legfőbb bevételi forrása és különösen fontos szerepet játszik itt a házi és egyéb bulladék-term ékek föl
etetésének szem pontjából.
Az 1935. évben végzett állatszám lálás adatai sze
rint Magyarország sertésállom ánya 2,500.000 db-ra rúgott, am elyből 80% mangaliica-zsírsertés, 20%
pedig hússertés volt. Ebből az arányszám ból is lá t
ható, hogy M agyarországon a m angalicasertés játsza a főszerepet és a hússertés csak kisebb m értékben terjed t el és ez is csupán az utóbbi két évtizedben.
A m agyar m angalicasertés igen kiváló tulajdon
ságokkal rendelkezik, mert egyrészt külterjesen tartva igen jól hasznosítja a legelőket, répaföldeket, tehát egyébként nem hasznosítható területeket, m ás
részt pedig rendkívül hízékony. A m agyar m angalica
sertés elsősorban zsírt term el, úgy hogy az elsőrendű uradalm i zsírsertés vágósúlyának 70%-a fehérárú és csupán 30% -ot tesz ki a húsa. Emellett a belterjes tartást is igen m eghálálja és újabban az úgynevezett express-hízlalással kitűnő eredm ényeket értek el.
A m angalicasertés tenyésztésével nagy uradal
mak, de kistenyésztők is foglalkoznak. Az uradalm ak által hizlalt sertések egyöntetűbbek és azokért rendes körülm ények között magasabb árakat lehet elérni.
A sertéshízlalást hazánkban nemcsak a gazdák, ha
nem az úgynevezett ipari hizlalók is végzik, amelyek közül nem egy sokszor 10.000 db sertést is hizlal évenként. A legnagyobb ipari hízlalótelep a nagy
tétényi, amelyben évente két részletben összesen 40.000 sertés kerül hizlalásra. A magyar sertéshízlalás és kivitel a m últ század végén érte el a legnagyobb eredm ényeket, akkor a kőbányai nagy sertéshízlalók anyaga különleges m árka volt külföldön. Ebben az időben a szerb soványsertéseket is Kőbányán hizlal
ták ki; az ottani hízottsertés- és zsírárak befolyásol
ták fél Európa piacait. A nagytétényi sertéshízlaló 5*
68 HÚSSERTÉS, DISZNÓZSÍR
technikai és állategészségügyi felszerelésével ma is egész E urópában egyedülálló és a m agyar sertés- hizlalás még mindig irányítólag hat Közép-Euröpa sertésértékesítő piacaira.
A m agyar mangalicával elért hízlalási ered
mények, valam int a külföldi kereslet és értékesítési lehetőség azt m utatják, hogy a m agyar mangalica, mint zsírsertés, igen megbecsült cikkünk külföldi piacainkon. Nem egy esetben a 220— 240 kg-os súlyra felhizlalt sertésekből 73— 75% fehérárut is te r
meltek ki.
A m angalicasertés m ellett D unántúlon a york- shire hússertést, a Nagy-Alföldön pedig az ottani kül terjes viszonyoknak inkább megfelelő berkshire k e
resztezett sertést is tenyésztik. A hússertéstenyésztés
sel kapcsolatban az egyébként is híres m agyar hentes- ipar újabb fejlődési fokot ért el. Ma m ár a m agyar finom hentesáru Európaszerte híres. Ugyancsak is
m ertté vált a m agyar bacon is, amelyet az angol piacon szívesen vásárolnak.
Az utolsó években legtöbb élő sertést 1929-ben vittünk ki, 273.135 darabot; 1936-ban sertéskivite
lünk 175.429 darab volt. M agyarország kivitelében az élősertés érték tekintetében a harm adik helyen áll.
Legnagyobb felvevőpiacunk Ausztria és Gsehszlová kia, baconból pedig Anglia. Ú jabban Németország is vásárol tőlünk élősertést. Vágottsertést Német
ország és Ausztria vesz át tőlünk
A m agyar disznózsír a m últban is jó hírnévnek örvendett és a külföld jelenleg is szívesen vásárolja.
A magyar disznózsírt úgyanis minden idegen anyag hozzátétele nélkül a nyers olvasztó-anyagnak (háj, szalonna) kisütése útján állítják elő- ezért a m agyar zsír tökéletesen tiszta, szagmentes, természetes fehér zsírszínű és külsőleg is étvágygerjesztő. Újabban az angol ízlésnek megfelelő áru készítésére különleges zsírolvasztók létesültek. 1930 óta a m agyar korm ány
DISZNÓZSÍR, SZALONNA, SZALÁMI 69
a külföldre kerülő disznózsírnál az állam i márkázás rendszerét vezette be, mégpedig oly formában, hogy vám külföldre csakis állam i árujeggyel ellátott disznó
zsírszállítm ányok vihetők. Az állami árujegyet csak oly küldemények kaph atják meg, amelyek legfeljebb 1.5% savfokot, 0.3% vizet és 0.2% hússzövetet ta r
talm aznak.
A m agyar disznózsírkivitel az utóbbi években mind nagyobb és nagyobb lendületet vesz; az 1936. évben m ár 145.296 q disznózsírt vittünk ki vám külföldre.
Az elsőrendű m agyarországi szalonna kalória- érték-, valam int zsírkiterm elés-százalék szem pontjá
ból a tapasztalat szerint jobb, mint a hollandiai, jugoszláviai, vagy rom ániai, meri a magyar nyers
szalonnában kevesebb a rost, a hússzövet és több a zsírtartalom . Ez egyrészt a magyar mangalicasertés- fajta tulajdonságának, másrészt pedig a hizlalás be
vált m ódszerének tudható be.
A m agyar szalámit a legtöbb európai államban, sőt a tengeren tálon is fogyasztják. A m agyar szalámi minőségben, tartósságban, táplálóértékben messze fe
lülm úl minden egyéb hasonló kolbászárut és ennek köszönheti világhírét. Megfelelő csomagolásban az egyenlítőn túl fekvő piacokra is szállítható anélkül, hogy összetételében bárm ilyen változás állna be.
Szalám ikivitelünk 1936-ban 7273 q volt. A magyar húsipar különlegessége még az ú n. szárazkolbász, továbbá a paprikás és a kolozsvári csemegeszalonna, melyeket Békéscsabán, Gyulán és Debrecenben a legkiválóbb minőségben állítanak elő.
Csehszlovákiában szívesen vásárolják a magyar nyers szalonnát, amelynek minősége elsőrangú.
Juh és gyapjú A m agyar juh jelentősége a belföldi állattenyész
tésben az utóbbi évtizedekben csökkent. Ennek
eile-70 JUH, GYAPJÚ
nére E urópa juhtenyésztésében még mindig első
rangú helyet foglal el, ha nem is számával, de gyapjújának finomságával és jóságával.
Az ország juhállom ánya valam ikor igen hatal más volt. Mária Terézia idejében 6— 8 m illióra becsülték, sőt 1826-ban m ár 16 millió lehetett. Az 1870-es években bekövetkezett áresés m iatt sok gazda felhagyott a juhtenyésztéssel, úgyannyira, hogy közvelenül a háború előtt m ár csak 5 *4 millió juh volt az országban.
Az ország megcsonkítása következtében ez a szám 1920-ban 1,300.000-re apadt le. 1925-ben 1,890.511 darab, ma 1.3 millió darabra tehető juhállom ányunk; ennek 92— 95% -a m erino és csak 5—8% -a egyéb fajta.
Magyarország 1936-ban 35.615 darab élő juhot szállított ki leginkább Franciaországba, ahol a ju h húsfogyasztás általánosan elterjedt. Felvevőpiacunk még Auszria, Csehszlovákia, Görögország és Svájc.
A kivitelre kerülő juhok legnagyobb részben mind 8—9 hónapos, m inim ális élősúlyban 35 kg. hízott bárányok élő, vagy leölt állapotban, utóbbi esetben a vágósúly kb. 14— 16 kg. Kivitelre kerül még m á
sodsorban két évnél nem idősebb ürű, kb. 45 kg.
súlyban és kizárólag húsra hizlalva.
A juh m ásirányú hasznosítása a gyapjúterm elés.
Magyarország az egyetlen ország, ahol az Elektorál- Negretti tenyésztése még m egm aradt, amely tudva
levőleg a legfinomabb posztógyapjút adja. Évente 350.000 kg ilyen gyapjú kerül piacra Ez a gyapjú finomságával, rugalm asságával és hajlékonyságával, hófehér színével, kiváló sodrottságával, nemes fényé
vel különleges világpiaci cikke a m agyar juhtenyész
tésnek.
Dom bvidékeink és a D unántúl évente körülbelül 1.400.000 kg kelm egyapjút term el, am elynek m inő
ségénél szintén a finomság, a jellegzetes göndörödés
BAROMFI ÉS TERM ÉKEI 71 megfelelő arányosságban és rugalm asságban egyesül.
G yapjúiparunk nagy mennyiségben az egyöntetű fésüsgyapjút használja fel. A kereslet 75% -át teszi ez ki.
Baromfi és termékei A m agyar baromfi a nyugateurópai fogyasztó
piacokon m indig közkedveltségnek örvendett. Első
sorban a háziasszonyok értékelték nagyra a magyar baromfi kitűnő porhanyós húsát és vékony cson
tozatát.
A kivitelre kerülő élő- és vágottbaromfit m a jd nem kizárólag az eredeti m agyar parlagi és a nem e
sített parlagi barom fifajta szolgáltatja.
A m agyar baromfi világviszonylatban is elismert minőségét a m agyar föld éghajlata, talaja és a bele
vitt keresztezőanyag, valam int termelési, illetve ta k a r
mányozási rendszere biztosítja. A melegebb éghaj
lat eredm ényezi az egyenletesen lassúbb fejlődést s ez a fejlődési mód a húsnak finom és rövid rostozá
sát és a zsírnak az izom zatban és rostokban történő egyenletes elosztását is előmozdítja.
Az alföldi tanyák barom fija alig él mesterséges takarm ányon, hanem a tanyaudvarokon, szérűsker- telcben található állati és növényi hulladék, a ta rló kon m aradt gabonamag, fű és rovar adja legfőbb táplálékát. Ez a takarm ányozási rendszer éppen a takarm ányozás változatosságával eredményezi a m a
gyar baromfi húsának kiváló minőségét. A nem esí
tett m agyar (parlagi) csirkének a szakemberek és a gazdaasszonyok által ism ert jellemző tulajdonságai a következők: a hús finom rostozása, a zsírnak a ros
tokban és izom zatban való egyenletes eloszlása, a vékony csontozat, gyors tollasodás, kedvező hízási hajlam , kellemes és különleges íz, gyors és könnyű elkészítési lehetőség.
72 PULYKA, LIBA
Ezzel szemben a nyugati fajta barom fiak tu la j
donságai: arányosan vastagabb csontozat, tömege
sebb test, növendékkorban hosszabb láb, tojástter- melö takarm ányozás mellett a különleges íz nem kifejezett, nagyobb testsúly folytán hosszabb sütési, illetve főzési idő. Külterjes tartás m ellett tulajdon ságai a nem esített m agyar parlagiéval azonosakká válnak. Ezeket az eddig csupán megfigyeléseken a la puló m egállapításokat újabban a tudom ányos vizs
gálatok is megerősítették.
Különösen em lítésrem éltó a különböző barom fi
fajták közül a m agyar pulyka, am ely finom húsa és megkívánt nagysága miatt, különösen az angol piacon állandóan keresett cikk. Az angliai karácsonyi pulykabevitel három negyedrésze magyarországi szár
mazású. Az 1926. évtől nézve kivitelünk szám adatai azt m utatják, hogy míg Anglia 1926. évben 8870 m éterm ázsa m agyar szárm azású leölt pulykát vásá
rolt, addig 1934-ben ez a mennyiség 43.731 q-ra emelkedett, akkor, am ikor Magyarország egész pulykakivitele 50.626 q volt. 1936-ban leölt p u ly k a kivitelünk 27.838 q volt, ebből Angliára 26.351 q esett.
A nem esített m agyar liba minőségére ugyanaz áll, m int a barom fira általában. Jellegzetes tulajdon
ságai: a középsúlyú test, nagy fehérszínü m áj és szép tollazat. Kivitelre kétféle minőségben kerül: m int fiatal pecsenyeliba, nagyjában ugyanazokkal a tu la j
donságokkal, m int a m agyar csirke; vagy m int hízott liba. A libatömés hazánkban egészen különleges e ljá rások m ellett történik. Ez a kukoricának, m int kizá rólagos töm őanyagnak felhasználásából és a kézzel való tömésből áll. A m agyar liba igen ellentálló, az állatok nagyobb része fehérszínű, a jó minőségű tavaszi legelőkön való ta rtás következtében gyors fejlődésű és ezért korán kerül piacra.
A libamáj egyik legértékesebb mezőgazdasági
LIBAMÁJ, TOJÁS 73 kiviteli cikkünk. Évenként 1300 q-tól egészen 4200 q-ig terjedő kivitelünk van friss libam ájból;
ezt m ajdnem teljesen Franciaország veszi fel, rész
ben közvetlen fogyasztásra, részben a híres francia (straszburgi) m ájkonzervgyártás céljaira. A magyar libam áj különleges minőségét a m agyar szikes lege
lőknek köszönheti; e legelők füveinek magasabb növényi sótartalm a következtében a m agyar libam áj különösen nagyra és ízletesre fejlődik s ezért első
sorban libam ájpástétom készítésére kiválóan alkal
mas. A világhírű straszburgi libam ájpástétom nagy részben m agyar libam ájból készül s bár Elszászban és egész F ranciaországban elsőrendű libam ájat te r
melnek, az a viszonyokhoz képest csekély m ennyi
ségű a konzervgyárak igényeinek kielégítésére s az a m agyar libam áj különleges ízét elérni nem tudja.
M agyarország tojásból 1936-ban 69.331 q meny- nyiséget szállított külföldre éspedig főképpen Né
metországba, A usztriába, Olaszországba, Svájcba, Csehszlovákiába, Angliába és Franciaországba.
A tojás értékesítésénél külföldön újabban a súly szerinti osztályozást vezették be, ennek következté
ben nekünk is a rra kellett törekednünk, hogy a kivi
telre kerülő tojásküldem ények szintén e szerint k erü l
jenek osztályozásra. Mivel a m agyar tojáskivitelnél Ausztria és Németország legfontosabb piacunk, az ott bevezetett osztályozás szerint történik nálunk is a tojás átvétele és csomagolása. Németországban a következő tojásosztályozás van érvényben:
Különleges tojás 65 gramm és azon felül (S-jelü).
Nagy tojás 60—65 gramm (A-jelű).
Középnagy tojás 55— 60 gramm (B-jelű).
Közönséges tojás 50— 55 gram m (C-jelű).
Kis tojás 45— 50 gramm (D-jelű).
Amióta felvevőpiacaink a tojásforgalom ban súly után igazodó standardokat állapítottak meg, azóta
74 TOJÁS MINŐSÉGE
M agyarország még fokozottabban ellenőrzi a kivi
telre kerülő tojásszállítm ányokat és a K ülkereske
delmi H ivatal felügyelői a legszigorúbban vigyáznak arra, hogy a szállítm ányok a minőségi osztályozás és csomagolás szem pontjából a felvevő állam ok köve
teléseinek megfeleljenek.
A m agyar népies barom fitenyésztésnek a kiviteli szem pontok szerinti irányítása, a keresztezésnél fel
használt nyugati fajták hatása és a minőségi ellen
őrzés bevezetése következtében a m agyar tojásterm e
lés az utóbbi években olyan jelentékeny m értékben fejlődött, hogy az ezirányban m egejtett vizsgálatok szerint a m agyar tojásterm elés 80% -a 50 gram m nál magasabb súlyú tojást eredményez. Az országrészek szerint legutóbb m egejtett vizsgálatok azt m u ta t
ták, hogy a D unántúlon jóval súlyosabb tojást te r
melnek, m int M agyarország keleti vidékein.
A m agyar tojás súlyán kívül a tojás sárgájának
— a bőséges zöldtakarm ányfogyasztás folytán — élénkebb színével is elüt a nyugati állam ok tojásai
tól, ezért a m agyar tojás különösen színezési célokra, m int festőanyag is sokkal alkalm asabb. Kitűnő íze következtében pedig a háziasszonyok m ár régóta előnyben részesítik.
A kereskedelem a m agyar nem esített baromfi tojásának előnyös minőségi tulajdonságait a m últban azzal ism erte el, hogy azt „Das ungarische F ettei“
elnevezéssel illette, m ert m ár külsejének, sárgájának és fehérjének elütő voltában és „zsíros“ jellegében eltér a nyugati jellegű tojástól. Ezeket a most m ár tudom ányosan is igazolt tapasztalati tényeket m in
den bizonnyal a külterjesen tartott m agyar baromfi egyenletesen lassúbb fejlődésének és a különlegesen változatos takarm ány gazdagabb összetételének kö
szönheti.
Nemcsak az európai állam ok, hanem Észak- am erika is állandóan erősen vásárolja a m agyar
ágy-ÁGYTOLL, MÉZ 75
tollat, különösen a libatollat. M agyarország 1936-ban 28.112 q ágytollat vitt ki Németországba, Ausztriába, Csehszlovákiába, Franciaországba, Dániába, Olasz
országba, az Amerikai Egyesült Államokba, stb.
Tolikivitelünk eléggé nem ism ert jelentőségét bizo
nyítja, hogy a kivitt toll értéke egyenlő szokott lenni iisztkivitelünk értékével. Ném etországba irányuló k i
vitelünkben 1934-ben érték szerint első helyen állott a toll. (12.5 millió pengő.) Legnagyobb volt tollkivi- telünk értéke 1929-ben, am ikor is 22.6 millió pengő összeget ért el. Külföldi kereskedők véleménye sze
rint M agyarország szállítja az egész világon a leg
jobb ágytollanyagot és ebben valóban utolérhetetlen.
Méz M agyarország mézterm ése évenként átlag 200—
250 vágón; jó esztendőben 300-at, sőt 350-et is elér.
M éztermésünk nagyobb része nem kerül kereske
delmi forgalomba, hanem a termelői háztartások használják fel, vagy a term elők kicsinyben kimérik.
Kb. 60— 120 vagont vesz fel évenkint a belföldi fogyasztás úgy, hogy a kereskedelmi forgalomba kerülő m ennyiségnek csak egy csekélyebb része
(1936-ban 42 vágón) megy külföldre.
A m agyar méz minősége megérdemelné, hogy a külföld fokozottabb m értékben keresse. A három fajta m agyar tömegméz közül ugyanis kettő m agyar különlegesség, az akác- és a tarlóvirágméz. Az a k á c
mézet az akácfa virágaiból gyűjtik a méhek. A leg
szebb színű méz, világos aranysárga, kristálytisztán átlátszó és még hosszabb, egy évig tartó állás után sem jegecesedik ki. Akácmézet szolgáltat m ajdnem az egész ország, de különösen a homokos, száraz, m elegtalajú helyek. E urópában jelentékenyebb a k á c
m ézterm elés csupán M agyarországon van. Az akác
76 AKÁCMÉZ
méz arom ája kissé enyhe a valamivel erősebb m éz
ízhez szokott külföldi előtt, ez azonban éppen a magyar akácm éz jóminőségének a bizonyítására szol gálhat. Hogy a méz nem ikrásodik, ez nem minden országban bizonyítéka a kiváló minőségnek, tény ugyanis az, hogy az északi népek az ikrás mézet job
ban kedvelik. Németország déli vidékein azonban a nem ikrásodó akácméz most kezd m int minőségi áru közkedveltté lenni. A m agyar akácm éz minőségéhez ma m ár nagyrészben hozzájárul megfelelő kezelése is. Azelőtt a mézet olvasztották, sajtolták vagy csur
gatták, így igen sok tisztátalan anyag került bele.
Ma m ár a mézpergetés, amely az egyszerű kasokkal szemben az újabb kaptáros kezelést kívánja meg, biztosítja azt, hogy a méz sűrűbb, tisztább és tartó- sabb, m int a régi eljárásokkal nyert méz. Ú jabban m indjobban terjed az a mézkezelési eljárás, hogy a szüretelt mézet 10— 12 napig meleg, száraz helyen állni hagyják. E nnek következtében a mézben levő tisztátalanságok és légbuborékok a felszínre kerü l
nek. Ezt lehabozzák a felszín híg rétegével együtt, s am ennyiben ezután még légmentesen is elzárják, a pergetett méz méginkább megsűrűsödík. Részben ez a kezelési eljárás is hozzájárul abhoz, hogy a m a
gyar méz sokkal több cukrot és kevesebb vizet ta r talmaz, m int pld. a francia. A francia méz víztar
talm a 20— 24% ; a m agyar akácvirágm ézé 13— 16%
és a tarlóvirágm ézé 16— 18%. A száraz, meleg leve
gőn való tartás, a lehabozás csökkenti a m agyar méz víztartalm át. Az akácvirág nek tárja m ár term észettől fogva is sűrűbb a más növények virágjában f e j
lődőnél.
A m ásik tömegmézünk a tarlóvirág vagy tisztes- fűméz, világos, erősebb, m int a tiszta akácméz.
A m agyar tisztesfűméz évi mennyisége sokkal vál
tozóbb, m int az akácm ézé; esős, meleg nyáron n a gyobb az akácénál. Színe hasonlít az akácéhoz, de
TARLÓVIRÁGMÉZ 77
világosabb és zöldesebb, ezért belföldön sokszor, különösen a fővárosi kiskereskedelem ben akácm éz
ként ad ják el. Belföldi forgalom ban a neve: vegyes virágméz. Kb. 1—2 hónap alatt megjegecesedik; így m ajdnem fehér zsírfényű. Különösen a fekete kötött talajú Tiszántúlon, Békésben és a D unántúlon Moson- ban term elik.
Vegyes virágméz alatt foglaljuk össze az egyéb mézeket, am elyek sokkal kisebb mennyiségben k erü l
nek piacra. Ezek fél vagy egy év alatt megikrásod- nak, illatuk jellegzetes fűszeres, igazi mézszag. Ikrá- sodva rendszerint világosabbak, m int folyékony álla
potban. Vegyes virágm ézet adnak az erdővágások, árterületek, m ocsarak, rétek vadvirágai, a pillangós virágú takarm ánynövények, a napraforgó, tök, uborka, dinnye, a hárs, a virágzó díszfák, stb. A söté- tebb vegyes virágm ézet Csehszlovákia és Svájc keresi.
A m agyar méz értékét különösképpen emeli az a körülm ény, hogy M agyarországon a műmézkészítés törvényileg tilos. De nem is haszonhajtó, m ert a készítéséhez használt répacukor rendesen drágább, m int a méz. A műmézkészítés az egész világon eléggé elterjedt. Mézünk vám nélkül, szállítással olcsóbb, m int az európai belföldi mézek, de mégsem verseny- képes árban az am erikai és az orosz méz mellett, am ely igen olcsón kerül forgalomba. E két import- mézet N yugateurópában ugyanis a belföldi mézekkel szokták keverni és így érik el, hogy a belföldi méz az am erikaival és az orosszal keverve olcsóbb mint a magyar.
A m agyar méz 25 és 50 kg-os fehér bádogkan
nákban, vagy 5 kg-os fémbödönökben kerül kivitelre.
A m agyar méz minőségének biztosítására ú ja b ban a kivitelre kerülő méz m árkázását vették tervbe.
TARTALOMJEGYZÉK
Oldal
Előszó .. ... 3
Mezőgazdasági kivitelünk je le n tő sé g e ... 5
Mezőgazdasági cikkeink minősége ... 9
Változások a táplálkozásban. V ita m in o k ... 12
Minőségi értékjelzés ... Kiviteli propaganda ...20
A fontosabb kiviteli c i k k e k ... 27
Búza ... 27
Sörárpa és m a l á t a ... .. 32
Magvak ... 33
Gyümölcs ...38
Bor ... 45
Burgonya ...49
Paprika ...50
Gyógynövények ... 54
Hagyma ...58
Paradicsom 69 Rostos növények ... 61
L ó ... .. • • 63
Szarvasmarha ... 64
Sertés ... 66
Juh és gyapjú ... 69
Baromfi és termékei ... 71
Méz ... 75
HAGYA*
TO&OP nyos A K A D É M I A
Magyar Tudományos Akadémia j Kö nyv tár a 3 . ( ? . . / 1 9 5 . . / . sz. j
Á . z orszá g egyetlen olcsó, tu d o m á n y n é p sz e r ü s ítö k ö n yvso ro za ta . A z ism e re te k m in d e n ágából rö v id , m é g is a la p o s és élvezetes á tte k in té sek e t n y ú jt , — n e m szá ra z k é zikö n yveket. M u n k a tá r s a i az orszá g legjelesebb sza kem b erei, egyben k itű n ő Író k . F o r m á ja p r a k ti k u s és elegáns.
1 NAGY IVÁN : Öt világrész m agyarsága 2 Sz in n y e i Jó z s e f : A magyar nyelv 4 Mórav e k En d r e : Nagymagyarország nemzetiségei 5 Zic h y ISTVÁN g r ó f: M agyar őstörténet*
9 ORTüTAY Gy üLA : Magyar népismeret 10 We is Istv á n: A magyar falu 12 Hil l e b r a n d Jen ő: Az őskőkor története 14 Ba r t o n ie k Emma : A középkor 17 Km o skÓ Mi h á l y: Az Iszlám 18 Bá l l á An t a l: Az utolsó száz év története 19 TÖRÖK P Á L : A francia forradalom
20 Lig e t i La jo s : K ína
22 V. D. Ba r k er: Az angol civilizáció (Múlt és jelen) 23 Kom orÓCZY GYÖRGY : A mai Lengyelország 24 Bara nya i Zo ltá n : Kisebbségvédelem*
25 Gr a t z Gu s z t á v : E u ró p a i külpolitika 26 Kn ie z s a ISTVÁN : A szlávok
Ba jz a Jó z s e f : Jugoszlávia 28 Sz á szz s o m b o r: K ománia
Ba jz a Jó z s e f : Jugoszlávia 28 Sz á szz s o m b o r: K ománia