ÖSSZEl'OGLALÓ MUNKÁK
Trn.csvA1 NAciY GA11<>11: A magyar nyelv stilisztikája. Bp.
1996. 280 1.
lsm.: Kemény Gáb01: NyK 1998. 96. köt. 285-291.
llol tart ma a stilisztika? Stíluselméleti tanulmányok.
Szerk. Szathmári István. Bp. 1996. 3991.
Ism.: Domonkosi Ágnes. MNyelvjárások 35. köt.
Debrecen, 1998. 220-225. - Jenei Teréz, Mtanitás 1998. 5. sz. 36-38. - S=ahó Zoltán, lt 1998. 345-350.
SzA11ú Zrn.rAN: A magyar szépírói stílus történetének f"ö irányai. Bp. 1998. 262 1.
Ism.: (zeller Ibolya. Műhely 1999. 3. sz. 7577. -Kahán Annamária, ModernFK 2000. 2. sz. 135-137.
- Kemény Gáhor. ltK 2000. 534-538. - Málnás Fe-renc, NyelvKult 2000. 111. sz. 127-128. - Szathmári István. MNy 2000. 2. sz. 237-239.
Stilisztika és gyakorlat. Szerk. Szathmári István. Bp.
1998. 373 1.
lsm.: Szahó Zoltán, MNyr 1999. 131-135.
TANULMÁNYOK, CIKKEK
ALEXA KAR01.v: „Mennyböl cseppent édesség". A misz-tika stíluselemei a régi magyar költöi nyelvben. =A. K.:
Eleitől fogva. Bp. 1996. 9-34. [Megj.: ltK 1970. 3.j FEHÉR ERZSElll'T: A stilisztika Janus-arca hazai tükörben.
= MNyr 1996. 13-30. (Történeti áttekintés a magyar stilisztikai kutatás fö irányairól.]
FEJES KATALIN, B.: A fölszíni forma és a logikai forma vi-szonya a költői nyelvhasználat vizsgálatában. = MNyr 1996. 288-293. (A jelzők használata elsősorban Tóth Árpád költészetében.]
rtrrn M111ALv: Stílusok és stilisztikák. = MNyr 1996.
375-379. [A cikk kapcsolódik Fehér Erzsébet MNyr 1996. 13-30. oldalon megj. cikkéhez.]
Ptrrn M111A1.v: Szükség van-e stilisztikára? =NyK 1996.
95. köt. 149-155.
49
FUl'S KAl'Al.IN,
n.:
r''.rvck és képek a szószerkezet stilisz-tikájához. = l lungK 1997. 4. sz. 59-65. [Költői szö-vegek stilisztikai vizsgálata.lFc°iNACiY lvAN: A lclsorolásról. =Holmi 1997. 616-629.
[A !Clsorolás stilusalakzatáról.
I
MATI JAKAn: Új szempontok és távlatok a stílus- és a sti-lisztikai kutatásokban.~ MNyr 1997. 343-358.
Brn>NÁll Civii11e;v: A modern költőiség „szótára" és „gram-matikája". = B. Gy.: Jövö múlt idiihen. Bp. 1998. 11-17.
[D.: 1991.]
KANYA1>1 SAN1x1R: Fölfi:slett metaforák. Egymásba kapasz-kodó liirténctek. =Európai Utas 1998. 1. sz. 63-67.
[A költöi képekröl.]
K1Ncs1.s KovAcs ÉvA: Szövegfajták. (Csáth, Kassák, Ör-kény.)= Stilisztika és gyakorlat. Bp. 1998. 214-232.
[A szövegek értelmezése fonostilisztikai és hangzás-esztétikai módszerekkel. Csáth Géza: Feljegyzések az
1912. évi nyárról (naplórészlet).; Kassák Lajos: Tisz-taság könyve. Ritkán megyek emberek közé (szabad-vers).; Örkény István: „Rózsakiállítás" (részlet,
tele-vízió-inte~jú ). J
SzA11c'> Zou ÁN: A posztmodern irodalom föbb stiláris sa-játosságai. = MNyr 1998. 1. sz. 46-57. [Magyar- és világirodalmi példákkal.[
S1AT11MA1i1 ISTVÁN: Stilisztika, magyar stilisztika anno 1997. = MNy 1998. 3. sz. 369-·373. [A magyar sti-lisztika mai helyzetéröl.]
SzAT11MAR1 ISTVÁN: Stílusclcmzés és stílusirányzat.= Sti-lisztika és gyakorlat. Bp. 1998. 15-32.
VAJDA ANDRÁS: Grammatikai viszonyok esztétikai funk-ciója újabb költészetünkben.= V. A.: Költészet és re-torika. Bp. 1998. 404-409. [Megj.: Jelentéstan és sti-lisztika. llp. 1974. 635-640.)
Ai"IKY LAsz1.c'>: A stilisztika halott? Ady, Kosztolányi, Mó-ricz mondatszerkezetei. = MNemzet 1999. 7. sz. 18.
fu 11'11 ERzsiUEI: A magyar stilisztika a 90-cs években.=
MNyr 2000. 443-451.
Ku1.csAR-SzA11<> Zrn.rAN: Kép és jelentés a retorikai ol-vasásban. = Alf2000. 6. sz. 77-90.
Verstan
ÖSSZEFOGLALÓ MUNKÁK
FERENC/ Gv<izc'>: Gyakorlati verstan és verstani gyakor-latok. Bp. 1994. 126 1.
Ism.: Kál111á11 C György. Él 1996. nov. 8. 45. sz.
13.
St.1'R1>A11r1.v1 lsTvAN: Verstan mindenkinek. llp. 1994;
1995; 1997. 263 1.
lsm.: Vekerdi ./1b·ef.' lt 1996. 577-581.
50 3. _,1z irodalmi m(ífújok. kifejeziíe.ckiiziik elméle!e és liinénele
SzEPF.s ERIKA: A mai magyar vers. Bp. 1996. 1-2. köt.
356, 256 1.
lsm.: KicsiSúndorAndrús, Holmi 1997. 1026-1029. - Vekerdi .l<b'l!f,' MTud 1997. 3. sz. 374-376.
GA110R IGNAc: A magyar ősi ritmus. A magyar ritmus prob-lémája. A magyar ritmika válaszíitja. Bp. 1997. 613 1.
SzllROMI LAms: A magyar hexameter és a magyar diszti-chon. Bp. 1997. 351 1. (MFelsőoktalási kvek 5.) Magyar verstani szöveggylíjlemény. 1. köt.
Hagyomúny-őr1.és és hagyományterenllés a vers új ílús korában 1760-1840. Szerk. Kecskés András és Vilcsek B.!la.
Rp. 1999. 492 1.
lsm.: Ferenc: Gyiízii, Nszab 1999. jíil. 17„ 29. -Vekerdi József: 112000. 162-166.
TANULMÁNYOK, CIKKEK
KEcsKr:s ANDRÁS: Szőnyi Benjamin Istennek lrombilája című énekeskönyvének versformái. Ütemhangsúlyos szakaszmérlékek a versúj ító hagyományteremtés fo-lyamatában.= llK 1996. 80-111.
ÜL.Áll SLAHOl.cs: Pesti György haláltáncénckc és a pro-lesláns versszerzési gyakorlal. (Szövegfomísok ché-réseinek lexlológiai és alaktani-szemléle1i vizsgálata.)
= ItK 1996. 582-612.
SzA11ú ANDRÁS: Szenci Molnár Alberi és a magyar idő
mértékes vers. Egy frissen lcllcdezell alkalmi költe-mény margójára.= ltK 1996. 114-121. (Az „epig-ramma" közlésével, az ebben a korban élt magyar köhök verselésériil is.]
SzöRi:Nv1 LÁs1.1.ó: Östörténd és metrika. A magyar met-rikus verselés XVIII. századi ibltámasztásának esz-metörténeti há!lere. =Sz. 1..: Memoria Hungarorum.
Bp. 1996. 141-150. [Megj.: 111986. 62-74. - D.: 1985.J KEcsKi:s ANDRÁS: A magyar verstan szemléleti kérdései ludománytörténeli össze11iggésben. = llK 1998. 480-494. [Elhangzott az MTA Irodalomtudományi lnlé-7.ctében rendezett krilikaWnéneti konlcrencián, 1996.
jún. 7-én. J
llnRvÁ 111 IvAN: Magyar ritmus.= Alr2000. 2. sz. 3-21.
Mózrs l IUBA: „Vigadozásban a kerli rigók" Az álarc mini metafora a verstanban. = Hcl (Kolozsvár) 2000.
dec. 25. 24. sz. 15-16.
S/.f:1.1's K1.Ál!A: Mi a vers?= Visszapillantó tükör. ílp.
2000. 309-3 1 7.
Szu.1s1u N. LÁsz1ii: Argensis-fordilás időmértékes ma-gyar vcrsbetétekkcl ( 1761 ). = ILK 2000. 224-231.
[John ílarclay Argensis e. mlíve 1792-ben megjdenl Fejér Antal és Boér Sándor i'ordílásában.j
ZENTAI MÁRIA: A poézis hasznáról. (Komolyan és ke-vésbé komolyan.) = Visszapillantó liikör. Bp. 2000.
63-69.
Műfordítás
ÖSSí'.EFOGl.AI.Ö MUNKÁK
K1..~lJ1lY K1N<;A: A fordítás elmélelc és gyakorlata. Bp.
1994. 383 1. -· 3., jav. böv. kiad. Bp. 1997. 417 1.
lsm.: P"!'J! G)'iir.i::v. l lungK 1996. 1 -2. sz. 135-139.
TANULMÁNYOK. CIKKEK
Cso1rnÁs CiÁIHJIC llábel jele, avagy Vágy és szorongás a (b)irodalomban. = Elöadások a műfordításról. Bp.
1996. 3-15.
Fiiwf.NYI F. l.As11.(J: A szellem anarchistái. Tisz1elc1adás a fordilóknak, a Bábel utáni korból, Kleist leveleinek magyarra i'ordílúsa közben. = Eliiadások a müi'ordí-tásról. Bp. 1996. 16-23.
[OsZTovrrs Ác;N1sJ 0. Á.: Az igazság, ha édes versbe rejtik. lfars Ernö a Tasso-fordítás gyötrelmeiről és szépségéröl. = MNemzel 1996. lcbr. 23„ 14.
!Osnuvrrs Á<;NLsl (o. Á.): A versi'ordítókedv élénkíté-sére. A rollcrdami hdl Istváné a pálma. A Holmi pá-lyázatának díjai. = MNemzcl 1996. febr. 7„ 12. [Erdl István, Tóth Krisztina. Varró Dániel az első három hclyezell.J
[OsZTovrrs Ác;N1's] (os1.rov1rs): Levél Milan Kunderának.
Körlvélyessy Klára József' Attila-díjas míífórdíló ma-gányos munkájáról és csendes örömeiről. = MNemzel
1996. márc. 18., 14.
Ö. Z.: Míves fordítók Bagolyirtáson. = Nszab 1996.
aug. 15„ 9. [A tizennegyedik nyári müi'ordítótáborról.]
PAUIKI, I·IANs-1-lrNNINc;: Egy fordító széljegyzetei.= Él 1996. ápr. 26. 17. sz. 18.
PAU/KE. HANs-H1'NN1Nc;: Megjegyzések a müfordílásról.
= l'löadások a műfordításról. Bp. 1996. 24-29.
1'1:1111 Gvil1u;v: A müfordító dilemmája.= Előadások a mlí-fordilásníl. Bp. 1996. 123-129.
Ru1TKAY KÁLMÁN: Egy „Szenlivánéji álom"-limlilás.
William Shakespeare: Szentivánéji álom. Fordítolla:
Nádasdy Ádám. Ikon, 1995. =Holmi 1996. 765-774.
[Recenzió elsösorban a fordításról.]
SoM1.vú Gv<i1wv: A fordítás ,prae'-jéröl és ,post'-járól.
= Elöadások a müi'ordílásról. ílp. 1996. 94-103.
SzA11<> S111.ÁR1>: Adalékok a „téreyizmus" lermészelrajzához. Paul Verlaine: Szaturnuszi költemények -l'ocmes Saturniens. =Kort 1996. 2. sz. 104-111. [Az 1994-ben mcgjclenl kélnyclvíí verseskölcl fordítási hibáiról.!
lJN<;vÁRY RlHJ01.r: A fogalmi szini megközelítése. a struk-túráit szótárak - tezauruszok - hasznnlata a fordítás-hoz.= Elöadások a műfordításról. Bp. 1996. 30-46.
1Vlűfimli1ás
V AIHú\ LAJOS MARTON: Fordítóház Balatonfüreden. Rácz Péter egy közhasznú inti!zmény lchetöségeiröl. = Ns;rab 1996. ápr. 19., 14. flkszélgetés Rácz Péter költiivel, a Magyar Fordítóház alapÍlvány elnökével.!
V1ui.;ó Á1u•AD: A szabadság határai. = Eliiadások a mü-fordításról. Bp. 1996. 55-62.
VnfJ 11.rnKú: „ ... ami megérint téged, engem" Szerelmes és erotikus versfordítások Babits, Kosztolányi és Szabó Lörinc világirodalmi anlológiáiban. = Lil 1996. 474-484.
FR11n lsTVAN: lrodalomlcreml(öd)és és/vagy (mü)lordítás.
Fordítói kétségek és bizonyosságok a 18-19. s7.á7~d for-dulóján a magyar irodalomban.= Lit 1997. 286-301.
GoRFn rv .lú/.SFI': Meggyeskert vagy cseresznyéskert'' A címfordítás dilemmái.= Nagyv 1997. 7-10. sz.
488-495. [Orosz irodalmi müvek címeinek jól vagy éppen rosszul sikerült fordításairól.]
Ku1.csA1t Sz,,11(> ERN<l: A saját idegensége. A nyelv „hu-manista perspektívájának" változása és a műfordítás
a kései modernségben.= Alf 1997. 11. sz. 32-44„ és K. Sz. E.: A megértés alakzatai. Debrecen, 1998. 69--85., A fordítás és intertextualitás alakzatai. Br. 1998.
93-111., K. Sz. E.: Irodalom és hermeneutika. ílp.
2000. 255-269.
LöRINC'Z J111.1ANNA, N.: Stílusekvivalcncia a müfordítá-sokban. ( W. Wordsworlh és magyar müfordítás;ii.) = MNyr 1997. 2. sz. 170-176.
Sós íl. Pf:i rn: A magyar mint irodalmi haza. A József Auila Kör müfordílótábora a Mátrában.= Nszab 1997.
júl. 23., 10.
VALLASEK Jt'J1.1A: Caesarok és lí1rditók. = l .áló 1997. 10. sz.
99-101. fA közelmúltban megjelent két, Shakespeare Julius Caesar-müfordításról: Jánosházy Györgyé és Illés Lászlóé. A kél fordítás összehasonlítása.]
HAKl'VI(; GABRIELLA: „Legyen a mi levelezésünk
szív-ből, nem szívért" (A Yorick és Elisa levelei körül zajló fordítási vita.)= ILK 1998. 696-704. fA „letlcrs from Yorick Lo Elisa" 1773-ban Londonban megjelent könyv, mely Sternc és Elisa Draper levélváltásait tar-talmazza. Döbrentei Gábor és Kazinczy f'crenc i'ördí-lotta magyarra.]
Kiss Zsuzs11: A magyar Lear.= Látó 1998. 8-9. sz. 78-101. fShakespeare drámájának magyar fördításairól és magyarországi fogadtatásáról.]
LúR1Ncz J111.1ANNA, N.: A szemantikai és képi szint egyen-értéküsége .lcszenyin Ösz címü versében és müfordí-Lásaiban. = MNyr 1998. 81-84. [Weöres Sándor és Rab Zsuzsa fordításának egybevetése.]
Ni'Ml'Tll G. fü:LA: Nehéz, dc nélkülözhetetlen. A versl(1r-ditás néhány kérdése.= N. G. íl.: Írók, müvek, embe-rek. Bp. 1998. 211-222.
ŰRIUIAY Pl:Trn: Déry Tibor: A portugál királylány és a Szerelem címü novellája angol fordításban. = Ma-gyar irodalom fordításokban. Debrecen, 1998. 164-173.
51
fFordításkriLika. A ket mü fordításának i'ördításelmé-leti tanulságai.!
Pl.111t M111A1 v: Morzsák Puskin asztalúról. = Dolcc Fi-lologia. Bp. 19911. 102-113. IA magyar müforditások iisszehason I ílúsa. J
S11Yl'M 7.s111,A: A fordítás mint interpretáció. Shakespeare XVIII. szonettje Szabó l.iirinc .!s Ci. István László l(1r-ditásában. = Szabédi napjai. Kolozsvúr, 1998. 272--279.
S1H;1 nY-M~v.AK M111A1Y: !'ordítás és kánon.= IL 1998.
63-82„ és A Nyugat-jelenség, 1908-1998. Bp. 1998.
141-163.; Sz-M. M. Irodalmi kánonok. Debrecen, 1998. 47-71.
S/11.,\(;y1 .h"111A: Míil(irdÍlás mini politikai penitencia.=
Szabédi napjai. Kolozsvár, 1998. 222-228.
S111.1 J(izs11: Versfordítás - esszében. = ll 1998. 115-131.
E1rnl:iv1 M111u;11, L.: Kánon és müfordílás. =!Sz 1999.
7-8. sz. 38-43. IA fordítás a legelkktívebb eszköze az inlerkullurúlis dialógusnak, müveltségünk megúju-lásának a szlovák-magyar kulturális kontextusban is.]
.k>NAs ERlSl°lllT, Cs.: Stílusvariációk Csehov-darabok ma-gyar sziivegváltlmttaira. = MNyelvjúnisok 37. köt. Deb-recen, 1999. 121 -130. 1 Kosztolányi Dezsö Húrom nö-vér. Tóth Árpád Cseresznyéskert fordításáról, valamint l ·:lbert János és Spiró György 1 vanov interpretációjáról.]
KoN1<>1t ls1vAN: A lel(irdíthatatlan szövegváltozatai.=
ltud 1999. 1. sz. 26-41. [Goethe: Wanderers Nachlied és Ein gleiches c. verseinek magyar fordításairól.]
K1u·s,\R SzAnó EHN(>: A fordítás „antihumanizmusa"
Mint az önmegértés új történeti alakzata.= Alf 1999.
2. sz. 46-60., és K. Sz. E.: Irodalom és hermeneutika.
ílp. 2000. 270-286. IAz 1998. nov. 19-20-án Müfor-dilás - világirodalom - komparatisztika címmel n:n-dczctt Debreceni Irodalmi Napok tanácskozásának szerkeszlcll szövege.!
Li\vlr11 L\/.A1t LAsz1.ú: Költök egy füst alatt.= l ld (Ko-lozsvár) 1999. márc. 10. 5. sz. 11. lf'üst a dombról címmel megj. négy román költö versét tartalmazó kölcl-röl Jánk Károly fordításában. A fordítások vizsgálata.) NovAK AN1Kó: Szerepek vagy r~jlözködésck. Viktor
Szosz-nora Ösz Mihajlovszkojében c. vi:rsc és Baka István fordítása.= Ttáj Diák-mdl. 1999. márc., 59. sz. 1-11.
[A vers elemzése, valamint az eredeti szöveg és a for-dítás összevetése.!
So1.1 K<>1t>Jf.1.: Miért iil a bíróság elnöke egy tükör elött'?
= .le 1999. 636-640. 1 A fordítási hibákról, melyek rontják a regény ontikus világát.]
SoMLY<> Gvc\Rl;v: Arion-rn emlékezve.= Parnasszus 1999.
2. sz. 96-105. f Az 1966-ban alapított Arion c. több-nyelvü almanachról. I
Si(>KI' Gvö1H;Y: A gobelin és a !(mákja. Puskin Anyeginje:
az eredeti és a fordítások.= 2000 1999. 2. sz. 60-63.
IAzAnycgin Bérczy Károly, Áprily Lajos és Galgóczy Árpád forditásairól. I
52 3. Az irodalmi miifáiok. kifi:iezrle.ckii=llk elmélete és tiirténete
TAMÁS Arn1.A: Egy ajánlásra.= Alf 1999. 4. sz. 108-112.
[Reagálás a Debreceni Irodalmi Napokon 1998. nov.
19-20-án Műforditás - világirodalom - komparatisz-tika címmel rendezcu tanácskozáson Kulcsár Szabó Ernő: A fordítás „antihumanizmusa" e. előadására.]
To1.csvA1 NM;v GÁBOR: Finnegan ébredése, magyar nyd-ven. = T. N. G.: „Nem találunk szavakat". Pozsony, 1999. 288-309. [Joyce művének részletei megjelen-tek !3író Endre fordításában. A fórdításról. - Megj.
lt 1995. 277-294.]
ER1>1·u1 MAR<;rr, L.: A műfordító köztesléte. =!Sz 2000.
5-6. sz. 112-117. [A műfordító sajátos, kultíirák, nyelvek közötti helyzetben egyszerre működik alko-tóként és befogadóként.]
FoRGArn ANDRÁS: Viharicl. Tandori és Shakespeare. = Szinház 2000. 9. sz. 24-38. [Babits, Mészöly De1sö és Eörsi István fordítása után most Tandoritól rendelt for-dítást a Katona József Színházból Zsámbéki Gúbor. [ KAU.AY Gf:zA: „Szelídebbnek szeretnél?" Eörsi István
for-dításai.= Szinház 2000. 9. sz. 11-19. [Shakespeare-drá-mák fordításairól. Régi és új fordítások összevetésével.]
K1sf,RY ANDRAs: Között. Nádasdy Ádám l lmnlctjc. = Színház 2000. 9. S7. 20-24. [N. Á. ml'lforditásáról, Arany fordításával összehasonlítva.]
KoNl'Z Arr11.11: Hitvitázó tudomúny vagy tudományos hitvita'! Küldi György és Dengclcgi Péter polémiája.
= ltK 2000. 669-694. [Két bibliafordítói álláspont vi-tája.]
SrnuN CiAnoR: A saját és az idegen./\ fordítás huma-nista elméletei: Babits Mihály, Kosztolányi Dczsü, Szabó 1.ürinc, Csorba Győző. = Je 2000. 768- 776.
[/\műfordítás kérdéso!röl.]
S1A11<'> Zs1vs11NN11: Regina Caeli-forditásaink. = ltK 2000.
638-644. [Közli a Festetics-kódex, valamint Batizi /\ndnís fördítását. /\két forditás összevetése. [ ToM1•11 ANDREA: A hallott szöveg öröme. Morcsányi G.!za
fordításairól.= Színház 2000. 8. s1„ 37-39. [Csehov:
Sirály, Ványa búcsi, Osztrovszkij: Erdő és Gogol: l láz-tűznéző e. darabjainak új fordításairól.]
lJN<;vAR1 ZRiNYI l1.D1Kó: Maga a víz. Esszé a forditott l lamletröl. =Látó 2000. 8-9. sz. 131-148. [llamlet magyar fordításainak összevetése.]