-iga MÁRIA THERÉZIA. 1740—1780*' J. 135. Az 17^1-dik észten'őbenn igca kétséges állapotja kezdett lenni II. Fridrik-nek. Hertzeg Ferdinánd, Haszsziábann ésf Hannóverábann , fordítást nem tehetett.
Tsupinn annyit vihetek véghez, hogy a9 Frantzia Vezérek, SoubUe* és Broglio^Ri*
met Országbann beljebb nem nyomakodhat«
tak. Maga is ILFridrik^ tsak óltalmazóké-perm viselte magát, Schweidnitindl hányt sáaUaibann. Ezen táborhelyről ki sem moz-dult mind addig, míg a9 MuszJsák, faz ele*
ek miatt$, elválvásui V Zau*
űi k Od
^ g nem léténe $,g
don seregétől, tűi nem mentek az Odera vizénn. Ekkor, kívánvánn Laudonnal szem*
be szállani: tettetett marsai elébb ment.
Mely alkalmatossággal élvénn Laudons Schweidnitzet y September 30'dik napjáoo, meglepte, és elfoglalta/* Ezen kárát 11-dik Fridriknek nevelte psztánn az is, hogy Po-meráuiábano, Kotyerget, mely a9 Pruszszuf birtokoknak, mintegy kultsa v61t észak fe-lől, az abbann lévő Rommendáns, Heiden% az éhségtől kénszeríttetvébn, December i6«
dik napjánn, a9 Munkáknak feladta,
"-• Soubisenehy á* Vezérséget, melyre magát mél«
tatlanná tette vala, a' XV-dik Lajosnál min-dent lehető Pompadour szerezte viszsza.
** Oly ^evéssé féltette vala 11. Fridrik Schweid*
nifzet% hogy a' benne lévő őrizetnek is eg/
vészét maga mellé vette. Lau4on9 a' ki rég*
tol fogva leselkedett JJ. Fridrik utánn, mihelyt annak elmenetelét megtudta: reggelt 3 órakor, négy% felől maszattá fel katonáit Schwti'dnito . tántzaira, még pedig oly hirtelenséggel, hogy a' benn lévő katonaság, alig lőhetep kétszer,
•agy háromszor az ágyúkkal. Mihelyt a* kük fő sántzokat meghágták: a* várost elborítoU Iák seregeink # és már reggeli $ órára el ir
fotl
TfHERÉZIA. I74O—I78O. í j j foglalták. A* benn lévő 8rizet, mely
«zer Mbol állott,., magát hadi foglyoknak fel*
adta. Sok eleség és hadi készület lett préda-j Vitézeinknek.
§. 136. AzonkSzbenn, tulajdon tartó-y i II, Fridriknek szükséget láttak ; Sa-xónia, kintseiből kiürült; az Anglu'soktól, segítségül, pénz nem küldődött; serege is II. Fridriknek, kevésre olvadvánn, hataU mas Ellenségéinek hadi erejéhez képest , igen tseKélj volt. Mind ezekből azt kellett kihozni, hogy a9 Pruszszus Királynak vég*
só romlása elkerülhetetlen* Ügy is. lett
vol-9 na bizonyosann: ha ^gy véletlen történet által, ezen veszedelmes állapotjából,smin*
"den reménységénn kívül, ki nem segítődött volna. Ez a' véletlen történet, volt, Érs^
- bet Czárnénak, á7 {I.Fridrik megengesztel-hetetlen Ellenségének^ kevéssel azutánn, íí^ymint, Januárius ^-(íikénn, \7<S2-benn^
következett halála. " •, '•
S- ^ 7 . Ef sebet helyébe, •///. Péter lé-vénn Czárrá: ez, abból1 a' rendkívül válfr tiszteletből,* mellyel ILFridrik eránt viseU teteit, nem tsak az, hogy nern fagyta se-regeit a' Fruszsíusok ellen hadakozni: ha*
nem szoros szövetséget is kötött II.Fridrik*
kel% minden elfoglalt birtokit yiszszaadw vánn, és, azon hadakat, melyek kevéssel az eló'tt ellene hártzoltak vala, Feldmarsall Czernichef vezérlésé alatt, segítségére ren-delvénn. Ekkor Svéczia is, a Muszkáktól - való féltébeun, seregeit viszszahúzvánn 9 fc békességre lépett Pruszsziával. Az 1762-dik
•• esztendő tehát szerentséjére vált II. Frid-ÍT jiknek. Mely szerentséje, az által sem
gá-tolódott meg egészeno, hogy III. Péter, M 4 . T0Xfc\
IS4 M&tfA THERÉÍIA,
mind a* Fekségcvei II. Katalinnal való gö*
Tómba bánása, mind a* Hadi és Egyházi dolgokbann vaktába kezdett változtatási, mind víoyázatlan szavai** miatt, még- azob c&ztcndóbeno.% Július, ip-dikénn, a' Császár*
ságból ljetétetvénn, a* toppant Muszka Bi.
rodalom IL Katalinnak ájdódott által. JMert*
jóllehet ezen változásnál fogva, a9 Mupzk*
segítségtől roegfosztatoit: véle mindazakal a békességet //. Katalin is fenntartotta; mi*
• vei úgy találta* hogy megbóU /érjét,,***
\l. Fridnfcf levelei által, mindég jóra intette*
- *» ///. Pétvr% a' Mustka #Nerotetoek tzörnyü meg*
nlatsonyításával, Viusiszus formaruhát vett íei^
sőt IL Fíidriknjél Hadi. Tisztséget. a&art ¥41*
lalni.
* ••• Fgysier. a* többek ljo?ott, a* Paridé hel^enin sétál vaun, azt mondotta, a* Preodrasinsfy- ned-vet viselt derék Muszka ttegetpeqtnek, hogjf
•• ' ^' a«/ ötven Prusis&us Katonával- mégMialasi*
• ••' -$and. Mely tzaváv, nem tsbk ez a' Rtrgemest, t
banem a' több Muszkák i s , nínérnű érzékeny ' -..t^gg®^ vehettek : könnyű elgondolni.
, #** Letétetése ut^rín,, UX. Pé;er4 k 'íl h l
$-Vs8.. A^'Musakik és Svékusok kivoa-réno nbagokat a' háborúból: annak terbQ JUdfiaT/ifrézidan megnehezedett. Uauny £ ki SziJézíái>ann táJxxrQzoU, aoha, minden yiestecségét megvétejite; Sphweidnitzct ineg nem t0.tth^tta; megvévénn.azt maga U-dik Fridrik^ ha mind nagy veszteséggel i&S a*
puskaporos hágnak r valamely mozsár agyi tüze íiLta! lett felgyuladása utánn 1% Octóbeí g
dik já S ó i á b ' M á i Tb 1í gy % g 9-dik napjánn. Saxóxiiábann, a' Mária Tben 1
é i é é ő l * P Kjál Ö 1
1 9 pj ,
rézia részéről r a* Pruszszus Kjrály ^ Piintz Hmrik ellen, Scröcíloni komoa^clí- 1
, .. • t, rozott:
M Á R I A
fózott * de szeFentsétlegűL Helyébe Gróf Hadik állítod vánn: ez, Pfintz. Benrike$% Qctóber 15-dikénn, megverte: de viszony attól, Octóber 29-dikénn, Freybctgnél (JVlis*
Biábann) rnegverettetetU £,' Frantziák is4>
Braun&chweigi Herlzeg Ferdinánd által, No*, vember 1. napjáig* egész fcjannóverából és.
Haszsziából kinyomattak.. l
* A' Schweidnitz ekkori megrétel^koT fogságra H d i T i j M á i T h f ^ i á k esett Hadi Tisztjei Mária Thetóziának, rni-dőnn II. Fridrik eleibe mentekVóhia, ez hoz-zajok így szóllott: ,, Igen szép péWát adtak a*.
„ Urak mind azoknak, valakrk várakéi fo^- ^ 4, nak óltalmazoi. A* Urak f^'entállása nékem
M majd tsak n«n^ 8 ©*^r emberembe került.*-^
$. 139* Még- azon idő előtt, meiybena estek, elkezdődött vóh Fontainebltay*
bann, a9 Frantziák és Auglusok közalt, a*
békességről: való alkudozás. Ez, elsníbeoo, tsak a* tengerenn való hadakozást szűntet-i te meg: de-már November 15-dik. napjáno % 1762.benn, Német Országonn is, miod a*
hét Ellenséges Fél hadinépeivel letétette *' fegyvert. Azutánn pedig, 1763 bann, E>bru«-arius 10-dikénn, ar Frantziák és ^An^lusok között folytatódott hét esztendeiVfcaboríut jiak, eC Párisi Békesség álul, mind
szára-^ona mind vízena, általán fogva vége lett, A* Pqrisi Békességet követté, Ugyan azoo esztehdőbeon, Februárius i5^di>éont 9? hoszszas hadakozásba egyfórmánn belé«-fáradtt Ausztria, Prus.zszia, és Saxónia k<i-gQtt, a* Hubertsburgi Békessége mely, ne*
v é tf a9 Saxóniai Választó Fejedelemnek a' Ljpsiai Rerületbenn lévő múlató kastélya*
, tói vette, a9 hol köttetett. Ezen H&bertsbur-.