Ábrák
1.1.2.1. ábra: Az egyenes arányosság ... 8
1.1.2.2. ábra: A fordított arányosság ... 10
1.1.3.1. ábra: Hatványfüggvények ... 13
1.1.3.2. ábra: Gyökfüggvények ... 14
1.1.3.3. ábra: Exponenciális függvények ... 14
1.1.3.4. ábra: Logaritmusfüggvények ... 15
1.1.4.1. ábra: A két változó közti kapcsolat ... 16
1.1.4.2. ábra: A két változó logaritmusa közti kapcsolat ... 16
1.1.4.3. ábra: A két változó közti kapcsolat log-log diagramon ábrázolva ... 17
1.1.4.4. ábra: Az y = f(x) = a · xn függvény ... 17
1.1.4.5. ábra: Az y = f(x) = a · 10b·x függvény ... 18
1.1.4.6. ábra: Az y = f(x) = a · lg x függvény ... 18
1.1.5.1. ábra: Az extrapoláció hibái ... 19
1.1.5.2. ábra: Az oldat sűrűsége a tömegszázalék függvényében ... 20
1.1.5.3. ábra: A sűrűség számítása interpolációval ... 21
1.1.5.4. ábra: Az interpoláció szemléltetése hasonló háromszögekkel ... 22
1.1.5.5. ábra: Példa a lineáris extrapolációra ... 23
1.1.6.1. ábra: Az eredmények konvergenciája ... 25
1.1.6.2. ábra: Az iterációs eljárás szemléltetése ... 26
1.1.6.3. ábra: A nem megfelelő függvénykapcsolat következménye ... 27
1.1.6.4. ábra: A g(x) = x3 + 4 · x2 – 1 függvény ... 28
1.2.3.1. ábra: A folyadékok hidrosztatikai nyomása ... 35
1.2.3.2. ábra: A munka ... 36
1.2.4.1. ábra: Coulomb törvénye ... 37
1.2.4.2. ábra: A belső ellenállás szemléltetése ... 39
1.2.4.3. ábra: A kapocsfeszültség az áramerősség függvényében ... 39
1.2.6.1. ábra: A fény mint hullám ... 42
1.2.6.2. ábra: A fény hullámhossza ... 43
2.3.1. ábra: Különböző atompályák alakja ... 48
2.3.2. ábra: A p-pálya lehetséges irányultságai ... 49
2.3.3. ábra: Az alhéjak betöltési sorrendje ... 51
2.5.1. ábra: Az elektronok betöltődési sorrendje a periódusos rendszerben ... 58
2.5.2. ábra: A periódusos rendszer mezői ... 59
2.5.3. ábra: A periódusos rendszer ... 60
2.5.4. ábra: A periódusos rendszer felosztása az atomok fémes jellege szerint ... 62
2.6.1.1. ábra: A neutronszám és protonszám aránya a tömegszám függvényében ... 63
2.6.1.2. ábra: A relatív atomtömeg a rendszám függvényében ... 63
2.6.2.1. ábra: Az atomsugár változása a periódusos rendszerben ... 64
2.6.3.1. ábra: Az elemek halmazállapota ... 65
2.6.4.1. ábra: Az elemek maximális vegyértéke a periódusos rendszerben ... 66
2.6.5.1. ábra: Az ionizációs energia változása a periódusos rendszerben ... 71
2.6.5.2. ábra: Az elektronegativitás változása a periódusos rendszerben ... 73
3.1.1. ábra: A kötés jellege és az elektronegativitás ... 79
3.1.1.2. ábra: Példák átmeneti jellegű kötésekre ... 79
3.1.1.3. ábra: Az oktettszabály ... 80
3.1.1.4. ábra: A ζ-kötés ... 82
3.1.1.5. ábra: A nitrogénmolekula kialakulása ... 83
3.1.1.6. ábra: A nitrogénmolekula ζ-kötése ... 83
3.1.1.7. ábra: A nitrogénmolekula π-kötései ... 83
3.1.2.1. ábra: A dipólus-dipólus kötés ... 88
3.1.2.2. ábra: A hidrogénkötés ... 88
3.1.2.3. ábra: A dipólus-indukáltdipólus kötés ... 89
3.1.2.4. ábra: A diszperziós kölcsönhatás ... 89
3.2.3.1. ábra: Tetraéderes elrendeződés ... 99
3.2.3.2. ábra: Négyzetes elrendeződés ... 100
4.1.1. ábra: Homogén, inhomogén és heterogén rendszerek ... 105
4.3.1.1. ábra: Fázisátalakulások ... 107
4.3.1.2. ábra: Hőmérséklet–idő diagram állandó nyomás mellett ... 108
4.3.1.3. ábra: Fázisátalakulások hőváltozásai ... 110
4.3.3.1. ábra: A gőztenzió kialakulása ... 115
4.3.3.2. ábra: A gőztenzió különböző hőmérsékleteken ... 116
4.3.3.3. ábra: A forráspont ... 117
4.3.4.1. ábra: A gőznyomás a hőmérséklet függvényében ... 119
4.3.4.2. ábra: Tiszta anyagok fázisdiagramja ... 120
4.3.4.3. ábra: A szén-dioxid felületi feszültségének a hőmérsékletfüggése ... 121
4.3.4.4. ábra: A szén-dioxid sűrűségének a hőmérsékletfüggése ... 122
4.3.4.5. ábra: A szén-dioxid moláris párolgáshőjének a hőmérsékletfüggése ... 122
4.3.5.1.1. ábra: Boyle–Mariotte-törvény ... 123
4.3.5.1.2. ábra: Charles-törvény (Gay-Lussac I. törvénye) ... 124
4.3.5.1.3. ábra: Gay-Lussac-törvény (Gay-Lussac II. törvénye) ... 125
5.6.5.1. ábra: Telített oldatban oldott anyag tömegszázaléka a hőmérséklet függvényében ... 176
5.6.5.2. ábra: Inverz oldhatóság ... 177
5.6.5.3. ábra: A nátrium-klorid oldhatósága a hőmérséklet függvényében ... 182
6.1.1. ábra: Víz és etilén-glikol elegy fagyáspontja az összetétel függvényében ... 193
6.2.1.1. ábra: Különböző anyagok fagyáspontcsökkenése a Raoult-koncentráció függvényében ... 195
6.2.2.1. ábra: Az oxálsavoldat fagyáspontcsökkenése a koncentráció függvényében ... 196
6.2.2.2. ábra: Az oxálsav van ’t Hoff-faktora a koncentráció függvényében ... 196
6.3.1. ábra: Az ozmózis szemléltetése ... 197
7.4.1. ábra: Krómionok színei ... 223
7.4.2. ábra: Vanádiumionok színe ... 223
7.6.1. ábra: A vizsgált rendszer és környezete ... 272
7.6.1.1. ábra: Réz (piros) és víz (kék) hőmérséklete az idő függvényében ... 275
7.6.2.1. ábra: Az endoterm és exoterm oldódás ... 280
7.6.3.1. ábra: Bombakaloriméter sematikus rajza ... 281
7.6.3.2. ábra: A Hess-tétel szemléltetése ... 283
7.6.3.3. ábra: A Hess-tétel szemléltetése ... 285
7.7.1.1. ábra: Az egyes anyagok koncentrációja az idő függvényében ... 294
7.7.1.2. ábra: A reakciósebesség az idő függvényében ... 295
7.7.2.1. ábra: Nulladrendű reakció sebessége az idő függvényében ... 296
7.7.2.2. ábra: Az A anyag koncentrációja az idő függvényében nulladrendű reakció esetén ... 297
7.7.2.3. ábra: Elsőrendű reakció sebessége az idő függvényében ... 298
7.7.2.4. ábra: Az A anyag koncentrációja az idő függvényében elsőrendű reakció esetén ... 298
7.7.2.5. ábra: Másodrendű reakció sebessége az idő függvényében ... 299
7.7.2.6. ábra: Az A anyag koncentrációja az idő függvényében másodrendű reakció esetén ... 299
7.7.2.7. ábra: Sorozatos reakció komponenseinek koncentrációja az idő függvényében ... 301
7.7.2.7. ábra: Párhuzamos reakciók komponenseinek koncentrációja az idő függvényében ... 302
7.7.2.7. ábra: Egyensúlyi reakció komponenseinek koncentrációja az idő függvényében ... 303
7.7.3.1. ábra: Az aktiválási energia és az aktivált komplex ... 304
7.7.3.2. ábra: Katalizátor hatása az aktiválási energiára ... 305
7.8.1. ábra: Az A anyag koncentrációja az idő függvényében ... 307
7.8.2. ábra: Az eredmények ábrázolása elsőrendű reakciót feltételezve ... 309
7.8.3. ábra: Az eredmények ábrázolása másodrendű reakciót feltételezve ... 309
8.3.3.1. ábra: A van ’t Hoff-egyenlet linearizált formája ... 326
8.3.3.2. ábra: Az egyensúlyi állandót ábrázolva a hőmérséklet függvényében ... 326
8.6.1.4.1. ábra: Erős sav extrém híg oldatának pH-ja ... 360
8.6.1.5.1. ábra: A disszociációfok koncentrációfüggése két különböző savi disszociációs állandójú gyenge sav esetén ... 363
8.6.1.5.2. ábra: Két gyenge sav pH-jának koncentrációfüggése ... 364
8.6.1.8.1. ábra: Egy erős sav pH-ja a koncentráció függvényében ... 371
8.6.1.8.2. ábra: Egy gyenge sav pH-ja a koncentráció függvényében ... 373
8.6.1.8.3. ábra: Nagyon gyenge sav pH-ja a koncentráció függvényében ... 374
8.6.1.8.4. ábra: A disszociációfok a koncentráció függvényében ... 374
8.6.1.8.5. ábra: A pH a koncentráció függvényében ... 375
8.6.1.8.6. ábra: Savoldatok pH-ja a koncentráció függvényében ... 376
8.6.1.10.2. ábra: KH2PO4-, illetve K2HPO4-oldatok pH-ja a koncentráció függvényében ... 393
8.6.1.10.3. ábra: Különböző foszfátoldatok pH-ja ... 403
8.6.1.10.4. ábra: Különböző foszfátoldatok pH-ja univerzális indikátorral jelezve ... 403
8.6.1.11.1. ábra: A pufferkapcitás ... 416
8.6.1.13.1. ábra: HCl-oldat titrálási görbéje ... 433
8.6.1.13.2. ábra: Különböző koncentrációjú oldatok titrálási görbéje ... 434
8.6.1.13.3. ábra: NaOH-oldat titrálási görbéje ... 435
8.6.1.13.4. ábra: A fenolftalein indikátor ... 435
8.6.1.13.5. ábra: Indikátorok átcsapása: az egymás mellett található oldatok pH-ja között 0,1 egység a különbség ... 436
8.6.1.13.6. ábra: Az univerzális indikátor összetevői ... 437
8.6.1.13.7. ábra: Univerzális indikátor ... 437
8.6.1.13.8. ábra: A fenolftalein átcsapási tartománya ... 438
8.6.1.13.9. ábra: A metilnarancs indikátor ... 438
8.6.1.13.10. ábra: A fenolftalein és a metilnarancs átcsapási tartománya ... 439
8.6.1.13.11. ábra: Az ecetsav titrálási görbéje ... 440
8.6.1.13.12. ábra: Három különböző sav azonos koncentrációjú oldatának titrálási görbéje ... 440
8.6.1.13.13. ábra: A fenolftalein és a metilnarancs átcsapási tartománya gyenge sav esetén ... 441
8.6.1.13.14. ábra: A fenolftalein és a metilnarancs átcsapási tartománya gyenge bázis esetén ... 441
8.6.1.13.14. ábra: A kénessav titrálási görbéje ... 442
8.6.1.13.15. ábra: Többértékű sav titrálási görbéje ... 442
8.6.1.13.16. ábra: Az oxálsav titrálási görbéje ... 443
8.6.1.13.17. ábra: Az oxálsav titrálási görbéje ... 443
8.6.1.13.18. ábra: A foszforsav titrálási görbéje ... 444
8.6.1.13.19. ábra: A foszforsav titrálási görbéje ... 444
8.6.1.14.1. ábra: Egyensúlyi koncentrációk a pH függvényében egyértékű gyenge sav esetén ... 445
8.6.1.14.2. ábra: Egyensúlyi koncentrációk logaritmusa a pH függvényében, egyértékű gyenge sav esetén ... 446
8.6.1.14.3. ábra: Egyensúlyi koncentrációk a pH függvényében, kétértékű gyenge sav esetén ... 447
8.6.1.14.4. ábra: Egyensúlyi koncentrációk logaritmusa a pH függvényében, kétértékű gyenge sav esetén ... 448
8.6.1.14.5. ábra: Egyensúlyi koncentrációk a pH függvényében, háromértékű sav esetén ... 449
8.6.1.14.6. ábra: Egyensúlyi koncentrációk logaritmusa a pH függvényében, háromértékű sav esetén ... 449
8.6.2.1. ábra: Az egyes ionok koncentrációja az egyensúlyi szabad ammóniakoncentráció logaritmusának függvényében ... 453
8.6.2.2. ábra: Az egyes ionok koncentrációjának logaritmusa az egyensúlyi szabad ammóniakoncentráció logaritmusának függvényében ... 454
8.6.2.3. ábra: Az egyes ionok koncentrációjának logaritmusa az egyensúlyi szabad ammóniakoncentráció logaritmusának függvényében ... 455
8.6.2.4. ábra: Réz(II)-amin komplexek megoszlási diagramja ... 456
8.6.2.5. ábra: Vas(III)-tiocianát komplexek megoszlási diagramja ... 457
8.6.2.6. ábra: Vas(III)-fluorid komplexek megoszlási diagramja ... 457
8.6.2.7. ábra: Kobalt(III)-amin komplexek megoszlási diagramja... 458
8.6.2.8. ábra: Higany(II)-klorid komplexek megoszlási diagramja ... 459
8.6.3.1.1. ábra: Az Ag+- és Cl−-ionok koncentrációja az idő függvényében ... 464
8.6.3.2.1. ábra: A számított [K+] · [ClO4−] szorzat ... 472
8.6.3.2.2. ábra: A telítéshez szükséges térfogatok ... 473
8.6.3.2.3. ábra: A mérhető [K+] · [ClO4−] szorzat ... 473
8.6.3.2.4. ábra: A kivált kálium-perklorát a nyagmennyisége ... 474
8.6.3.2.5. ábra: A számított [K+] · [ClO4−] szorzat különböző kiindulási koncentrációk esetén ... 475
8.6.3.3.1. ábra: Csillogó ólom(II)-jodid ... 481
8.6.3.4.1. ábra: Az oldhatóság pH-függése ... 487
8.6.3.4.2. ábra: Az oldhatóság logaritmusa a pH függvényében ... 488
8.6.3.4.3. ábra: Az oldhatóság logaritmusa a pH függvényében ... 489
8.6.3.4.4. ábra: A BaF2, SrF2 és CaF2 oldatósági görbéje a pH függvényében ... 490
8.6.3.4.5. ábra: A vas(II)-szulfid oldhatóságának logaritmusa a pH függvényében ... 492
8.6.3.4.6. ábra: Szulfidcsapadékok oldhatósága ... 493
8.6.3.4.7. ábra: Szulfidcsapadékok ... 494
8.6.3.4.8. ábra: Karbonátcsapadékok oldhatósága ... 494
8.6.3.4.9. ábra: Az ezüst-klorid oldhatóságának logaritmusa a szabad ammóniakoncentráció függvényében ... 496
8.6.3.4.10. ábra: Az AgCl, AgBr és AgI oldhatóságának logaritmusa a szabad ammóniakoncentráció függvényében ... 498
8.6.3.4.11. ábra: A Zn(OH)2 oldhatóságának logaritmusa a pH függvényében ... 499
8.6.3.4.12. ábra: A Zn(OH)2 oldhatóságának logaritmusa a pH függvényében ... 500
8.6.3.4.13. ábra: A Zn(OH)2, a Pb(OH)2 és a Sn(OH)2 csapadékok oldhatóságának logaritmusa a pH függvényében ... 501
8.7.1. ábra: Vizes jódoldat extrakciója szén-tetrakloriddal ... 502
8.7.2. ábra: A választótölcsér ... 502
8.7.3. ábra: A kiindulási oldottanyag-tartalom aránya az extrakció ismétlésszámának függvényében507 8.7.4. ábra: A szükséges extrahálószer össztérfogata az extrakció lépésszámának a függvényében .. 509
8.7.5. ábra: A vízbe átvitt fenol anyagmennyisége a pH függvényében ... 512
8.7.6. ábra: Két különböző gyenge sav vízbe átvitt anyagmennyisége a pH függvényében ... 512
9.1.1. ábra: A galvánelem ... 514
9.5.1. ábra: Ólomra kivált ezüst („Szaturnusz fája”) ... 538
9.5.2. ábra: Higanyra kivált ezüst („Diána fája”) ... 538
9.5.3. ábra: Egyes redoxirendszerek pH-függése ... 542
9.6.1. ábra: Az elektromotoros erő a reakcióhányados logaritmusának függvényében ... 545
9.7.1. ábra: Az áramerősség a feszültség függvényében ... 549
9.7.2. ábra: CuBr2-oldat elektrolízise (a jobb oldali elektród az anód) ... 550
9.7.1.1. ábra: Cink-jodid-oldat elektrolízise grafitelektródok között (a jobb oldali elektród az anód) 550 9.7.1.2. ábra: Nátrium-szulfát-oldat elektrolízise platinaelektródok között (a jobb oldali elektród az anód) .. 551
9.7.2.1. ábra: Cink-nitrát és salétromsav koncentrációjának változása az idő függvényében ... 562
9.8.1. ábra: [Cu(NH3)4]Cr2O7-oldat elektrolízise ... 565
9.8.1. ábra: Különböző anyagok vizes oldatának fajlagos vezetése a koncentráció függvényében .... 569
9.8.2. ábra: Különböző anyagok vizes oldatának moláris fajlagos vezetése a koncentráció reciprokának a függvényében ... 570
9.8.3. ábra: Különböző anyagok vizes oldatának moláris fajlagos vezetése a koncentráció gyökének függvényében ... 571
9.8.4. ábra: Konduktometriás titrálási görbe ... 578
9.8.5. ábra: Konduktometriás titrálási görbe ... 579
11.11.6.1. ábra: Az ezüsttükörpróba ... 651
11.11.6.2. ábra: A Fehling-reakció ... 652
11.12.7.1. ábra: A mosás művelete... 660
11.17.6.1. ábra: Aminosavformák megoszlása a pH függvényében ... 672
11.17.6.2. ábra: Savasan disszociáló csoportot tartalmazó aminosav formáinak megoszlása a pH függvényében ... 673
11.17.6.3. ábra: Bázisosan disszociáló csoportot tartalmazó aminosav formáinak megoszlása a pH függvényében ... 673
11.18.3.1. ábra: Az -hélix szerkezete ... 676
11.18.3.2. ábra: A -redő szerkezete ... 676
11.18.3.3. ábra: Egy globuláris fehérje ... 677
11.18.3.4. ábra: Coulomb-kölcsönhatás ... 678
11.18.3.5. ábra: Diszulfidhidak ... 678
11.18.3.6. ábra: Hidrogénkötés ... 679
11.18.3.7. ábra: Van der Waals-kölcsönhatások ... 679
11.18.4.1. ábra: A xantoprotein-reakció ... 680
11.18.4.2. ábra: A biuret-reakció ... 680
11.18.4.3. ábra: Fehérjeoldat kicsapása: 1) konyhasóoldattal 2) melegítéssel 3) acetonnal ... 681
Animációk, videók 1.1.6.1. animáció: Az iteráció ... 26
2.5.1. animáció: Az elektronok betöltődési sorrendje és a periódusos rendszer ... 58
3.1.1.1. animáció: Az ionos kötés kialakulása ... 75
3.1.1.2. animáció: A fémes kötés kialakulása ... 76
3.1.1.3. animáció: A kovalens kötés kialakulása ... 77
3.1.2.1. animáció: A dipólus-dipólus kötés kialakulása ... 88
3.1.2.2. animáció: A dipólus-indukáltdipólus kötés kialakulása ... 89
3.2.2.1. animáció: A molekulák térszerkezete ... 98
4.3.3.1. videó: A szökőkútkísérlet ... 114
4.3.3.2. videó: Az „ugráló” nátrium ... 115
5.6.1.1. animáció: A keverési egyenlet ... 168
5.6.2.1. animáció: Oldatok hígítása ... 173
5.6.3.1. animáció: Oldatok töményítése oldott anyag hozzáadásával ... 174
5.6.5.1. videó: Kristálykiválás ... 177
5.6.5.2. videó: Kristálykiválás elősegítése kaparással ... 177
5.6.5.3. videó: Kristálykiválás elősegítése oltókristállyal ... 178
6.3.1. videó: „A vegyész virágoskertje” ... 199
7.1.1. videó: A kalcium-karbonát és sósav reakciója ... 208
7.4.1. videó: A nátrium és klór reakciója ... 216
7.4.2. videó: A mangántartalmú ionok színei ... 224
7.6.2.1. videó: Oldódás során tapasztalható hőváltozások ... 279
7.6.3.1. videó: Alumínium és jód reakciója ... 280
7.6.3.2. videó: Cink és jód reakciója ... 281
7.6.3.3. videó: Az ammónium-dikromát bomlása ... 281
7.7.1. videó: A bárium-szulfát leválása ... 292
7.7.2. videó: Elemi kén leválása ... 293
7.7.3. videó: Landolt reakciók ... 293
7.7.4. videó: Vas(III)-komplexek képződése ... 293
8.3.1. videó: Kromát-dikromát egyensúly ... 327
8.3.2. videó: Réz(II)ionok komplexképzési egyensúlya ... 327
8.3.3. videó: Kobalt(II)ionok komplexálódása ... 327
8.3.4. videó: Réz(I)-jodid képződése ... 327
8.3.5. videó: Nitrogén-oxidok egyesülése és bomlása... 328
8.6.3.2.1. videó: Ezüst-klorid és ezüst-kromát csapadékok leválása ... 465
11.1.5.1. animáció: Tükörképi párok... 606
11.2.4.1. animáció: Az etán térszerkezete ... 617
11.17.2.1. animáció: Az aminosavak térszerkezete ... 671
11.18.3.1. animáció: Egy fehérje térszerkezete ... 678
11.19.7.1. animáció: A glükóz térszerkezete ... 685
11.19.7.2. animáció: A fruktóz térszerkezete ... 686
11.19.7.3. animáció: A szacharóz térszerkezete ... 686