«Wiegâlôdás (speculatie): á’ gondollnodas,V mìlxelyt töirvénytelen ,ehatáraìn ш! 161‘ ,` esupa elme Satta»
tâs'; Itündér 'világbefn'` csatangolás,f-’s таза-‘131111163 (Wahn): az‘ellenkez'ö tulajdonságuaknak egybßfO-vv База nem értelem, hanem valótl‘anság ; ’s az 'áltaìlyârv ba.n«~való"-annál fogva, hogy‘gondoltatik, me'g nina:
cs'en ;` csak'az van valóban, a’ mi `tapaszzt‘arl'lal.uw:
tfôz'is-közvetelenül vagy közvetve egyetembenwńz elsöf'tehât elégtelen,` a’ másik meg’ üres leutfôzaì
`Визит!» megmindeneSÍtéSére. — z' . — — if-:Js
15,11!йешРащйейёйзеЬеп Gefühl: alles ist Gott, und’.
’ ï'»’~-‘ *ausser Gott Nichts ; Мг selbs't sind unserem Wesen .nachvganz 111601‘, haben Theil an Gotbg. lernt der,-
‘1_’ ’ Mensch sich selbst, sein eigenes Wesen, seine Persönn П ' lichkeit , sein Bewustseyn , seine Besunnenheit , und -' ‘~‘ Thatkraft' g'anz `»von sich werfen).A und sieh eranz
“Y U der bezaubernd einsohläiîernrlen Selbst-vergessen elt
11=‘ @des lSeyne in! Gott und des.V Geniessems götllieher Se-`
" Vlxgkeit hingeben. vDarum ist der Panthezsmńs ven îf‘" '_ }eher amilebhaftcsten von dem Mysticismus er nl"
Vf-"ff‘ fen wofdenfder diepersönnliche Selhsisià'ndig elt п‘ Passiv“ an dáßlllneildhche und' anfG‘ott hiugiebt, und- 'f5/l S1 ‘дают selten ha# die‘sè pantheistischeTheene 'yener mye î ‚
f“ îìißchen‘" Ani'xlîhilationßod'er Absorption deaA indivi f duellen Lebens in der göttlichen Substanz. zum
Schutzek gedient, die von manchen orientalischen А“ Myatikern;Oeëidentf‘àßébM-lvofà den s. g.
il: i Qúie-Líebe‘m, :n1s»..sdaä ¿hi‘mkste Ziel :erstrebb‘ ‚тиф?
‘ 'li-"Lf ЗСЬ‘ЧЩ- Il! ‘ì‘iPf'f '2.ë7ì'P-8v" ‘r {.l.' r ;. ‘f .sie
‘1‘ 15.1@ 'Az Istennek I'negmindene'síte, l ‘аду vaz Maliá‘nyosnak "megisteníte'se cealzrtlxozàs'7 Её z`- баг
"дё‘вызеш —1) a’oth‘eoŕetikai .teflsée‘methe'nzl ment
Jelösfziör: `se ‘а’ gondolás, se а’ követkßztetés
“fái‘gyllépp Qobjective)-»-valóban-~lételt (existentiam)
nenvsierezhee; yem; csak a’ közvetetlen, vagy kön тшнаршыаз Yadhattya; ne* gòn‘dnlâsil; .Nagyъщуашьы „ыыцшъыьвааь‚идти,
‘Мёд; ‘(521115191 magokbang’» mâr . pedigni ai KIstêm
A
mindenség , vagy, Általlányosság illy~gondolz'isi_,c-'§ ‘
kibozási tárgy, csupa- forma; azért valóbanélétel nélkül szükölködô„ üres kép (Idea); .az Isten-s mindenség, vagy Altallyányosság tehát valóban nincsen, nem is lehet. 2szor:- Ha ősvilág illy ál tallányossági Isten, mindenségiegész, vagy eggy"
ség; úgy a’ világ, természet, mindenség nincs valóban; mi se vagyunk , lég , föld, nap, hold, v
’s a’ t. sincsenek: mivel a’ mi magában -nincsen-.f
valóképp, az mint egész, mint egység, se lehet
valóban; és a’ mi magában nincs, annak részei...
sincsenek valóban. 5szor: ha minden Logika el-- len feltesszük is, hogy az általlányos valóság ma gában, és valóban van; feltesszük azt is, hogy ezen általlyányos, valóság az Isten; az Isten-mín denítés, vagy Altallányistenítés meg nem áll hat gondolkodásunk, törvényei szer-ént: mert ezen felvételben csak úgy lehetne az Isten minden, ha az ég , Föld , nap, hold ,. csillag , ember, tehén, tüz , levegő, vörös liagyrnais Isten volna: ez Polytheis- mus volna, .de a? világ nem volna valóképp világ:
Hd minden Isten volna, а’ Ье1б1е1яй`о|уйз által, vagy a’ tőle elesés által (per emanationem vel per decessum, Abfall) való volna; a’ kifolyás, mil*
lyen a’ sugáraké ,a’ napból, а’ hálóé a’ pókból , а’ » régi eggyügyüség' képzete volt; az elesés Hegel nek felvétele; mindeggyik mind másik képp le hetetlen, hogy az Isten minden , ég, föld , ember , fü, fa ’s a’ t. legyen: mert, ha az Isten eggyes ‚ lelki ‚ állat, abból semmi rész ki nem folyhat, semmiel nem szakadhat, el nem eshetik ; ha az Isten öszvetett, testi:; akkor a’ mibelöle.y kifolyty vagy -‚
elszakadt,nem maga, és vele nem azon eggy: lla nem más: a’ nap’ sugára , а’ pók” hálója nem nia-r ga, nem ugyan azon eggy ,Y hanem más, különb:
' ‘Ъ, u; Y ‚4:3‘
Más az: úgy szükség мышь“ ЫЕаНуёп'уозЬ az Istent‘, gondolnunk , mint magâtôl, határ, híány, vég-nélkül valót; magán âllô (Selbständig) szabadon munkálodó állatot: mâsképp nem 611111 lányos, nem Isten; kívüle pedig'mindent úgy ta pasztalunk, mint mástól, határozotlan, hijányosan végesen valókat , egészen vagy résznyire 521111565 képp munkálôdó állatokat 5 ha az általlyányos ,lia az Is-ten minden volna egyetemben, ellenmondôi “а lôsâg volna; az az: nem is volna valôban; ’s így az .Istenmindenítés, az általlémy-istenítésv mind az- Isten’lételét, mind magâét is lerontya; esmé retinkkel, llelyes gondolkodásunkkal tehát éppen
eggyezhetetlen. I
`16. Az Isten mindenítés, vagy Altallâny istenités csalatkozâs nem külö'nben praktikai , er kölcsi tekéntetben is: 1) Ugy tekéntyük, úgy érezzük 1111 magunkat mint magunkon-álló sze` ’ me'lyes âllatokat (Selbständiges', persönnliclies Wesen); ha az Isten minden, az Altallyányos ma gánállôság egyedül; "s minden'más> annak >csak tu*
_ lajdonsâga, môdosulata, kijelenése; l'xgy mí 111а gánállóságok, személyck szint úgy nem` vagyunk, valamint gondolatunk- tanulmányunk, а’ пар’ fén nye ’s sùgâra , melegíte'se' ’s a’ körnek eggyik P911
tya, ne'm magán âllóság, mem személy. 2) Ugy
érezzük , úgy esmérlük mi magunlnat, mint szaba dokat, igy is amúgy is, jô l’s rosz tettre is, ma gunkat. elhatârozllatókat: ha az Isteh minden , az ál tallânyos eggyetleneggy âllat, úgy mí szabadol'. nem vagyunlc, nem\islehel:ünk;az1sten, az általlányos sâg a" mi elhatározónk; az lehet elhatározô, a’ ki állat, személy: illyen pedig az Isten, az 211111116 nyosság egyedäl; olly kevessé vagyunk mí sza badok mintA az óra mutatôja, van a’ malom ke .Yreke , - vagy a’ gond'olatunk. 5.1) A’ cselekedtetö
¿Si ‘ a’ förvény’ felyesítéséìe, ‘alfiäüäkiî'gyákèrlâ
sára, ’s a’rosznak távoztatására kötelezlixihk'éfî de hogy, teheSSünk пеЦ Cleget, míßlekutályna a.’hak vagy депозита]; 'tétele- szábad Ihamlmunkban nincsen? Söt ho‘gy’is tehetnénk ’mí j‘ót vagy/_ros szat, minekutánna nem magunk, llanem az Isten,
‘аду általlány~ határozza el tetteinket? De mi több: а’ шшпъ se magunké, hanem» a‘zfelh-atârozô oké, az Istené vagy általlányé a’ jô va‘gyVrOSz tett. Az ~órálban a’helyes vagy helytelen баб-193)‘
zés nem a’ mutatônak, hanem а’ rugónak mun kája. 4.) Hogy magunkat halhatatl‘anoknakßtart
suk, az Isteni tulajdonságak és min'n'en hatâijìnél НИ tökélletesebbülhetésünk erkölcsiké pf'lcszi szükségessé; de ha‘lhatatlanok"vagyuhk-feä ‘lebe-«
tůnk-e, ha elöbb utóbb az Istenség vagy'általìů-'f‘
nyossàg’ méhélöl elnyeletünk személyes fennfx'n'aà ràdâsunk, és magunk’ tudtal пыштныъмаыше
a’ cserép, melly eltöretve ísméb'fölůdéï'Jéàtïéů?
h alhatatlan-~-e ‘a’ 'bat'òm , »' нет‘ ‘Шд‘йёй’ ёеЩЩЮЩЁ g'árôl? 5.) Az erkölcsi tökélletességünkheá ‘liépk‘s‘