Speciális perifériák a logisztikai VIR rendszerekben

A logisztikai folyamat magába foglalja az ellátási lánchoz tartozó összes tényezıt a beszerzéstıl a termelés kiszolgálásán keresztül, a raktározást, a készletgazdálkodást, az áruelosztást és az értékesítést is. A logisztikai folyamatot három nagy területre bonthatjuk:

• Beszerzési logisztika, amely a vállalati tevékenységhez szükséges inputokat (alapanyagok, segédanyagok, félkész termékek) szerzi be és bocsátja a termelés rendelkezésére. A feladatokhoz tartozik a megfelelı beszállítók kiválasztása, a szállítási kondíciók meghatározása, a beérkezés ütemezése, beleértve a fenti tevékenységekkel kapcsolatos anyag- és információáramlást.

• Termelési logisztika, amely a termelési folyamat közben biztosítja az anyagok áramlását.

Funkciója az anyagoknak a termelési folyamatba történı belépésénél kezdıdik, és a késztermék raktárba érkezésével fejezıdik be. Az anyag-, és információáramlás végig követi a termelési folyamat minden fázisát, beleértve az egyes fázisok közötti esetleges közbensı tárolást, várakozást is.

• Értékesítési logisztika, amely a termelésbıl kikerülı termékeket a piacon való értékesítés számára megfelelı módon biztosítja. Feladata a megrendelések teljesítéséhez, azaz az elıállított termékeknek a logisztikai elvek betartásával a megrendelıhöz juttatása. Tevékenységi körébe tartozik a megrendelés szerinti komissiók összeállítása, az áruk elosztási hálózatának kialakítása, az áruelosztó járatok megszervezése, esetleges közbensı elosztó raktározás feltételeinek biztosítása.

5.1. ábra Logisztikai folyamatok (KEP_A303_I_05_01) KEP_A303_I_05_01.JPG

A raktározás szerepe a logisztikai ellátási láncban folyamatosan nı, hiszen az ellátási lánc egymást követı szakaszai éppen a közöttük lévı raktárakban kapcsolódnak egymáshoz és a raktárak lényegi csomópontját képezik az áru-és az információáramlásnak egyaránt. A raktárak általában nemcsak tárolják az anyagokat, hanem sok egyéb járulékos tevékenységet is elvégeznek, pl:

• Ellenırzik a beérkezett alapanyagok mennyiségét, minıségét.

• Komissióznak, vagyis több árufajtából állítják össze a kiszállítási csomagokat.

• Expediálnak, vagyis a vevı vagy a szállító igényeinek megfelelı egységcsomagokat képeznek, melyeket szükség esetén becsomagolnak és feliratoznak.

5.2. ábra Logisztikai folyamatok (KEP_A303_I_05_02) KEP_A303_I_05_02.JPG

Ez a kiemelkedı szerep kihívást jelent a raktárak számára, amelynek csak akkor tudnak megfelelni, ha technológiájukkal, technikáikkal és szervezési módszereikkel az ellátási lánc stabil tagjává válnak.

A raktári információs rendszerek eredetileg a raktári készlettel gazdálkodtak, meg tudták mondani, hogy melyik anyagból mennyi van raktáron, sıt, általában azt is, hogy az anyag hol található a raktárban. A betárolási, kitárolási funkciók nélkülözhetetlen közremőködıje volt az emberi erıforrás, az átfutási idı órákban, esetleg napokban volt mérhetı. A cél a megrendelések teljesítése volt. A raktár rutinszerően mőködött, az eredmény – kimaradt teljesítések, hibás kiszállítások – általában mőszak végén derült ki.

A mai, korszerő raktári információs rendszerek a készleten kívül már több erıforrást menedzselnek, a raktári tároló helyeket, a raktári gépeket, és természetesen az alkalmazottakat. Integráltak, ami azt jelenti, hogy nemcsak az informatikai folyamatokat, hanem a fizikai anyagmozgatást is felügyelik.

Online kapcsolatban vannak a vállalati információs rendszerekkel, hiszen csak így oldható meg,

hogy a vállalkozás ne pusztán raktárra gyártson, hanem fizetıképes igényeket elégítsen ki, vagyis rövid átfutási idejő megrendeléseket teljesítsen.

A korszerő raktári információs rendszerektıl elvárják a gyors, hibamentes mőködést, ehhez természetesen megfelelı berendezésekre van szükség.

Állványos dinamikus tárolási rendszerek

Jellemzıjük, hogy egy-egy tárolási egység elhelyezése vagy kiemelése esetén, az állványon levı áru egy része vagy egésze is változtatja helyzetét. Fıbb változataik:

Utántöltıs állványos tárolás

Olyan átjárható állványos tárolási rendszer, ahol a tárolási egységek alátámasztó hossztartók lejtıs kialakításúak: így a tárolókban a tárolási egységek a nehézségi erı segítségével a betárolási oldal felıl a kitárolási oldal felé haladnak. Egy tároló helyen egyféle anyagból több tárolási egység van, a FIFO elvet (az elıbb beérkezett áru elıbb kerüljön ki) maga a tároló biztosítja. Ez a megoldás a raktári információs rendszerrel nem irányítható, csak támogatható. Meghatározható a betárolandó alkatrész tárolási helye, a kitárolandó alkatrészek helye, tárolási egységei, és meghatározható egy optimális útvonal az egyes tárolóhelyek bejárásához.

Körforgó állványos tárolás

Egymással összekapcsolt tálcák, polcok vagy egyéb tartóelemek mozognak függıleges („páternoszter”-rendszer) vagy vízszintes („karusszel”-rendszer) irányba. A mőködtetéskor valamennyi egység megindul a pályán, és mindaddig mozgásban marad, amíg a kívánt tárolási egységet tartalmazó állványrekesz az átadóhelyre nem érkezik.

A rendszer mőködése jelentıs energia befektetést igényelhet, ebbıl következik, hogy ez a technika elsısorban kismérető, nagy értékő termékek, alkatrészek és szerszámok esetén gazdaságos.A megoldás szoftveresen irányítható, a betároláskor nemcsak közli a tárolóhely kódját a rendszer, hanem elıhozza azt, kitároláskor nem útvonalat, hanem a kitárolási sorrendet optimalizál, így jelentısen csökken az átfutási idı. Ebben a megoldásban az emberi tényezık minimálisak, gyakorlatilag nulla a tévedés, a nem megfelelı alkatrész kitárolásának az esélye.

5.3. ábra Körforgó állványrendszer (KEP_A303_I_05_03) KEP_A303_I_05_03.JPG

Magasraktározási rendszerek

A magasraktározási rendszerek darabáruk olyan állványos tárolási rendszerei, amelyekben a tárolási magasság az általános célú emelıtargoncák által elérhetı átlagos tárolási magasságot meghaladja, és az áruknak állványokba helyezését, illetve levételét onnan az állványok közötti folyosókban mozgó felrakógépek vagy felrakótargoncák végzik.

A torony elv a kis alapterületen történı maximális tárolást biztosítja, az ilyen rendszerek magassága általában 6-30 méter közötti. A középmagas raktárak 6-10 méter magas állványokkal rendelkeznek, a magasraktárak 10 méter felettiekkel. Az automatizáltsági szintjük szerint megkülönböztethetı:

• gépesített,

• részlegesen automatizált,

• teljesen automatizált magasraktár.

A teljesen automatizált magasraktárak automata betároló és kitároló rendszerrel, kezelı nélkül mőködnek. A rendszer síneken mozgó, lift rendszerő jármővel oldja meg a gyors és pontos rakodólap vagy tároló doboz berakást és kiszedést. A rakományt a munkahelyrıl felveszi, a kijelölt helyre viszi és berakja, ill. a polcról kiszedi, és a komissiózó helyre szállítja. Általában minden polcrendszer-folyosóban mőködik egy-egy felrakógép, amelyek egymástól függetlenül vezérelhetıek.

Nagyon gyors, és pontos a rakatmozgatás, egyszerő a rakatok azonosítása, mely nagyban segíti a pontos nyilvántartást és a kitárolást. Egyes megoldásokban lehetıség van a rakatok dupla vagy akár a tripla mélységő tárolására is. Nagy elınye ennek a megoldásnak, hogy így kevesebb folyosóra, kevesebb gépre van szükség, tehát olcsóbb beruházás és üzemeltetés valamint nagyobb az adott területre betárolható rakatok száma. A teljes automatizálás miatt a balesetveszély gyakorlatilag ki van zárva. Nem befolyásolja a rendszer mőködését semmilyen idıjárási tényezı vagy körülmény, sıt nincs szükség világításra, gépészetre, (közmővekre), adott esetben még hımérséklet temperálásra sem.

A magasraktári nyilvántartó és vezérlı program a VIR-tıl kapott adatok alapján vezérli a raktár mőködését. A betárolást követıen az adatok megjelennek a VIR-ben mint raktári készlet, a gyártásütemezést követıen pedig a szükséges alkatrészek kiszedési listája alapján történik a kitárolás.