Az intézkedési terv megvalósítása

Az energetikai elemzés és felülvizsgálat alapvető célja az energiahatékonyság-növelési, energiaköltség-csökkentő beavatkozások – azaz a projektek – azonosítása. A vizsgálat eredményeit összefoglaló jelentés döntés-előkészítő anyag, ennek megfelelő mélységű költségbecslésekkel és műszaki kidolgozottsággal. Az a célja, hogy az arra illetékes vezetőket döntési helyzetbe hozza: mit érdemes és lehetséges megvalósítani, ez milyen költségekkel jár, milyen előnyök és hátrányok, esetleges kockázatok várhatók a beavatkozás kapcsán. A vizsgálat arra is lehetőséget ad, hogy a beavatkozási lehetőségeket valamilyen, az audit során kiszámított mutató, kritérium (pl. egyszerű megtérülés, vagy az elérhető megtakarítás nagysága stb.) alapján rangsorolva beruházási programot készítsen a cég.

Általában szükség van egy megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére, hogy a lehetőségek közül a legjobb megoldást válassza a beruházó. Más esetben a megvalósíthatósági tanulmány készítése el is maradhat,

amennyiben a projekt az energetikai felülvizsgálatok során megfelelő mélységben kidolgozott javaslatok alapján megvalósítható, és nincs szükség különböző műszaki megoldások összehasonlító vizsgálatára.

Elő-megvalósíthatósági tanulmány készítése

Egyes esetekben elő-megvalósíthatósági tanulmány készítésére van szükség. Ez egy olyan döntés-előkészítő anyag, melynek célja, hogy az érintett vezetőket egy tervezett konkrét beruházással kapcsolatban hozza döntési helyzetbe. A tanulmány fő feladata, hogy a beavatkozási lehetőségeket, műszaki megoldásokat egymás mellett, összehasonlítható módon bemutassa. Elsősorban olyan esetben van elő-megvalósíthatósági tanulmány készítésére szükség, amikor a beruházási döntést nem előzte meg energetikai felülvizsgálat, hiszen annak javaslatai, – megfelelő kidolgozottság esetén – hasonló célúak és tartalmúak, így szükségtelenné teszik az elő-megvalósíthatósági tanulmány készítését. Az elő-elő-megvalósíthatósági tanulmány főbb tartalmi elemei a következők:

• Műszaki koncepcióterv, esetleg több változatban. Ennek ki kell térnie a megvalósíthatóság legfontosabb műszaki peremfeltételeire, és az esetleges kockázatokra, de nem feladata a részletes műszaki megoldás ismertetése.

• Beruházási költségek, várható megtakarítások, üzemköltség-változások becslése. Az elő-megvalósíthatósági tanulmány szintjén e paraméterek meghatározásához a tervezői becslés megengedett.

• Egyszerűsített gazdaságossági számítás (pl. egyszerű megtérülés kiszámítása).

Megvalósíthatósági tanulmány készítése

A megvalósíthatósági tanulmány olyan részletes vizsgálat, amely egy konkrét feladat megoldásának műszaki megoldási lehetőségeit, és azok gazdaságosságát elemzi. Általában két-három különböző változat összehasonlítására kerül sor. Ez az anyag már általában a beruházásról szóló döntés után, a megvalósítás konkrét előkészítése céljából születik. A megvalósíthatósági tanulmány célja, hogy az elő-megvalósíthatósági tanulmányban vagy az energetika felülvizsgálati (audit) jelentésben áttekintett változatok közül kiválasztott egyet, vagy legfeljebb igen korlátozott számút részletesen vizsgáljon, és képessé tegye a döntéshozókat az előzetes ártárgyalások lefolytatására, a finanszírozás megszervezésének megkezdésére. Szerkezetében nagyjából követi az elő-megvalósíthatósági tanulmányt, de annál jóval részletesebb, megalapozottabb és pontosabb.

A műszaki koncepcióterv itt már tartalmazza a főberendezések specifikációját, részletesen foglalkozik a konkrét megvalósítás (pl. telepítés, elrendezés, megvalósítási ütemterv) kérdéseivel. A költségbecslések a főberendezésekre és a nagyobb szolgáltatási tételekre bekért konkrét beszállítói ajánlatokon alapulnak. A megvalósíthatósági tanulmány gazdaságossági számításai is pontosabbak, már konkrét ajánlati adatokra támaszkodnak. A leggyakoribb, hogy a gazdaságossági elemzés az üzleti terv szintjén készül el.

Üzleti terv

Az üzleti terv olyan számítás, ill. dokumentum, amely egy beruházás összes gazdasági feltételét, azoknak az eredményességre való hatását vizsgálja. Az üzleti terv célja elsősorban a beruházás hosszabb távú gazdaságosságának megítélése, a finanszírozás hátterének biztosítása. Amennyiben a beruházásra nem tisztán saját forrásból kerül sor, akkor szinte minden finanszírozó intézmény megkívánja az üzleti terv bemutatását. Ez a dokumentum a gazdasági (pénzügyi) előnyök és hátrányok ismertetésén túl kitér a piaci kockázatok vizsgálatára és részletesen vizsgálja a beruházás gazdaságosságát. A gazdasági vizsgálat tipikusan a projekt élettartamára elvégzett cash flow-elemzésen alapul, mely figyelembe veszi a tervezett finanszírozási szerkezetet, a várható üzemköltség változásokat, időszakosan felmerülő karbantartási igényt, az energia- és egyéb árak előre jelzett változását stb. Végeredménye rendszerint valamilyen pénzügyi mutató, pl. nettó jelenérték (NPV) vagy belső megtérülési ráta (IRR), ill. a kockázatelemzés írásos kifejtése. Az üzleti terv gyakran tartalmaz érzékenységvizsgálatot is, ami azt elemzi, hogy a legfontosabb bemenő adatok (pl. energiaárak, infláció, kamatláb stb.) különböző feltételezések („szcenáriók”) szerinti változása milyen hatással lehet a projekt gazdaságossági mutatóira. Az üzleti terv nem feltétlenül külön dokumentum, sok esetben része a részletes megvalósíthatósági tanulmánynak.

Környezeti hatásvizsgálatok

Bizonyos típusú és nagyságú projektek megvalósítása során a törvényi szabályozás megkívánja különböző szintű környezeti hatásvizsgálatok elvégzését. Ez lehet környezeti hatásvizsgálat, előzetes, ill. részletes környezeti tanulmány. A környezeti vizsgálatok készülhetnek külön is, de célszerű, ha már az

elő-megvalósíthatósági, ill. a megvalósíthatósági tanulmány is úgy készül, hogy azok környezetvédelmi fejezetei megfelelnek a jogszabályokban előírt környezeti hatásvizsgálatok tartalmi követelményeinek.

Építési engedélyezési eljárás

A projekt előkészítés fázisában, nagyobb, az épített környezetet befolyásoló beruházások esetén tipikusan az elvi építési engedélyt kérik meg, de nem ritka az, hogy a beruházás gyorsítása érdekében már az előkészítés során megkezdik az építési engedélyezési eljárást.

Szakhatósági engedélyezés

A projekt tartalmától függően a megvalósításhoz különböző szakhatóságok (pl. tűzoltóság, ÁNTSZ, Környezetvédelmi Felügyelőség) engedélye, hozzájárulása lehet szükséges. Ezekre már a projekt előkészítés előrehaladott állapotában, a műszaki részletek véglegesítése után, az előírt hatásvizsgálatok eredményeinek birtokában kerülhet sor. Az eljáráshoz az adott szakhatóság által előírt tartalmú engedélyezési dokumentációt kell összeállítani.

Előtervek, kiviteli tervek készítése

Az előtervek rendszerint a megvalósíthatósági tanulmány részeként készülnek, ugyanakkor előfordulhat, hogy önállóan van rá szükség. Célja az, hogy a műszaki megvalósítás minden koncepcionális kérdését tisztázza, specifikálja a főberendezéseket, az irányítástechnikát, tisztázza az elrendezést.

A kiviteli tervezés már tulajdonképpen a projekt megvalósításának része, de olyan kisebb projektek esetében beleérthető az előkészítés körébe is, ahol a projekt méreténél fogva a többi fent ismertetett lépés elmarad. (Ilyen lehet pl. egy kisebb épület belső világításának korszerűsítése, vagy egy kisebb kazánházi, hőközponti átalakítás stb.) A kiviteli terv olyan mélységű, hogy annak alapján minden szükséges berendezés, készülék beszerezhető, a kivitelezés elvégezhető.

A megvalósításban részt vevő vállalkozások pályáztatása, pályázati dokumentum

Annak érdekében, hogy a beruházó minél előnyösebb megállapodást köthessen egy adott beavatkozás, korszerűsítés megvalósítására, sok esetben valamilyen versenyeztetési eljárást célszerű lebonyolítani. Ez kisebb beruházásoknál csak konkurens ajánlatok bekérését jelenti, nagyobb projektek esetén azonban érdemes (illetve, a közbeszerzési törvény hatálya alá eső esetekben kötelező) versenytárgyalást lebonyolítani. Ez a tevékenység részben az előkészítéshez, részben már a megvalósításhoz tartozik. Fő lépései a versenytárgyalási felhívás elkészítése, illetve a tender lebonyolítása, értékelése.

Ha egy teljes energiahatékonysági beruházás komplett megvalósítását kívánják pályáztatni, alapvetően két lehetőség között választhatnak:

• a kiírásban a feladatot specifikálják anélkül, hogy részletesen meghatároznák a megoldás módját (pl.

„hőellátó rendszer korszerűsítése és üzemeltetése úgy, hogy az 15 éves időtávra a legkisebb összes költséget eredményezze”), ill.

• részletesen meghatározott műszaki megoldásra és tartalomra ír ki versenyt.

Az első esetben előnyként jelentkezik, hogy a vállalkozóknak szabad kezük van, így felmerülhetnek olyan megoldások, amire egyébként a kiíró nem is gondolt volna, és adott esetben ez jóval gazdaságosabbnak, előnyösebbnek bizonyulhat. Az ilyen kiírás nagy hátránya azonban, hogy a beérkező ajánlatok összehasonlítása igen komoly feladat, az egyes ajánlatok mind műszaki tartalmukat, mind kereskedelmi feltételeiket tekintve rendkívül különbözőek lehetnek. Ilyen kiírás esetén nincs szükség arra, hogy az kiíró az előzőekben részletezett előkészítési tevékenység nagy részét elvégezze, elkészíttesse a megvalósíthatósági tanulmányt. E tevékenységek nagy részét ilyenkor az ajánlattevőkre hárítja, akik viszont azok költségeit beépítik az ajánlati árukba. Hátránya a konstrukciónak, hogy mivel az előkészítést nem a kiíró végzi, nincs birtokában az egyes műszaki megoldások finom részleteinek, ami gyengíti az alkupozícióját.

A tapasztalat azt mutatja, hogy akkor várható megfelelően kidolgozott, egymással összehasonlítható ajánlatok beérkezése, ha a második megoldást választja a kiíró, azaz a kiírás megfelelő részletességgel specifikálja a tender műszaki aspektusait. Az ilyen kiírás sok szempontból hasonló a megvalósíthatósági tanulmányhoz, de annál konkrétabb. A konkrét tárgyától függően többek között a következő tartalmi elemei lehetnek:

• Ismerteti a beruházás hátterét, a tender tárgyával kapcsolatos műszaki rendszer fontosabb paramétereit, az illesztési feltételeket.

• Specifikálja a szállítási terjedelmet illetve az igénybe veendő szolgáltatás tartalmát, esetleg a műszaki tartalmat, a főberendezések műszaki paramétereit.

• Tárgyalja a kereskedelmi és pénzügyi feltételeket.

• Specifikálja, hogy ki, milyen feltételekkel vehet részt a tenderen, valamint a tender formai és tartalmi követelményeit.

• Lefekteti a tender értékelési szempontjait, ismerteti az értékelési eljárást, valamint kitér a jogorvoslat lehetőségére.

3.6. A leckéhez kapcsolódó esettanulmányok

2.3.a-1 esettanulmány:

Példa az intézkedési terv egy kiválasztott feladatának megfogalmazására egy városi önkormányzat intézményire kidolgozott energiahatékonyság-növelési cselekvési programhoz kapcsolódóan

…. sz. INTÉZKEDÉS:

Intézményi energiafelelősök kijelölése és továbbképzése Ezen belül az alábbi konkrét feladatokat kell elvégezni:

1. Energiafelelősök kijelölése minden érintett önkormányzati intézményben

2. Energiafelelősök feladatkörének kijelölése, az önkormányzati energetikus vezetésével, mely az alábbiakat mindenképp tartalmaznia kell:

• fogyasztásmérők meghatározott rendszerességgel történő leolvasása,

• az adatok rögzítése az energetikus által kidolgozott adatbázisban,

• fogyasztási szokások meghatározott szempontok szerinti követése,

• a munkatársak, diákok, gyerekek felvilágosítása az energiatudatosságról,

• a pazarló energiafelhasználás megakadályozása (fűtési hőmérséklet szabályozása, nyílászárók megfelelő használata stb.)

• az energiaszolgáltatókkal kötött szerződések felülvizsgálata, követése.

3. Energiafelelősök továbbképzése, mely az alábbi területekre fókuszál:

• energiafigyelés és célkitűzés jelentősége,

• megvalósult példák bemutatása,

• a feladatkörből adódó kötelezettségek, és azok jelentősége,

• fogyasztói szokások és azok befolyásolása,

• az energiaszolgáltatókkal kötött szerződések sajátosságai.

Háttér:

Az intézményi energiagazdálkodás hatékonyságának erősítése érdekében intézményi energiafelelősöket célszerű kijelölni, akik részére megfelelő útmutatást, képzést kell adni az intézményi energiagazdálkodás jelentőségéről, módszeréről. Az intézményi energiafelelősöknek nem kell energetikai szakértőnek lenniük, feladatuk, hogy az intézmény energiafogyasztásának nyomon követhetőségét biztosítsák, és alap szintű információkkal

rendelkezzenek az energiatakarékosságról. Ezt a feladatot elláthatja az intézményi karbantartó személyzet, vagy egy iskola esetében például valamelyik tanár, esetleg más alkalmazott, tehát ehhez nem kell új munkakört létesíteni, és maga a feladat ellátása sem jár számottevő többletmunkával.

Témafelelős:

Intézményvezetők Résztvevők:

Városi főenergetikus Határidő:

…..év/..hó/..nap Becsült költség:

Költségmentes szervezési intézkedés

A továbbképzés költségei a képzési program kidolgozása után határozhatók meg