Situation of small hydropower in Austria

While small hydropower plants depended in the past on the tariffs policy of the provincial governors with their provincial power utilities and the "Verbundgesellschaft", they are today full competitors on a liberalised energy market.

Particularly due to the promotion of atomic energy on the European power market the price for electricity drops temporarily below 2.20 Cent per kWh, a price with which none of the small hydropower plants in Austria can economically survive.

Small hydropower plants are defined by the law as power stations with a capacity of maximally 10 MW. In Austria we have a total of about 1,900 small hydropower plants with an output of electrical energy of 4,000 GWh, with which over one million households can be supplied. This corresponds to about eight percent of the total electrical energy produced in Austria and to the atomic energy amount imported from the Eastern neighbour countries or the production of three large Danube power plants.

Legal bases for small hydropower in Austria as of January 1, 2003 With the "Elektrizitätswirtschafts- und – organisationsgesetz" (Electricity management and organisation law) Austria is focusing more on renewable energy sources: About 70 percent of the Austrian electricity is generated by domestic hydropower. The EU Directive on the promotion of renewable energy sources provides for an increase of the present share of renewable energy sources of 70 percent to 78 percent until 2008. The relevant legal framework conditions are provided by the "Ökostromgesetz" (eco-electricity law) which also massively affects small hydropower.

The promotion scheme in detail

Trading with certificates expires by the end of 2002; at the same time the feeding-in regulations applied in many EU-countries will come into force for small hydropower, too. The new eco-electricity law limits the total volume of available subsidies for the Austrian small hydropower with an allowance of maximally 0.16 Cent per kWh supplied to the final consumer.

The Austrian electricity consumption amounts to about 50 TWh, which results in a subsidy of about € 80 million that has to be apportioned among all small hydropower plants in Austria. Thus, every kWh from a small hydropower station can be subsidised with 2 Cent per kWh on the average. In addition to this subsidy the small hydropower plant operators receive the market price of about 2.20 Cent/kWh.

In spite of the principally elaborate eco-electricity law the OEVFK (Austrian Association promoting small hydropower) points to the fact that the constitutional limitation will hardly help achieve the targets of the eco-electricity law. Larger small hydropower plants will be able to do with 4.2 Cent, but for the 1,400 small plants, which account for 2.2 TWh of the total energy generated in small hydropower stations, this tariff is definitely too low. Therefore the larger plants should waive a cost-covering remuneration in order to enable smaller plants to survive at all.

The OEVFK considers small hydropower to be considerably disadvantaged when comparing them to the other eco-electricity producers under the eco-electricity law.

The limited subsidies for small hydropower do not cover – as provided by the eco-electricity law – the production costs for energy from small hydropower. Studies have shown that contributions of 6-8 Cent/kWh – depending on the structure of the hydropower plant – would be necessary.

The limited subsidy cannot be raised for small hydropower – for the other eco-electricity producers, however, an adjustment as of 2005 is possible.

The provinces have the possibility to promote new technologies, but small hydropower has explicitly been excluded.

As to the target increase of the share of renewable energies from 70 to 78 percent small hydropower has been almost completely excluded (shall only be increased from 8 to 9 percent).

The OEVFK demands an improvement of the situation of small hydropower in Austria as fast and as effectively as possible. The framework conditions shall be adjusted to those in the neighbour countries. There, the prices paid to small hydropower plants for electricity are 25 to 30 percent higher than those in Austria.

Forrás: Österreichischer Verein zur Förderung von Kleinkraftwerken (Austrian Association promoting small hydropower) Johann Taubinger

C. függelék - Fogalomtár a modulhoz

externália: Egy piaci adásvétel esetében az adott ügyleten kívülálló szereplő(k) környezetét befolyásoló, nem szándékolt hatásokat külső gazdasági hatásnak, externáliának nevezzük. Az alaptevékenység az externália forrása, az érintett tevékenység az externália tárgya.Az egyik lehetséges felosztás szerint pozitív és negatív externáliákról lehet beszélni, a pozitív és negatív externáliák két speciális példája az újítások (+) és a környezetszennyezés (-). Megkülönböztethetünk fogyasztói, és termelői externáliákat is attól függően, hogy fogyasztói, vagy termelői tevékenység okoz külső hatást.

hasznosítási fok: A hasznosítási fok azt jelenti, hogy adott felhasználható energia mennyiségből, mennyit hasznosítottak ténylegesen végső energiaigények kielégítésére.

rendelkezésre állás: A rendelkezésre állás a vizsgált időszakban a berendezés normál üzemeltetésre rendelkezésre álló időalapjának és a teljes időalapnak a hányadosa.

hatásfok: A hasznosított kinyert teljesítmény és a bevitt teljesítmény hányadosa, amely a technológia működése során folyamatosan változik, számos tényezőtől függően. A hatásfokot a műszaki gyakorlatban gyakran nem a teljesítményre, hanem egy adott időszakra vonatkozóan az energiahasznosítás és a ráfordított energia hányadosaként értelmezik.

kumulált energiafelhasználás: A teljes életciklus vertikum valamennyi fázisában felmerülő energiaráfordítások összesítése.

síkkollektor: A síkkollektor egy elöl üvegezett, hátulról hőszigetelt napkollektor szerkezet, melyen belül egy jó napsugárzás elnyelő képességű fekete lemezre (abszorberre) erősített csőkígyó található. A napsugárzás áthalad az üveg fedőlapon és elnyelődik az abszorberen, ami az elnyelt napsugárzás hatására a hozzá erősített csőkígyó rendszerrel együtt felmelegszik. A keletkezett hőenergiát a csővezetékben keringtetett hőátadó folyadékkal lehet elszállítani a napkollektorból, és lehet felhasználni pl. vízmelegítésre.

vákuumcsöves kollektor: A vákuumcsöves napkollektorok közös jellemzője az üvegből készült vákuumcső, amely többféle kialakítású lehet. A régebben alkalmazott egyszerű vákuumcső szimpla falú üvegcső. A másik megoldás a kettősfalú, ún. "Sydney" típusú vákuumcső. E napkollektorok közös jellemzője volt, hogy közvetlenül a napkollektor körben keringtetett fagyálló folyadék cirkulált a vákuumcsövön belül is. Létezik azonban az ún. hőcsöves (Heat-Pipe) megoldás is, amikor az abszorberre erősített csövet lezárják, és alacsony vákuumba helyezett vízzel, vagy egyéb folyadékkal töltik fel részlegesen. Hőmérséklet emelkedés hatására a folyadék elpárolog, a meleg gőz a csővezeték felső részén elhelyezett kondenzátor-hőcserélő edénybe vándorol.

A kondenzátort körbeveszi a speciálisan kialakított csővezeték, amiben maga a fagyálló folyadék kering. A fagyálló visszahűti a gőzt, az kondenzálódik, visszacsorog a csővezeték aljába, majd a folyamat újra kezdődik.

inverter: Egyenfeszültségből váltakozó feszültséget előállító berendezés (DC/AC átalakító).

geotermikus energia: A Föld szilárd kérgét alkotó kőzetek belső hője, melynek forrása a magma felől folyamatosan működő hőáramlás.

Lindal-diagram: A geotermális fluidum hőfoklépcsőire ajánlott különböző hasznosítási célokat bemutató diagram.

hőszivattyú: A hőszivattyú az alacsonyabb hőmérsékletű – általában hőellátásra közvetlenül nem használható – környezeti vagy hulladékhőt mechanikai munka ráfordításával magasabb hőmérsékletre emeli.

COP (munkaszám): A hőszivattyús rendszer hatékonyságát az ún. munkaszámmal (COP=Coefficient of performance) jellemzik, ami azt mutatja meg, hogy a hőszivattyú által leadott hasznos hőteljesítmény hányszorosa a működtetéshez felhasznált hajtási teljesítménynek. Ez azonban az év folyamán változhat a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ – Jahresarbeitszahl: éves munkaszám) pontosabb képet ad a hőszivattyú teljesítményéről.

Javasolt szakirodalom a modulhoz

Környezettechnika. Dr. Barótfi, István. Mezőgazda Kiadó, Budapest. 2002.

Hagyományos és megújuló energiá. Dr. Sembery, Péter és Dr. Tóth, László. Szaktudás Kiadó Ház.

Erneuerbare Energien. Kaltschmitt, Martin, Streicher, Wolfgang, és Wiese, Andreas. 4. Auflage, Springer Verlag Berlin Heidelberg. 2006.

Regenerative Energiesysteme. Quaschning, Volker. 6. Auflage, Hanser Verlag München. 2009.

4. fejezet - Önellenőrző feladatok

1. Önellenőrző feladatok

Feladatok