RNS, ribonukleinsav

A cukoralkotórész -D-ribóz, heterociklusos bázisként pedig, adenin, guanin, timin és uracil szerepel.

A DNS-en lévő információt közvetíti, szállító, hírvivő.

Egysoros lánc, helyenként hidrogénkötéssel rögzített hurkok.

12. PÉLDATÁR

12.1. Gáztörvények

1. Egy gáz térfogatát háromszorosára növeljük. Hogyan változik a hőmérséklete, ha a nyomást állandó értéken tartjuk?

2. Egy 10,132 MPa nyomású gázt tartalmazó, 50,0 dm³ űrtartalmú gázpalackot mekkora tartállyal kell összekötni, ha azt akarjuk, hogy a két tartályban a gáz nyomása 506,6 kPa legyen? (A hőmérséklet állandó!)

3. 2,00 g egyatomos gáz 0,0 °C-on 810,6 kPa nyomáson 1,39 dm³ térfogatú. Mi a relatív atomtömege a gáznak? Melyik lehet ez a gáz?

4. Egy gázpalackban 16,2 MPa nyomású, 300,0 K hőmérsékletű gáz van. Mekkora lesz a palackban a gáz nyomása, ha a gáz 25,0 százalékát kiengedve, a hőmérséklet 280,0 K-re csökken?

5. Egy edényben levő levegő nyomása 202,65 kPa. A benne levő levegőnek hányad részét kell kiengedni 20,0 °C-on, ha azt akarjuk, hogy a bennmaradó levegő nyomása 35,0 °C-on is 202,65 kPa legyen? Mennyi lesz az edényben a nyomás 20,0 °C-on?

6. Egy kén-klór vegyület hidrogénre vonatkoztatott gőzsűrűsége 67,5. Mekkora a vegyület moláris tömege és melyik vegyületről van szó?

7. Hány hidrogénmolekula van 22,4 dm³ térfogatban 0,0 °C-on és 1013 Pa nyomáson?

8. 110,0 dm³ térfogatú ballonban 0,800 kg hidrogén és 1,60 kg oxigén van. Mekkora a keverék nyomása, ha hőmérséklete 27,0 °C?

9. Mekkora a vízgőz parciális nyomása abban a H2O–H2 elegyben, amelynek sűrűsége 100,0 °C-on és 152 kPa nyomás°C-on 0,620 g/dm³?

10. Mekkora a levegő sűrűsége 60,0 százalékos relatív nedvesség mellett 80,0 kPa össznyomáson, 37,5 °C-on, ha a száraz levegő 80,0 térfogatszázalék nitrogénből, 19,0 térfogatszázalék oxigénből, 1,00 térfogatszázalék argonból áll? 37,5 °C-on a telített vízgőz nyomása 5,47 kPa.

11. 0,123 g folyadékot teljesen elpárologtatva és azt 25,0 °C-on víz felett felfogva, 23,0 cm³ 102,39 kPa nyomású gőzt nyerünk, amely vízzel nem elegyedik. Mennyi az elpárologtatott vegyület moláris tömege? (25,0 °C-on a vízgőz tenziója: 3,173 kPa)

12. 2,00 dm³-es lombikba, melyben levegő van, a nyomás 100 kPa, a hőmérséklet 20,0 °C, 3,04 g kámfort teszünk. (A kámfor térfogatát elhanyagoljuk.) A zárt lombikot 120,0 °C-ra melegítve a kámfor szublimál. Mekkora lesz a nyomás a rendszerben? Hány gramm kámfort lehet a lombikba tölteni, ha a nyomás legfeljebb 0,300 MPa lehet? (M(C10H16O) = 152,0 g/mol)

13. Egy 20,0 dm³-es nitrogénpalackban a nyomás 20,00 MPa, a hőmérséklet 27,0 °C. A palack aljában víz van. A palackból a nitrogént védőgázként akarjuk felhasználni atmoszférikus nyomáson (100 kPa), a védőgázban azonban a vízgőz parciális nyomása maximálisan 0,400 kPa lehet. Feltéve, hogy a palackban lévő gáz mindig telített vízgőzre nézve, mekkora az a legkisebb nyomás a palackban, amikor a védőgáz még éppen megfelel a követelményeknek? 25,0 °C-on a vízgőz tenziója 3,173 kPa, 30,0 °C-on a vízgőz tenziója 4,240 kPa.

14. Számítsuk ki, hogy az ipari robbantáshoz használt nitropentaeritrit (C5H8N4O12, sűrűsége:

1,900 g/cm³) alábbi egyenlet szerinti robbantásakor mekkora lesz a nyomás, ha a hőmérséklet 2500 °C és a keletkező gázelegy térfogata a folyadékéval azonos!

2 C5H8N4O12 = 10 CO + 4 N2 + 8 H2O + 3 O2

15. Egy 2,00 dm³ térfogatú lombikban – melyet acetonnal (CH3COCH3) mosogattunk el – bennmaradt 10,0 g cseppfolyós aceton. Ha bedugaszoljuk a lombikot, akkor legfeljebb hány százaléka tud elpárologni az acetonnak 40,0 °C-on, ha annak gőztenziója ezen a hőmérsékleten 50,0 kPa? A cseppfolyós aceton térfogatát hanyagoljuk el!

16. Egy 10,00 m³-es, légmentesen lezárt tartályban 340,0 K hőmérsékletű, vígőzre telített levegő van, a tartályban az össznyomás 101,0 Pa. Hány gramm cseppfolyós víz fog kicsapódni, ha a tartályban a hőmérsékletet 300,0 K-re csökkentjük? A folyamat során a tartály térfogata nem változik. A keletkező cseppfolyós víz térfogatát hanyagolja el! A víz gőztenziója 340 Ken 29,80 kPa, 300 K-en 2,60 kPa.

12.2. Koncentrációk

17. Egy vizes kálium-klorid-oldat sűrűsége 1,120 g/cm³, ebben a kálium-klorid móltörtje 0,240.

Számítsuk ki az oldat Raoult-féle koncentrációját, tömegszázalékos összetételét, molaritását!

18. Adjuk meg a tömény, 98,00 tömegszázalékos kénsav koncentrációját mol/dm³-ben, g/dm³-ben, mólszázalékban! d = 1,836 g/cm³

19. Mekkora tömegű nátrium-hidroxidra van szükség a) 1,00 kg 15,0 tömegszázalékos,

b) 1,00 liter 15,0 tömegszázalékos,

c) 1,00 kg 0,500 móltörtű NaOH-oldat készítéséhez?

A 15,0 tömegszázalékos NaOH-oldat sűrűsége 1,164 g/cm³.

20. Mekkora tömegű nátrium-kromátot (Na2CrO4) kell oldani 100 gramm vízben, hogy a keletkező oldat

a) 10,0 tömegszázalékos legyen?

b) egységnyi Raoult-koncentrációjú legyen?

c) 1,00 mol/dm³ koncentrációjú legyen? (Az 1,00 mol/dm³ koncentrációjú Na2CrO4 -oldat sűrűsége 1,13 g/cm³.)

d) 15,0 mólszászalékos legyen?

21. 17,0 tömegszázalékos (1,12 g/cm³ sűrűségű) kénsavoldatot kell előállítani 5,00 dm³ 65,2 tömegszázalékos kénsavoldat (sűrűsége 1,56 g/cm³) hígításával. Mennyi víz szükséges ehhez?

22. Hány gramm 78 tömegszázalékos és 48 tömegszázalékos oldatot kell venni ahhoz, hogy 30 gramm 66 tömegszázalékos oldatot kapjunk?

23. 100 gramm 10,0 mólszázalékos kénsavoldathoz 150 gramm 15,0 mólszázalékos kénsavoldatot adunk. Számítsuk ki a keletkező oldat mólszázalékos összetételét!

24. Összeöntünk 75 cm³ 10,0 tömegszázalékos 1,09 g/cm³ sűrűségű és 220 cm³ 33,0 tömegszázalékos 1,32 g/cm³ sűrűségű kálium-hidroxid-oldatot. Adjuk meg a keletkezett oldatban a kálium-hidroxid móltörtjét!

25. Írjuk fel annak az ammónia- (NH3-) oldatnak a mólszázalékos összetételét, melynek 20,0 grammját 85,0 gramm vízzel hígítva, 0,500 mol/kg oldószer összetételű oldatot nyerünk!

26. Összekeverünk 1,50 dm³ 8,00 mol/kg Raoult-koncentrációjú (sűrűsége 1,050 g/cm³) és 2000 gramm 18,0 tömegszázalékos sósavoldatot. Számítsuk ki a keletkező oldatban a sósav tömegszázalékát és mólszázalékát!

27. Hány kilogramm 12,5 tömegszázalékos oldatból kell ledesztillálni 56,0 kg vizet, hogy ezáltal 20,0 tömegszázalékos oldat keletkezzék?

28. Egy cukorgyár naponta 300 tonna cukorrépát dolgoz fel. 100 kg répából 130 dm³ híg cukoroldat keletkezik, melynek sűrűsége 1,103 g/cm³, cukortartalma 7,50 tömegszázalék. A híg oldatból addig párolunk le vizet, míg a maradék 90,0 tömegszázalék oldott anyagot nem tartalmaz.

Mennyi vizet kell naponta lepárolni?

29. A 20,0 °C-on telített NaCl-oldat 25,8 tömegszázalékos. Az 50,0 °C-on telített NaCl-oldat 27,0 tömegszázalékos. Mekkora ezen a két hőmérsékleten a nátrium-klorid oldhatósága?

30. 60,0 °C-on telített réz-szulfát-oldat előállításához hány gramm vízben kell 12,0 gramm CuSO4 ∙ 5H2O-t oldanunk? 60,0 °C-on 100 gramm víz 40,0 gramm kristályvízmentes réz-szulfátot old.

31. 250 gramm 80,0 °C-on telített vizes kálium-klorid-oldatot 20,0 °C-ra hűtünk. Hány gramm kálium-klorid válik ki? 20,0 °C-on 100 g víz 34,4 g ot, 80,0 °C-on 100 g víz 51,12 g KCl-ot old.

32. Kristályvíz tartalmú magnézium-kloridot kristályosítunk át. 100 gramm MgCl2 ∙ 6H2O-ból 80 °C-on telített oldatot készítünk. Hány gramm vízre van ehhez szükség? A 80 °C-os telített oldatot 20 °C-ra hűtjük, közben MgCl2 ∙ 6H2O válik ki. Mekkora az átkristályosítás kitermelése?

A vízmentes MgCl2 oldhatósága 20 °C-on 54,6 g / 100 g víz; 80 °C-on 73,0 g / 100 g víz.