Ausztria egészségügye

Az ESKI tanulmány szerint 8,3 millió lakosú Ausztriában az egészségügy rendszere társa-dalombiztosításon alapul. Az országban 22 szociális (nyugdíj, baleset, betegbiztosítás) biz-tosító közül 19 foglalkozik betegbiztosítással, ezek területi és foglalkoztatási kategóriába tartozás alapján szervezettek. Minden tartomány rendelkezik egy területi biztosítóval, raj-tuk kívül a közalkalmazottaknak, a vállalkozóknak (ipari és kereskedelmi), a mező

16 Council Conclusions on Common values and principles in European Union Health Systems (2006/C 146/01) 22.2.2006 Official Journal of the European Union C 146/1

17 Az ESKI Egészségügyi Rendszertudományi Irodájának Ausztria egészségügyéről szóló 2010-es legfris-sebb ország tanulmánya. http://medinfo.hu/hol/cikkh.cgi?id=2452 Letöltve: 2011.01.31.

ságban dolgozó vállalkozóknak valamint a bányászoknak és vasutasoknak van önálló biz-tosítójuk, valamint 6 vállalati biztosító is működik még az országban. A biztosítók között nincs verseny. Egyes csoportok: pl. az orvosok, gyógyszerészek, ügyvédek stb., kiléphet-nek a kötelező betegbiztosítás rendszeréből. A törvény által előírtak szerint a lakosok fog-lalkozásuk vagy lakóhelyük szerint kerülnek besorolásra a biztosítóhoz. Az egészségügyi rendszerben a hatáskörök megoszlanak a szövetségi kormány és a kilenc tartományi ható-ság között. A kormány a felelős az egészségügyi ellátásért a törvényben rögzített kivételek mellett. A legfontosabb kivétel a kórházi szektor, ahol a kormány felelőssége az alaptör-vényre terjed ki, amely alkalmazása a tartományok hatásköre. Szövetségi feladat a kórházi szektor egészségügyi szakmai felügyelete, ellenőrzése. Az állami és a magánszektor egy-aránt részt vesz a szolgáltatásokban. Az egészségügyi kiadások 2006-ban a GDP 10,1%-át tették ki. A társadalombiztosítás az egészségügyi kiadások kb. 45%-át adta, adóból (szö-vetségi kormány, tartományi és helyi önkormányzatok) finanszírozták a kiadások 31%-át, a magánkiadások 24%-ot tettek ki. A betegbiztosítási járulék együttes mértéke 2008-tól a bruttó kereset 7,65%-át teszi, minden foglalkozási kategória számára egységes.

Ausztriában a betegbiztosítás 2009-ben 8,3 millió főre, azaz a népesség 99 százaléká-ra terjedt ki, az egy főre jutó GDP folyó áron számolva 33 090 euró volt. A legfrissebb adatok szerint az egészségügyi kiadások az ország GDP-jének 10,5%-át teszik ki, az egy főre jutó egészségügyi kiadás 3970 USD PPP.

A betegbiztosítás legnagyobb kiadási tételei: a kórházi ellátás 29% (4,098 milliárd euró), orvosi ellátás 24% (3,430 milliárd euró) és a gyógyszerek 20% (2,840 milliárd eu-ró). Az adminisztrációs költségek mértéke 3%. 2008-hoz viszonyítva a kiadások 2,4%-os növekedése figyelhető meg. 2009-ben az osztrák betegbiztosítók az évet 0,169 milliárd eu-rós többlettel zárták.

Azonban a csökkenő bérhányad, a munkanélküliek és nyugdíjasok után fizetett álla-mi hozzájárulás csökkenése álla-miatt a társadalombiztosítás bevételi bázisa egyre lassabban növekszik. A kiadások növekedésére hat többek között a magas akut ágyellátottság, a la-kóhely közeli ellátás biztosítása valamint a fekvőbeteg és az ambuláns szektor közötti hi-ányzó kapcsolódás. Mindezek következtében a területi betegpénztárak hiánnyal küzdenek.

A kórházon kívüli ellátás szereplői a társadalombiztosítókkal szerződnek. A kereteket szerződésben az Osztrák Társadalombiztosítás Főszövetsége és az orvosi kamarák tarto-mányi szervezetei határozzák meg; szabályozzák a honoráriumokra, a szolgáltatások mennyiségére, a szolgáltatók számára és az orvosi szolgáltatások díjazására vonatkozó fel-tételeket. A kórházak finanszírozása részben (mintegy 50%) a tartományi alapokon

keresz-tül történik, amelyek a társadalombiztosítás forrásain (40%) kívül szövetségi, tartományi és helyi önkormányzati pénzeszközöket (kb. 10%) tartalmaznak. Ebben a formában a biztosí-tók által nyújtott finanszírozást a szövetségi kormány és a tartományok között kötött meg-állapodások szabályozzák úgy az állami kórházak, mint az ellátásban résztvevő magánkór-házak számára. Ez az összeg a 9 tartományi alapon keresztül jut el a kórmagánkór-házakhoz, a telje-sítményelvű kórház-finanszírozási rendszer alapján. A teljesítményelvű kórházfinanszíro-zási-rendszer keretében a magánkórházak meghatározott eseteinek, illetve szolgáltatásai-nak finanszírozását is a társadalombiztosítás végzi a Magánkórházak Finanszírozási Alap-jába történő befizetés révén. Itt olyan szolgáltatások térítéséről van szó, amelyek a kötelező betegbiztosítás hatáskörébe tartoznak.

A kórházak költségvetésének fennmaradó 50%-ából 40% a tulajdonosok hozzájáru-lása (beruházási és fenntartási költségek), 10% magánbiztosítás vagy önrész. Ezek az ösz-szegek közvetlenül a kórházakhoz kerülnek. A finanszírozási rendszerben a helyi autonó-mia következtében tartományonként jellemzőek a különbségek.

A lakossági önrész a járóbeteg-ellátásban részben az e-card¹⁸ éves költsége (a lakos a társadalombiztosításnak fizet), részben meghatározott biztosítóknál százalékban kifejezett kezelési hozzájárulás (közalkalmazottakat, vállalkozókat tömörítő biztosítók esetében 20%, vasutasok és bányászok biztosítói esetében 14%). Szintén a járóbeteg-ellátásban a nem szerződött orvos felkeresése esetében a szerződött orvos díjának csak 80%-át térítik a biztosítók.

További önrész fizetendő a kórházi ellátásban napidíj formájában és a hozzátartozó családtagok ellátásánál 10%-os mértékben. Rehabilitáció és preventív célú ellátás esetében (pl. gyógyfürdő) szintén napidíjat kell fizetni.

Gyógyszerekért receptdíjat, gyógyászati segédeszközökért százalékos díjat (10%) számolnak fel. Az önkéntes magánbiztosítás, amellyel a lakosság harmada rendelkezik, legnagyobb arányban a jobb kórházi elhelyezés külön felszámított költségeit finanszírozza, valamint napi juttatást nyújt a kórházi tartózkodás idejére. A reformoknak köszönhetően tartományi szinten kilenc egészségügyi platformot hoztak létre, illetve szövetségi szinten egy Szövetségi Egészségügyi Irodát a szektorokat átfogó egységes tervezés és finanszíro-zás megvalósításáért a kórházon belüli és a kórházon kívüli területeken.

Az egészségügyi platformok a kórházak és a letelepedett orvosok területeinek ellátá-sát tervezik és irányítják, illetve e két terület koordinációját végzik. A tartományi

18 elektronikus kártya

ségügyi platformokban, ahol az egészségügy szervezése és finanszírozása részletes tervé-nek kidolgozása folyik, az egészségügy minden fontos szereplője helyet kapott. Ezzel a társadalombiztosító és a tartományok közös felelőssége valósult meg a teljes egészségügyi ellátás finanszírozása és a szektorokat átfogó tervezés és irányítás felett, kiegészítő intéz-mények létrehozása nélkül.

A létrehozott Szövetségi Egészségügyi Iroda végrehajtó szerve a Szövetségi Egész-ségügyi Bizottság, amelyben szavazati jogokkal a szövetségi kormányzat, a tartományok, a társadalombiztosítók, a városok és önkormányzatok érdekképviseleti szervei, betegjogi szervezetek az orvosi kamara és kórházak kapnak helyet, végzi az egységes tervezést mind a kórházak szükségleteire, mind a letelepedett orvosi ellátás szükségleteire vonatkozóan. A minden területre vonatkozó integrált, egységes szolgáltatástervezés alapja a 2006-os Oszt-rák Egészségügyi Strukturális Terv, ami 2006. január 1-jén váltotta fel az addig érvényes kórházakra és nagy értékű berendezésekre vonatkozó tervet. A szolgáltatásokra vonatkozó tervezés a 2004-es állapotot alapul véve 2010-ig került kidolgozásra. A reformnak köszön-hetően a szövetség és a tartományok között az egészségügyi szolgáltatások tervezése integ-rált regionális ellátási terv 4 ellátási zóna és 32 ellátási régió keretében történik. Jelenleg az Osztrák Egészségügyi Strukturális Tervben 32 régióban koordinálják a kórházak, az ambu-lanciák és letelepedett orvosok által nyújtott szolgáltatásokat, a rehabilitációs, az ápolási és szociális területeteket, ezek egymás közötti kapcsolatát, ami a koordináció, a kooperáció és a kommunikáció javítására irányul.

Ausztria egyre nagyobb hangsúlyt helyez a rehabilitáció kérdésére. A társadalombiz-tosítási törvények számos orvosi, foglalkozási és társadalmi intézkedést hozott a rehabilitá-ció körében annak érdekében, hogy a csökkent képességű emberek egészsége hosszú távon javuljon és integrálódásuk a társadalomba és a munkaerőpiacba megtörténjen. A törvény-kezésben markánsan elkülönül a rehabilitáció az egészségügy egyéb ágaitól. 1992 óta a biztosítás kötelező fedezetet nyújt az orvosi rehabilitációra a biztosított, családtagjai és a nyugdíjban részesülők számára is. A biztosítók mintegy 4000 rehabilitációs ágyat tartanak fenn 29 szakkórházban, 1000 ágy a non-profit szervezeteké. További 11000 ágy áll Auszt-riában rendelkezésre, mely wellness szolgáltatást, a lábadozást, a gyógyfürdőzést szolgálja.

„A kilencvenes években az igénybe vevők száma jelentősen növekedett, míg a fajlagos tar-tózkodás – hasonlóan a kórházihoz – csökkent. A társadalombiztosítók orvosi rehabilitáci-óra történő költése 1996 és 1998 között 30%-al nőtt” (Hofmarcher, 2001). Ez a folyamat folytatódik. Ausztriában jelenleg a kardiológiai rehabilitáció az un. „top” prioritások között

szerepel. 2011-ben új fekvőbeteg kardiológiai központokat építenek, többek között Voralberg tartományban.

2.2.5. Visegrádi országok egészségügye