p anetas vi impressa moveri, et_vx {гашиша а motu recti-lineo detorqueri, cognitie phlloso hioa mo»
щит eoelestium ei attrihux neqmt.“ Wol 1. c. §. 9.
90. А’ Philosophia-tanítôkhoz. tartoznak annals; lrôji is‘t ezekkel is ‘вып; szükség a’ Philo sophiát-tanulónak megesmérkedni ’s barâtkozni;
azok kétfélêk: kik аж egészen vagy valamellyik részérp nézve fejtegették ’s tula'donkê p Philoso
phiailrôk; vagky az'emlier’esr'nertetésehez 526110: tak; illyenek ivâltßl Historikusok, kik vagy az
emberiség,l vagy a’ világ, ‘газу valamelly nemzet’történeteit, ‘аду а’ jelesehh emberek’ életét irták le. Vag’y'e’ 'mindenkori Philosophusok’ véleményei Хе‘, rendszereíket esmértetik meg, vagy csak а’
szép mesterségek ’s tudományak’ kifejtödéseit ’s a’
'tlèrméf's‘zet’ftudományát adják, fontosan ’s funda
lmentomsisan ûelö. Ezek Segêd-Irók a’Philosophiára.„Da die Philosophie' als die höchste aller menschli
‘3 — *f chen Wissenschaften auf das höchste Interesse An
sprüche hat, so kommt ihrer Geschichte schon m
_dieser Hinsicht ein hoher Worth 'zùr Wer «sich für die Philosophie interessirt, der darf auch kein Fremd ling in der Geschichte ihrer Bildungl seyn. -- Die Geschichte der.Phi1osophie hat einen wissenschaft lichen ‘Лед-{Ь als eine Vorschule des Denkens .und Philosophirens, indem sie Aufschliisse über dieMeg thodik des wis.senschaftlíchenV Denkens _ gibt, die Fehltritte und Verirrungen nebst ihren Ursachen und Fol en ins'Licht setzt, worin dieBefIexion einen
„мы“. tigen Stoff für die Maximen des~Forschens, für neue An- und Aussichten ñndet- Belehrungen, denen die Philosophie, so lange sie im Bilden ist, 'nicht entbehren kann.“ Tennemann l. c. §. 30-31.
91. A"mârTanítójinak leczkéji alôl Ште nekedett Philosophiät-tanuló, ha kiformáltatására kedve van, járjon мощи] a’ természet’ nagy isko lájúba, ez végsô, fö eszköz kimíveltetésére. Kíne (ища, melly sz-ük, melly Ítökélletlen legyen a’ $16 és >irásbeli ta'nítás? Ez Юга] а’ sok nevekkel, ér telmekkel, ideákkal öntetünk minteggy el; általa olly valóságos, eleven, hathatôs képzetekre‘soha szert nem tehetni, mint a’ lâtá-s, visgálódás ’s hu zomos tapasztalás МЫ. Azért nemv is olly erös ösztön eszünk’ foglelatoskodtatására az, mint imez.
Azért Philosophia-Tanulóji csak ki, ki a’ Termé неё’ nagy lát-szinére.--A’ ki ezen пиву iskolában is kítanulta magát,társalkodjék a’ bölcs jôzanFér íìakkal, kiknek eszölt- az igazra feszül, ’s szivök azért, a’ mi jó és szent, ver. Mert ezek részszerént különös okoskodások’ modja, részfszer'ént észre vételéik által az észnek t'xjjnál újjabb, kt'ilönbnél különb élesztést, igazítást szereznek, ha .az lan kadt, vagy habozó, öszvekoczanássokkal is csak újjszikrât iitnek ki belöle. A’tanulô szobákban te metkeze'ssel, és а’ világtól elídegenedéssel seinmi nagyra, semini jelesre/ne-m'mèhet а’ philosophiaiy ész, söt téveledés'ének vesz‘edelmêbenis forog"s а’ t.
92.. §. Béfejezésül Philosophiát-Tanulól! még
_ezeket )egyezzük meg: 1.) Figyelmedet egyszerre
' 121 töhhfelé -ne oszlassd: inert eloszolva fogy,-söt 9163 telenné is válhatik. 2.) Tétovázva ’s könnyüdeden ne láss a’ tanuláshoz: mert igy mélyre nem hat hatsz az igazság’ titkaibaì csak a’ türöknek zârja
az fel üdövel kincstárát. Halkal ’s huzomos
ligyelemmel ’s elmélkedve {еда magadat a’ hélà tâsra képessé : a’ munka-vissza tetszés, unalom ’s más illy akadály fogy, szün a’ gyakorlással. Sem- ` mi sincs, mond bölcs Seneka, olly terhes, a’ mit az emberi erölködés megne halladhat‘na az elszántt akarattyâból: valamìt csak az ész’ parancsol ma gának — azt meg is nyeri (de ira l. 2.). 4.)> Az 131]
nak se szerfelett ellensége se «keresôje ne légy: а;
elsö téged mása'knál oktalanabhá, a’ másadik fenn héjázóvâ tenne. -5.) --A’ 'közjózan értelemre khajts:
elne hitesd magaddal, hogy az egész világ oktalan,
’s te magad ‘аду 0h08. De egyvalakinek szavâra se esküdi: lmart eggyik-sejeleskedik csalhatatlénság’
kivâltságával; a’ mdományak pedig-csak bot‘lásak,l akadályak között vergödhetn'ek elöhhre. 6.) A’
leghölosehheht‘ôl tanully: ‘шеи ‘vajmi közösek és számosak az eleve y’il;életek, mellyek ßkisdïed ko runktól' fogva *reánk iraggattattfa-k. 7 A’ tudomâ nyos férliakat tiszteld; kik fényt derŕtettek ko run‘kraa.~ ’s шаг törtek életůnk’ jobblétére. 8.) Imis--l ba-tétellel 'lis gyakorold xmagaclat. a’ bölosélkedés hen: Studiosis tria necessaria: ingenium, »disci plina el: exercitium, 9.) -A"'Pl'1ilosopl1»is1 líolt‘ig ha rátod légyen: Aristoteles Philosophiïam dicebat, int-fer #prospera esse mn'amentum., inter *adversa refugìuui.“ Diog.Laërt. Lib.
:95. ‘Bévezetést a’ Philosopiára ‘~ irtak:
— 'Baumgarten,~Enòyolopaedìa philosophíea. На
lae, 1768.8. Y i -
Einleitung in diephil. Wissenschaften. Bieg leb Joh. Clt-rist. Coburg. 1789. 8. ч
Naigeon Encyclopaedíe"Methodíque Phliloso phie Ancienne et Moderne. París, 1791. 8.
Heidenreich K. H. encyclopädische Einleitung in das Studium der Philosophie, nebst Anleitung zur philos. Literatur. Leipz. 1795.
Krug W. Fr. Versuch einer systematischen Encyclopädie der Wissenschaften.v 5. Theile. Jena und Zülicbau, ‘1796. 1804-5. l’. .
Eberhard J. Aug. Abhandlung von dem Begriff`
der Philosophie u. ihren Theilen. Berlin, 1778. 8.
Baader F . M. über das Studium der Philoso
' yphie. München, 1779. Í
Díetler W. Skizze der Philos. Mainz, 1786..
f Eschenburg Joh. Lehrbuch der Wissenschafts?
kunde; ein Grundriss encyclopädischer Vorlesun gen. Berlin und Stettin, 2. Aufl. 1800. 8. :sur Werdermann J. Gth-K. kurze Darstellung der Philosophie in ihrer neuesten Gestalt. Leipz.1795.
Irwing‘C. Fr. Gedanken über die Lehrmethode der Philosophie. Berlin, 17 75.
»t Friese Jacob System der Philosophie als evi dente Wissensahafhlßipz. 1804'.j ‚ » y «~ 1 v Abicht’s Encyclopädie der Philos. Frankf. 1804. 8.
Pölitz, die philos. Wissenschaftensin einer encyclopäd. Uebersicht dargestellt. Leipz. 1815.8.
Schulze’s Encyclopädie der plilosoph. Wissem schafœn. Götting. 1814. 8. ‚А а’
Hegel’s «Encyclopädie der phil. Wissenschaf
ten im Grundrisse. Heidelb. 1817. 8. ~ .
Kopp’s Chr. Einleitung in die Philosophi . Berlin u. Leipz. 1825. -. ~ l'
Vorlesungen über das Wesen derPhilosopbie.
_)
` мы Heim'. Schmid, Prof. der Pains. innemen».
Stuttgard) .I i - г) .'- 11H1". s .Í
‚‚ ‘z Ы . :- 1 ‚:-‚.:„_›н11 '.nuußl JEH
‚ _ il* l _ _ Y
L ‹ „f ' _, да.“ ._ =¢-. „moe-1 oboe
l I‘Alf’lli ‚5.3‘- v"I" ‚ -- ‚ ‘i bil-l gJ-,xìigJÍ-lijlmkwiliiiqfßu МН‘- if. v “и ‘l i
«д «iii n ‘а ,i “да. „а ‚- ‚ . "чип P б \x....\lní~. JfdaifîpHIÚÓßSìOPHIAI y
k." д \l\"'\.`1 ‚ -' -› nv.
,_ ..‚ _ ‹‘ s, „мы "xL-'s
'n..fs-.aa'nmmli вы}: E Z É 5; г mul. .oliznl'lJ „ё мы: ‘f «s ~ "и _i',"i
' A’ NaturalismuL-ßPantheismus', és
'hf \ :ff ` Theismusról.
1. Azokat, a’ mik vagynak, külsö vagy belsö
érzésünkkel , közvetetlenül, vagy közvetve,sejclit- hetjük -meg,'-'s> а’ ~külsö tárgyakat ugyan térben