Projekt-előkészítés: megvalósíthatósági tanulmány II

A megvalósíthatósági tanulmány a projekt-előkészítés során elvégzett részletes elemzés, amelynek szokásos tartalmi elemei és szerkezete az alábbiak szerinti.

A projekt előzményeinek és a projekt menedzsmentjének bemutatása

A projekttel kapcsolatos korábbi fejlesztések összefoglalása, a projekt illeszkedése az energiatakarékossági stratégiához (ha a szervezet rendelkezik vele), a projektmenedzsment szervezet és a projektben részt vevő személyek bemutatása.

A projekt céljának, indokoltságának bemutatása

A projektet megalapozó vizsgálatok és azok eredményeinek ismertetése (pl. piackutatás, hőtechnikai számítások, energiaaudit stb., ha volt ilyen), a megoldandó probléma bemutatása. A projekt hosszú távú közvetlen és közvetett céljai és elvárt eredményei.

A projekt tervezésének kiinduló adatai

Az adatok forrásainak ismertetése (mérés, statisztikai adatok, modellszámítás stb.). Az adatok értékelése, a megbízhatóságuk vizsgálata. A megvalósíthatósági tanulmány készítéséhez felhasznált adatok táblázatos formában történő bemutatása.

A jelenlegi helyzet ismertetése

A projektben érintett létesítmény, vagy/és technológia leírása, a berendezések típusa, életkora, állapota, hatásfoka. A működési költségek bemutatása. A helyszín szükség szerinti jellemzése.

• Fűtéskorszerűsítési projekt esetén a fűtési mód, a fűtésszabályozás módja, a hőleadók mennyisége és jellemzői, a fűtési rendszer típusa, a helyiségenkénti egyedi hőtermelők bemutatása

• Világításkorszerűsítési projekt esetén a lámpatestek és fényforrások típusa, állapota, a világítás arányának mért, számított vagy becsült értéke a teljes villamosenergia-fogyasztáson belül, a világítási rendszer használatának jellemzői.

• Nyílászáró-csere projekt esetén a jelenlegi nyílászárók típusa, állapota, a nyílászárók használatának jellemzői.

• Technológiai energiakorszerűsítési projekt esetén a technológiai berendezések típusa, állapota, a technológia működésének jellemzői, a felhasznált energiahordozók, az egyes berendezések egyedi energiafogyasztásának mért, számított vagy becsült értéke.

A javasolt projekt lehetséges megoldásainak változatonkénti ismertetése

A műszaki tartalom, a javasolt technológia leírása: a jellemző műszaki paramétereket igazoló – tervező, gyártó, forgalmazó által készített – nyilatkozatok/árajánlatok/műleírások alapján készítendő el.

A fő műszaki paraméterek bemutatása, a technológia folyamatábrája.

A fő energiatermelő, -átalakító, -elosztó, -szállító és energia végfelhasználó berendezések és jellemzőik.

A megújuló energiahordozó alkalmazási lehetőségek, az alkalmazható technológiák és megoldások bemutatása.

A megújuló energia alkalmazását alátámasztó számítások elvégzése.

A projektben érintett létesítmények jegyzéke. Amennyiben a projekt több ingatlant, vagy egy ingatlanon található több épületet érint, a létesítményjegyzékben a beruházási költségeket – ingatlanonként, vagy épületenként – külön-külön, és összegszerűen is be kell mutatni.

Kapcsolt energiatermelés megvalósítása esetén az Európai Parlament és Tanács 2004/8/EK irányelv („nagy hatékonyságú kapcsolt energiatermelés”) kritériumainak való megfelelés igazolására vonatkozó elemzés és számítás.

A javasolt telepítési helyszín bemutatása; építmények, berendezések elrendezése, kapcsolódások a közművekhez, hírközlés, tűz-, vagyon-, és villámvédelem.

A kivitelezés ütemezése.

Környezetvédelmi vizsgálat/hatástanulmány

Amennyiben a vonatkozó jogszabályok szerint környezetvédelmi vizsgálat/hatástanulmány készítésére kötelezett a tevékenység, az engedélyes határozatot a megvalósíthatósági tanulmány mellékleteihez csatolni kell.

Amennyiben a tevékenység a 314/2005 Korm. rendelet szerint nem engedélyköteles, csak áttekintő összefoglaló készítése szükséges a várható környezeti hatásokról: légszennyezés, talaj- és vízszennyezés, zajkibocsátás és az élettartamon belül és az életciklus végén keletkező hulladék anyagok fajtái, mennyisége, és az ártalmatlanítás módja.

A projekt megvalósításhoz szükséges hatósági és egyéb engedélyek és a projektet érintő szabályozási környezet bemutatása

A projekt megvalósításhoz szükséges hatósági és egyéb engedélyek szükségességének felmérése: pl. építési engedély, helyi gázszolgáltató engedélye, Műemlékvédelmi Felügyelet engedélye, természetvédelmi hatóság engedélye, vízjogi engedély, bányahatósági engedély, környezetvédelmi hatóság engedélye, hálózati csatlakozás engedélye stb. A projektet érintő szabályozási környezet ismertetése (Szabályozási terv, helyi, önkormányzati rendeletek, jogi szabályozás, környezetvédelmi előírások stb.)

A megvalósítás pénzügyi és műszaki ütemterve

A projekt megvalósítás tervezett ütemezése Gantt-diagram alkalmazásával, az egyes tevékenységek egymáshoz való kapcsolódásai Pert-diagrammal szemléltethetők.

A projekt finanszírozása, üzleti terv

A projekt finanszírozási terve és üzleti terve alapvető fontosságú a projekt gazdaságosságának megítélése szempontjából. A tanulmány e fejezetében történik a bevételek és a ráfordítások bemutatása, tervezése, a cash flow-kimutatás elkészítése, amennyiben az adott fejlesztés eredményeként bevételek is keletkeznek (pl. új vagy bővített megújuló energia termelőkapacitás létrehozása, amelynek termékét részben vagy teljesen értékesítik). A beruházási projekt tervezett költségvetését az üzleti terv részeként kell bemutatni.

Üzemeltetési költségek

Az üzemeltetési költségek alakulása a korszerűsítés előtt, és a projekt megvalósulása utáni időszakban várható költségek. Az üzemeltetési költségek mértékének és változásának szöveges indoklása, a részletező számítások bemutatása.

A projekt gazdasági fenntarthatóságának vizsgálata

A gazdasági fenntarthatóságra vonatkozó részletező számítások bemutatása, és a szükséges szöveges indoklások. Haszon-költség arány meghatározása, megtérülési idő számítása, belső megtérülési ráta számítása, és finanszírozási hiány számítása (amennyiben a projekt megvalósításához pályázati forrást is terveznek igénybe venni).

A fejlesztés eredményeként elért energiamegtakarítás költségeinek bemutatása

Az 1 GJ éves alap energiahordozó-megtakarításra vetített fajlagos beruházási költség (Ft/GJ/év), megújuló energia hasznosítási projekt esetében az éves szinten kiváltott hagyományos alapenergia-hordozó mennyiségre vetített fajlagos beruházási költség.

A beruházás során létesített berendezés teljes élettartama alatti alap energiahordozó-megtakarításra vagy alap energiahordozó-kiváltásra vetített beruházási költség (Ft/GJ/n év, ahol „n” az élettartam évben kifejezve)

A projekt környezeti fenntarthatóságának bemutatása

• Az üvegházhatású gázok (ÜHG) kibocsátás-csökkentésének várható éves átlagos mértéke (t CO2 ekv./év)

• Az ÜHG kibocsátás-csökkentésnek a berendezés teljes élettartamára vetített mértéke (t CO2 ekv./ n év)

• Az üzemeltetés során felhasznált fosszilis eredetű segédenergia igény éves átlagos mértéke (abszolút értékben és százalékban kifejezve) (MJ/év; kWh/év; %)

• Az éves ÜHG kibocsátás-csökkentés fajlagos költsége (Ft/t CO2 ekv./év)

• Az ÜHG kibocsátás-csökkentés fajlagos költsége az élettartamra vetítve (Ft/t CO2 ekv./n év) Adminisztratív és eljárási kötelezettségek (egyéb dokumentumok)

Meg kell határozni azokat a technikai, adminisztratív és eljárási kötelezettségeket, amelyek beszerzése és megléte a projekt megvalósítása során felmerülnek (például beszerzendő engedélyek stb.).

Kockázatelemzés

A kockázatelemzés célja azon kedvezőtlen események meghatározása, amelyek a beruházás megvalósíthatósági feltételeit befolyásolhatják (megvalósítás és üzemeltetés). A cél annak vizsgálata, hogy a projektben rejlő kockázatok milyen mértékben tudják esetlegesen befolyásolni a beruházás gazdasági és pénzügyi eredményeit.

A projekt bizonytalansági tényezői (különösen a helyzet „romlása” a várható helyzethez viszonyítva) széles kört alkotnak, ilyen kockázatai tényezők lehetnek pl.: megvalósítási idő, környezeti hatások, a kereslet változása, technológiai fejlődés, partnerkapcsolatok, szervezet működésével kapcsolatos elemzések megállapításaival, üzemeltetési modell, költségek, jogi környezet stb.

A kockázatelemzési fejezetnek ki kell térnie a kockázatok felsorolására, minősítésére, kezelésük módjára, a projekt megvalósítási szakaszában és a projekt befejezését követő időszakban egyaránt.

Ha a megvalósíthatósági tanulmány szerint a projektnél nem merülnek fel bizonytalansági tényezők, akkor ezt meg kell indokolni.

A kockázati tényező feltárását követően ki kell térni az egyes elemek bekövetkezésének elkerülésére, elemzésére is. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy meg kell határozni azt, hogy mit kell tenni annak érdekében, hogy a kockázatot csökkenteni lehessen.