I. Élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment I. A. Tudáscentrum kiépítése és működtetése
1 . Egységes információ-menedzsment
Átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer
A tudásmenedzsment folya-matában az első lépés az információ gyűjtése és fel-dolgozása . Jelen esetben ez az információ nagyon nagy mennyiségű, szétszórtan, nem egységes szerke-zetben áll rendelkezésre, ráadásul meglehető-sen összetett kapcsolatrendszer figyelhető meg az adatok, információk között .
Az élelmiszerlánc komplexitása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben . A forgalmazott élelmiszerek mind nagyobb hányadát teszik ki a magasan feldolgozott, illetve a kényelmi termé-kek, amelyek előállításában gyakran nagyszámú vállalat érintett egyetlen termék esetében is . Ugyancsak jellemzővé vált, hogy e termékek elő-állításához felhasznált anyagok – illetve gyakran a késztermékek is – gyakran kontinensnyi tá-volságból, több közvetítőn keresztül érkeznek a célországba . E folyamat jelentősen megnehezí-ti az élelmiszerlánc nyomon követési feladatait, a kockázatelemzéshez szükséges adatgyűjtést és az élelmiszer-biztonsági esemény esetén a termékek visszahívását, az érintettek számának, növekedésének megakadályozását, a felelősség megállapítását és számonkérését .
Az élelmiszerlánc bonyolult és meglehetősen nagy hálózat, amelyben nem egyszerű az
infor-mációhoz jutás, valamint az egyes információk közti kapcsolat meghatározása . A korábban is említett különféle kockázatok megelőzése, ke-zelése, csökkentése, valamint a korlátozott erő-források optimális felhasználása egy költségha-tékony, az egész élelmiszerláncon koherensen végigvonuló kockázatelemzési rendszer kialakí-tásával és alkalmazásával lehetséges . Ehhez az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzési és vizs-gálati adatok minőségének, elérhetőségének, időben történő szolgáltatásának, láncszintű ele-mezhetőségének javítása szükséges, egy átfogó, informatikai alapokon nyugvó élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer kialakításával.
A felügyeleti rendszernek tartalmaznia kell minden élelmiszerlánc-vállalkozót, beleértve pl . a családi gazdálkodókat, kistermelőket, ős-termelőket, biomassza-termelőket stb ., vala-mint a tevékenységükkel kapcsolatban elvégzett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések adatait . Az adatbázis létrehozása, valós idejű frissítése, valamint távoli elektronikus elérésének biztosí-tása alapvető feladat, mivel a benne lévő adatok alapján lehet kielégíteni a hazai és nemzetközi elemzési, tervezési adatigényeket is, ami az élel-miszerlánc-biztonság javításának kulcsfontos-ságú feltétele .
A rendszerbe szervesen illeszkednie kell a más szereplők rendelkezésére álló információknak, pl . az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel kapcsolatban keletkező információknak, a NAV-val közösen feltárt szabálytalanságok adatainak, vagy akár a delegált hatósági feladatot ellátó, ökológiai tanúsító szervezetek által gyűjtött in-formációknak is . Ezzel párhuzamosan a hatósági
Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 79
Str at égia megv al ósulását segít ő pr ogr amok
I. Élelmiszerlánc-biztonsági tudásmenedzsment I. A. Tudáscentrum kiépítése és működtetése
1 . Egységes információ-menedzsment
Átfogó élelmiszerlánc-felügyeleti információs rendszer
A tudásmenedzsment folya-matában az első lépés az információ gyűjtése és fel-dolgozása . Jelen esetben ez az információ nagyon nagy mennyiségű, szétszórtan, nem egységes szerke-zetben áll rendelkezésre, ráadásul meglehető-sen összetett kapcsolatrendszer figyelhető meg az adatok, információk között .
Az élelmiszerlánc komplexitása jelentősen változott az elmúlt évtizedekben . A forgalmazott élelmiszerek mind nagyobb hányadát teszik ki a magasan feldolgozott, illetve a kényelmi termé-kek, amelyek előállításában gyakran nagyszámú vállalat érintett egyetlen termék esetében is . Ugyancsak jellemzővé vált, hogy e termékek elő-állításához felhasznált anyagok – illetve gyakran a késztermékek is – gyakran kontinensnyi tá-volságból, több közvetítőn keresztül érkeznek a célországba . E folyamat jelentősen megnehezí-ti az élelmiszerlánc nyomon követési feladatait, a kockázatelemzéshez szükséges adatgyűjtést és az élelmiszer-biztonsági esemény esetén a termékek visszahívását, az érintettek számának, növekedésének megakadályozását, a felelősség megállapítását és számonkérését .
Az élelmiszerlánc bonyolult és meglehetősen nagy hálózat, amelyben nem egyszerű az
infor-mációhoz jutás, valamint az egyes információk közti kapcsolat meghatározása . A korábban is említett különféle kockázatok megelőzése, ke-zelése, csökkentése, valamint a korlátozott erő-források optimális felhasználása egy költségha-tékony, az egész élelmiszerláncon koherensen végigvonuló kockázatelemzési rendszer kialakí-tásával és alkalmazásával lehetséges . Ehhez az élelmiszerlánc-felügyeleti ellenőrzési és vizs-gálati adatok minőségének, elérhetőségének, időben történő szolgáltatásának, láncszintű ele-mezhetőségének javítása szükséges, egy átfogó, informatikai alapokon nyugvó élelmiszerlánc-felügyeleti rendszer kialakításával.
A felügyeleti rendszernek tartalmaznia kell minden élelmiszerlánc-vállalkozót, beleértve pl . a családi gazdálkodókat, kistermelőket, ős-termelőket, biomassza-termelőket stb ., vala-mint a tevékenységükkel kapcsolatban elvégzett élelmiszerlánc-biztonsági ellenőrzések adatait . Az adatbázis létrehozása, valós idejű frissítése, valamint távoli elektronikus elérésének biztosí-tása alapvető feladat, mivel a benne lévő adatok alapján lehet kielégíteni a hazai és nemzetközi elemzési, tervezési adatigényeket is, ami az élel-miszerlánc-biztonság javításának kulcsfontos-ságú feltétele .
A rendszerbe szervesen illeszkednie kell a más szereplők rendelkezésére álló információknak, pl . az élelmiszer-eredetű megbetegedésekkel kapcsolatban keletkező információknak, a NAV-val közösen feltárt szabálytalanságok adatainak, vagy akár a delegált hatósági feladatot ellátó, ökológiai tanúsító szervezetek által gyűjtött in-formációknak is . Ezzel párhuzamosan a hatósági
ellenőrzési rendszert szervesen kiegészítő vállal-kozói önellenőrzési rendszereket hatékonyabbá kell tenni, biztosítani kell az információs hálózathoz való kapcsolódás lehetőségét számukra is . Emel-lett a nemzetközi informatikai rendszerekhez való hozzáférési vagy kapcsolódási lehetőségeket is meg kell teremteni.
Az élelmiszerlánc-szereplők fentiek szerinti leg-teljesebb adatbázisának felépítése a későbbiekben lehetővé teszi a jelenleginél átfogóbb minősítési rendszerek bevezetését, amelyek jobban segítenék a fogyasztók tájékozódását . Másfelől a rendszer teljes körűsége olyan lehetőséget is magában rejt, hogy a vállalkozók uniformizált módon, mobilisan, elektronikusan tudnák intézni ügyeik jelentős részét. Mindezek mellett, bár ugyan informatikai fejlesztési szempontból kisebb kihívást jelent, de szerepénél fogva óriási jelentőségű, hogy az elekt-ronikus tartalomszolgáltatási funkciók megerősí-tésre kerüljenek, mivel ezek ma már nélkülözhe-tetlen elemei a tudáshálózat kialakításának .
Az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatok gyűj-tése mellett hangsúlyt kell fektetni az adatok köz-ti kapcsolatok feltárására is: az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások elősegítik az élelmiszerlánc működésének átláthatóbbá tételét, így hozzájárulnak hazánk védelmi képességének erősítéséhez és az élelmiszerlánc-biztonsági koc-kázatelemzés rendszerének hatékony működésé-hez . Ezért a Stratégia az ilyen jellegű kutatásokat támogatja, s ezzel párhuzamosan az élelmiszer-lánc-felügyeleti szervezetet felkészíti az ilyen jel-legű információk befogadására és megfelelő fel-dolgozására.
A rendszer kialakítása során külön figyelmet kell
fordítani arra, hogy abban érzékeny (államtitoknak minősülő, nemzetgazdaságilag szenzitív, vagy ép-pen bizalmi viszony alapján átadott) adatok talál-hatók, ezért biztosítani kell az információs rend-szer más rendrend-szerektől való függetlenségét. Mivel ezen adatok adják a katasztrófahelyzetre, pl . állat-járványok esetére az alapvető kiigazodási pontot is, ezért olyan informatikai technológiai megoldásokat kell választani, amelyek garantálják a hatóság mű-ködését, más rendszerek diszfunkcionalitása, ösz-szeomlása esetén is .
Tervezett intézkedések:
• Központosított élelmiszerlánc-felügyeleti in-formációs rendszer és adatbázis kialakítása (informatikai alapokon nyugvó rendszer; elekt-ronikus tartalomszolgáltatás)
• Egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbá-zisba társhatóságok, ellenőrző szervezetek és vállalkozói önellenőrzési rendszerek adatainak bekapcsolása (adatbiztonság és függetlenség)
• Fogyasztók tájékozódását segítő minősítési rendszerek bevezetése
• Az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcso-latos kutatások támogatása (adatok közötti kapcsolatok feltárása; hálózatkutatás, adatbá-nyászat)
2 . Átlátható kockázatelemzés bevezetése A tudományos kockázatelemzés valamennyi ele-mének alkalmazása az élelmiszerlánc egészében
Az előző programban megfogal-mazottak szerint igen fontos a kockázatelemzés – és azon belül is a kockázatbecslés – rendszerének megerősítése . A kockázatbecslés egyszerre jelent komplex toxiko-lógiai elemzéseket, epidemiotoxiko-lógiai felméréseket, a fogyasztói (felhasználói) szokások és a kitettség, valamint a környezeti terhelés hatásainak értékelé-sét . A kockázatokat elsősorban tehát kutatómunká-val lehet felmérni, a kockázatkezelésben felmerülő döntési helyzeteket pedig a tudományos ismeretek folyamatos bővítésével, naprakész alkalmazásával, adatbázisok működtetésével lehet előkészíteni . A tudományos kockázatbecslés feltételezi a humán-egészségügyi, állathumán-egészségügyi, növény-egész-ségügyi, élelmiszertudományi, fogyasztótudo- mányi, ökológiai és ökonómiai kérdések párhuza-mos és integrált értékelését .
A kockázat alapú ellenőrzési, mintavételi alapel-veket az egész élelmiszerláncra kiterjesztve bizto-sítani kell a tényeken alapuló, tudományos munkát az élelmiszerlánc-felügyelet minden elemében . Ez garantálhatja az élelmiszerlánc-biztonság lehető leghatékonyabb felügyeletét, a prioritások szak-mai alapokon nyugvó meghatározását . Ezen kívül a kereskedelem esetenkénti, nyomós okkal történő korlátozását hazánk lakossága egészségének meg-óvása érdekében kizárólag jól működő, tényekre és tudományosan megalapozott következtetésekre épülő kockázatbecsléssel indokolhatjuk . Ezek
ér-dekében a szükséges bemeneti adatok biztosítása mellett tovább kell erősíteni a hatóság adatok fel-dolgozásával és elemzésével kapcsolatos képessé-gét is . E területen a rendszeres szakmai elemzést továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság látja el, a jövőben azonban törekedni kell a partner-ség kiépítésére mind a tudományos szervezetek, mind szakmai és civil szervezetek, szakmai köztes-tületek, valamint a társhatóságok felé .
Fontos, hogy ezen kockázatelemzési rendszerek formalizáltak és transzparensek legyenek, vala-mint hogy az élelmiszerlánc egészét felöleljék az elemzések . Kapacitásokat kell kiépíteni annak bizto-sítására is, hogy az elemzések figyelembe tudjanak venni olyan, ma még nem (vagy nem nagyon) fel-térképezett tényezőket, mint a szocio-ökonómiai, környezeti, morális-etikai és rendszerkockázatok.
Szintén fontos cél, hogy az élelmiszerláncból szár-mazó adatok gyűjtésének és elemzésének meg-szervezése mellett meg kell szervezni az élelmisze-rek és egyéb élelmiszerlánc-termékek fogyasztási (vagy felhasználási) adatainak gyűjtését is, hiszen ezek szükségesek a lakosság (vagy az állat- és növénypopulációk) kitettségének becsléséhez, és jelenleg ezek az adatok nem állnak rendelkezés-re megfelelő mennyiségben, minőségben és bon-tásban .
A tudományos kockázatbecslés pillanatnyi politi-kai, gazdasági és egyéb érdekektől való független-ségét szigorú és átlátható, a függetlenséget kiemelt szempontként kezelő eljárásrendekkel és külső fél által tanúsított minőségirányítási rendszerrel biz-tosítani kell.
A kockázatelemzési rendszernek fel kell készül-nie a korábbiaktól eltérő elemzési módszerek,
Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022
Stratégia megvalósulását segítő programok 81
80
ellenőrzési rendszert szervesen kiegészítő vállal-kozói önellenőrzési rendszereket hatékonyabbá kell tenni, biztosítani kell az információs hálózathoz való kapcsolódás lehetőségét számukra is . Emel-lett a nemzetközi informatikai rendszerekhez való hozzáférési vagy kapcsolódási lehetőségeket is meg kell teremteni.
Az élelmiszerlánc-szereplők fentiek szerinti leg-teljesebb adatbázisának felépítése a későbbiekben lehetővé teszi a jelenleginél átfogóbb minősítési rendszerek bevezetését, amelyek jobban segítenék a fogyasztók tájékozódását . Másfelől a rendszer teljes körűsége olyan lehetőséget is magában rejt, hogy a vállalkozók uniformizált módon, mobilisan, elektronikusan tudnák intézni ügyeik jelentős részét. Mindezek mellett, bár ugyan informatikai fejlesztési szempontból kisebb kihívást jelent, de szerepénél fogva óriási jelentőségű, hogy az elekt-ronikus tartalomszolgáltatási funkciók megerősí-tésre kerüljenek, mivel ezek ma már nélkülözhe-tetlen elemei a tudáshálózat kialakításának .
Az élelmiszerlánccal kapcsolatos adatok gyűj-tése mellett hangsúlyt kell fektetni az adatok köz-ti kapcsolatok feltárására is: az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcsolatos kutatások elősegítik az élelmiszerlánc működésének átláthatóbbá tételét, így hozzájárulnak hazánk védelmi képességének erősítéséhez és az élelmiszerlánc-biztonsági koc-kázatelemzés rendszerének hatékony működésé-hez . Ezért a Stratégia az ilyen jellegű kutatásokat támogatja, s ezzel párhuzamosan az élelmiszer-lánc-felügyeleti szervezetet felkészíti az ilyen jel-legű információk befogadására és megfelelő fel-dolgozására.
A rendszer kialakítása során külön figyelmet kell
fordítani arra, hogy abban érzékeny (államtitoknak minősülő, nemzetgazdaságilag szenzitív, vagy ép-pen bizalmi viszony alapján átadott) adatok talál-hatók, ezért biztosítani kell az információs rend-szer más rendrend-szerektől való függetlenségét. Mivel ezen adatok adják a katasztrófahelyzetre, pl . állat-járványok esetére az alapvető kiigazodási pontot is, ezért olyan informatikai technológiai megoldásokat kell választani, amelyek garantálják a hatóság mű-ködését, más rendszerek diszfunkcionalitása, ösz-szeomlása esetén is .
Tervezett intézkedések:
• Központosított élelmiszerlánc-felügyeleti in-formációs rendszer és adatbázis kialakítása (informatikai alapokon nyugvó rendszer; elekt-ronikus tartalomszolgáltatás)
• Egységes élelmiszerlánc-felügyeleti adatbá-zisba társhatóságok, ellenőrző szervezetek és vállalkozói önellenőrzési rendszerek adatainak bekapcsolása (adatbiztonság és függetlenség)
• Fogyasztók tájékozódását segítő minősítési rendszerek bevezetése
• Az élelmiszerlánccal mint hálózattal kapcso-latos kutatások támogatása (adatok közötti kapcsolatok feltárása; hálózatkutatás, adatbá-nyászat)
2 . Átlátható kockázatelemzés bevezetése A tudományos kockázatelemzés valamennyi ele-mének alkalmazása az élelmiszerlánc egészében
Az előző programban megfogal-mazottak szerint igen fontos a kockázatelemzés – és azon belül is a kockázatbecslés – rendszerének megerősítése . A kockázatbecslés egyszerre jelent komplex toxiko-lógiai elemzéseket, epidemiotoxiko-lógiai felméréseket, a fogyasztói (felhasználói) szokások és a kitettség, valamint a környezeti terhelés hatásainak értékelé-sét . A kockázatokat elsősorban tehát kutatómunká-val lehet felmérni, a kockázatkezelésben felmerülő döntési helyzeteket pedig a tudományos ismeretek folyamatos bővítésével, naprakész alkalmazásával, adatbázisok működtetésével lehet előkészíteni . A tudományos kockázatbecslés feltételezi a humán-egészségügyi, állathumán-egészségügyi, növény-egész-ségügyi, élelmiszertudományi, fogyasztótudo- mányi, ökológiai és ökonómiai kérdések párhuza-mos és integrált értékelését .
A kockázat alapú ellenőrzési, mintavételi alapel-veket az egész élelmiszerláncra kiterjesztve bizto-sítani kell a tényeken alapuló, tudományos munkát az élelmiszerlánc-felügyelet minden elemében . Ez garantálhatja az élelmiszerlánc-biztonság lehető leghatékonyabb felügyeletét, a prioritások szak-mai alapokon nyugvó meghatározását . Ezen kívül a kereskedelem esetenkénti, nyomós okkal történő korlátozását hazánk lakossága egészségének meg-óvása érdekében kizárólag jól működő, tényekre és tudományosan megalapozott következtetésekre épülő kockázatbecsléssel indokolhatjuk . Ezek
ér-dekében a szükséges bemeneti adatok biztosítása mellett tovább kell erősíteni a hatóság adatok fel-dolgozásával és elemzésével kapcsolatos képessé-gét is . E területen a rendszeres szakmai elemzést továbbra is az élelmiszerlánc-felügyeleti hatóság látja el, a jövőben azonban törekedni kell a partner-ség kiépítésére mind a tudományos szervezetek, mind szakmai és civil szervezetek, szakmai köztes-tületek, valamint a társhatóságok felé .
Fontos, hogy ezen kockázatelemzési rendszerek formalizáltak és transzparensek legyenek, vala-mint hogy az élelmiszerlánc egészét felöleljék az elemzések . Kapacitásokat kell kiépíteni annak bizto-sítására is, hogy az elemzések figyelembe tudjanak venni olyan, ma még nem (vagy nem nagyon) fel-térképezett tényezőket, mint a szocio-ökonómiai, környezeti, morális-etikai és rendszerkockázatok.
Szintén fontos cél, hogy az élelmiszerláncból szár-mazó adatok gyűjtésének és elemzésének meg-szervezése mellett meg kell szervezni az élelmisze-rek és egyéb élelmiszerlánc-termékek fogyasztási (vagy felhasználási) adatainak gyűjtését is, hiszen ezek szükségesek a lakosság (vagy az állat- és növénypopulációk) kitettségének becsléséhez, és jelenleg ezek az adatok nem állnak rendelkezés-re megfelelő mennyiségben, minőségben és bon-tásban .
A tudományos kockázatbecslés pillanatnyi politi-kai, gazdasági és egyéb érdekektől való független-ségét szigorú és átlátható, a függetlenséget kiemelt szempontként kezelő eljárásrendekkel és külső fél által tanúsított minőségirányítási rendszerrel biz-tosítani kell.
A kockázatelemzési rendszernek fel kell készül-nie a korábbiaktól eltérő elemzési módszerek,
mint a hálózattudomány, az adatbányászat (data mining), a játékelmélet, a szociológia, a pszicho-lógia, a döntéselmélet és egyéb, korábban nem feltérképezett és az élelmiszerlánc-biztonsággal kapcsolatos elemzési, modellezési rendszerekben nem használt tudományterületek alkalmazására .
Az élelmiszerlánc-biztonsági helyzet jobb meg-ismerését hatékonyan szolgálja a fogyasztói szo-kások folyamatos monitorozása és elemzése.
A fogyasztói kockázatészleléssel és a kockázat-kommunikációval kapcsolatos információk mind a hagyományos élelmiszerlánc-biztonsági kockáza-tok, mind pedig a rendkívüli események kapcsán elősegítik a prevencióra épülő élelmiszerlánc-felügyeleti tevékenység hatékonyabbá tételét és a célzott intézkedések megalapozását .
Tervezett intézkedések:
• Korszerű élelmiszerlánc kockázatelem-zési rendszer kidolgozása (a teljes élelmi-szerláncon végigvonuló kockázatelemzés;
szocio-ökonómiai, környezeti, morális-eti-kai és rendszerkockázatok azonosítása)
• Élelmiszerláncból származó adatok gyűjtése, feldolgozása és elemzése (partnerség a társ-hatóságok, szakmai köztestületek, szakmai és civil szervezetek és tudományos szervezetek felé)
• Élelmiszerlánc-termékek fogyasztási vagy felhasználási adatainak gyűjtése, a fogyasz-tói szokások monitorozása és elemzése
• Minőségirányítási és tanúsítási rendszerek bevezetése az élelmiszerlánc-felügyeleti kockázat elemzési folyamatokra (külső fél által tanúsított, minőségirányított kockázat-elemzés)
3 . Laboratóriumi rendszer újraszervezése Integrált, korszerű laboratóriumi hálózat
A hazai és közösségi szak-mai döntések, álláspontok megalapozottságát adó labo-ratóriumi hálózat optimalizá-lása (megalapozott és egysé-ges vizsgálatok végzése) régóta elérendő cél . A folyamatosan csökkenő határértékek ellenőrzé-sére, illetve az egyre gyakrabban felmerülő új szennyező anyagok vizsgálatára a hazai laboratóri-umoknak fel kell készülniük . A magyar élelmiszer-lánc-felügyelet nélkülözhetetlen eleme a megfelelő szakmai jártassággal, tanúsítással (akkreditáció-val) rendelkező hatósági laboratóriumi hálózat, amely által kibocsátott vizsgálati eredmények ké-pezik az alapját az igazgatási eljárásoknak, mint adatot szolgáltatnak a kockázatelemzés vala-mennyi lépéséhez . Ennek a hálózatnak együtt kell működnie a magánlaboratóriumokkal, valamint a kutatási és oktatási intézményekkel is .
Az élelmiszerlánc-felügyelet laboratóriumi há-lózatát az elmúlt években-évtizedekben jelentős változások érték . A központi Hivatal 2007-es létre-hozása egy integrációs folyamatot indított el, majd – a kötelező létszámleépítés miatt – jelentős számú laboratórium bezárása és a feladatok átcsoporto-sítás zajlott le . Jelenleg a NÉBIH 29 akkreditált la-boratóriumot működtet 25 különböző telephelyen, a terület a széttagoltság minden hátrányával terhelt . A vizsgálatokhoz szükséges minták levétele, labora-tóriumba juttatása sem egységes, sokszor rosszul levezényelt, nem hatékony . A NÉBIH laboratóriu-maiban jelenleg évente átlagosan 900 000 minta
vizsgálatát végzik el, ez közel 2 500 000 vizsgálatot, vizsgálati irányt, vizsgált komponenst jelent, emel-lett ezen laboratóriumok 57 témakörben látnak el nemzeti referencia-laboratóriumi feladatokat .
Ezt a szerteágazó laboratóriumi hálózatot – már rövid távon is – az üzemeltetés (vegyszer- és esz-közellátás, mintaszállítás, minőségirányítás) ra-cionalizálásával, korszerű műszerezettség kiala-kításával költséghatékonnyá, a laboratóriumban végzett munkák beárazásával pedig átláthatóvá kell tenni. Emellett szükséges a mintavételi rend-szer optimalizálása is, mind a tervezés (a labora-tóriumi kapacitások optimális kihasználása), mind a megvalósítás szintjén: az éves mintavételi tervek alapján történő vizsgálatokhoz szükséges minták levételét erre a célra nevesített, dedikált mintavevő személyekre kell bízni .
Az élelmiszerlánc-események kapcsán, válság-helyzetekben, új veszélyek felbukkanásakor igen
Az élelmiszerlánc-események kapcsán, válság-helyzetekben, új veszélyek felbukkanásakor igen