5. LOGISZTIKAI MODULOK A VIR RENDSZEREKBEN
5.4. Elterjedt logisztikai modulok
A VIR alkalmazások a következı logisztikához kapcsolódó technológiákat használják:
• egységes tárolóhely és rakományazonosító eljárások és rendszerek,
• automatikus és szabványosított helymeghatározó rendszerek,
• szabványosított jármő- és küldeménykövetési rendszerek,
• operatív irányítási szolgáltatások a megrendelések kezelése komplex logisztikai irányításának támogatásához,
• a közvetlenül az adatok beérkezésekor végzett interaktív elıszőrésen alapuló feldolgozási technológiával történı adatelemzés,
• operatív döntéshozatalt támogató keresési, rendezési, jelentéskészítési és tervezési funkciókkal támogatott vezetıi információs szolgáltatás,
• termelésütemezı eljárások,
• a logisztikai rendszer kapacitásának, mőködési paramétereinek, stratégiáinak meghatározására szolgáló szimulációs eljárások.
Termék- és rakományazonosító rendszer: A rendszer feladata, hogy a logisztikai láncban áramló anyagokkal kapcsolatos információkat (pl. az anyag típusa, az anyaggal kapcsolatos feladat beazonosítása stb.) a lánc bármely pontján, az áramlási folyamat tetszıleges idıpontjában minden kétséget kizáróan fel lehessen ismerni. Ezekhez a következıek szükségesek:
• az anyagokkal kapcsolatos különbözı információk bekódolását elısegítı kódrendszerek, amelyek segítségével elıállított kódokat termékazonosító segédeszközökön (vagy benne) helyeznek el,
• az áramló anyagokon feltüntetett (vagy felszerelt) kódokat leolvasni képes adatfelvételi eszközökre.
Jármő- és küldeménykövetési rendszer: A jármőkövetı rendszer lényege, hogy a szabványosított helymeghatározó rendszerek által szolgáltatott adatokra támaszkodva on-line, vagy off-line módon különbözı szoftveres platformok segítségével képesek a különbözı térben mozgó objektumok pillanatnyi helyzetének koordinátáit megjeleníteni szöveges vagy grafikus formában, ezáltal folyamatos on-line vagy off-line információt szolgáltatni a jármővek mozgását illetıen a diszpécser központba.
A rendszer felépítése a következı:
• a szabványosított helymeghatározó rendszer,
• diszpécser központ + diszpécserek,
• a diszpécser központban kiépített hardver és szoftver rendszer,
• a mozgó objektumokon elhelyezett hardver és szoftver rendszer,
• on-line követés esetén, a jármővön elhelyezett mobil, mikroszámítógép által mőködtetett terminál és a diszpécser központ közötti kommunikációt megvalósító mőholdbázisú, vagy földbázisú kommunikációs rendszer,
• grafikus megjelenítés esetén a vizsgált terület relatíve pontos vektorgrafikus digitális térképére, amelyet a megjelenítéshez a diszpécser központban üzemeltetett szoftver használ fel.
5.6. ábra Adatkapcsolatok az informatikai rendszerben (KEP_A303_I_05_06) KEP_A303_I_05_06.JPG
A logisztikai célú operatív irányítási szolgáltatások gyakorlatilag magukba foglalhatják az összes olyan funkciót, amelyek a logisztikai rendszerek operatív üzemeltetése szempontjából felmerülhetnek, és hozzájárulhatnak a megrendelés kezelési folyamat hatékonyságának növeléséhez. Ezeknek a szolgáltatásoknak a fı célja olyan (az egyes funkciók mőködtetése szempontjából lényeges) paraméterek kiszámítása, amelyek segítségével az egyes részterületek optimális költség szinten, hatékonyan üzemeltethetık. Az integrált vállalatirányítási rendszerek lehetıséget nyújtanak arra vonatkozóan, hogy a korábban különbözı szoftveres megoldások által kezelt funkciók optimalizálása egy egységes központosított adatbázis felhasználásával történhessen meg. A vállalatirányítási rendszerek integráltsági fokát nagymértékben meghatározza az a tényezı is, hogy milyen mértékben valósul meg a rendszer szintő integráció bizonyos operatív irányítási szolgáltatások vonatkozásában.
A logisztikai modulok alapvetı szerepet játszanak a VIR különbözı moduljaiban, mint az a klasszikus Porter féle értéklánc modellben is jól látható. Az elsıdelges tevékenységekben több modulban is jelentıs szerepet kap a logisztika, hiszen mind a bemenı mind a kimenı szállítási feladatok az értéklánc zerves részét képezik.
A Naylor féle vállalati funkció modellnél is jól megfigyelhetı a logisztika szerepének fontossága a többi tevékenység modul vonatkozásában. A logisztikai modul egyik fı jellemzıje, hogy átfogó jellegő, hiszen nemcsak a termelési vetületben szerepel, hanem mindhárom funkcióághoz köthetı.
5.7. ábra Porter-féle értéklánc modell (KEP_A303_I_05_07) KEP_A303_I_05_07.JPG
A funkcionális részterületek az alábbiak lehetnek:
• a készletgazdálkodás, ahol a cél a termékszintő készletezési mechanizmus optimális mőködtetése (termékenként meghatározott készletezési stratégiák, valamint az azokhoz kiszámított optimalizált szabályzó paraméterek segítségével),
• a szállításirányítás, amelynek segítségével a jármőpark optimális módon diszponálható (eszköz és feladat hozzárendelése matematikailag optimalizált körjáratok alkalmazásával),
• a komissiózási rendszer szervezése, amely a vevıi megrendelések kigyőjtését különbözı matematikailag optimalizált árukigyőjtési stratégiákkal vezényli (statikus vagy dinamikus komissiózási módszerek optimalizálása matematikai algoritmusokkal).
Interaktív elıszőrésen alapuló feldolgozási technológiával történı adatelemzés: Az on-line adatelemzés lehetıvé teszi a rendelkezésre álló üzleti adatoknak hatékony és gazdaságos felhasználását, vagyis az információkkal való hatékony gazdálkodást. A technika alkalmazása a vállalatoknál onnan ered, hogy a végrehajtási folyamatok információ technológiai követése rendelkezésre áll, vagyis a folyamatokból származó információk kinyerése megoldott, ezáltal
Integrált logisztikai információs rendszer: Az adatok az értékalkotási – logisztikai lánc mentén való intenzív cseréje lerövidítheti az átfutási idıt, csökkentheti a készleteket és növelheti a szolgáltatás színvonalát. Az a korszerő rendszer, amit integrált logisztikai információs rendszernek nevezünk, a logisztikai – értékalkotási láncban résztvevı tetszıleges partnereket képes összekapcsolni. A logisztikai adatbusz kapcsolja össze a logisztikai és a termelésirányítási rendszer résztvevıit, és győjti magába ezekbıl az összes új feladást, elıjelentést, készletváltozást, megrendelést, valamint az összes határidı és mennyiség változását. A termelıvállalatok és partnereik adatkapcsolatban vannak egymással. Az egymással határidıt egyeztetı önálló üzlettársak széles csoportjából virtuális vállalatok alakulnak ki. Minden logisztikai folyamat, így a megrendelések, az elıjelentés, a készletváltozások, a lekérdezések, a feladások, az igénylések és a szállítások egy közös logisztikai adatbázisba kerülnek. A letisztított logisztikai folyamatból az integrált logisztikai információs rendszer elıször egy átfogó logisztikai hálózatot, más szóval ellátási hálót épít. A logisztikai háló átszövi mindegyik résztvevı vállalatot, és egy olyan közös hálózatot hoz létre, amelyben elmosódnak a vállalati határok. A logisztikai adatbázis a virtuális vállalat valamennyi logisztikai folyamatát tárolja. Az adatállomány azonban további felhasználói lehetıségeket is felkínál.
Segítségével kialakíthatók olyan új logisztikai szolgáltatások, amelyek a vállalati léptékő tervezést, sıt optimalizálást támogatni tudják.
Folyamatos készletfeltöltési rendszer: A folyamat az áru mozgását végigköveti a gyártótól a vevıig, vagy a végfogyasztóig. Illetve az ellentétes irányban a visszacsatolást is kezelni tudja. A rendszer megvalósítja a fontosabb logisztikai célokat.
• áru forgási sebességének növelése,
• készletszint csökkenése,
• készlethiány elkerülése,
• raktár hatékonyságának növelése.
A beszállító dönt a megrendelı készletének feltöltési idıpontjáról, vagyis a készletszintjét tudja változtatni. Az ellátási láncon belül ez egy igen hatékony módszer a készletek csökkentérére. Az áru a lehetı legkevesebb erıforrás igénybevételével kerüljön a megrendelı raktárába. A megrendelések és a kiszállítások automatikusan történnek. Így alkalmas készletszint követésére és elırejelzésére.
Együtt dolgozva a beszállító által mőködtetett készletgazdálkodási rendszerrel az információáramlás szempontjából a következı tevékenységek jelentkeznek:
• készletszint értesítésének fogadása a megrendelıtıl,
• értékesítési elırejelzés fogadása a megrendelıtıl,
• készletfeltöltési megrendelések generálása,
• feladási értesítés küldése a megrendelınek,
• értékesítési jegyzék fogadása a megrendelıtıl,
• számlaküldés a megrendelınek.