koncepciója
Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia küldetése és jövőképe 26
Az Élelmiszerlánc- biztonsági Stratégia
koncepciója
Az élelmiszerlánc-biztonság fogalma
Ahhoz, hogy értelmezni lehessen a stratégia alap-vető célját és ki lehessen bontani ezt a célt, meg kell határozni, mit is értünk élelmiszerlánc-bizton-ság alatt . Az élelmiszerlánc-biztonélelmiszerlánc-bizton-ság egy alig pár éves-évtizedes fogalom, több fajta meghatározása született már . Definiálása jelen stratégia szem-pontjából is kulcsfontosságú, hiszen a fogalom pontos meghatározása szükséges a helyes célok meghatározásához és lebontásához . Hogy köze-lebb jussunk az élelmiszerlánc-biztonság fogal-mához, vizsgáljuk meg egyes elemeit külön-külön!
Termesztés Tartás Kezelés
Talaj
Növény Növényvédő szer
Termésnövelő anyag Állatgyógyászati
termék Takarmány
Állat Élelmiszer
Felhasználás
Előállítás Szállítás Forgalmazás Felhasználó Fogyasztó
1 . ábra: Az élelmiszerlánc főbb termékei és folyamatai
Az Él elmiszerlánc-bizt onsági Str at égia k onc epciója
Mi az élelmiszerlánc?
Az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv gyakorlatias definíciója szerint az élelmiszer-lánc úgy határozható meg, mint az élelmiszerre közvetlen vagy közvetett hatással bíró, a „ter-mőföldtől asztalig” tartó láncot alkotó folyama-tok, valamint e folyamatok eredményeképpen létrejövő termékek összessége .
Az élelmiszerlánc főbb termékeinek és folya-matainak egymással való egyszerűsített logikai kapcsolatát mutatja be az 1 . ábra .10
Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 29 Az élelmiszerlánc-biztonság fogalma
Ahhoz, hogy értelmezni lehessen a stratégia alap-vető célját és ki lehessen bontani ezt a célt, meg kell határozni, mit is értünk élelmiszerlánc-bizton-ság alatt . Az élelmiszerlánc-biztonélelmiszerlánc-bizton-ság egy alig pár éves-évtizedes fogalom, több fajta meghatározása született már . Definiálása jelen stratégia szem-pontjából is kulcsfontosságú, hiszen a fogalom pontos meghatározása szükséges a helyes célok meghatározásához és lebontásához . Hogy köze-lebb jussunk az élelmiszerlánc-biztonság fogal-mához, vizsgáljuk meg egyes elemeit külön-külön!
Termesztés Tartás Kezelés
Talaj
Növény Növényvédő szer
Termésnövelő anyag Állatgyógyászati
termék Takarmány
Állat Élelmiszer
Felhasználás
Előállítás Szállítás Forgalmazás Felhasználó Fogyasztó
1 . ábra: Az élelmiszerlánc főbb termékei és folyamatai
Az Él elmiszerlánc-bizt onsági Str at égia k onc epciója
Mi az élelmiszerlánc?
Az Integrált Többéves Nemzeti Ellenőrzési Terv gyakorlatias definíciója szerint az élelmiszer-lánc úgy határozható meg, mint az élelmiszerre közvetlen vagy közvetett hatással bíró, a „ter-mőföldtől asztalig” tartó láncot alkotó folyama-tok, valamint e folyamatok eredményeképpen létrejövő termékek összessége .
Az élelmiszerlánc főbb termékeinek és folya-matainak egymással való egyszerűsített logikai kapcsolatát mutatja be az 1 . ábra .10
A 2008 . évi XLVI . törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről a következő fogalmat használja: „élelmiszerlánc: azon folyamatok ösz-szessége, melyek szereplői közvetlen vagy közve-tett hatással vannak az élelmiszerre a talajvéde-lem, agrár-környezetvédetalajvéde-lem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az enge-délyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználá-sa, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szál-lítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forga-lomba hozatal és felhasználás során;”11
A törvény fogalma élelmiszerlánc-felügyeleti szemléletet tükröz; a törvény hatályát alapul véve megállapítható, hogy az élelmiszerlánc kisebb-nagyobb cselekmények halmaza, amelyek rész-ben átfedésrész-ben vannak egymással .
De vajon az élelmiszerlánc több az őt alkotó ter-mékek és folyamatok összességénél?
Ennek jobb megértését szolgálhatja Örkény Ist-ván „Az élet értelme” című egyperces novellája .
„Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú.
Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős.
De mégse koszorú. Csak a madzag tenné?
Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi?
Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondo-latai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.”
Mindezek alapján az élelmiszerlánc nemcsak az azt alkotó szereplőkből, az általuk végzett te-vékenységekből és a létrejövő termékekből áll, hanem fontos a köztük lévő szövevényes kap-csolatrendszer is . Így az élelmiszerlánc megha-tározható úgy, mint az élelmiszerre közvetlen vagy közvetett hatással bíró tevékenységek, termékek és szereplők összetett rendszere.
Kik az élelmiszerlánc szereplői?
A Stratégia végrehajtói az élelmiszerlánc szerep-lői . De kik is ők valójában? Kik azok a kulcssze-replők, akik vagy közvetlen, vagy közvetett for-mában, de alapjaiban befolyásolják a Stratégia sikerességét, a célok elérését? A legkézenfek-vőbb válasz az élelmiszerlánc-biztonság terüle-tén sokszor hangoztatott három szereplő, a vál-lalkozók12, fogyasztók13 és a hatóság megjelölése . Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy esetünkben az élelmiszerlánc került a kö-zéppontba, nemcsak magukról az élelmiszerek-ről, hanem az élelmiszerláncban megtermelt valamennyi termékről beszélünk . Ez pedig a ko-rábbiakban kialakult, alapvetően helyes felfogá-son túlmutatva felértékeli egyfelől az egyes
élel-miszerlánc termékek felhasználóinak, másfelől a vélemény- és szemléletformálásban kritikus szereppel rendelkező média, politika, tudomány, oktatás szerepét .
Mi a biztonság?
A biztonság olyan állapot, amikor az ember biz-tonságban van (vagy érzi magát) a veszélyektől, kockázatoktól, sérülésektől . E meghatározás egy leszűkített – egyszersmind gyakorlatiasabb – megfogalmazása szerint a biztonság olyan ál-lapot, amikor az ismert veszélyek felügyelet alatt állnak, így a társadalom és egyén számára is el-fogadható kockázati szint alakul ki .
A biztonság jobb megértését segíti az Egész-ségügyi Világszervezet (WHO) egészség definíci-ója: „az egészség az ember teljes testi, lelki és szociális jólétének állapotát jelenti és nem csu-pán a betegség vagy fogyatékosság hiányát”14 . Ennek fényében az egészségügyi biztonság megfogalmazható az ember teljes testi, lelki és szociális jólétének állapotával . Az élelmiszer-lánc-biztonság fogalmának meghatározásakor kiindulhatunk a FAO/WHO Codex Alimentarius élelmiszer-biztonság definíciójából is: annak biz-tosítása, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat a fogyasztónak, amennyiben azt a felhasználás szándékának megfelelően dolgozzák fel és/vagy fogyasztják el .15
A fenti magyarázatokból is látszik, hogy a biz-tonság fogalma a mérhető, tudományos alapokon nyugvó objektív rész mellett sok szubjektív elemet is tartalmaz: az egyéni és társadalmi tapasztala-tok, legendák, előítéletek és reflexek átszövik a biztonságosság érzetét, így, amennyiben a
Straté-gia célul tűzi ki az élelmiszerlánc-biztonság javí-tását, nem hagyhatja figyelmen kívül ezen szub-jektív elemeket sem .
Mi az élelmiszerlánc-biztonság?
Ezek – valamint az élelmiszerlánc definíciója – alapján az élelmiszerlánc-biztonság úgy is meg-határozható, mint az élelmiszer-láncot alkotó termékek és folyamatok összességéből, vala-mint ezen igen összetett hálózat struktúrájából adódó veszélyek felügyeletének állapota, mely az egyén és a társadalom számára is elfogadható kockázati szintet biztosít .
Ezt tovább egyszerűsítve: Élelmiszerlánc-biztonság: annak biztosítása, hogy az élelmi-szerlánc nem jelent elfogadhatatlan mértékű egészségügyi és gazdasági kockázatot sem az egyén, sem a társadalom számára.
Itt fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerlánc végén mindig marad valamilyen mértékű kocká-zat, ezért nem lehet kockázatmentességet biz-tosítani, csak egy elfogadható mértékű kocká-zatról lehet beszélni . A WTO SPS megállapodás vezette be a megfelelő szintű védelem fogalmát (Appropriate Level of Protection) . Az ALOP az egészségügyi vagy növény-egészségügyi véde-lem megfelelő szintje: a védevéde-lem azon szintje, melyet az egészségügyi vagy növény-egészség-ügyi intézkedést hozó ország megfelelőnek tart ahhoz, hogy az a területén belül megvédje az emberi, állati vagy növényi életet vagy egész-séget.16 Egyes országok az elviselhető kocká-zat (TLR, Tolerable Level of Risk) megnevezést használják . Mindkét fogalom kifejezi, hogy nulla kockázat nem létezik, és hogy az adott ország És valóban, az élelmiszerlánc felfogható egy
igen bonyolult és összetett hálózatnak is, me-lynek önmagában, hálózatként is vannak vizs-gálható tulajdonságai: struktúrája, összetett-sége, sérülékenyösszetett-sége, veszélyes anyagok vagy megbetegedések terjedési sebessége mind, mind a hálózat „saját” tulajdonságai, azaz nem következnek, nem vezethetők le csupán a hálózatot alkotó termékek, folyamatok összességéből .
Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia 2013-2022 31
30 Az Élelmiszerlánc-biztonsági Stratégia koncepciója
A 2008 . évi XLVI . törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről a következő fogalmat használja: „élelmiszerlánc: azon folyamatok ösz-szessége, melyek szereplői közvetlen vagy közve-tett hatással vannak az élelmiszerre a talajvéde-lem, agrár-környezetvédetalajvéde-lem, növénytermesztés, növény-egészségügy, növényvédelem, az enge-délyköteles termék és az állatgyógyászati termék előállítása, forgalomba hozatala és felhasználá-sa, az élelmiszer- és takarmány-előállítás, szál-lítás, tárolás és forgalomba hozatal, felhasználás, az állat tartása, szállítása, forgalomba hozatala, az állat-egészségügy, a növényi és állati eredetű melléktermék kezelés, tárolás, szállítás, forga-lomba hozatal és felhasználás során;”11
A törvény fogalma élelmiszerlánc-felügyeleti szemléletet tükröz; a törvény hatályát alapul véve megállapítható, hogy az élelmiszerlánc kisebb-nagyobb cselekmények halmaza, amelyek rész-ben átfedésrész-ben vannak egymással .
De vajon az élelmiszerlánc több az őt alkotó ter-mékek és folyamatok összességénél?
Ennek jobb megértését szolgálhatja Örkény Ist-ván „Az élet értelme” című egyperces novellája .
„Ha sok cseresznyepaprikát madzagra fűzünk, abból lesz a paprikakoszorú. Ha viszont nem fűzzük fel őket, nem lesz belőlük koszorú.
Pedig a paprika ugyanannyi, éppoly piros, éppoly erős.
De mégse koszorú. Csak a madzag tenné?
Nem a madzag teszi. Az a madzag, mint tudjuk, mellékes, harmadrangú valami. Hát akkor mi?
Aki ezen elgondolkozik, s ügyel rá, hogy gondo-latai ne kalandozzanak összevissza, hanem helyes irányban haladjanak, nagy igazságoknak jöhet a nyomára.”
Mindezek alapján az élelmiszerlánc nemcsak az azt alkotó szereplőkből, az általuk végzett te-vékenységekből és a létrejövő termékekből áll, hanem fontos a köztük lévő szövevényes kap-csolatrendszer is . Így az élelmiszerlánc megha-tározható úgy, mint az élelmiszerre közvetlen vagy közvetett hatással bíró tevékenységek, termékek és szereplők összetett rendszere.
Kik az élelmiszerlánc szereplői?
A Stratégia végrehajtói az élelmiszerlánc szerep-lői . De kik is ők valójában? Kik azok a kulcssze-replők, akik vagy közvetlen, vagy közvetett for-mában, de alapjaiban befolyásolják a Stratégia sikerességét, a célok elérését? A legkézenfek-vőbb válasz az élelmiszerlánc-biztonság terüle-tén sokszor hangoztatott három szereplő, a vál-lalkozók12, fogyasztók13 és a hatóság megjelölése . Nem szabad azonban figyelmen kívül hagyni, hogy esetünkben az élelmiszerlánc került a kö-zéppontba, nemcsak magukról az élelmiszerek-ről, hanem az élelmiszerláncban megtermelt valamennyi termékről beszélünk . Ez pedig a ko-rábbiakban kialakult, alapvetően helyes felfogá-son túlmutatva felértékeli egyfelől az egyes
élel-miszerlánc termékek felhasználóinak, másfelől a vélemény- és szemléletformálásban kritikus szereppel rendelkező média, politika, tudomány, oktatás szerepét .
Mi a biztonság?
A biztonság olyan állapot, amikor az ember biz-tonságban van (vagy érzi magát) a veszélyektől, kockázatoktól, sérülésektől . E meghatározás egy leszűkített – egyszersmind gyakorlatiasabb – megfogalmazása szerint a biztonság olyan ál-lapot, amikor az ismert veszélyek felügyelet alatt állnak, így a társadalom és egyén számára is el-fogadható kockázati szint alakul ki .
A biztonság jobb megértését segíti az Egész-ségügyi Világszervezet (WHO) egészség definíci-ója: „az egészség az ember teljes testi, lelki és szociális jólétének állapotát jelenti és nem csu-pán a betegség vagy fogyatékosság hiányát”14 . Ennek fényében az egészségügyi biztonság megfogalmazható az ember teljes testi, lelki és szociális jólétének állapotával . Az élelmiszer-lánc-biztonság fogalmának meghatározásakor kiindulhatunk a FAO/WHO Codex Alimentarius élelmiszer-biztonság definíciójából is: annak biz-tosítása, hogy az élelmiszer nem okoz ártalmat a fogyasztónak, amennyiben azt a felhasználás szándékának megfelelően dolgozzák fel és/vagy fogyasztják el .15
A fenti magyarázatokból is látszik, hogy a biz-tonság fogalma a mérhető, tudományos alapokon nyugvó objektív rész mellett sok szubjektív elemet is tartalmaz: az egyéni és társadalmi tapasztala-tok, legendák, előítéletek és reflexek átszövik a biztonságosság érzetét, így, amennyiben a
Straté-gia célul tűzi ki az élelmiszerlánc-biztonság javí-tását, nem hagyhatja figyelmen kívül ezen szub-jektív elemeket sem .
Mi az élelmiszerlánc-biztonság?
Ezek – valamint az élelmiszerlánc definíciója – alapján az élelmiszerlánc-biztonság úgy is meg-határozható, mint az élelmiszer-láncot alkotó termékek és folyamatok összességéből, vala-mint ezen igen összetett hálózat struktúrájából adódó veszélyek felügyeletének állapota, mely az egyén és a társadalom számára is elfogadható kockázati szintet biztosít .
Ezt tovább egyszerűsítve: Élelmiszerlánc-biztonság: annak biztosítása, hogy az élelmi-szerlánc nem jelent elfogadhatatlan mértékű egészségügyi és gazdasági kockázatot sem az egyén, sem a társadalom számára.
Itt fontos megjegyezni, hogy az élelmiszerlánc végén mindig marad valamilyen mértékű kocká-zat, ezért nem lehet kockázatmentességet biz-tosítani, csak egy elfogadható mértékű kocká-zatról lehet beszélni . A WTO SPS megállapodás vezette be a megfelelő szintű védelem fogalmát (Appropriate Level of Protection) . Az ALOP az egészségügyi vagy növény-egészségügyi véde-lem megfelelő szintje: a védevéde-lem azon szintje, melyet az egészségügyi vagy növény-egészség-ügyi intézkedést hozó ország megfelelőnek tart ahhoz, hogy az a területén belül megvédje az emberi, állati vagy növényi életet vagy egész-séget.16 Egyes országok az elviselhető kocká-zat (TLR, Tolerable Level of Risk) megnevezést használják . Mindkét fogalom kifejezi, hogy nulla kockázat nem létezik, és hogy az adott ország És valóban, az élelmiszerlánc felfogható egy
igen bonyolult és összetett hálózatnak is, me-lynek önmagában, hálózatként is vannak vizs-gálható tulajdonságai: struktúrája, összetett-sége, sérülékenyösszetett-sége, veszélyes anyagok vagy megbetegedések terjedési sebessége mind, mind a hálózat „saját” tulajdonságai, azaz nem következnek, nem vezethetők le csupán a hálózatot alkotó termékek, folyamatok összességéből .
kormányzatának – a társadalommal egyetér-tésben – kell eldöntenie a rendelkezésére álló erőforrások (hiszen még elméletileg sem lehet-séges mindig mindent ellenőrizni!) és a felada-tok prioritásának függvényében, milyen mértékű kockázatot tart nemzeti szinten elfogadhatónak, illetve milyen közegészségügyi célt kíván elérni .
Az élelmiszerlánc-biztonság fogalmának meg-határozásakor ki kell térnünk a rokon fogalmak, az élelmiszer-biztonság és az élelmezés-biztonság meghatározására, valamint jelen Stratégia ezekhez való viszonyára is . A hagyományos megközelítésben
az élelmezés-biztonság (food security) – leegysze-rűsítve – arra összpontosít, hogy legyen megfelelő mennyiségű élelmiszer, az élelmiszer-biztonság (food safety) pedig arra, hogy ez az élelmiszer biz-tonságos is legyen . Az élelmiszerlánc-biztonság ezzel szemben nemcsak az élelmiszerre (mint végtermékre) fókuszál, hanem az egész láncra, a benne zajló folyamatokra, az előállított, kezelt ter-mékekre, így értelemszerűen magába foglalja az élelmiszer-biztonságot teljes egészében, illetve az élelmezés-biztonság bizonyos területeit is . Az élel-miszerlánc-biztonság ezekhez, illetve az agrárkör-nyezet-védelemhez való viszonyát a 2 . ábra mutatja .