• Nem Talált Eredményt

Str at égiai mut at ószámok és monitoring-r endszer

In document Vezetői összefoglaló (Pldal 130-134)

A korábbiakban ismertetettek szerint a jelen-legi állapot megítélése több nehézségbe ütközik . A különböző tényezők közül most ismét kiemel-nénk a szubjektivitás szerepét az élelmiszerlánc-biztonság megítélésében, mivel ennek nagy hatása van – a stratégia célterületein kívül – a stratégiai mutatórendszerre is .

A lakosság kockázatészlelése természetes mó-don különbözik a szakértők által meghatározott, kiszámított, modellezett kockázatoktól, hiszen sem alapvető információik, sem megfelelő képzettsé-gük, módszertanuk nincs arra, hogy az élelmiszer-lánc kockázatairól valós képet alkothassanak . Ezt a tényt kétféleképpen lehet a döntéshozatalba beépí-teni: vagy kizárni a lakossági kockázatészlelés mint megbízhatatlan forrást, vagy figyelembe venni, hi-szen a Stratégia végső célpontja maga a fogyasztó .

Nagyon fontos látni, hogy az élelmiszerlánc-kockázatok csökkentését alapvetően tárgyilagos, szakértői elemzésekre kell alapozni, a költségek és az elérhető haszon mérlegelésével . Ennek termé-szetes indikátora a megmentett életek száma vagy a megmentett életévek száma lehet74 . Emellett – a probléma másik olvasata szerint – azt is látni kell, hogy a kockázat nem egy külső tényező, mely mindentől függetlenül létezik, és – bár a veszélyek valósak – nem létezik valódi „objektív” kockázat75, valamint fontos tényező, hogy a mindenkori válasz-tott kormányzatok nem hagyhatják figyelmen kívül a társadalom biztonsággal, kockázatokkal kap-csolatos érzéseit, félelmeit . Ez pedig a Stratégia szempontjából azt is jelenti, hogy az ÉLBS megva-lósulását nemcsak szakértői, hanem lakossági, fo-gyasztói szinten is mérni kell, az indikátor-rendszer

kidolgozása során erre is hangsúlyt kell fektetni . Az objektív helyzetfelmérés fent vázolt nehézsé-gei ellenére is mérni kell, hogy a stratégia követ-keztében javul-e az élelmiszerlánc-biztonsági hely-zet . Így mérni kell a részletes célok teljesülését, pl . a különféle szűrővizsgálatok eredményein keresz-tül . Tekintve, hogy vannak olyan esetek, amikor az összes részletes cél teljesül, ugyanakkor a rendszer fejlődése mégsem következik be, ezért az általános célok teljesülésének mérésére is szükség van, azaz általános mérőszámokat kell keresni, amelyeken keresztül átfogóan mérhető az élelmiszerlánc-biz-tonság . Ezekhez természetesen először „nullpont”

méréseket és elemzéseket kell végezni, hogy le-gyen mihez hasonlítani a változást .

Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 11 prog-ramja rengeteg intézkedést, beavatkozási területet tartalmaz, melyek mérési rendszerének bemutatá-sára a jelen stratégia nem vállalkozik . Ennek oka kettős: egyrészt a részletes indikátor-rendszer az ÉLBS terjedelmi korlátait meghaladná, másrészt a korábban említett, a jelenlegi helyzet objektív fel-mérését nehézzé tévő tényezők miatt, a részletes mérőrendszert a stratégiai céllebontás során, 2013 év végéig lehet jól kidolgozni .

Ezek alapján az Élelmiszerlánc-biztonsági Stra-tégia megvalósulását, a részletes és általános cé-lok elérését az alábbi indikátor-rendszer segítségé-vel kívánjuk mérni:

•   az indikátor-rendszer tartalmazza a stratégia programjainak 11 Komplex Program Mutatóját (KPM), valamint

•  a fő cél teljesülését mérő Élelmiszerlánc-bizton-sági Stratégiai Teljesülési Indexet (ÉSTIx)

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 131

Str at égiai mut at ószámok és monit oring-r endszer

A korábbiakban ismertetettek szerint a jelen-legi állapot megítélése több nehézségbe ütközik . A különböző tényezők közül most ismét kiemel-nénk a szubjektivitás szerepét az élelmiszerlánc-biztonság megítélésében, mivel ennek nagy hatása van – a stratégia célterületein kívül – a stratégiai mutatórendszerre is .

A lakosság kockázatészlelése természetes mó-don különbözik a szakértők által meghatározott, kiszámított, modellezett kockázatoktól, hiszen sem alapvető információik, sem megfelelő képzettsé-gük, módszertanuk nincs arra, hogy az élelmiszer-lánc kockázatairól valós képet alkothassanak . Ezt a tényt kétféleképpen lehet a döntéshozatalba beépí-teni: vagy kizárni a lakossági kockázatészlelés mint megbízhatatlan forrást, vagy figyelembe venni, hi-szen a Stratégia végső célpontja maga a fogyasztó .

Nagyon fontos látni, hogy az élelmiszerlánc-kockázatok csökkentését alapvetően tárgyilagos, szakértői elemzésekre kell alapozni, a költségek és az elérhető haszon mérlegelésével . Ennek termé-szetes indikátora a megmentett életek száma vagy a megmentett életévek száma lehet74 . Emellett – a probléma másik olvasata szerint – azt is látni kell, hogy a kockázat nem egy külső tényező, mely mindentől függetlenül létezik, és – bár a veszélyek valósak – nem létezik valódi „objektív” kockázat75, valamint fontos tényező, hogy a mindenkori válasz-tott kormányzatok nem hagyhatják figyelmen kívül a társadalom biztonsággal, kockázatokkal kap-csolatos érzéseit, félelmeit . Ez pedig a Stratégia szempontjából azt is jelenti, hogy az ÉLBS megva-lósulását nemcsak szakértői, hanem lakossági, fo-gyasztói szinten is mérni kell, az indikátor-rendszer

kidolgozása során erre is hangsúlyt kell fektetni . Az objektív helyzetfelmérés fent vázolt nehézsé-gei ellenére is mérni kell, hogy a stratégia követ-keztében javul-e az élelmiszerlánc-biztonsági hely-zet . Így mérni kell a részletes célok teljesülését, pl . a különféle szűrővizsgálatok eredményein keresz-tül . Tekintve, hogy vannak olyan esetek, amikor az összes részletes cél teljesül, ugyanakkor a rendszer fejlődése mégsem következik be, ezért az általános célok teljesülésének mérésére is szükség van, azaz általános mérőszámokat kell keresni, amelyeken keresztül átfogóan mérhető az élelmiszerlánc-biz-tonság . Ezekhez természetesen először „nullpont”

méréseket és elemzéseket kell végezni, hogy le-gyen mihez hasonlítani a változást .

Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 11 prog-ramja rengeteg intézkedést, beavatkozási területet tartalmaz, melyek mérési rendszerének bemutatá-sára a jelen stratégia nem vállalkozik . Ennek oka kettős: egyrészt a részletes indikátor-rendszer az ÉLBS terjedelmi korlátait meghaladná, másrészt a korábban említett, a jelenlegi helyzet objektív fel-mérését nehézzé tévő tényezők miatt, a részletes mérőrendszert a stratégiai céllebontás során, 2013 év végéig lehet jól kidolgozni .

Ezek alapján az Élelmiszerlánc-biztonsági Stra-tégia megvalósulását, a részletes és általános cé-lok elérését az alábbi indikátor-rendszer segítségé-vel kívánjuk mérni:

•   az indikátor-rendszer tartalmazza a stratégia programjainak 11 Komplex Program Mutatóját (KPM), valamint

•  a fő cél teljesülését mérő Élelmiszerlánc-bizton-sági Stratégiai Teljesülési Indexet (ÉSTIx)

A Komplex Program Mutatók az egyes progra-mok teljesüléséhez kapcsolódó mutatókból képez-hetők, míg az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index a 11 Komplex Program Mutatóból, valamint 7 általános mutatószámból számítható . Mind az ÉSTIx, mind a KPM rendszerét a stratégia céllebontása során, 2013-ban kell véglegesíteni .

Ezek alapján az egyes Komplex Program Mutatók több – akár 10-20 – különböző részmutatóból ál-líthatók össze, az Élelmiszerlánc-biztonsági Stra-tégiai Teljesülési Index ennek megfelelően akár 40-50 különböző mutató egy indikátorszámmal történő kifejezését teszi lehetővé . Az ÉSTIx alapve-tően a Stratégia teljesülését hivatott monitorozni,

ennek megfelelően önmagában nem értelmezhető szám, csak időbeli trendelemzésre (az előző idő-szakkal történő összehasonlításhoz) használható a Stratégia időtartama alatt . A komplex indikátor-rendszer részletes kidolgozása során figyelembe kell venni az OECD vonatkozó iránymutatásait76 .

Mind a 11 Komplex Program Mutató, mind az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index nullponti mérést 2014 elején kell megtenni, majd ezen indikátorokat évente mérni és kiérté-kelni szükséges.

A stratégia indikátor-rendszerét, valamint annak kidolgozásához felhasználandó adatok körét az alábbi táblázat foglalja össze .

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index (ÉSTIx) és a Komplex Program Mutatók (KPM) kiindulási pontjai

Ssz . Mutató Adatforrás Program

1 . FELIR rendszer eredményéből, valamint különböző kockázatbecs-lési modellekből történő számítások (mennyivel hatékonyabban választja ki a nem megfelelőséget, mint a random mintavétel)

• Monitorozott veszélyek száma

2 . Átlátható kocká zat elemzés bevezetése

3 . Laboratóriumi vizsgálatok kiterjedtsége

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index (ÉSTIx) és a Komplex Program Mutatók (KPM) kiindulási pontjai

Ssz . Mutató Adatforrás Program

4 . az információhiány volt az ok)

• Tanúsított vállalkozások aránya

4 . Tudáshálózat alapjainak kiépítése

5 . Az élelmiszerlánc szemlélet elterjedése a szakirányú oktatásban

6 . Kutatási, innovációs mérőszámok

7 . PR aktivitás hatékonysága • PR-aktivitás mennyiségi mutatói

• Közvélemény-kutatások

7 . Élénk

közkapcsolatok

8 . Egyes kockázat-csökken tési programok mérőszámai

9 . Ismertség, hitelesség, megbízhatóság

• Közvélemény-kutatás (hitelesség)

•  Ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok javításának  (szankciók végrehajtatásának) mértéke

•  Hatósági tanúsítási és minősítési rendszerekben  résztvevő vállalkozások száma, aránya

•  Hatósági tanúsítási és minősítési rendszerekben  elért eredmények

9 . Hiteles és erős hatóság

10 . Felderített esetek mutatói

• Feltárt ÁFA-csalások száma, értéke

11 . Felkészültség mutatója • Szimulációs gyakorlatok száma

•  Szimulációs gyakorlatokon a benchmarkhoz 

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022

Stratégiai mutatószámok és monitoring rendszer 133

132

A Komplex Program Mutatók az egyes progra-mok teljesüléséhez kapcsolódó mutatókból képez-hetők, míg az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index a 11 Komplex Program Mutatóból, valamint 7 általános mutatószámból számítható . Mind az ÉSTIx, mind a KPM rendszerét a stratégia céllebontása során, 2013-ban kell véglegesíteni .

Ezek alapján az egyes Komplex Program Mutatók több – akár 10-20 – különböző részmutatóból ál-líthatók össze, az Élelmiszerlánc-biztonsági Stra-tégiai Teljesülési Index ennek megfelelően akár 40-50 különböző mutató egy indikátorszámmal történő kifejezését teszi lehetővé . Az ÉSTIx alapve-tően a Stratégia teljesülését hivatott monitorozni,

ennek megfelelően önmagában nem értelmezhető szám, csak időbeli trendelemzésre (az előző idő-szakkal történő összehasonlításhoz) használható a Stratégia időtartama alatt . A komplex indikátor-rendszer részletes kidolgozása során figyelembe kell venni az OECD vonatkozó iránymutatásait76 .

Mind a 11 Komplex Program Mutató, mind az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index nullponti mérést 2014 elején kell megtenni, majd ezen indikátorokat évente mérni és kiérté-kelni szükséges.

A stratégia indikátor-rendszerét, valamint annak kidolgozásához felhasználandó adatok körét az alábbi táblázat foglalja össze .

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index (ÉSTIx) és a Komplex Program Mutatók (KPM) kiindulási pontjai

Ssz . Mutató Adatforrás Program

1 . FELIR rendszer eredményéből, valamint különböző kockázatbecs-lési modellekből történő számítások (mennyivel hatékonyabban választja ki a nem megfelelőséget, mint a random mintavétel)

• Monitorozott veszélyek száma

2 . Átlátható kocká zat elemzés bevezetése

3 . Laboratóriumi vizsgálatok kiterjedtsége

Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégiai Teljesülési Index (ÉSTIx) és a Komplex Program Mutatók (KPM) kiindulási pontjai

Ssz . Mutató Adatforrás Program

4 . az információhiány volt az ok)

• Tanúsított vállalkozások aránya

4 . Tudáshálózat alapjainak kiépítése

5 . Az élelmiszerlánc szemlélet elterjedése a szakirányú oktatásban

6 . Kutatási, innovációs mérőszámok

7 . PR aktivitás hatékonysága • PR-aktivitás mennyiségi mutatói

• Közvélemény-kutatások

7 . Élénk

közkapcsolatok

8 . Egyes kockázat-csökken tési programok mérőszámai

9 . Ismertség, hitelesség, megbízhatóság

• Közvélemény-kutatás (hitelesség)

•  Ellenőrzéseknél feltárt hiányosságok javításának  (szankciók végrehajtatásának) mértéke

•  Hatósági tanúsítási és minősítési rendszerekben  résztvevő vállalkozások száma, aránya

•  Hatósági tanúsítási és minősítési rendszerekben  elért eredmények

9 . Hiteles és erős hatóság

10 . Felderített esetek mutatói

• Feltárt ÁFA-csalások száma, értéke

11 . Felkészültség mutatója • Szimulációs gyakorlatok száma

•  Szimulációs gyakorlatokon a benchmarkhoz 

Kapcsolat más

In document Vezetői összefoglaló (Pldal 130-134)