Statisztikai analízis

Az eredmények átlag±SEM vagy geometriai közép (95%-os konfidencia intervallum [CI]) formában szerepelnek. Mivel a FENO értékek nem mutattak normál eloszlást (Kolmogorov–

Smirnov teszt), az adatokat log-transzformált formában analizáltuk. A kórházi felvételkor és a távozáskor mért klinikai adatokat párosított Student-féle t-próbával hasonlítottuk össze. A dohányzás hatását párosítatlan t-teszttel vizsgáltuk. A korrelációs koefficienseket a Pearson-módszer szerint számoltuk. A szignifikáns FEV1-növekedést (>12% és >200mL) megjósoló optimális FENO vágópontot (cut point) az ún. Receiver Operating Characteristic (ROC) görbe analízis alapján határoztuk meg. Ha a ROC görbe alatti terület értéke 0.8 felett volt, a tesztet jó prediktív értékűnek tartottuk [255,256]. Számításainkat a GraphPad Prism (GraphPad Software Inc.) statisztikai programmal végeztük. A különbségeket p<0.05 esetén tekintettük szignifikánsnak.

5.2.5. Eredmények

Kórházi felvételkor a betegek súlyos ventilációs zavart, hipoxaemiát és emelkedett szisztémás gyulladásos marker szinteket mutattak (9. és 10. táblázat). A kórházi kezelés során a betegek légzési státusza és oxigenizációja jelentősen javult.

75 10. táblázat

Az akut exacerbáció miatt hospitalizált COPD-s betegek légzésfunkciós, FENO és vérgáz adatai

Az adatok átlag±SEM formában szerepelnek, kivéve, ha ezt másképp jelöltük. FVC: forszírozott vitálkapacitás, FEV1: forszírozott kilégzési térfogat 1 másodperc alatt, ICS: inhalációs kortikoszteroid, FENO: frakcionált kilégzett nitrogén-monoxid, PaCO2: parciális szén-dioxid nyomás, PaO2: parciális oxigén nyomás, sO2: oxigén szaturáció, ppb: részecske per milliárd.

#geometriai közép (95% CI)

A FENO koncentrációja szignifikánsan nőtt a kezelés során, függetlenül a betegek dohányzási státuszától, illetve attól, hogy korábban ICS terápiában részesültek vagy nem (10. táblázat, 25. ábra). A dohányos betegek FENO értéke kissé alacsonyabbnak mutatkozott az ex-dohányosokhoz képest, a különbség azonban nem volt szignifikáns (p=0.312). A betegek távozásakor a dohányos és az ex-dohányos betegek FENO értéke közel azonos volt (p=0.325).

A tartósan ICS kezelésben részesült betegek FENO értéke felvételkor kissé alacsonyabb volt az ICS kezelésben nem részesültekéhez képest, azonban ez a különbség sem jelzett szignifikáns (p=0.26) eltérést. A férfiakban (26.2 [21.8-31.1] ppb) és a nőkben (24.4 [22.2-29.5] ppb) a FENO szint azonos volt (p=0.751).

Vizsgálatunkban igen határozott pozitív korreláció mutatkozott a felvételkor mért FENO szint és a kezelés során elért FEV1-növekedés mértéke között (ΔFEV1: r=0.441, p<0.001; ΔFEV1%: r=0.377, p=0.003). Ez az összefüggés a dohányos (ΔFEV1: r=0.403, p=0.008), az ex-dohányos (ΔFEV1: r=0.654, p=0.001), az ICS terápiában részesült (ΔFEV1: r=0.334, p=0.01) és terápiában nem részesült (ΔFEV1: r=0.366, p=0.03) betegek között egyaránt kimutatható volt.

76 Az analízis során a kórházi kezelés eredményeként elért FENO szint változást is kiértékeltük. Hasonlóan a FENO szint és a FEV₁-növekedés között tapasztalt korrelációhoz, a FENO szint változása is összefüggést mutatott a kezelést során elért FEV1-növekedés mértékével (ΔFEV1: r=0.383, p=0.037; ΔFEV1%: r=0.383, p=0.028). A korreláció mind a dohányos, mind az ex-dohányos betegek között igazolható volt (adatokat nem mutatjuk). Az FVC, a PaO2 és az oxigén szaturáció (sO2) értéke nem mutatott korrelációt a FENO értékekkel vagy annak változásával (adatokat nem mutatjuk).

25. ábra. A FENO koncentrációjának változása az exacerbációban lévő COPD-s betegek kezelés során

A FENO szint („a” panel) dohányos és ex-dohányos, valamint („b” panel) inhalációs kortikoszteroid (ICS) terápiában részesült (+) és nem részesült (-) COPD-s betegekben akut exacerbáció idején és ennek kórházi kezelése után. A vízszintes vonal a geometrikus középértéket jelzi. ^#p<0.05 és

##p<0.005 exacerbáció vs. kezelés után. ppb: részecske per milliárd

26. ábra. A FENO mérés prediktív értékének meghatározása

A FENO szint mint a COPD akut exacerbációjának kezelése során elért szignifikáns FEV1-növekedést előrejelző marker a ROC görbe analízis alapján. Az optimális FENO vágópontot az ábrán bejelöltük.

ppb: részecske per milliárd

A ROC görbe alatti terület 0.82 volt, ami arra utal, hogy a FENO nagy bizonyossággal jósolja meg a kezelés során elérhető szignifikáns FEV1-növekedés mértékét. Az optimális vágópont

77 26.8 ppb-nél húzódott (26. ábra). A vizsgálómódszer szenzitivitása 74%, specificitása 75%, pozitív és negatív prediktív értéke 60, illetve 85% volt.

Az előzőekben számszerűsített vágópont felhasználásával további alcsoport analízis történt. Az alacsony FENO értékkel (<26.8 ppb) jellemzett alcsoportban (n=34) a FEV1 értéke nem változott számottevően a kezelés során, míg a magas FENO értékkel (>26.8 ppb) jellemzett alcsoportban (n=24) a FEV1 értéke szignifikánsan nőtt a betegek távozásakor a felvételkor mért értékhez képest (27. ábra).

Más vizsgálatokkal való összehasonlíthatóság céljából meghatároztuk a FENO-mérés prediktív értékét egy tetszőlegesen megválasztott magas (50 ppb) vágópont kiválasztása esetén is. A teszt szenzitivitása 24%, specificitása 92%, pozitív és negatív prediktív értéke ebben az esetben 75, illetve 77% volt.

Betegeinknél a kórházi tartózkodás átlagos ideje 10.8±0.5 nap volt. A kórházban töltött napok száma szignifikáns negatív korrelációt mutatott a felvételkor mért FENO koncentrációval (r=–0.297, p=0.016). A FENO és a légzésfunkciós paraméterek abszolút értéke között sem felvételkor, sem távozáskor korreláció nem volt (adatokat nem mutatjuk).

27. ábra. A FEV1-változás mértéke a különböző FENO szinttel jellemzett betegekben Az exacerbáció kezelése során elért FEV1-változás a kórházi felvételkor 26.8 ppb-nél alacsonyabb, valamint 26.8 ppb-nél magasabb FENO koncentrációval jellemzett COPD-s betegekben. A vízszintes vonal az átlagértéket jelzi. ^#p<0.001 exacerbáció vs. kezelés után. ppb: részecske per milliárd

5.3. A frakcionált kilégzett nitrogén-monoxid és a köpet sejtprofil kapcsolatának vizsgálata krónikus obstruktív tüdőbetegség akut exacerbációjában

5.3.1. Betegek

A vizsgálatba bevont betegek mindannyian COPD akut exacerbáció miatt kerültek kórházi felvételre az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetbe. Beválasztási kritériumként

78 szerepelt (i) COPD akut exacerbáció diagnózisa, (ii) életkor >40 év, valamint (iii) >10 csomag-év a dohányzási anamnézisben (28. ábra).

Az exacerbáció diagnózisát a GOLD megfelelő ajánlására alapoztuk [254]. Akut exacerbációnak tekintettük a beteg nehézlégzésének, köhögésének és/vagy köpetürítésének (mennyiségi vagy minőségi) rosszabbodását, ami az alapbetegség fenntartó kezelésének megváltoztatását tette szükségessé. A vizsgálatban kizárási kritériumként szerepelt (i) asztma vagy egyéb tüdőbetegség (pneumonia, PTX, tüdődaganat, interstitialis tüdőbetegség, stb.) fennállása, (ii) szisztémás kortikoszteroid vagy antibiotikus kezelés a hospitalizáció előtt, (iii) súlyos nehézlégzés, amely kizárta a légzésfunkciós mérés, illetve a köpet gyűjtés elvégzését, valamint (iv) az aktív dohányzás a vizsgálatot megelőző 6 hónapban.

28. ábra. A vizsgálat folyamatábrája 5.3.2. Vizsgálati protokoll

A vizsgálat során 67 beteg került szűrésre, 62 betegnél teljesültek a beválogatási kritériumok.

A kórházi kezelés során 13 beteg kizárásra került a vizsgálatokból (28. ábra). A vizsgálatok végezetül 49 beteg esetében zárultak le, e betegek demográfiai és klinikai adatait a 11.

táblázatban foglaltuk össze.

79 11. táblázat

Az akut exacerbáció miatt hospitalizált COPD-s betegek demográfiai és klinikai adatai

Az adatok átlag±SEM formában szerepelnek, kivéve, ha ezt másképp jelöltük. ICS:

inhalációs kortikoszteroid, LABA: hosszú-hatású 2-agonista, LAMA: hosszú-hatású antikolinergikum, CRP: C-reaktív protein, WBC: fehérvérsejt szám; ^#kórházi felvétel előtt, ^§kórházi felvételkor

A köpet gyűjtésére, valamint a FENO, a vérgáz és a légzésfunkciós vizsgálatok elvégzésére két alkalommal került sor: először a betegek kórházi felvételekor, majd másodszor a kezelési periódus végén, a betegek kórházi távozását megelőzően. A rutin laboratóriumi vizsgálatok, a mellkas röntgen és a vérgáz értékek mérése az 5.2.2. pontban leírtak szerint történt. A betegek kórházi terápiáját a mindenkori kezelőorvos határozta meg. A kezelőorvosok a vizsgálatban közvetlenül nem voltak érintettek, a betegek FENO és köpet sejtprofil adatait sem ismerték.

5.3.3. Légzésfunkciós vizsgálatok és FENO-mérés

A légzésfunkciós vizsgálatokat az 5.1.1.4. pont, míg a FENO-méréseket az 5.1.1.5. fejezetben leírtak szerint 50 mL/sec áramlási sebesség mellett végeztük.