A Banská átiavnica-i evangélikus lelkészi hivatal levéltári anyagában az önképzőköri tevékenységnek több dokumentuma megmaradt. Ezek egyike sem tartalmaz azonban Mikszáth kéziratot, de több közvetett dokumentum áttekinthető volt. Ezek fontossági sorrendben a következők:
1. »A selmeci magyar irodalmi társaságnak az 1864-dik és 1865-dik évben megújított alap-szabályai«
2. »A selmeci Magyar Irodalmi Kör 1862/3 évben megkezdett Jövedelmei és kiadásainak... hiteles kimutatása...«
3. A kézzel írt diák folyóirat alábbi kötetei:
»Remény« 1854 vagy 1857 [az elhasználódás miatt az utolsó szám pon-tosan nem olvasható el] Balogh János és Mixádt János könyvtárnokságuk alatt.
»Korány« 1860 Első évi folyamat
Szerkesztő: Bellus János, írja: Batyka János
»Korány« 1866 Nyolcadévi folyam
Felelős szerkesztő: Gajdács Pál.
Főmunkatárs: Gellényi Endre. írja: Maszny Pál
»Korány« 1867
Rajzoló és szerkesztő: Hankus Jenő
»Korány« 1869 Tizedik évi folyam
Felelős szerkesztő: Horváth Dani. Főmunkatársak: Gold-berger János, Szelestyei Károly. írta: Hugyecz Károly
»Korány« 1874/75
Szerkeszti: Hösz Mihály. írja: Nagy Sándor
4.1873-tól fennmaradt 1914-ig az önképzőköri Érdemkönyv öt kötete a) »A Selmeczi Magyar Irodalmi Társaság Érdem-Könyve 1873lk
évtől« 1873-től 1888. ápr. 6-ig tartalmaz bejegyzéseket utólagosan beszámozva 1—486-ig
b) Érdemkönyv, címlapja nincs 1887-től 1891-ig, nincs beszámozva c) Érdemkönyv, címlapja nincs
1891-től 1894. jún. 7-ig utólag beszámozva 1 - 4 4 2 . lapig d) Érdemkönyv, címlapja nincs
1894-től 1901-ig tartalmaz bejegyzéseket e) Érdemkönyv, címlapja nincs
1903/1904- 1914-ig, nincs beszámozva!
A fenti felsorolásból kitűnik, hogy Mikszáth Selmecbányái éveiből az egy önképzőköri szabályzatot kivéve nem maradt meg semmi. Valószínű, hogy ez a hiány több mint hatvan évvel ezelőtt támadhatott, de az is lehetséges, hogy még a század elején, vagy talán még azelőtt emelte ki valaki. (Erre utal Várdai utalása is ld. a jelen köt. 53. lapja) Mikszáth ideje előtti évekből való a
»Remény« 1854 vagy 1857-ből származó kötete és a »Korány« 1860-ból szár-mazó első évfolyama, a következő kötet már az 1866-ból szárszár-mazó nyolcadik évfolyam, amelyet Gajdács Pál kezdett szerkeszteni 1866 őszétől. A »Korány«
ötödik, hatodik, hetedik évfolyama tartalmazhatott írásokat a diák Mik-száthtól. Az »Érdemkönyv« kötetei már csak az 1870-es évek közepétől marad-tak fenn, ezek közül az 1891 és 1894 között használatos 1893 áprilisából Pesthy István VIII. osztályú tanuló megfogalmazásában a 253-306. lapokon tartalmaz egy dolgozatot »A „Selmecbányái Lyceumi Petőfi Kör" története« címmel.
E dokumentumok közül elsőnek teljes egészében közöljük az önképzőkör 1864 — 65-ben megújított alapszabályait. Következzék betűhíven ennek szövege, amely nemcsak egy önképzőkör statútuma, hanem tartalmazza azokat a kritéri-umokat is, amelyek miatt az ifjú Mikszáthot — mint majd látni fogjuk az utolsó dokumentumban — kizárták a tagok sorából.
»A
SELMECZI MAGYAR IRODALMI TÁRSASÁGNAK A Z 1864DIK és 1865DIK ÉVBEN MEGÚJÍTOTT
ALAP-SZABÁLYAI Bevezetés 1. Czikk: Czélja:
Ezen önként összeállt társaság főczélja: hogy magát a magyar nyelv és a szépészeti irodalom mezején gyakorolja és tökéletesbitse.
2. Cz. Határozatok, rendeletek
Minden törvény-változás egyedül a tagok többsége által létesíthető, ha pedig bi-zonyos akadályok következtében mindnyájan meg nem jelenhetnének, akkor a törvényhozási jog a tisztviselőkre ruháztatik át.
3. Cz. Segédeszközök a pénz- és könyvtár.
4. Cz. Gyűlések
Ezek hetenként egyszer tartatván, csak kivételes esetben felette sok foglalatosság miatt hirdettethetnek az elnök és a kör beleegyezéséből többszöri rendkívüli ülések is.
Első fejezet 5. Cz. A tagokról
Ezen társaság tagjai csak helybeli felgymnasium növendékei lehetnek.
6. Cz. Megjelenés, elmulasztás
Minden tag tartozik a kirendelt időben a gyűlésen megjelenni, vagy pedig a mulasztás érvényes okát (minő. p. o. törvényes távollét és betegség) az elnöknek bejelenteni.
7. Cz. Büntetések, Kirekesztés.
a) Az ének után jövő 10, az ok nélkül kimaradó 15, a kötelességet (minő p. o.
szavallás, bírálat s munkahozás) elmulasztó tag pedig 20 ujkrarra büntettessék, aki azomban az év folytán ok nélkül háromszor mulaszt, az a büntetés lefizetésén kívül a társaságból kirekesztessék, b) A munka és bírálat pongyola kidolgozását, a szavallat kellő be nem tanulását szinte ezen büntetés illeti, c) Ki a munkát annak idejében akár az elnökkel akár a főjegyzővel, a bírálatot pedig a munka-szerzővel nem közli 10 oszt. értékű kr. fizessen, d) Az egyenes
munkakiírás, vagy másnak elme szüleményéveli fittogtatás, ugy szintén a munkán bárminemű más által tett javítás, a jegyzőkönyvi kemény megrováson kivül 1 osztrák fttal büntessék. - Hasonlo büntetés éri azt is, ki idegen müvet fordít a nélkül, hogy a bírálót, mind a kört az eredetivel közelebbről meg nem ismerteti vagy ki hazai thémáju munkát hoz, 's a kutforrásokat nem nevezi meg.
8. Cz. Eloszlás
Sértegetések, gorombaságok, elnök, kör s egyes tagok irányában szigorúan tilalmaztatnak 's az elnököt a gyűlés feloszlatására jogosítják. A sértegető fél fölött a tisztviselők határozzanak büntetést, mely egész a kirekesztésig terjedhet.
9. Czikk. Fizetés
Minden munkáló és olvasó tag köteleztetik mindjárt az év elején letenni az 1 osztr. forintot, mint egész évi járulékot. A büntetések pedig 30 nap lefolyta alatt fizettessenek le; ha pedig ezt valamely tag tenni elmulasztaná, nevének a körben nyilvános felolvastatáson kivül, egyszerű büntetése minden hónap végén ismételtessék.
10. Cz. Jogai
A rendes tagnak joga van a kinevezésen kivül bármikor szavalni és munkát hozni 's minden a gyűlésen felolvasott munka 's előforduló tárgy felett véleményét szabadon kijelenteni, de mindent csak törvényszerüleg 's a megkívánható Hiedelemmel.
11. Cz. Olvasó tagok
Az olvasó tag a rendes gyűlésekben meg nem jelenhetvén, ha a könyvtárra vonatkozólag lenne valami panasza, joga van azt az elnöknek előterjeszteni. Ez okból a könyvtárra vonatkozó törvények külön kiirva nyilvánosan függesztessenek ki.
Második fejezet A munkálkodás 12. Cz. Szavallás
Minden gyűlést a három héttel előbb kinevezett tag vagy saját, vagy más re-mekiró müvének elszavallása nyit meg, miután a mű cimét és szerzőjét megnevezte.
13. Cz. Munkák
A szavallás, a jegyzőkönyv hitelesítése 's más bejelentések után a munka olvasás következik, melyet a tag 2 héttel kineveztetése után a főjegyzőnek, ez pedig a
bírálónak adja át. — Ellenkező esetben a fenn emiitett büntetés terheli mind addig, mig a dolgozatot el nem készíti.
14. Cz. Bírálat
A munka felolvasása után következik annak bírálata, melyet a kinevezett tag részrehajlatlansággal kiemelve a munka árny és fényoldalait elkészítvén, azt szerzőjével 2, az elnökkel pedig a munkát egy nappal felolvasása előtt közölni múllhatlan kötelességének tartsa.
15. Cz. Hanyagság és szorgalom
Az olyan tag, ki kötelességében rendetlenül vagy hanyagul jár el, annak újabbi véghezvitelére szorittassék, neve pedig megrovással említtessék meg a jegyzőkönyvben. A szorgalommal készült munkák pedig, ha a szavazatok több-sége folytán az érdemkönyvbe méltóknak ítéltetnek, oda a szerző által 50 kr.
osztr. ért büntetés alatt 14 nap alatt pontosan leirattassanak.
16. Cz. Örömünnep
A minden évben tartandó örömünnepre minden tag tartozik a társaság által kitűzött határidőre egy tőle kitelhető munkát 50 oszt. ért. kr. büntetés terhe alatt hozni, melyek között, ha az ezeknek megbirálására kinevezett bizottmány legalább nyolczat elég jónak talál arra, hogy általuk a kör működésének gyümölcse a közönség előtt bemutattassék, az örömünnep semmi szin alatt ne maradjon el. Azonkívül a jóbb szavallók (1 vagy 2) idegen müvekkel is léphessenek föl.
Harmadik fejezet
A tisztviselőkről 17. Cz. Az elnök
Az év elején összegyűlt tagok az elnököt szabadon 3 egymásutáni évre választhatják a tanári kar közül, de kötelesek a megválasztást tudomás végett a tanári értekezletnek is fölterjeszteni.
18. Cz. Jogai
A tagok közös jogain kivűl a tisztségekre alkalmas egyéneket kijelölni, a körben netalán előforduló zavarok miatt a gyűlést szétoszlatni, azon kivül kétes vi-tatkozásoknál szava döntő erővel birjon. Minden a körben előforduló tárgyról véleményét szabadon kimondhassa 's a rendre és törvények szigorú meg-tartására szintén ő ügyel fel, azonkívül ő ismerteti meg a társaságot a magyar irodalmat érdeklő újabb 's jelesebb müvekkel.
19. Cz. A tiszt-választás Mindig az oskolai év elején 's a szavazatok útján történjék.
20. Cz. A főjegyző
Kötelessége a körben tárgyalt ügyeket történethíven 's minden gyúny és szemé-lyeskedés nélkül leírni 's azt a jövő gyűlésben felolvasni. Szinte ő nevezi ki munkahozás és szavallásra a tagokat, valamint a kört érdeklő levelezést is ő viszi.
21. Cz. Az aljegyző
mint a főjegyző segédje ennek távollétében helyét pótolja 's a távollevő, valamint a büntetés alá esett tagokat is pontosan jegyzi föl.
22. Cz. A főkönyv- és pénz-tárnok
Mindenféle fizetéseket és díjakat szedvén, a pénznek gondját viselje, a kiadás-és bevételről pontosan kénytelen számolni, minden szükséges dolgokról (minő p.o. könyv, papír, pecsétviasz) gondoskodni, minden 2 hó végén az elnök és egy 4 tagból álló bizottmány előtt számot adni 's az eredményt a gyűlés elé ter-jeszteni. Továbbá tartozik minden egy forintot meghaladó összeg felől nyugtát kimutatni, az ujon megvett könyveket az általános könyvtári jegyző-könyvbe beigtatva, minél előbb beköttetni, hogy az alkönyvtárnokok jegyzőkönyveiben szám szerint is fölvétethessenek.
23. Cz. Az alkönyvtárnokok
A meghatározott időben a reájok bizott könyvtári osztályokban megjelenvén, a tagok által kivett könyveket pontosan bejegyezve, a jegyzéket a főkönyvtárnok-nak adják át; a könyveken történt visszaéléseket a körben feljelentsék 's az év végén hivatalukról az elnöknek pontos számadást tegyenek, ide értvén azt, hogy a felügyeletök alatt elveszett könyveket megtéríteni kénytelenek.
Negyedik Fejezet A segéd eszközökről
I. A Pénz-tár 24. Cz. Jövedelmei
a) olvasó tagok fizetése; b) bérbeadott könyvekért bejött összeg; c) büntetések;
d) ajándékok; e) rendkívüli gyűjtemények.
25. Cz. Kiadásai
a) papirosra, tollakra, viaszra, s.t.b.; b) levelek bére; c) uj könyvek vétele;
d) könyvköttetés; e) Örömünnepre meghívólevelek és a program nyomtatása.
I. Könyvtár
26. Cz. A könyvtár részint a társasági pénzen vett, részint ajándékok által szaporodik 's az 1 fr. lefizetése után a gymnasium bármely növendékének nyitva áll.
27. Cz. A könyvtárból egy alkalommal csak 4 kötetet szabad legyen kivenni, azonban úgy, hogy egy osztályból egyszerre kettőnél több ki nem vi-hető. Ki e törvény dacára is több könyvet akar kivenni, fizessen minden két hétre egy-egy kötettől 5 uj krt.
28. Cz. Minden tisztviselő azon joggal éljen, hogy a könyvtárból a meghatározott 4 kötet helyet 6ot vihet ki, úgy hogy egy osztályból 4ct szabad legyen kivennie.
29. Cz. A könyvet 2 hétig tarthassa magánál a tag, ellenkező esetben azt 3szor írathatja át. Ki e czikkelyt áthágja 5 krt fizet.
30. Cz. Kinél valamely könyv elvész, bemocskoltatik, megrongáltatik, azt ha a kár nagyobb, megtéríteni legyen köteles, ha pedig kisebb a kárhoz képest az elnök és a tisztviselők által határozandó büntetés alá esik.
31. Cz. Könyveket oly egyénnek adni olvasás végett, ki nem tagja a kör-nek, ugy szintén a városból kivinni azokat 50 o.ért. kr. lefizetése mellett szabad.
32. Cz. A könyvtár használata azoknak is, kik nem a gymnasium tagjai, 2 Frtnyi évi díj 's még egyszer annyi bánatpénz lefizetése után megengedtetik, szoros alkalmazkodással az illető törvényekhez.
*
33. Cz. Ki e kör tagja kiván lenni, ezen törvények pontos megtartására sajátkezű aláírással kötelezi le magát, úgy azomban, hogy abból azon év folytán semmi szín alatt nem léphet ki.«
Az »Alapszabályok« szöveges része után következett a tagság listája az 1865/66. évi munkálkodó és olvasó tagok névsorával. 53. tagként Mikszáth Kálmán sajátkezű aláírása található az alábbi módon:
»Folyósz. Sajátkezű aláírás Osztály Munk. Olvasó Fizető Észrevételek
53 Mikszáth Kálmán VIII M O 1 F Kirekesztett*
Az utolsó bejegyzett sorszám a 68. tagságot regisztrálta.
Mikszáth önképzőkörből való kirekesztése tehát az 1865/66-os tanévben történhetett. Időpontját egy másik korabeli dokumentum tartalmazza: az önképzőkör pénztárkönyve, vagy ahogy a fennmaradt füzetke címlapja mutatja:
»A
Selmeci Magyar Irodalmi Kör 1862/3 évben
kezdett
Jövedelmei és Kiadásainak olymódoni hiteles kimutatása, mely szerint a bevételek a <job> bal még a kiadások, az eredeti (mondjuk)
okmányok másolatával a job oldali lapon olvashatók. — «
Ez utólag lapszámmal ellátott füzet 1865/66-i tanévről szóló 28. lapja a következő bejegyzéseket tartalmazza:
»1865/6
hó és nap Kiadás ft. kr.
Jún. 7. Könyvkötő (D) 2 79
Átvitel 51 73
Máj. 2. Mikszáthnak visszaadtam - 50
Jún. 9. Jeorges Urnák ujon vett könyvekért 31 88
a kiadás összesen 86 90
a bevételt kivonva 86 90
Marad a pénztárban a még le nem
fizetett 6 96
Tessényi büntetésül fizetett 20
7 16
Maróth János főkönyv és pénztárnok«
E számadás-könyvből tehát kitűnik, hogy az 1866 tavaszán kizárt Mik-száth Kálmán tanulónak a tanév elején befizetett 1 forintjából annak felét, 50
krajcárt az önképzőkör 1866. máj. 2-án visszafizetett. A kizárás e dátumot megelőző ülések egyikén, valószínűleg 1866 áprilisa előtt következhetett be.
A kizárás körülményeiről — mint erre már korábban utaltunk - eredeti dokumentum nem maradt fenn, egy közvetett írásmű azonban megmaradt. Ez a következő: az 1891-től 1894-ig vezetett és utólagosan 1 — 442. lapszámokkal elátott »Érdemkönyv« 253. lapjától a 306. lapig terjedő részén olvasható Pesthy István VIII. osztályú Uzd, Tolna megyei születésű önképzőköri tagnak »A Selmecbányái Lyceumi Petőfi kör története« című hosszabb írása, amelyben a korábbi évtizedekből fennmaradt önképzőköri dokumentumok alapján megírta működésük történetét. Az írásmű keletkezési időpontja 1893 elejére tehető, ugyanis Pesthy munkája előtt lévő írás bejegyzési dátuma az 1893. április 6-i dá-tumot viseli, míg a Pesthy írását követő bejegyzés 1898. április 17-i dátummal szerepel. Tehát Pesthy István a korábban keletkezett és az önképzőkörben Érdemkönyvi megörökítésre ítélt munkáját 1893. április 7. és április 17 között másolhatta a kötetbe.
Az önképzőkör-történetben három helyen emlékezett meg Mikszáth Kálmánról: 1. Petőfivel együtt méltatja a tagságát és szól kizárásáról; 2. Az egykorú dokumentumok alapján összefoglalja önképzőköri tevékenységét; 3.
Röviden szól a Korány szerkesztésében betöltött szerepéről. Következzék először az általános méltatás és a kizárás története:
1. »„Magyar Társaságnak" volt két tagja a kik a világ irodalomban kiváló helyet foglalnak. Az egyik már eltávozott az élők sorából, a csatában lehelte ki nagy lelkét, a haza szent szabadságáért küzdve azon szabadságért, melyet tiszta szívéből imádott, a mely szabadság szelleme a különben beteges férfiba új erőt öntött. Az Isten meghallgatta részben kérését, mert az ágyú dörej a csata zaj volt halotti zenéje. De részben nem teljesítette, mert az önkény diadal-maskodott abban a csatában, melyben ő elesett. Nem érhette már azt a gyászos kort, mely a szabadságharcz leveretése után hazánkra jött. Az Isten ettől a nagy fájdalomtól felszabadította őt. Hanem a gyász után bekövetkezett az öröm napja is. Másik költőnk már ezen öröm napokban kezdette pengetni lantját. Ó még most is aratja babérjait. Ez a költőnk Mikszáth Kálmán. Már itt e körben feltűnt nagy tehetsége, fényes elméje, mely különösen a novella írás szerzett neki később halhatatlan érdemeket. Első évben 1863/64-ben volt tagja a körnek, mint VII. osztálybeli tanuló. Vele együtt Moesz tanár úr is, ki már akkor mint alkönyvtáros is szerepel. Munkálkodása az előző években nem volt olyan kielégítő, mint most, mert midőn Petőfi „Végszóhoz" c. költeményét szavalta el, „megmutatá, hogy mennyire haladt az ember rövid idő alatt, ha törekvésében tudni vágyás vagy a szellemi, nem az anyagosdiság, a hanyagság
vezérli az embert". A körben ezen kívül „Átellenben" cz. novellájával is fel-lépett, „melyben a tárgy fejlődése és befejezése jó, de a stylus nem tökéletes".
Működése jutalma a kör bizalma lett, mely őt az 1864/65ik évben a főkönyvt. és pénztárosi állásra emelte. Mikszáth pedig mint aljegyző és a „Korány"
szerkesztője kezdte meg az évet, midőn pedig Bosszágh János leköszönt a fő-jegyzőségről, a kör őt léptette elő e tisztségbe. Azonban e tisztséget nem sokáig tarthatta meg; március 4-én az elnök [Solcz Vilmos] szót emelt a kör előtt, hogy Mikszáth egyik tantársának, Brody Zsigmondnak egy dolgozatott [!] készített.
Bródy ezt elfogadva be is adta a körbe „Hazámhoz" cím alatt. A kört kéri tehát, hogy Mikszáthot büntesse meg. Ki is mondták reája a jegyző könyvi megrovást.
Erre ő márczius l l é n beadta a főjegyzői állásról szóló lemondását. Ez azonban még nem rettentette őt vissza attól, hogy hasonló tettet újra elkövessen.
1865ben Bothár Ede tagtársának dolgozatát javította át, a miért a kört [sic] őt ismét jegyző könyvileg megrótta. Mikszáth tehetségének méltánylása vehette rá a kör tagjait arra, hogy ezen sok megrovás mellett mégis midőn Zsivora Samu alkönyvtárosi állásáról lemondott, őt választották meg helyébe. Mint alkönyvtáros harmadszor is megpróbálkozott előbbeni csinnyének végre haj-tásával; most Folkusházy Sándor dolgozatát javította át, a miért a kör őt har-madízben megrótta, midőn azonban ezenfelül a kört még sértegetni is kezdte, kirekesztették (Január 20. 1866). A jegyző könyv nagyon is megrovólag szól róla, midőn azt módja, hogy „ha csak tekintetbe vesszük azon számtalan esetet, mely e körben már néhány [szókimaradás] óta adta magát elő, ha mondom mindezekről leemeljük a múltak sötét fátyolát, ott ragyog neve mint a tény orgazdájáé, s mint tényezője e körben előfordult legtöbb visszaélésnek". Hogy mily munkás tagot vesztett el a kör benne, láthatjuk, ha tekintetbe vesszük azon működést, melyet három éven e körben kifejtett. A körnek azonban, minthogy belső békéje előbbre való volt, végre kellett hajtania, habár fájó szívvel is azon szigorú ítéletet; fájó szívvel, mert egy lelket vesztett el, oly lelket a kinek művei példákkul állhattak a tagok előtt. Ezen tagok között Hlavatsek tanár úr is ott volt. 1864/65ben mint V. osztálybeli tanuló iratkozott be előszőr. Működése azonban csak 65/66ban kezdődik, a mikor „Egy bajnok végszavai" cz. köl-teményével lépett fel, mely azonban, mint első kísérlet, nem volt sikerült. Si-kerültebb bírálata, melyet Melna Gyula „Egy elszánt ugrás" cz. humorisztikus rajza felett tartott. Ekkor ugyanis „jól megfelelt tisztének".
Még mielőtt Mikszáth működéséről nyújtanék egy kis képet, pár szóval megemlítem azon állapotokat, melyekbe a kör a belviszálykodások folytán sü-lyedt. Lábra kapott ezen korban a pártoskodás, mely minden békés in-tézkedések elfojtója. A pártoskodás előidézője a Timko és Mikszáth féle belső
megrázkódtatások. Ezen pártoskodás már régi elnököktől, Solcz Vilmostól is elidegenítette a kört, a ki csak oly feltétel mellett volt hajlandó elfogadni az el-nöki széket ha felhagynak azon rút úgy szólva már szokásról. Mert belátta, hogy hova vezet az az út; azt pedig nem akarta, hogy a kör, melynek már oly szép múltja van ily alacsony ok miatt megszűnjék.«
Pesthy István dolgozatában ezt követően külön fejezetet szentelt Mikszáth önképzőköri tevékenységének. Most ennek szövege következik ugyancsak betűhíven:
2. »Mikszáth Kálmán működése
Körünk büszkén mondhatja el, hogy Mikszáth is tagja volt, hogy reá is nagy hatással volt e kis kör. Itt kezdték műveit pallérozni, az esetleges hibákat javítgatni, mely bizonyára nagy befolyással volt a későbbi híres író szép stylusára. Nagy fájdalmat okozott azonban a körnek, nem tekinthet vissza ő reá anélkül, hogy bűnei szembe ne tűnnének. Nem feledtetheti el azokat azon példátlan szorgalom sem melyet a munkálkodás terén fejtett ki. Három évig volt tagja a körnek és pedig két évig mint VII. osztálybeli egyig mint VIII.
osztálybeli. Ezen három év alatt számos dolgozatában mutatta meg fényes tehetségeit úgy, hogy a kör akkori elnöke, Solcz Vilmos így nyilatkozott róla:
„ha Mikszáth így fog fejlődni, kitűnő beszély író lesz belőle". Az első műve, mellyel a körben fellépett „Egy fogoly levele" cz. költeménye volt, (1863. okt.
24.) melyről bírálója véleménye ez: „a munka az epistolához közelít és sikerült is némileg, amennyiben didacticus eszmékkel szépen telve van. Csak dal szerű külalakjában tér el az epistolától". 1864. febr. 3án saját munkáját és pedig
„Gyula vezér" cz. balladáját szavalta el. Szept. 24 „Képzeletem újra" cz.
művével aratott sikert; ugyanis „az eszme jeles benne, csak a kidolgozás ellen vétett. Mindazonáltal az érdemkönyvbe iratassék". Deczember 3án „a gyűlést Tóth Kálmán „Honáruló"jának elszavalásával kezdette meg". 1865. febr. l l é n
„Az öreg nemes" cz. költeménye a külalak és eszméjének szépsége miatt, ha a kidolgozás gyengébb is az érdemkönyvbe ítéltetett. Május 27én Mikszáth Kálmán „Az én Gyuri bácsim"czímű humoreszkjével az egész kört felvidámitá.
Dicséretet érdemel a szerző műve miatt. Érdemkönyvbe irandó."
Szeptem. 23án „Petőfi sírja" és „Otthon" czímű költeményeivel lépett fel,
„az elsőben mind az eszme, mind a kivitel egészen megfelel czéljának s a mű ezen fény oldala könyen (sic) felejteti el velünk azon csekély hibát, mely imitt amott az ütem dallamossága hiányában áll. A második mű tökéletesen sikerült,