LTS mintarendszer

Az úgynevezett Live Traffic Services (LTS) rendszerek lényege, hogy a forgalomban résztvevı jármővek aktuális mőködési adatokat kapnak és adnak az irányító rendszerhez kapcsolódva. A rendelkezésre álló adatok alapján az irányító rendszer optimalizálni tudja a jármő tevékenységét. A rendszer megvalósításának egyik fı nehézsége a rendszer összetett volta, hiszen jelenleg külön-külön egység kell az egyes komponensek mőködéséhez. A GPS rendszerek szerepe a jármővek és az egyéb közlekedésben résztvevı elemek helyzetének meghatározásában áll. A GPS rendszerek vizsgálatánál a legfontosabb elemzési szempontok:

- rendelkezésre állás (milyen lefedettségő a GPS rendszer)

- kompatibilitás (a kapott adatok automatikus feldolgozása, továbbítása) - költség

- pontosság

A funkcionalitási vizsgálatunkban a GPS-t mint általános navigációs rendszert értjük, mivel az összes rendelkezésre álló rendszer biztosítani tudja a helymeghatározás alapfunkcióját.

5.8. ábra LTS rendszer architektúra (KEP_A303_I_05_08) KEP_A303_I_05_08.JPG

A forgalmi adatok begyőjtésének több alternatív módozata van. Az adatgyőjtı rendszer fıbb komponensei:

- szenzorok - adattovábbítók - adattárolók - adatfeldolgozók

A szenzorok esetében lehet beszélni - helyhez kötött

- jármőhöz kötött

- személyhez (utashoz) között

A helyhez kötött eszközök esetében viszonylag nagyobb szerelési költségekkel kell számolni, de olcsóbb az üzemeltetés. A mobil eszközök technikailag újabb szintet jelentenek, egyénre szabott megvalósításokkal.

Az egyes távoli eszközök által nyerhetı információk:

Szenzor típusa Információ jellege Helyhez kötött

Pozíció validálása

Videokép a jármő állapotáról Várakozó utasok jelzése Jármőhöz kötött

Utas felszállása / leszállása Sofır hang üzenetei

Jármő pozíciója Sofır állapota

Jármő, motor állapota Utashoz kötött (kártya)

Utas azonosítása

Utasok lakhelyének megismerése Utas szolgáltatás fogyasztás mérése

A rendszer architektúra elemei - GPS vevık a jármőveken

- Utasszámláló szenzorok a jármőveken - Jármő állapot szenzorok a jármőveken - Vezetı állapot szenzorok a jármőveken

- Rádió kommunikációs eszközök a jármőveken - Utasszámláló szenzorok a megállókban

- Utastájékoztató eszközök a megállókban - Rádió kommunikációs eszközök a megállókban

- Adattisztító modul a központban - Adatgyüjtı rendszer a központban - OLTP adatforrás a központban - Kapcsolat a VIR/ERP rendszer felé - OLAP adattárház a központban - Adatelemzı modul a központban - Kapcsolat külsı adatforrások felé

A hely (illetve helyzet) meghatározó eszközök segítségével bármikor megállapítható, hogy egy adott jármő hol tartózkodik. Alapesetben ugyan kommunikáció csak a jármőben levı fix, vagy ideiglenes eszköz és a mőhold között van, azonban a meghatározott pozíció továbbadható. Ehhez olyan kommunikációs csatornákat érdemes használni, amelyek minél kisebb infrastruktúra kiépítését igényli, optimális esetben meglévıre épül.

GSM alapú kommunikáció

A szállító eszköz pozíciója néhány byte-on elfér. A GSM szolgáltatók igen jó meglévı lefedettséget biztosítanak (akár városon kívül is). Ezt a lefedettséget, és hálózatot lehet felhasználni vagy SMS alapú, vagy GSM alapú vezetékmentes hálózati kommunikációval (GPRS). Ez a változat szinte egyáltalán nem igényel infrastruktúra kiépítést. Mivel a jármővekrıl csak igen kevés adat kerül továbbításra, ezért költségvonzata nem jelentıs, és a városon kívül levı megállókban is élvezni lehet ennek elınyét. Ott is követhetı a közeledı busz, becsülhetı az érkezési idı, szükség szerint egyes ellenırzések is megvalósíthatók. Összetettebb rendszerek is kiépíthetık, amelyek ha detektálják, hogy a jármő késésben van, az útvonalán levı közlekedési lámpákat zöldre állítják.

5.9. ábra Kommunikációs rendszer komponensei (KEP_A303_I_05_09) KEP_A303_I_05_09.JPG

Rádiójelekkel történı kommunikáció

Készült olyan kutatási jelentés, és teljes implementációs dokumentáció, amely rádiójelek segítségével valósítja meg a kommunikációt a buszállomás és a jármővek között (Jian Jinrong:

Smart Bus Station Sign, Oriental Institute of Technology). Ez városi közlekedésben elég jól kivitelezhetı, viszont nem egy elterjedt kommunikációs forma. Az egyedi kivitelezés miatt ára magasabb, megbízhatósága kisebb lehet, ráadásul a teljes rendszert az üzemeltetınek kell fenntartania.

Vezetékmentes és vezetékes hálózat

A közlekedési eszközök a mobilitás érdekében továbbra is vezetékmentes hálózatot használnának, mely kiszolgálója (WiFi Access Point) szintén a megállóba van telepítve. A megálló azonban a központtal vezetékes hálózaton van összekötve. Így kevésbé érzékeny az esetleges környezeti viszonyokra, mint pl.: idıjárás. Mivel a vezetékes hálózat nagyobb sebesség biztosítására képes, ezt ki lehet használni úgy, hogy a felszálló utasok intelligens jegyének, bérletének adatai a buszon

felszálláskor lekérdezésre kerülnek, majd egy gyors központi ellenırzés után a felszállás jóváhagyható, korlátozható, megtagadható.

A jármővekrıl begyőjtött adatokat az alábbi tranzakció rekordokba lehet szervezni:

- idıpont - hely

- mozgás (fel vagy leszállás) - járatazonosító

A le és felszállási tranzakció adatok alapján meghatározhatók az egyes útszakaszokra vonatkozó forgalmi adatok:

- idıszak - útszakasz - fı

- járatazonosító

A forgalom elemzésére és elırejelzésére többek között használhatók az egyes statisztikai aggregációs formulák, mint például az

- átlag - szórás

Minden jármőrıl történı fel- és leszállásnál egy tranzakciórekord keletkezik az alábbi adatokkal:

- mozgásjelzı (le vagy felszállás) - dátum

- hely

- járatazonosító - utasazonosító

A begyüjtött tranzakció adatokból elıfeldolgozás után az alábbi módosított rekordok kerülnek elıállításra:

Szakaszforgalom tranzakció:

- hónap - hét napja - óra - szakasz

Reláció forgalom rekord:

- hónap - hét napja - indulás óra - induló hely - célhely - járat

A feltöltött szakasz tranzakció adatkocka és a járatterv adatok alapján meghatározhatók a szők és bı keresztmetszetek. A járatterv adatok tartalmazzák az egyes járatok indulási adatait. A járatok kapacitásainak ismeretében kihasznált kapaciás adatok megjeleníthetık az elemzésben.

Az egyes szakaszok kihasználtságainak ismeretében meghatározhatók a járatok különbözı kihasználtsági adatai az egyes idıszakokban.

- járatkapacitás és szakasz kapacitás viszonya - kihasználtság alakulása az egyes idıszakokban -

Az összegyőjtött kihasználtsági adatok alapján lehet elırejelzést készíteni a várható forgalomra. Az elırejelzés alapvetıen a korábban mért adatok alapján történik. Az elırejelzés mellett lehetıség van a járatok ütemezésének optimalizálására is. A járatok forgalmi adatainak ismeretében optimálási feladatként jelennek meg az alábbi problémák:

- a legjobb, optimális kihasználtságot megadó járat ütemterv (a módszernél elıbb a meglévı forgalmi adatok alapján az utasokat egy intervallumhoz rendeljük, ahol az összerendelés egy adott eloszlás alapján megy végbe)

- menetidı jobb, pontosabb meghatározása

- mőködési költségek (üzemanyag, munkabér,..) optimalizálása