Jász-Nagykun-Szolnok Megye priorizált céljainak elérésére olyan átfogó intézkedések kerültek meghatározásra, amelyek nélkülözhetetlenek a hosszú távon is fenntartható, a kor és a piac kihívásaihoz alkalmazkodni, azokra reagálni képes fejlődéséhez.
Az intézkedéseket és a hozzájuk kapcsolódó ernyőprojekt javaslatokat és az intézkedések megvalósítását segítő, a gazdasági ágazatokra fókuszáló ernyőprojekteket, valamint az ezeket alátámasztó egyedi projektjavaslatokat jelen stratégia melléklete tartalmazza táblázatos formában.
6. A stratégiai célok indokoltsága
A Jász-Nagykun-Szolnok megye az ország egyik legiparosodottabb megyéje, ahol az újérték 60%-ának előállítása a Felső-Jászságban koncentrálódik, alapvetően nagyvállalatok által létrehozva, viszonylag alacsony hozzáadott értékkel. Gondot jelent a térség elérése és a bővülő kapacitásokhoz a megfelelően képzett, szabad munkaerő biztosítása. Ugyanakkor a megyeszékhely körzetében és a tiszántúli részeken relatíve magas a munkanélküliség és gyenge gazdaság. A megye versenyképességének javítása érdekében szükséges ezen problémák kezelése, a kooperáció erősítése, a versenyképességet javító infrastruktúra fejlesztések és az innovatív technológiák adaptációjának elősegítése.
1. Stratégiai cél: növekvő versenyképessség
A megye adottságai révén már eddig is komoly volt a nemzetközi és hazai befektetői érdeklődés egyrészt a megyeszékhely, másrészt a Felső-Jászság területére. Az élen a feldolgozóipari ágazatok jártak, hiszen legnagyobb összegben járműipari és gépipari beruházások valósultak meg. Az viszont a részletes helyzetelemzés alapján jól látszik, hogy a további fejlesztések nélkülözhetetlenek ahhoz, hogy továbbra is fennmaradjon a megyébe irányuló tőkeáramlás. Ez jelenti egyrészt a humán infrastruktúra fejlesztését, mivel a húzóágazatok emberi erőforrás igénye többnyire specifikus szaktudást és nyelvtudást igényel.
Ennek következtében a társadalmi innováció nemcsak az oktatási fejlesztéseket jelenti, hanem magában foglalja a humáninfrastruktúra, az egészség és a K+F+I potenciál növelését.
A megyén belüli Tiszához kapcsolódó térszerkezeti törésvonal eltérő lehetőséget ad a megye nyugati és keleti felének. A Jászság és Dél-Heves térségében Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás-Hatvan-Gyöngyös központú új nemzetközi léptékű növekedési zóna fejlődik, míg Szolnok-Cegléd-Kecskemét térségében potenciálisan hasonló bontakozhat ki. A megye geostratégiai helyzete tehát kiváló, azonban Szolnok autópálya eléréssel mindezidáig nem rendelkezik. Az Északkelet-Magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna más megyéiben tapasztaltak szerint a megfelelő logisztikai lehetőségek nélkül új gazdasági szereplők számára kevésbé vonzó, így egyre hátrányosabb helyzetbe kerül a megye, ezért szükséges a szállítmányozási és logisztikai szempontból nélkülözhetetlen vasút, és a közúthálózat további fejlesztése: az M4 jelű autópálya Püspökladányig, majd onnan Debrecenig történő megépítése, az M44 jelű autópálya megyei szakaszának tovább építése, a tervezett M8 jelű autópálya Kecskemét – Szolnok közötti szakaszának, majd Szolnoktól északi irányba az M3 jelű autópályáig való kialakítása, a vasúti szárnyvonalak fejlesztése. Az M44 által feltárt Tiszazug kapcsolataiban is léptékváltás alakulhat ki. A megye keleti felének térségi központjai – Tiszafüred, Karcag, Mezőtúr – gazdaságának foglalkoztatási célzatú megerősödése tájszervező szerepüket fokozhatja. Együttműködésüket a megye nyugati felével fokozni szükséges. Az együttműködés és kapcsolatrendszer új formája a megyei
23
székhelyű ipari, kereskedelmi és szolgáltató vállalkozások regionális hálózatosodása (Elektrolux, Jász Plasztik, Szatmári Kft, Coop-Star, Coop-Szolnok, Tiszamenti Regionális Vízművek). Ez a megye gazdasági súlyára is kedvező hatással van.
A megyén belül 12 ipari park működik, azonban ezek változó infrastrukturális felszereltséggel, és kihasználtsággal rendelkeznek. Az elmúlt évek tapasztalatiból, a beruházások és az ipari parkokba betelepült vállalkozások számából jól látszik, hogy egy nemzetközi vállalat akkor fog itt komolyabb beruházást megvalósítani, ha az ipari park jól megközelíthető (közúton és vasúton), a terület elő van készítve a beruházásnak, és rendelkezik megfelelő közműkapacitással, elsősorban ipari árammal. A magas hozzáadott értékű szolgáltató szektor pedig a jól felszerelt, globálisan versenyképes irodapiacot preferálja, ezért szükségesnek tartjuk irodaházak, inkubátorházak létesítésének ösztönzését is mind a megyeszékhelyen, mind a Felső-Jászságban, mind pedig a megyei decentrumokban, ahonnan a helyi munkavállalók akár nemzetközi projektekben való részvétele is biztosítható lenne a helyben maradás megőrzésével.
A megyére alapvetően nemzetközi tulajdonú nagyvállalati struktúra jellemző, amelyhez viszonylag erőteljes beszállítói hálózat alakult ki. Ezek a vállalkozások meghatározóan a Felső-Jászságban koncentrálódnak. Kicsi az önálló végterméket előállító megyei székhelyű gazdálkodó szervezet száma.
Ebből adódóan a hozzáadott érték előállítás sem kimagasló. A vállalati, termelési és térségi kapacitási koncentráció egyfajta kockázati tényező is. Mindezek kezelése szükségessé teszi a magasabb hozzáadott érték előállítását már rövid távon is, hogy a megye gazdaságának teljesítménye fenntartható és fokozható legyen.
Az Alföld tengelyében ugyancsak meghatározó ipargazdasági szempontból a Szolnok, Törökszentmiklós, Kisújszállás térségében elhelyezkedő 170 éves múlttal rendelkező mezőgazdasági gépgyártás. A történelmi múltra és a tradíciókra alapozva megyénk a hazai mezőgazdasági gépgyártás centruma. Összességében megközelítőleg annyi mezőgazdasági gépet gyártunk, mint az ország összes többi megyéje. Erre a hagyományra, és a több évtizeden keresztül felhalmozott tudásra alapozva a mezőgazdasági gépgyártás további fejlesztése indokolt.
A megyénkben található (autóipari, mezőgazdasági gépgyártó, vasútipari, stb) beszállítói kör erősítése kulcsfontosságú, azonban a beszállítói kör által előállított termékek feldolgozottsági szintjétől függően érdemes differenciálni, hogy ne legyen régión belül is verseny, vagy kapacitáshiány a magyar beszállítók között. Fontos, hogy a beszállítói láncolatok helyenként még nem képviselnek valódi gazdasági erőt, ezért fontos lenne, hogy a megyei fejlesztések erősítsék a beszállítói hálózatok kialakulását, teremtsék meg az ehhez szükséges külső feltételeket. Azok számára, akik pedig bővítéseket terveznek egyre nagyobb gondot jelent a szakképzett munkaerő megtalálása. Ez hosszú távon a megye versenyképességét is negatívan befolyásolja.
A megyei befektetésösztönzés egyik gyengesége jelenleg, hogy az igényekre reagál. Ennek a gyengeségnek a leküzdése, a szervezeti háttér kialakítása a tervezési ciklusban megoldandó feladat.
A megyeszékhely településegyüttese (Szolnok-Törökszentmiklós-Martfű városok), valamint a tiszántúli kistérségekben (Karcag, Kunszentmárton, Mezőtúr, Tiszafüred városok) 20-20%-ban állítja elő a bevételeket. A két térségben koncentrálódik ugyanakkor a megye álláskeresőinek nagyobb hányada. A foglalkoztatás feltételeinek bővítése, a térség ipari parkjainak fejlesztése mintegy 10-15 ezer ipari munkahely kialakítása tenné lehetővé, amely biztosíthatná a meglévő megyei aránytalanság csökkentését.
Megyénk alapvetően mezőgazdasági megye. A termelés viszonylag alacsony hozamú és feldolgozó kapacitással csak részben rendelkezik. A klimatikus viszonyok és a piaci verseny szempontjából hátrány, hogy az öntözött területek aránya elmarad az optimálistól, tovább a termelés külterjes jellegű.
A terményeket alacsony feldolgozottsági szinten értékesítik. A megyében található jelenleg kihasználatlan csatornahálózat lehetővé tehetné az öntözés viszonylag nagy volumenű fejlesztését. A
24
megye kedvező környezeti állapotának megőrzése is szükségessé teszi az agrártermelés ökológiai adottságokra alapozó, de fenntartható fejlesztését, különös tekintettel a pusztai és ártéri gazdálkodásra.
A mezőgazdasági szektorból származó bevételek növelése érdekében szükséges a magasabb hozzáadott értékű mezőgazdasági termelés megvalósítása, feldolgozottsági szint növelése, mellyel jelentősen javítható az agrárium foglalkoztatási szerepe is.
A piacképes mezőgazdasági alapanyag termelésen túl szükséges kiépíteni a feldolgozási és logisztikai kapacitásokat is a piacszerzés kiépítése mellett. A kutató műhelyekre alapozott agráripari K+F+I biztosíthatja a piaci versenyképességet. A versenyképesség érdekében szintén szükséges a valódi, piaci alapú szövetkezés feltételeinek biztosítása, termelői csoportok létrehozása.
A helyi élelmiszer, és ezzel összefüggésben a rövid ellátási láncok szerepe egyre nagyobb figyelmet kap mind a vásárlók, mind a fogyasztói civil szervezetek, mind a döntéshozók körében. A különböző közösségekbe, a közétkeztetésbe vagy a vendéglátás számára történő rendszeres beszállítás egy új piaci megjelenést jelenthet a termelők számára. A helyi identitás erősítésében is nagy szerep lehet a helyi vagy rövid) ellátási láncoknak, ezek létrehozása javasolt.
A terület éghajlati, domborzati és talajviszonyai és az adottságok kifejezetten kedveznek a turisztikai potenciál kiaknázására. Ez egyrészt a megye termálvizes tartalékaira, a felszíni vizek változatos képére (tavak és folyóvizek), másrészt a domborzati viszonyokra és a természeti erőforrásokra építhet. Ehhez hozzájárul a városok gazdag építészeti öröksége is.
Hazánk és a megye egyik ökoturisztikai központja a Tisza-tó amely az elmúlt évek trendjei alapján egyre népszerűbb a belföldi kikapcsolódást keresők körében. A települések döntő többségén található olyan helyi érték, amely vonzerővé fejleszthető. Ezek kialakításának támogatására, valamint az elmúlt időszakban megvalósult turisztikai vonzerőfejlesztésekhez kapcsolódó szolgáltatások kiépítésének segítése már kezdi mutatni hatásait, azonban jelentős tartalékok vannak még a Tisza-tavi turisztikai lehetőségekben. Az utóbbi években a Tisza-tó térségében látványosan fejlődött az aktív- és az ökoturizmus, és kiemelkedő számokat produkált a kerékpáros turizmus. Indokolt tehát a Tisza-tavi kerékpárúthálózat összeköttetése a távolabbi térségekkel, és a térség turisztikai vonzerőinek hálózatba szervezése.
A megye versenyképességének egyik komparatív hátránya a megközelíthetőségben és a közlekedési kapcsolatokban rejlő hiányosság. Ez egyaránt hátrányosan érinti az ipar, a mezőgazdaság és a szolgáltató ágazat versenyképességét. A megye kedvező földrajzi fekvése ellenére a közúthálózatának jellemzői rendre az országos átlag alattiak. Az elérhetőség gyengesége egyaránt ellehetetleníti az ipari parkok és iparterületek, valamint a települések erőteljesebb bekapcsolódását a gazdasági életbe - különösen igaz ez a megye nemzetközi kapcsolatrendszerét biztosító utak hiányára, és a megyére jellemző erőteljes kelet-nyugati ingázást, illetve lehetővé teszi a jászberényi és szolnoki térségi munkaerő-piacokon belül a munkába járás nehézségeire.
Napjainkban a nemzetközi gazdaság meghatározó növekedési tengelye és közlekedési folyosója a Duna-völgyéhez igazodó Belgrád-Szeged-Kecskemét-Budapest-Győr-Bécs főirány. Ez a Balkán és a Nyugat-Európa Bécsi-medencén keresztüli összeköttetését biztosítja hagyományosan. Hazánkban ez az M5-M0-M1 tengelyt jelenti. Ehhez kapcsolódnak Szegednél, illetve Kecskemétnél Románia Déli-Kárpátok két oldalán (Dél-Erdély, Olténia, Munténia) kialakult gazdasági centrumait feltáró gyorsforgalmi utak.
Magyarországon ezek az M43, illetve M44, az utóbbi halad át a megyén a Tiszazugban. Az M5 tengelyre való felfűződés lehetőségét a formálódó Szolnok-Kecskemét együttműködés alapozhatja meg, ennek fizikai feltétele az M8 megépülése a két megyeszékhely között.
2. Stratégiai cél: népességmegtartás - társadalmi felzárkózás
25
Napjainkra a megye két regionális léptékű térségi szervező központjává az igazgatási-szolgáltató funkciójú megyeszékhely és a termelési központtá fejlődött Felső-jászsági ipari agglomeráció /Jászberény-Jászfényszaru-Jászárokszállás háromszög/ vált. A rurálisabb tiszántúli térségekben a középfokú központi jellegű, de csak helyi léptékű gazdaságú Karcag, Mezőtúr és Tiszafüred lát el térszervező szerepet. A megyeszékhelyhez viszonylag kiterjedt településegyüttes kapcsolódik, amelynek társközpontja a termelési központ jellegű Törökszentmiklós és Martfű.
A belső változások hatással voltak a nagytérségi kapcsolatokra is, amelyek közül egyre inkább az erőteljesen formálódó budapesti metropolisz térség hatása vált dominánssá. A nemzetközi jelentőségűvé vált fővárosi agglomeráció külső gyűrűjén elhelyezkedő társközpont Szolnok és Jászberény. A Jászság gazdasági súlya, közelsége és M3 általi feltártsága miatt már-már része a metropolisz térségnek. Pest, Heves és Bács-Kiskun megyék, illetve a főváros felé erőteljesek a kapcsolatok minden szinten, de a megyeszékhely és településegyüttese erőteljesebb kapcsolódását hátráltatja az M4 megvalósításának sorozatos elhúzódása. Békés és Csongrád-Csanád megyék irányába a szomszéd települések szintjén léteznek megyehatáron átnyúló együttműködések. Hajdú-Bihar felé pedig hivatalos és szervezett szolgáltatást igénybe vevő kapcsolódás a jellemző.
Sajátos együttműködési forma a 4 megye perifériáit összekötő Tisza-tó tájéka fejlődését elősegítő térségi fejlesztési tanácsi szerveződés.
A megye nyugati felében meghatározó az egyre inkább jelentkező munkaerőhiány csökkentése, amelyet a meglévő és bővülő ipari kapacitása kiszolgálása indokol. A tiszántúli kistérségekben a még jelentős munkanélküli állomány munkába állítása jelent feladatot. Indokolt lenne, hogy a megye népességmegtartásának elősegítése érdekében a megyén belüli munkanélküliek lehetőleg megyén belül találjanak munkát. Ehhez a megyei és térségi foglalkoztatási paktumok tevékenységének hosszabb távú fenntartása teremthet alapot.
A megye folyamatosan csökkenő népességén belül kifejezetten gond a szakképzett munkaerő és a fiatalok elvándorlása. Megtartásuk és a betelepülésük elősegítésének egyik eszköze az önkormányzati bérlakások számának növelése. A Felső-Jászságban koncentrálódó ipari termelés munkaerőszükséglete csak nagy volumenű távolsági ingázással biztosítható. Az ehhez kapcsolódó tevékenységek mennyiségi és minőségi fejlesztése ösztönzőleg hat a munkavállalásra.
A foglalkoztatás bővítésének, minőségi fejlesztésének és a megye népessége megtartásának alapvető feltétele az emberi munkaerő-forrás minőségi fejlesztése. Ez a gyakorlatban a megye népessége egészségi állapotának érzékelhető javítását és a képzettség emelését jelenti. A megye népessége egészségi állapotának helyzete országosan is kedvezőtlennek mondható, emellett kiugróan magas a betöltetlen háziorvosi praxisok száma. A társadalmi-gazdasági különbségek csökkentésének egyik eszköze az egészségügyi ellátás mennyiségi és minőségi fejlesztése. A meglévő intézményrendszer alapvetően biztosítja ennek fizikai feltételeit, azonban szükséges a szakképző intézmények tevékenységének összehangolása, illetve az egészségügyi alap- és szakellátás preventív tevékenységének, valamint az ehhez kapcsolódó eszközállománynak a fejlesztése.
A népességmegtartás kihívásai Jász-Nagykun-Szolnok megyét érinti. A lakosságszám csökkenése, a lakosság megyéből történő elvándorlás egyaránt gondot okoz a megyében.
Gazdaságfejlesztési szempontból nézve ez a szakember utánpótlás tekintetében különösen kritikus, mert a gazdaságfejlesztési célok elérése érdekében megfelelően képzett szakemberekre van szükség. A szakemberek felkészítésében elsődleges szerepe van közép és felsőfokú oktatási intézményeknek és a felnőttképzésnek. A stratégiai ágazatok igényeinek megfelelően kell megerősíteni a szakképzés helyzetét, elsősorban műszaki és agrár területen, mivel a megye húzóágazatai ezt igénylik leginkább.
26
Kiemelten fontos ez arra készülve, hogy új befektetők, speciális tudást igénylő termelő egységek jelenjenek meg a régióban, amelyek sok, képzett, illetve szakképzett munkavállalót igényelnének.
A gazdaságfejlesztés szempontjából a középiskolai szintű képzések és a felsőoktatás a leglényegesebbek. A középiskolai oktatáson belül is kiemelt szerepe van a szakképzésnek. Ez abból is adódik, hogy a legtöbb területen szakmai ismeretek nélkül költséges a munkaerőt úgy alkalmazni, hogy a szükséges tudást a vállalkozásnak kell átadnia.
A megye népességének elöregedése, valamint az egyedül élő időskorúak növekvő száma és helyzetük javítása indokolja a megyei szociális ellátórendszerének bővítését és fejlesztését. A két regionális pólus (Szolnok és Felső-Jászság) mellett indokolt a tiszántúli térségi központok és járási székhelyek funkcióinak és intézményrendszerének fejlesztése a kelet-nyugati kettészakadás mérséklése érdekében.
Szükséges a településhálózati hierarchiához igazodóan az egyes települések funkcióinak (lakó, gazdasági, szolgáltató és igazgatási) és kapcsolatrendszerének feltárása.
Mindezek egy fokozatosan, de nem azonos mértékben és ütemben dinamizálódó megye képét vetítik elénk, ahol a területi és társadalmi különbségek a rugalmas képzéseken és a foglalkoztatás és foglalkoztathatóság bővülésén keresztül számolhatók fel. A megye elhelyezkedésbeli nyitottsága kockázatot, de egyben értéket és lehetőséget jelent, ha kooperációra ösztönöz.
3. Stratégiai cél: kedvező állapotú környezet
A megyét északról délre átszelő Tisza a valós nemzetközi és regionális együttműködés egyetlen lehetőségét adja a vízgazdálkodás és a környezetvédelem terén. Ezt segítendő jött létre a Tisza-Ökorégió létrehozását célzó koncepció megyei szinten, míg Szolnok a Tisza fővárosaként határozta meg a város fejlődési irányát.
A megye nagyobb részének szabályozott ártéren való fekvése és lényegében szennyezetlen környezeti állapota olyan lehetőség és érték, amelynek hosszú távú fenntartása indokolt. A viszonylag törékeny teremtett és mesterséges környezet tradicionálisan folyamatos beavatkozási gyakorlatának továbbvitelét igényli. A gazdasági szerkezet várható változásai tájegységenként eltérő agrár-ökológiai potenciálhoz igazodó termelési szerkezet kialakulását fogják eredményezni. Itt is biztosítani kell az ember és környezete harmóniáját. Jól el fognak különülni a tájhasználatban az alapvetően termelési, illetve rekreációs célú területek. Mindenkori kiemelkedő feladat a megye teljes körű ár- és belvízvédelmi biztonságának biztosítása.
A megye földrajzi fekvése és időjárási jellemzői alapján fokozottan kitett a változó klíma hatásainak.
Fontos lesz a jövőben a változó klímához való alkalmazkodás. Ez elsősorban a mezőgazdasági termelés megújítását és a meglévő ár- és belvízvédelmi rendszerek szélsőségeket is kezelni tudó fejlesztését foglalja magába. A megye jövőjének egyik alapja az árvízbiztonság teljes körű megvalósítása.
A megye lakossága és gazdasága számára folyamatos kihívást jelent a szabályozott nagyvízi ártéren kialakított élettér védelme, amely a belvízrendezésben testesül meg. Ez szükségessé teszi a belvízvédelmi infrastruktúra folyamatos karbantartását, fejlesztését.
A termelés és a háztartások működési költségeinek csökkentése és az általuk kibocsátott káros anyagok mennyiségének mérséklése indokolttá teszi a megújuló energiák alkalmazását, amelyre lehetőséget adnak a folyamatosan megjelenő korszerű technológiák. Elsősorban a megyében potenciálisan számba vehető megújuló erőforrások energiatermelésbe való bevonása, valamint a lakossági, a közszolgáltatói és a vállalkozói energiafelhasználás korszerűsítése szükséges.
27
A klímaváltozás szükségessé teszi a környezeti szennyezések csökkentését minden területen. Az olcsóbb üzemeltetés és a környezeti szennyezés mérséklése szükségessé teszi az önkormányzati ingatlanok energetikai korszerűsítésének folyamatosságát nemcsak épületeken, hanem önkormányzati ipari területeken is.
4. Stratégiai cél: vonzó – élhető települések
A megye versenyképességét alapvetően meghatározza az itt élő társadalom összetétele. Ahhoz, hogy a megye versenyképes maradjon, szükség van arra, hogy a fiatal, képzett munkaerőt megtartsuk, illetve máshonnan ide tudjuk vonzani. Ehhez vonzó településekre van szükség, amelyeken könnyedén elérhetőek a közszolgáltatások és az alapvető infrastruktúrahálózat kiépített és megfelelő minőségben működik.
A települési közüzemi infrastruktúra kiépítése alapvetően befejeződött, illetve elengedhetetlenné válik az elmúlt évtizedekben kiépült hálózatok rekonstrukciója, a kiépült hálózatok korszerűsítése hamarosan napirendre kerül.
Hasonló folyamatok játszódnak le a közintézmények ingatlanállományában is. A megye települései, intézményei és közműellátottsága ugrásszerűen fejlődött az elmúlt évtizedekben.
A megye épületállománya is számottevően korszerűsödött, azonban a településkép rendkívül heterogén és jellemzően nem hagyományőrző. A településkép és az épületállomány minősége összességében még sok tennivalót indukál. Ezek kisléptékű fejlesztések keretében, a lakosság és a helyi közösségek határozottabb bevonásával valósíthatók meg. Ez hozzájárulhat a turisztikai vonzerő megőrzéséhez és fejlődéséhez is.
A közművek, az épületállomány, a belterületi úthálózat jövőbeni megújítása lehetőséget ad a településkép színvonalának emelésére és a korábbi helyi jellegzetességek megjelenítésére. Ezen fejlesztések jellege és léptéke lehetővé és szükségessé teszi a helyi közösségek bevonását a társadalmi elfogadottság és mozgósítás érdekében, támogatva a helyi vállalkozásokat és növelve a helyben foglalkoztatást.
Az uniós támogatással megvalósult ivóvízminőség-javító programokból lényegében kimaradt az elavult hálózat rekonstrukciója. Számos településen érdemben nem csökkent a hálózati veszteség sem. A földalatti vizek védelme és az ivóvízellátás költségeinek csökkentése szükségessé teszik a vezetékhálózat korszerűsítését.
A megye településeinek négyötödében megvalósult a szennyvíz gyűjtése és tisztítása. A szennyvíztisztító telepek folyamatos karbantartást igényelnek a környezetkárosítás elkerülése érdekében, illetve folyamatosan karban kell tartani a kiépült vezetékhálózatot is.
Az előző évszázad ’90-es éveiben kiépült belterületi utak, járdák, közparkok állaga az elmúlt évtizedekben rendkívül leromlott. Igaz ez az ingázáshoz, munkába járáshoz szükséges közlekedési rendszerre is.
Ahhoz, hogy a megye élhető legyen és a fiatalok elvándorlását megállítsuk, szükséges a decentralizált térségi központokban és a településeken a közszolgáltatások elérhetőségének javítása, illetve a felsorolt
Ahhoz, hogy a megye élhető legyen és a fiatalok elvándorlását megállítsuk, szükséges a decentralizált térségi központokban és a településeken a közszolgáltatások elérhetőségének javítása, illetve a felsorolt