Búza Búzatermelésre a K árpátok övezte Dunamedence általában kiválóan alkalm as. A nyári hosszantartó és erős szárazság m ár korán kasza alá érleli a búzát.
A m agyar búza mindig elism ert és keresett cikk volt a világpiacon, nem csak őrlési és süthetőségi értéke, hanem a belőle készült sütemény ízessége m iatt is.
Az íz, illat és zam at olyan értékei a m agyar lisztből készült sütem ényeknek és kenyérnek, am ilyent m ás
féle lisztből nem tud a világ legjobb malma és pékje sem elővarázsolni. Németország egyik legnagyobb m alom szakértője, néhai Kettenbach Frigyes a „H ö
here und besondere iMüllerei“ című könyvében írja, hogy a m agyar lisztek kiválóságának nemcsak a m a
gas fokon álló m agyar m alom ipar és a világhírű m agyar „m agasőrlés“ az oka, hanem elsősorban az a kiváló búzaminőség, amely a m agyar molnárok rendelkezésére áll. A m agyar búzából ugyanis sokkal könnyebben nyerhető a töretésnél sok és jó dara, m int a más országok búzáiból. A m agyar búza d ará
já t és dercéjét könnyen lehet osztályozni, m ert göm
bölyű és lisztm entes és így könnyen tisztítható, fel
oldható és kiorölhető. A m agyar liszt, bár annak le- szitálása finomabb bevonatokon történik, mégis meg
ta rtja éles fogósságát; száraz, tiszta, tüzes sárgás- fehér színű és főleg a sütésnél tapasztalt kiadóssága feltűnő.
28 AMERIKAI BÚZA SZEREPE
A m agyar példa nyomán a külföldi malmok is meghonosították a m űőrlést és ha jobb anyaghoz jutnak, jobb lisztet is tudnak őrölni, mint azelőtt a síma őrlésnél.
A XIX. század utolsó évtizedeiben jelenik meg Európa nagy gabonapiacain az am erikai búza, amely a mi Alföldünkéhez hasonló éghajlat alatt terem és így minőségében eléri a m agyar búzát. Megindul ké
sőbb Magyarországon a búzanem esítés m unkája, amely eleinte bőterm őségre való törekvés m ellett a jó minőséget sem hanyagolja el. Jött azonban a világháború, amikor is hazánknak nemcsak önmagát és a Monarchia hadseregét, hanem a központi h a ta l
m akat is élelmeznie kellett. E kkor lépett előtérbe az elsősorban és kizárólagosan a nagyterm ésre való törekvés szempontja. így egyes vidékeken elszapo
rodtak olyan búzaféleségek is, amelyek a bőtermő- ség mellett nem m utattak kiváló minőséget.
Míg nálunk a háború alatt a hadsereg élelme
zése háttérbe szorította a minőségre való törekvés szem pontjait, addig az am erikai, de különösen a kanadai búzanem esítés kiváló minőségű búzákat ho
zott létre és elárasztotta velük régi piacainkat. Nyu- gateurópa a régi m agyar búza helyett azzal egyminő- ségű, de egyöntetűbb búzát kapott és így a magyar búza lassankint háttérbe szorult.
Elég későn ébredtünk arra a tudatra, hogy bú
zánk külföldi értékesítésénél az am erikai búza ver
senye milyen jelentős károkat okoz. Közvetlenül a világháború után még nem volt annyira érezhető ez a verseny, a bekövetkezett gazdasági válság azután egyszerre robbantotta ki az am erikai búza fölényét a nyugateurópai gabonapiacokon. A körülm ények h a tása alatt a földmívelésügyi m iniszter 1928-ban életre hívta a M. kir. Gabona, és Lisztkisérleti Állomást, amelynek az lett a feladata, hogy a m agyar búza- term elésnek helyes irányt adjon és a
búzaminősége-GABONA- ÉS LISZTKISÉRLETI ÁLLOMÁS 29 kel vizsgálja és ellenőrizze. Az Állomás élére Han*
kóczy Jenő, ez a világhírű tudós szakem berünk ke
rült, akinek nevéhez fűződik a legújabb és az egész világon elterjedt búza- és lisztvizsgálati módszerek egész sora; az ő általa szerkesztett ú. n. Farinograph ma m ár m inden tudom ányos laboratórium ban, m in
den m alom ban általánosan használt.
A Magyar Gabona- és Lisztkisérleti Állomás m ár rövid fennállása óta is nagyarányú m unkát végzett.
K utatásai és vizsgálatai azt igazolják, hogy a nem e
sített m agyar búzák között több fajta van, amely bő- termősége m ellett olyan elsőrangú minőséggel ren delkezik, hogy nem csak a régi tiszavidéki búzát múlja felül, hanem belső értékben eléri a legjobb k a
nadai búzákat is.
A m agyar búza kérdésénél figyelembe kell venni, hogy azelőtt elsősorban a lisztkivitelt tartottuk fontos
nak. Most is a rra törekednénk, ha lehetne, hogy h a talm asan kifejlődött m alom iparunknak m unkát biz
tosítsunk. Ma azonban a búzát vásárló állam oknak is jelentős m alom iparuk van és a lisztbehozatal ellen erélyes és hatásos tilalm i eszközökkel védekeznek, nem beszélve arról, hogy mezőgazdasági term elésü
ket ezek az állam ok a természeti viszonyok mostoha- sága ellenére is m inden eszközzel fejleszteni, term és
területüket éppen a kenyérm agnál növelni igyekez
nek. Ezzel szemben áll az a letagadhatatlan tény, hogy ott, ahol a talaj minősége, az éghajlat, a csapadék- viszonyok nem kedveznek a búzatermelésnek, ott m inőségbúzákat term elni teljes lehetetlenség. Emel
heti egy ország búzával bevetett területét, mennyiségi
leg el is érhet bizonyos fokot, de minőségileg m in
dig rászorul saját őrleményei értékének, süthetőségé- nek fokozására; ez esetben a minőségileg kiváló im portbúzákra, m int javítószerre lesz ezeknek az álla
m oknak szükségük. Magyarország búzatermelését te
hát úgy kell irányítani, hogy a minőségbúzák
elsza-30 BÚZATERMELÉSÜNK MEGJAVÍTÁSA
porítása után azok egyöntetű keverékeit tudjuk ki
vinni azzal a kifejezett céllal, hogy azt a gyengébb búzákkal rendelkező országok saját búzájuk őrlésé
nél javítószerül használhassák. A mi bikánkból őrölt liszt külföldi lisztekkel keverve nemcsak azok süthető- ségét fokozza, hanem biztosítja azok részére azt az ízt, illatot, zamatot, amelyet még az am erikai m al
mok sem tudnak semmiféle tudom ányos laborató
rium i eszköz segítségével legfinomabb lisztjükbe bele
varázsolni.
A m agyar földmívelésügyi korm ány a búzaterm e
lés minőségi javítása érdekében a Gabona- és Liszt- kisérleti Állomás bekapcsolásával hat évvel ezelőtt céltudatos mozgalmat indított a legalkalmasabb fa j
ták elterjesztésére. Hosszas kísérletek után négy búzafajtát találtak bőtermőség és minőség szem
pontjából a továbbterm esztésre alkalm asnak: a bán- kuti 1201-est, az 1014-est, a Székács 1055-öst és 1242-est. A Bánkúti búzákat a m agyar növénynem e
sítés egyik kiváló úttörője, Baross László nem esítette ki ezelőtt húsz évvel K anadából behozott Marquis- búzából, amelyet különböző m agyar búzákkal ke
resztezett. Ezek a keresztezések ma m ár az egész o r
szág területén sikerrel term elhetők, koránérők, rozsdaállók. Ezeknek a kiválasztott és továbbszapo- rításra alkalm asnak m inősített búzáknak elszaporí- tása az utóbbi években m ár annyira előrehaladt, hogy kivitelre kerülő búzafeleslegünk nagyrésze m áris ezekből a búzákból áll. Hogy m it jelent a k ü l
föld részére ma a minőségi m agyar búzatermelés megjavítása, bizonyítja az, hogy az elszaporításra alkalm asnak ítélt búzák minőségi tulajdonságai nem m aradnak a kanadai Manitoba I. mögött. Amikor te
hát kivitelre kerülő búzaszállítm ányaink ezekből a minőségekből állanak, akkor a M anitobával teljesen versenyképes árú t tudunk a külföldi piacokra szállí
tani.
BÚZAKI VITELÜNK ELLENŐRZÉSE 31
Hogy külföldre csakis elsőrangú búzák kerül
jenek ki, ehhez nem elég a belső szaporító m unka, hanem a kivitelre kerülő szállítm ányokat megfelelő módon ellenőrizni is kell. Enélkül a szállító kénye- kedvére van bízva, vájjon a kiszállított búzatételek milyen minőségűek és megtörténhet, hogy a m inő
ség elleni kifogások esetleg kétségessé teszik a m a
gyar búzának nagy nehézségek árán újból kivívott jó hírnevét. Ennek a m egakadályozására az elmúlt évben a M. kir. Külkereskedelmi Hivatal állandó búzakiviteli ellenőrzést vezetett be, am ely a kivitelre kerülő búzaszállítm ányokat a határon való kilépés
nél szigorúan ellenőrzi, azokból m intát vesiz és a meg nem felelő küldem ényeket visszatartja. A m in
ták belső vizsgálatát a Gabona- és Lisztkisérleti Állo
más végzi.
A túljó minőségű, sok és igen erős síkért ta r talm azó liszt inkább javítószerül használatos és sütési célra legjobban úgy használható, ha hozzá gyengébb minőségű lisztet kevernek. A túlerős lisztből ugyanis a sütés alkalm ával nagy súlyú és nagy térfogatú, továbbá igen jó külsejű (magas, domború, jó likacsosságú) kenyeret kapunk, de a tapasztalat szerint az ilyen sütemény héja üveges és így az étkezésnél az Ínyt sérti, belseje kissé gummiszerű, nehezebben rágható és emészthető. A sütés céljaira legalkalm asabbak az olyan lisztek, amelyek m aguk
ban (minden keverés és kezelés nélkül) használhatók, és amelyekből jó alakú, nagy térfogatú, laza szerke
zetű, vékony, nem üveges héjú, illatos, zamatos süte
mény készül. A legfontosabb körülm ény az, hogy a sütőiparnak mindig azonos belső tulajdonságú lisztek álljanak rendelkezésre, m ert csak így tu dja m unka
menetét állandósítani, m agát a keverési kísérletektől és próbasütésektől mentesíteni és vevőkörét állandó sütem ényform a és minőség biztosításával kielégíteni.
A m. kir. földmívelésiigyi korm ány 1934 szeptember
32 SÖRÁRPA ÉS MALÁTA
1-től kezdődően bevezette a kivitelre kerülő magyar lisztek m árkázását, ami lehetővé teszi, hogy a kül
földi vevő az igényeinek megfelelő lisztet állami minőségvizsgálati bizonylattal biztosítottan és mindig változatlan belső minőségi értékkel szerezheti be.
Sörárpa és maláta H azánkban a sörárpát a m últ század utolsó felé
ben kezdték jelentősebb m értékben term elni; akkor, am ikor iparunkban a sörgyártás nagyobb m éreteket öltött. A sörárpát főképpen az északnyugati részeken, a H atvan— Miskolc-i vonaltól északra elterülő dom b
vidéken termelik. Az itt term elt sörárpa kereskedelmi neve „N ordbahngerste“.
Sörgyáraink nemcsak a saját részükre, hanem a külföld részére is állítanak elő sörárpából első
rangú m alátát. E rre a célra igen alkalm asnak bizo
nyultak a kőbányai m észkőtalajba vájt m alátapincék, am elyeknek természetes hőfoka a sörárpa csirázását, illetve a m aláta készítését nagyban elősegíti. A m agyar m alátát különösen a tengerentúli állam ok keresik, így az Egyesült Államok, Argentina, Uruguay, az európai állam ok közül pedig főképpen Olaszország, Svájc, H ollandia, Belgium és Franciaország. A m agyar m aláta egyike legfejlődőképesebb export
cikkeinknek, am it igazol, hogy mig 1926-ban csak 24.090 q-t vittünk ki, addig 1936-4>an ez a mennyiség m ár köizel 340.000 q-ra szökött.
Mind a sörárpa termelése m ind a m aláta elő
állítására vonatkozó tudom ányos vizsgálatokkal be
ható módon a M. kir. Erjedéstani Állomás foglalko
zik; ezek a vizsgálatok elsősorban kiviteli érdekein
ket szolgálják. Ezek szerint nem csak az ú. n. sör- árpavidékeken, hanem M agyarországon általában eredménnyel lehet sörárpát term elni.
MAGVAK 33
Magvak Legértékesebb minőségi cikkeink közé tartoznak mezőgazdasági magvaink, 'bár a m agyar közönség előtt magféleségeinknek az egész világon hires m inő
sége kevésbbé ismeretes. A külföldi magtermesztés és m agkereskedelem előtt azonban a m agyar vetőmag ma m ár fogalom és m indenütt kifejezetten meg
különböztetett közkedveltségnek örvend.
A m agyar vetőmag magas használati értéke elsősorban Magyarország kedvező földrajzi fekvésére, illetve a mag beérési időpontjának időjárásbeli kö rü l
ményeire vezethető vissza. Magyarország klim atikus viszonyai mellett a vetőmagvak fagyállósága igen nagy. Az ősszel elvetett mag télen 20—-25 C fok hidegnek is ki van téve, a magérlelés időszakában a hőm érséklet a plusz 35 fokot is eléri. A tavasszal elvetett mag zsenge h ajtásának váratlanul jövő éjjeli fagyokkal is meg kell küzdenie. Természetes tehát, hogy az itt term elt növényféleségeknek hozzá kellett idom ulniok a kemény hideghez és a nagy meleghez.
A nyári szárazabb időjárás a m agvak érési időszaká
ban nagy előnyt jelent; a csapadékos nedves idő ugyanis a m agvakban bizonyos erjedési folyam atot indít meg, mely után a leggondosabb kezelés mel
lett is hátrányosan befolyásolja a csiraképességet.
Ezek következtében a hazánkban term elt vető
m agvak igen magas csiraképességüek és ez biztosítja azután a Magyarországból kivitelre kerülő vető
m agvaknak m agasabb használati értékét. Míg a here
m agvaknál és hüvelyeseknél (bab, borsó, lencse, bükköny) a m agyar vetőmag m ajdnem kivétel nélkül 90% -on felüli csiraképességgel bír, sőt gyakran a 99% -ot is eléri, addig a nyugateurópai ködösebb éghajlatú országok csirázási átlageredménye kisebb.
A m agyar vetőmagkereskedők tényleg magasabb használati értékért szavatolnak, mint az ugyanazon
3
34 LUCERNAMAG
cikkekben más országokból beérkező ajánlatok;
következésképpen nagyobb árat is k aphatnak érte.
Az Amerikai Egyesült Államok, Anglia, Német
ország, Franciaország, Svájc, Olaszország, Dánia és Svédország a m agyar mag minőségi tulajdonságait teljes m értékben értékelik és vetőmag-szükségleteiket csak akkor fedezik más országokból, ha az általuk keresett magféleségek nálunk nem kaphatók.
A kedvezőbb éghajlat, valam int a csekélyebb term elési költségek és az olcsóbb m unkaerő követ
keztében az előbb felsorolt országok nagyrésze M agyarországon úgynevezett termesztési szerződés útján szaporíttatja saját nem esített vetőmagvait; ezen a réven nem csak mennyiségileg, hanem minőségileg is m agasabb használati értékű magterméshez jutnak, m intha a szaporítást saját országaikban végeztetnék.
Ma m ár Magyarországon kb. 20—30 ezer holdra becsülhető területen történik termesztési szerződéses alapon a külföldi magkereskedők és m agtermelő vállalatok anyam agvainak szaporítása, különösen bab- és borsófajtákban, főzelék- és virágmagvakban.
M agyarország egyik legfontosabb és legnagyobb értékű vetőmagja a lucernamag, am elyről minden részrehajlás nélkül m egállapítható, hogy használati érték tekintetében az egész világon az elsők kö
zött áll.
A m agyar lucernam ag a M. kir. Állami Vetőmag
vizsgáló Állomás által tételenkint vizsgálva és ólom- zároltan kerül kivitelre. Ilyen ólom zárakat csak az a lucernam ag kaphat, amelynél az Állomás által eszközölt vizsgálat állapítja meg, hogy az tiszta, keverékmentes, magyar származású, teljesen a ra n k a- mentes, legalább 96% tisztaságú és 90% csira
képességű.
A m agyar lucernam ag gazdasági értékét különö
sen az emeli, hogy ellenállóképessége az időjárás viszontagságaival szemben a legmesszebbmenő igényt
LÓHERE-, BIBORHEREMAG 35
is kielégíti. Fagyálló képessége igen magas és mélyre- nyuló gyökérzete révén m egtalálja a szükséges nedvességet és táplálékot a legnagyobb hőségben is.
A kiváló csirázóképesség különösen azokban az országokban fontos, am elyekben a lncernát kötött talajba vetik.
Nagy általánosságban 300 vagonra tehető nálunk rendes körülm ények között a hicernamagtermés, am iből 80— 100 vágón belföldi szükséglet, míg a többi kivitelre kerül és állandóan jó árakon talál elhelyezésre.
A lóheremag sízintén a legkiválóbb tulajdon
ságokkal rendelkezik hazánk éghajlati viszonyai következtében. A legmodernebb m agtisztító berende
zések útján ezt a magot is teljesen gyom- és ara n k a
mentes állapotban szállítjuk külföldre.
A lucernam agot legnagyobb részben Német
országba és az északeurópai állam okba viszik ki;
ezek az országok a m agyar mag fagyállóságát igen megbecsülik. A m agyar lóherem agot Németország, Ausztria, Csehszlovákia és az Amerikai Egyesült Államok vásárolják.
A m agyar biborheremag m ajdnem m inden évben elsőnek kerül a piacra. 1936-ban 77.500 q biborhere
m agot szállítottunk külföldre; színben, minőségben és különösen használati érték tekintetében felülm úlja a világpiacon legjobban elterjedt és legnagyobb m ennyiségben term esztett francia biborherem agot.
Csiraképességét illetőleg a francia biborherem agot állandóan 10%-kal m úlja felül. A m agyar biborhere
magot újabban az Eszakam erikai Egyesült Államok vásárolják, am it az a tény bizonyít, hogy míg 1925-ben az Egyesült Államok biborherem ag-be- hozatalában M agyarországnak csak 7%-os részese
dése volt és abban Angliával, Németországgal, Francia- országgal és Lengyelországgal osztozott, addig 1933—34-ben a versenytársak közül csupán
Francia-3*
36 HÜVELYES MAGVAK
ország és Lengyelország m aradt meg, de ezek is el
enyésző csekély mennyiséget szállítván, a két utolsó esztendőben az Egyesült Államok biborherem ag be
vitelében M agyarország 98— 99%-os arányban része
sedett.
A m agyar szárm azású baltacimmag minősége is a legkiválóbbak közé tartozik Európában. A leg
m odernebbül felszerelt m agtisztító telepeinkről a baltacim m agot hántolt állapotban viszik ki, m iután hántolva a 99%-os tisztaságot könnyen el lehet érni.
A hántolással biztosítani lehet továbbá a mag pim- pinellamenteségét. H ántolatlanul ugyanis a baltacím- maghoz könnyen keveredhetik a hozzá teljesen hasonló pim pinella magja.
A m agyar hüvelyesm agvak használati értéke az európai szárm azékokat állandóan legalább 8— 10%- kal m úlja felül, a csiraképesség is 10— 15% -kal kedvezőbb a legtöbb külföldi állam termesztésével szemben. Ez indítja a rra E urópa legnagyobb mag- kereskedő és m agterm elő cégeit, hogy saját nem e
sített anyam agvaikat bérterm esztés form ájában Magyarországon szaporítsák.
A hüvelyesekkel bevetett terület évről-évre em el
kedik M agyarországon, az ezekkel bevetett szántó
földi terület sohasem volt olyan nagy, m int 1934-ben.
Az emelkedés 1926-tól kezdve fokozatos és roham os, 1926-ban ez a terület még 28.000 hold, 1934-ben pedig m ár 83.574 holdon term eltek hazánkban hüvelyes magvakat.
A m agyar babfajták elismert tulajdonsága az, hogy vékony héjuk m iatt főzésnél gyorsan és egy
szerre puhulnak. A legtöbb európai állam, sőt az Északam erikai Egyesült Államok is szívesen keresik a m agyar babot. Kivitelünk értéke az utolsó tíz évben 1 millió és 13 millió pengő között ingadozott, de 1 m illió alá sohasem esett.
Régente a m agyar borsó ellen zsizsikessége m iatt
BÜKKÖNY ÉS OLAJOS MAGVAK 37 állandó panaszok voltak. Ma a borsófajtákat a leg*
több gazdaságban közvetlen csépléskor zsizsiktele- nítik. A sárga viktória-borsót és a zöld express- borsót term elik nálunk kiviteli célokra; ezeket a külföldi hántoló malm ok szívesen dolgozzák fel, m ert könnyen hántolható, kiválóan arom ás és a legjobban pubuló szárazfőzeléket adják. Borsókivitelünk értéke is állandóan 1 millió pengő felett volt az utóbbi évek
ben. Világpiaci helyzete további fejlődést tesz lehe
tővé; 1934-ben hazánkban a borsóval bevetett terület 30% -kal volt nagyobb az előző évinél.
A b ü kk ö n yö k közül a tavaszi bükköny, a szöszös- biikköny és a pannonbükköny minőségi export
cikkeink. A tavaszi bükkönyt a külföldi azért vásárolja nálunk, m ert az teljesen fajtiszta minőség
ben kerül piacra, míg ebben a cikkben versenytárs
ként szereplő déleurópai agrárállam ok különböző vadbükkönyök elterjedése következtében vagy ke- verékes, vagy elfajzott áru t tudnak piacra vinni.
B ükkönykivitelünknél Németország mellett az Amerikai Egyesült Államok játszák a főszerepet, itt ugyanis a szöszösbiikkönyt és a pannonbükkönyt a gyapotvetés előtt zöldtrágyázás céljából vetik elő
vetem ényképpen és ennek m agját állandóan fokozódó menn}dségben M agyarországról szerzik be.
Az étkezési és olajosmagvak csoportjából említésre m éltó a magyar k é k m ák, amelyből legtöbbet, 36.000 q-t, 1933-ban szállítottunk külföldre, Német
országba, az Amerikai Egyesült Államokba, Ausztriába, Hollandiába, Csehszlovákiába. Különös előnye a francia zárttokú kék mákból kinem esített m agyar m áknak, ihogy íze minden olajos mellékíztől m entes, nagyszerű illatú, édes és kellemes.
A többi olajosmag közül kivitelünk van repcemagban, olaj-lenmagban, napraforgómagban, kendermagban, mustármagban, korianderben és gomborkában. Ezek közül a legjolbb term ésű 1980-as
38 GYÜMÖLCS
évben 75.000 q repcemagot és 67 000 q lenmagot exportáltunk. N apraforgóm agban és tökm agban ki
vitelünk állandó, m ert a m agyar napraforgóm ag olajütésre igen alkalm as. A m agyar fehér napraforgó- mag ezenkívül fajtisztasága m iatt a legjobb m ad ár
eledel. A naprafogóm agot legnagyobb mennyiségben Németországba, Csehszlovákiába és az Amerikai Egyesült Államokba szállítjuk.
Gyümöíc.s Azok az éghajlati és talajviszonyok, amelyek más helyen kifejtett okoknál fogva a K árpátok m edencéjét a minőségi term ékek előállítására olyan alkalm assá teszik, különösen a gyümölcsfélék te r
mesztésénél lépnek erőteljesen előtérbe. Itt elsősor
ban a napfénysugárzás az, amely a gyümölcsök belső értékére nézve döntőjelentőségü. H azánkban a nyári hosszas napfénysugárzás a gyümölcsök cukor- tartalm ára, valam int vitam intartalm ára igen nagy befolyással van. A M. kir. E rjedéstani Állomás által szolgáltatott adatok szerint cukortartalom ban a m a
gyar gyümölcs a hivatalos am erikai adatokkal való összehasonlítás alapján jelentősen felülm úlja a hires kaliforniai gyümölcsöt.
Az általános részben bőven foglalkoztunk a vitam inoknak az em beri táplálkozásban fontos szerepével. A napfény sugárzásának, különösen az ultraviolett sugaraknak hatására fokozottabb m ér
tékben term elődnek ki a gyümölcsökben a különféle vitam inok, és term észetes, ha a gyümölcs hosszabb ideig és a szokottnál erőteljesebb m értékben van ki
téve a napfény besugárzásának, akkor az annak h a
téve a napfény besugárzásának, akkor az annak h a