jakoknak Leányát és Fiját* kik a 9 szaba-

döí-MÁRIA THEKÉZIA. 1740—178Ö. 131

*, rlözretvénn Ellenségimtől,

megtámadtat-i megtámadtat-i vábn Atyámfijaitól ^M egyedül a⁹ ti

hűség-^ lek ⁹8 bátorságtok, és ^z én magam

áll-f, hátátössága az* melyre támaszkodhatom.

„ imé kezeitek közzé teszem le a' ti

13* ífiAmA THEBÉZÍA.

gattatási között, így Ut Mária Theréria a¹ Jtfapának, (a' Lothari'ngiaí Hertzegnének), A¹ maga viselős voltára czélozvánn: „Nem

tu-„jlom, ha valyon oiarad-é tsak egy Tarosod ,, is, a' hol lebetegedhessen!.'«

5* 93. Azonköfcbrnn, a⁹ Bavarns ft 3Franczia Sereg, Bétset ostrom alá nem vet-t e : hanem, úvet-tjávet-t Cseh Ország felé folyvet-tavet-t- folytat-ta; és, minekutánoa húsz ezer főből álló JSaxoniai Katonaság járult hozzá, NoVembcT eleinn, Prága alá szállott. A* St kszokat vezérletre a híres Strzomaí Gróf Móritz*

Prágábann pedig a⁹ Commendáös v"ólt,, Ogíl tó, születésere uézve Hiberniából való

em-ber, mintegy három ezered magával.-Hetr&

riai Nagy Hértzeg és Magyar Országi Cor-Iregens Ferentz^% 50 ezer emberrel sietett drágának védelftiezésére: de az, minek előtte oda érhetett volna, November

so-^likánn, 1741-benn, ínegvétetett. Prágában*

osztánrr, a' Baváriai Választó Fejedelem Jiárbly, ki már az előtt, Auffztrtábann>

Jiusztriai Fő Hertzeg titulust vett Vala fel, Ühég azoo'eszterrdőbenn, December i£-dik

"íiapjánn, magát Cseh Ország Királyjának l i hírdettetté. Már. nem vóít e g / é b híjjA kívánságának, annál, x hogy a9 Német Or*

<szdgi Császárságot elnyerhesse. A' Ffanczifl Udvar muükáiódása által ezt i$ elérté. Mert .kevéssel azutánn, úgymint, Janüárius

*4-*dik napfánn, 1742 benn, FrUnkofurtumbam^

^a' Ménus mellett, a9 Császári Korona is fe-jére tétetett; mely időtől fogva VII. Karolj

«evet viselt.

* Móritznak esméretes neve: Le Comte de Sast*

, a1 Lengyel Királynak

THERÉZIA; 1.740^1780. 13$

, törvénytelen ágyból született fi ja 3 erős, bátor, és a' hadi mesterséghez kivált*

fcéppenn értő ember.

$. 9 4 Mária Therézia, nagy szorongat-latások között kéoteleníttetett nézni, hogy Örökös T^arLoniánnyaiDak három része, el-íenság .hajalm4Jb^jqin^v vói|: jíusitridrirL és

Csefr * Orszdgonn^ a! Bavácus, Franczia, éa.

Szaksz Seregek: * Szildzidnn pedig a Prusz-szusok vévéon erőt, Minden szerencséje a*

yólt, hpgv 5d^W az Ellenség eimelKízte*

M l l l l ő ^ bból k b l i ' y , pgv 5 W az Ellenség i m * Mely elmellőz^s abból a^ okból esett: mi-' vei. a* Fraofzj.a Udvar ocro yólt azzal ^^v czéllaL, hogy a* ^avárial Választó bejedé-lem általán fogva elnyerje £ iVlária Th^ré-'

%i& birtokiu hanem, tsafc annyit akart, hogjr a z Ausztriai Monarchia megosz^tassék. K%

szeríiUA a* ^rantzja^ Seregnek, nem volt szabad egész Biftsis menni: hanem útját Cseh Ország felé kellett fordítani. Így

osz-^ánn , időt, nyert Mária Therézia arra, hpgjr ái?a, á⁹ mellette felbuzdult és magókat Magyarok hűsége * és vitézfége áU , segíthetett.

Vqlt⁹ire^% a' XV.Lajó* Századja Históriájában*

( SitcU 'de Lols XV. p . 75.) a' Magyaroknál^

ezj a* Mária Theréziához való nagy indulatját abból származottnak nfoudja, ^9gy ez a' KU rály Asztzony, megkoronáítatájsakor, a* /A-Víik Andrds Denretumlt CldusulAjdra megeső' kütt. (Elle gagna sur - tout V e«prit. des Hon**

* en se so«mett«ut a pr&ter r ajicien ssr-du Boi André II. fait 1' an i22t,). D^«

i^ felette hibázik.* Affélének, aem az,Prj I j ^ Törvénykönvvébeop^ sem ^)ás^^, semnnij iiyóma íiintsen. Mária Theréziának mind Szé-niél>béli nagy' é» ritka tulajdonsági, mind"

Pitfő £leinek Érdemei, elég ösztönül szpl-1 ****

134 MÁRIA THERÉZIA. 1740-^17g(T.

gáltak a' Nemes Lelkű Magyaroknak, arr*, hogy igazfagtalanúl megtánuidtatott, éa^f an-nál fogva, veszed elem benn forgó Király; Asi-szonyoknak oltalmazására, még Életeket él

Véreket is, elszánnák. .. .

§.$5. A⁹ Magyarok felkelésévél, mind*

•járt kezdett váUozoi a⁹ dolgok ábrázatja, A⁹ Frahtzia és Bavarus hadak egész Ausz-tnábór kitisztultak; az uj Csáavtr VIL Ká*

rloly'i lakó flelye elhagyására képszerítod*

venxk^r.Francofurmmta^% a* Mépus mellé szo-rult ; Bavária Fő Városa jyionachium ( ty!iin«

chen) elfoglalódott; a' Fraptziák és ^ava^

rusok egymás között meghasonlottak. Egye-dül a'.Pruszsziai Király II. Fridrik yólt az, á* ki a' háborút szeremsével folytátYáuu^

nevezetesenn Olmütz városát elfoglalváen;

nyüghatatlanságot okozott Mária Theréziá*

nak, Lotharingiai Károly ugyan, Hetrúriai Nagy Hertzeg Fer^kentznek\ a' Wária Theré^

zia Férjének, Testvér öttse^% ellene küldőd-vénn //, Fridriknek; azt eleinte Morva Or-szágból kiszorította; dé utoljára, V Csasy íaunál történt ütközetbenn, Május 27-dik nagjánn, 1742-benn, szerentsétlen volt. Ezca Ciaszlautljartznak mindazáltal, ^z a⁹ kö-Vetkczéáe lett; hoj^y valamiat Mária Theré*

zi%, öey //. Fridrik \*, igeo kezdett , hajlani a⁹ megbékéllésre; az utolsó . ugyan^ azért, mivel: ész.r^. vette • hogy győzedelmét miod a⁹ Frantziák mind a⁹ Szakszók megirígylet*

téfc⁴ -ég jgy azokhoz többé bizodalma nem lehetett; azombann, a⁹ íok költekezést is löegsajirállta; az Első' pedig, abból a⁹ czél-b$X% | i ó ^ a⁹ Békesség ideje alatt, erőt vé-vénn^t, a több Ellenségeinek könnyebben megfelelhessen.

THERÉZIA. ,1740—1780. 135

§. oo\ É* két Felséges Személyek

ko-^ azutánn, az Angliai Király, JI.György^% fnagát közbe vetvénn: kevés idő alatt, oda vivődött a' d>olog; hogy a' Békesség elől-járó Czikkelyeire nézve, Július* 11 dikénn, 1742-benn, megké&zűlv-énn Boroszlóbqnn az

•gyesség, Július 28-dikáon, Bertinbenn , ma-E^ %* Békesség is, forma szerint,

megköt-^ e i t ; mely is, az említett Városokról, fcoj Boroszlóinak * hol berlininek szokott neveztetni. Ebbenn a⁹ Békességbenn, Mária Therézia ^ -H. Fridriknek, egész Alsó Szilé*

ziát + és Felső, Sziléziának is nagyobb részét, a' Gíátzi Qrófsággal együtt, általengedte:

úgy hogy magának, $&upánn a* Tescheni /fejedelemség (Principatus Tessjnjensis) ^f Troppau ^áros^i ^^s. ^^z Qppayá vizétől a^? ' begyekig terjedő rész, maradt birtokáb^nn*

íl. Fridrik pedig arr^ kötelezte magát, hogy Mária Theréziának ellenségeivel soha szövetségbe nem,áll; az Ausztriai birtokok-hoz semmi jussát ^em tartja; Sziléziábana

*! R, Catholica Vallást, elébbeni állapotjá*

b*nn, sérelem nélkül meghagyja; és a¹ Szi-léziaiak adósságát, melyet Londonban.^

kértek fel,; kifizeti.* ~ ~" *

^ Lásd Prdy ff itt.^% Regum Hung. Sjirp* Austr^K P°g- 399% °

§. 97. A* Boroszlói (másként Berlinig Békességnek, nem tsak az Anglus Király //• György, hanem a⁷ Muszka Czárné l£fsé-bet) a' Dániai Király VI. Christianus, a*

Hollandusok, és SL fVolfenbütteli Hertzeg i s , mellé állvánn: a⁹ Saxóniai Választó Fe-jedelem', ki, mini Saxóniai örökös, ILdik Fridericus yíugustusnak, mint Lengyel Ki*

1 4 tt

i$6 MÁRIA Tta&RizlA.. 1740—17801 rály pedig, III. ufugmtusnai nevezteti* ^t Dagjono megszorult. Annak is mindazáltal., az említett Békességbe való* >felv«tettctéf megengedődött, oly felteiéi alatt, hogy aT Szaksz hadakat, J.6 nap alatt* a*~ Franfzia Seregtől elszakasztvánn, Cseh Országbeli haza parantsoLja.. Melyet, késedeleni néU kui telyesítvénn: Mária Theréziával, JDm»

dábann, December 20-dik ivapjánn, 1742-berni, kítlöo Szövetséget kötött^r melybenn azt fogadta, hogy a Prágroatica Saactio mellett, a\ szerint, a⁹ mint azt még i-733»

batm vállalta vala> mindenkor megaU*

$.98. Ez á' kettős Békesség Mária The*

réziáoak nagy hasznára lett. Mert, hét EU lenségétől megszabadulvána: minden erejét a⁹ Cseh Országbann lévő Frantziák tHett fordíthatta. Lotharingiai Hertz«g Károly*

Ptágát körűlvétetvénn; a⁹ berni szorult Fraouiakat szinte éhelhalásra juttatta* A*

Frantzia Mlnister, Cardinalis Fleury ^f ezemi' mcgijjedvéna: békességgel kínálta meg Má»

xia Theréziát; semmit egyebet &em kíván*

vánn ^r hanem tsak azt, hogy a⁹ Cseh 0j>

szágbann ⁹s nevezetese^R Frágábann- Iév5

In document at . . this history, (Pldal 142-147)