Ennek a kapcsolatrendszernek az összetettsége megszabja az egészségfelmérések elemzésének lehetőségeit. Ez a megközelítés arra a megfontolásra épül, hogy az egyes rizi-kófaktorok nem függetlenek egymástól. Pl. a dohányzás és az alkoholfogyasztás gyakran együtt jár, de az alkohol hatásai fokozódnak rossz szociális körülmények között, az otthoni erőszak szintén összefügg az alkoholfogyasztással. Ezért a rizikófaktorok felőli megközelí-tés célja, hogy az érintett egyes egyének felől inkább egy nagyobb populáció felé fordul-jon, és a többszörös rizikófaktorok ellen küzdjön.
Az alkohol- és drogfogyasztással kapcsolatban ez elsősorban az egy főre jutó fo-gyasztás csökkentésére irányuló erőfeszítéseket jelenti, kiegészítve a nagy rizikójú csopor-tok inkább egyéni megközelítésével.
Dohányzás esetében a leghatékonyabb egészségfejlesztést az jelenti, ha a különböző kommunikációs csatornákon azonos üzenet érkezik: munkahelyeken, iskolákban, iskolán kívül és az idősebb emberek számára is. Ha egy dohányos leszokik, annak több tényező együtthatása az oka: mert sokba kerül, mert a munkahelyen ezt hallotta, mert az újságban
ezt olvasta, mert a doktor mesélt neki a dohányzás következményeiről. Az egészségügyi miniszterek és az Európa Tanács felhívta a tagországokat a dohányzás nyilvános helyeken történő megszüntetésére. Ezzel összhangban Magyarországon is parlament előtt van a nemdohányzók érdekeit védő törvény.
Az „ideális kardiovaszkuláris egészséget” (Lee, 2010) a következők jelentik: négy viselkedésmód (nem dohányzás, testtömeg-index 25 alatt, egészséges étkezés, fizikai akti-vitás) és három biológiai mutató (össz-koleszterin 200 mg/dL alatt, éhgyomi vércukor 100 mg/dL alatt, vérnyomás 120/80 Hgmm alatt) (Lloyd-Jones, 2010).
Színtér alapú egészségfejlesztés
A színtér alapú megközelítés mai formájában az utolsó 10 évben kezdett csak testet ölteni.
A legelterjedtebb felfogás szerint jelenleg magába foglalja a munkahelyeket, iskolákat, egyetemeket, börtönöket, városokat, egészségügyi intézmények A hatásos egészségfejlesz-tés az egészségdeterminánsok hatásának megváltozásához vezethet.
Az 1980-as években a munkahelyi egészség és biztonság az EU szociális politikájá-nak egyik legaktívabb része volt. Az utóbbi évek folyamán sok tagállam fogadott el mun-kahelyi egészségfejlesztési programokat, köszönhetően a korábban EU szinten elfogadott különböző egyezményeknek, szabályoknak.
Az egészséget befolyásoló tényezők külön fejezetben, prioritásként szerepelnek az Európai Unió Európai Bizottságának határozatában: Korunk károsító betegségei közül sok, így a rák és a cukorbetegség is közvetlen összefüggést mutat az étkezési és italfogyasztási szokásokkal, illetve az életmóddal. Az egészséget befolyásoló tényezőkkel kapcsolatos munka alapvető fontosságú az egészség jelentőségének népszerűsítésében, ezáltal a beteg-ségek megelőzésében, ekként hozzájárulva az aktív és egészséges idősödéshez. A munka-program az egészséget befolyásoló számos fő tényezőre irányuló tevékenységeket támogat:
a szociális meghatározó tényezőkre és az egészségügyi egyenlőtlenségekre; a táplálkozásra és testmozgásra; valamint az alkoholfogyasztásra és a dohányzásra.51
Összefoglalva, a prevenciós-rehabilitációs szemlélet, értékelésmód megváltozott.
Abba az irányba mutat, hogy a halmozott rizikó faktorokkal rendelkező polymorbid beteg a megfelelő multi-diszciplináris és multi-professzionális szemléletmódú kardiológiai reha-bilitáció segítségével megfelelő motivációt kaphat a szükséges életmód változások megté-telére. A rizikófaktorok kedvező irányú változtatásával mindez lehetséges, esélyt kap a mi-nőségi életévek számának növelésére.
51 Európai Bizottság határozata 2011. február 22. http://ec.europa.eu/health/programme/docs/wp2011_hu.pdf Letöltve: 2011.04.02.
4.3. Saját kérdőíves felmérések eredményei
A kardiológiai rehabilitációban szerzett tapasztalatom, hogy a rehabilitációs osztályra kerü-lő betegek jelentős része nincs tisztában egészségével kapcsolatos saját egyéni felelő sségé-vel. Csak fokozatosan és türelmes beszélgetésekkel, ismeretterjesztő előadásokkal, pszi-chológiai módszerek alkalmazásával vezethetők rá arra a felismerésre, hogy a betegségük kimenetele jó részt tőlük függ az életmódjukkal összefüggő rizikófaktoraik befolyásolásá-val. Mindennapi munkám során vállalni kell az össztársadalmi szinten egyértelműen hi-ányzó elsődleges megelőzés pótlását is az eredményesség érdekében. Az alábbi két vizsgá-latban ezt a hipotézist igyekeztem igazolni.
4.3.1. A kardiológiai rehabilitációban részesülő betegek életmódvizsgálata
A kardiológiai rehabilitációnak folyamatosan alkalmazkodni kell a multi-professzionális és multidiszciplináris igényekhez. A korábban előtérbe helyezett fizikai tréning mellett ma már tudjuk, hogy az egyéb életmódi változtatások motiválása és a pszicho-szociális állapot kedvező befolyásolása a sikeres kardiológiai rehabilitáció kulcsa.
Az elmúlt években munkatársaimmal együtt azt tapasztaltam, hogy a kardiovaszku-láris történéseket befolyásoló tényezők közül az életmóddal kapcsolatos tevékenységek nem kapnak kellő figyelmet. Ezért kérdőívet dolgoztunk ki, melynek célja az volt, hogy a Soproni Rehabilitációs Gyógyintézetben kardiológiai rehabilitációs programban részesülő betegek véletlenszerű megkérdezésével áttekintsük életmódjukat, szokásaikat. A kérdő íve-ket a betegek a program megkezdése előtt töltötték ki. Célunk volt továbbá, hogy a rehabi-litációs tevékenységek vonatkozásában megtaláljuk azokat a legfontosabb irányokat, ame-lyek mentén javaslatokat tudunk megfogalmazni, amivel hatékonyan javítani lehet mind a prevenciós, mind a rehabilitációs tevékenységet.
A gyakorlatban nehezen lehet szétválasztani a primer, szekunder és tercier prevenci-ós tevékenységeket, hiszen ezek szoros összefüggésben vannak egymással. A hatékony gyógyítás mindhárom elemet magába foglalja, s csak így tekinthető eredményesnek.
4.3.1.1. A vizsgálat leírása, jellemzői
A felmérő vizsgálatot 2009 évben végeztük a Soproni Rehabilitációs és Gyógyintézet I. Kardiológiai Rehabilitációs Osztályán. A kérdőívet 212 beteg töltötte ki. Az adatgyűjtés során önkitöltős kérdőíveket vettünk fel. A 17. ábra megkérdezett betegeink régiók szerinti megoszlását mutatja.
Budapest
17. ábra: Régiók szerinti megjelenés