási szervek együttműködésének megerősítése, szervezetté tétele, például a korábban is említett befektetésösztönzési tevékenységgel és szervezeti háttérrel társítva, továbbá iparági klaszterek kialakításával, beszállítói minősítési rendszerek közös kidolgozásával, beszállítói hálózatok szervezésével.
2) Agrárágazat versenyképességének növelése
Noha nincs benne az 5 legnagyobb árbevételű ágazatban, de egyéni vállalkozói és őstermelői jövedelemforrásként, illetve a ráépülő feldolgozóipari kapcsolatokkal az agglomeráció és a vidék legfontosabb ágazatai között a helye. Stratégiai ágazatként tekintünk tehát a mezőgazdaságra, hiszen komoly fejlődési potenciál van benne és a megye jó adottságokkal rendelkezik az agárágazat területén.
Megyénk alapvetően mezőgazdasági megye (itt található az ország termőföldjének egyötöde és ezen terem meg az elfogyasztott élelmezési gabona 20%-a). A külterjes jellegű, viszonylag alacsony hozamú és feldolgozó kapacitással csak részben rendelkező agrárium megújítása tájgazdálkodáson, öntözésfejlesztésen és a belterjesebb termelés kialakításán keresztül valósítható meg. A megyében található jelenleg kihasználatlan csatornahálózat lehetővé teszi az öntözés viszonylag nagy volumenű fejlesztését, amely a mezőgazdasági termelés megújításának egyik alapja. A Jászság vízháztartásának hiányosságai a Jászsági-főcsatorna megvalósításával pótolhatók. A Jászsági-főcsatorna továbbépítése mellett elsődlegesen Cibakháza, Tiszaföldvár, Nagyrév, Mezőhék, Jászboldogháza, Karcag, Kisújszállás, Tiszaderzs, Abádszalók, Tiszabura, Kunmadaras, Tiszaigar, Nagykörü, Szolnok vonatkozásában vált szükségesség az öntözési kapacitás és technológia fejlesztése rövidtávon. Hosszabb
10
távon megye további területein is indokoltá válhat az öntözés fejlesztése a klimatikus viszonyok változásából adódóan.
A megyében a tájhasználat alapvetően a mezőgazdasági tevékenység keretében történik és kialakult a felszíni vizekhez kötődően a természeti örökség idegenforgalmi hasznosítása. A megye kedvező környezeti állapotának megőrzése szükségessé teszi az agrártermelés ökológiai adottságokra alapozó, de fenntartható fejlesztését, különös tekintettel az öntözésfejlesztésre, valamint a pusztai és ártéri gazdálkodásra. Indokolt tehát a helyi agrárgazdaság fokozottabb bevonása a helyi energia- és élelmiszerellátásba, továbbá a rizstermesztés, az akvakultúrák és a haltenyésztés fejlesztése (pl.
Jászkiséren), további intenzív munkaerő-igényes kultúrák és a feldolgozás fejlesztése. Külön kiemelendő az egyedi táplálkozási igényeknek (pl. gluténérzékenység) megfelelő termelési és késztermék előállítási terméklánc fejlesztése, amely réspiacokon magasabb hozzáadott értékű termékek értékesítésére van lehetőség.
A versenyképes agrártermelés megvalósításához a termeléshez, raktározáshoz, logisztikához kapcsolódó infrastruktúra megléte is elengedhetetlen. Ezek egyrészt a korábban említett, ipari parkok kereteiben is megvalósítható szolgáltató, termelő üzemek, másrészt a primer feldolgozást segítő helyi termelő közösségek által üzemeltetett létesítmények kell hogy legyenek. Kertészeti üzemek, növényházak, termál víz hasznosítással működő nagyobb hajtatóházak, modern állattartó telepek közös tároló kapacitás, feldolgozó üzemek, hűtőházak, áruraktárak, terménytisztítók, szárítók, raktárbázisok kialakítása, kiszerelő üzemek. A partnerségi egyeztetések alapján rövidtávon Nagyiván, Tiszaigar, Tiszafüred, Abádszalók, Mezőtúr, Karcag, Szolnok, Nagykörű, Tiszaföldvár, Mezőtúr, Törökszentmiklós, Jászjákóhalma, Jászivány, Jászkisér, Kunmadaras, Besenyszög, Tiszasüly, Újszász, Tiszakürt, Tiszainoka, Jásztelek, Jászárokszállás, Kenderes településeken, hosszú távon pedig a megye további településein.
A helyi igényekre alapozott lehetőségként a gyógynövény termesztés, gyógynövény gyűjtés és feldolgozás, valamint a gombatermesztés integrátori rendszerben történő kialakítása is az agár ágazat versenyképességét növelő és foglalkoztatást ösztönző terület, amely a megye teljes területén megvalósítható, térségi decentrumok segítségével. A meglévő közraktárak bevonásával agrár- élelmiszeripari logisztikai bázisok létrehozása is megvalósítható, amelyek logisztikai szempontból ideális helyszínei elsődlegesen a debreceni és békéscsabai vasútvonal mentén lévő létesítmények. Ezek kialakítása, a termelési paletta bővítése és a magasabb hozzáadott értléket biztosító feldolgozás rendkívül fontos a megye agrárágazata számára.
3) Tudásalapú gazdaság potenciáljának erősítése
A versenyképesség hosszú távú fenntartása érdekben folyamatos, piaci szerkezetváltozásokhoz illeszkedő, a változó gazdasági és innovációs elvárásoknak való megfelelése érdekében kiemelt terület a tudásalapú gazdaság, a helyi gazdasági szerkezetbe illeszthető tudásközpontú szolgáltatások erősítése a megyében oly módon, hogy a megyei kkv-k és középvállalkozások számára is elérhetővé váljanak az innovatív megoldások. Ennek érdekében szükséges a K+F+I tevékenység fejlesztése és klaszter létrehozása. A Debreceni Egyetem részeként működő szolnoki egyetemi campusban innovációs központ létrehozása valósítható meg, amely az egyetem hátterével a megye több gazdasági ágában tud részt venni. Külön kiemelendő a járműgyártás terén a 70 km sugarú vasúti tanpálya kialakítása a megyében, a hozzá tartozó működtetői és kutatási infrastruktúra biztosításával.
A versenyképesség hosszú távú fenntartása érdekben folyamatos, piaci szerkezetváltozásokhoz illeszkedő, a változó gazdasági és innovációs elvárásoknak való megfelelése érdekében kiemelt terület a tudásalapú gazdaság, a helyi gazdasági szerkezetbe illeszthető tudásközpontú szolgáltatások erősítése a megyében oly módon, hogy a megyei kkv-k és középvállalkozások számára is elérhetővé váljanak az innovatív megoldások. Ennek érdekében szükséges a K+F+I tevékenység fejlesztése és klaszter létrehozása. A Debreceni Egyetem részeként működő szolnoki egyetemi campusban innovációs központ létrehozása valósítható meg, amely az egyetem hátterével a megye több gazdasági ágában tud részt venni. Külön kiemelendő a járműgyártás terén a 70 km sugarú vasúti tanpálya kialakítása a megyében, a hozzá tartozó működtetői és kutatási infrastruktúra biztosításával.