Demográfiai, morbiditási és mortalitási adatok elemzése

Érdekes részletesen megvizsgálni az egyes országok életkorral kapcsolatos adatait. A 6.

ábra a vizsgált országokban a férfiak születéskor várható átlagos élettartamát mutatja, me-lyet a Melléklet M2.5. adattáblája alapján készítettem.

65,0 70,0 75,0 80,0 85,0

Svédország Ausztria Finnország Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország

(év) ^{2000 2005 2007 2008}

6. ábra: A születéskor várható átlagos élettartam, férfiak

Forrás: Demográfiai évkönyv, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest 2010 A férfiak születéskor várható átlagos élettartama évről évre nő ezekben az országok-ban, 2000–2008 között átlagosan kettő évvel. Míg Magyarországon 2000-ben 67 év volt, addig Svédországban 77 év, a különbség 10 esztendő. 2008-ban nálunk 70 évre emelkedett ugyan, de Svédországban már 79 évet mutatnak az adatok, azaz csak egy esztendővel csökkent a különbség.

A 7. ábra a nők születéskor várható élettartamát mutatja 2000 és 2008 között. A részletes adatok a Melléklet M2.6. adattáblájában vannak feltüntetve.

65,0 70,0 75,0 80,0 85,0

Svédország Ausztria Finnország Csehország Lengyelország Szlovákia Magyarország

(év) ^{2000 2005 2007 2008}

7. ábra: A születéskor várható élettartam, nők

Forrás: Demográfiai évkönyv, 2009. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest, 2010

A nők születéskor várható élettartama mindegyik országban magasabb. Itt is Svédor-szág vezet, 2008-ban 83 évvel. MagyarorSvédor-szágon a vizsgált időszakban 2 évvel nőtt ugyan a nők várható élettartama, de így is 5 évvel kevesebbre számíthatnak, mint a svéd kortársaik.

A 6. és 7. ábra mutatja, hogy Magyarország mind a férfiak, mind a nők körében a legrosszabb helyzetben van.

Még szemléletesebb a 2008-ban nők és férfiak körében egészségben várható élettar-tam elemzése, amely a 8. ábrán látható a Melléklet M2.8. adattáblája alapján.

0 10 20 30 40 50 60 70 80

Ausztria Csehország Finnország Lengyelország Magyarország Svédország Szlovákia

(év) születéskor, férfi 65 éves korban, férfi születéskor, nő 65 éves korban, nő

8. ábra: Egészségesen várható élettartam születéskor és 65 éves korban, 2008 Forrás: Egészségügyi statisztikai évkönyv, 2009. KSH, Budapest, 2010

Szlovákia után Magyarországon legkedvezőtlenebb ez a mutató. Míg születéskor Magyarországon 56 egészséges évre számíthatnak a férfiak, addig svéd társaik 69 évre számíthatnak. A nők esélyei jobbak, születéskor 59 év nálunk és 10 évvel több Svédor-szágban. 65 éves korban a magyar férfiak 7 évvel kevesebb egészséges évre számíthatnak, a magyar nők esélyei pedig 7,7 évvel rosszabbak.

Az adatok figyelmeztetnek: ha nem szervezünk megfelelő primer prevenciós prog-ramokat, még nagyobb teher hárul majd az egészségügyre. Ha nem olyan mértékben nö-vekszik az egészségben várható élettartam, mint a várható élettartam, nem tudja majd az egészségügy kielégíteni a növekvő igényeket.

A 9. ábra mutatja a vizsgált országok kormegoszlásra standardizált halálozási arány-számait. Az adatok az egyes országokra vonatkozóan a Melléklet M.2.9. adattáblájából származnak.

0 100 200 300 400 500 600 700 800 900

Szlovákia (2005) Magyarország (2008) Lengyelország (2008) Csehország (2008) Finnország (2008) Ausztria (2008) Svédország (2007)

(SHA/100e fő)

keringési rendszer

betegségei rosszindulatú

daganatok légző -rendszer betegségei

emésztő -rendszer betegségei

külső okok összes halálozás

9. ábra: Az OECD⁴¹ népesség kormegoszlására standardizált halálozási arányszámok (SHA/százezer fő), kiemelt haláloki főcsoportok szerint

Forrás: Statisztikai évkönyv, 2009. Országos Egészségbiztosítási Pénztár, Budapest, 2010 Jól látható, hogy a visegrádi országokban a 100000 lakosra vonatkozó standardizált halálozási arányszámok az összes halálozásra, illetve a leggyakoribb halálokokra vonatko-zóan jóval nagyobb arányban vannak jelen, mint a fejlett európai országokban. Svédor-szágban 510, nálunk 868 halálozás jut 100000 lakosra. A keringési rendszer okozta halálo-zás 406 fő Magyarországon a svéd 188 főhöz képest. Riasztó a rosszindulatú daganatok ha-lálozása, ami növekvő tendenciát mutat és a vizsgált országok körül legmagasabb Magyar-országon.

41 Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD)

A keringésszervi megbetegedések halálozását mutatja az Európai Unióban és Ma-gyarországon a 10. ábra 1980–2008-ig.

Magyarország

1980 1985 1990 1995 2000 2005 (SHA/

1980 1985 1990 1995 2000 2005 (SHA/

100e fő)

0-64 éves férfi 25-64 éves férfi 0-64 éves nő 25-64 éves nő

10. ábra: Keringésszervi megbetegedések okozta halandóság alakulása 0-64, 25-64 éves férfiak és nők körében Magyarországon és az Európai Unióban

(SHA/100e fő), 1980–2008 Forrás: European health for all database

Az ábra tanúsága szerint minden korosztályban és mindkét nemben nagyobb a kerin-gésszervi megbetegedések okozta halandóság Magyarországon, mint az Európai Unióban.

A pontos számok a Melléklet M2.10. adattáblájában láthatók. A vizsgált 28 év alatt a kü-lönbség ugyan csökkenő tendenciát mutat, de a korai – 64 év alatti – keringési megbetege-dések okozta halálozás Magyarországon még mindig jóval magasabb mind a nők, mind a férfiak körében az uniós átlaghoz képest. A nemek aránya is figyelemre méltó. Háromszor annyi férfi hal meg 65 éves kora előtt keringési betegségben, mint nő.

A leggyakoribb keringésszervi megbetegedés a szív ereinek érelmeszesedéses elvál-tozásai miatt bekövetkező, un. ischaemiás szívbetegség okozta halandóság adatai láthatók a

11. ábrán, amely a Melléklet M2.11. adattáblája alapján készült 1996 és 2008 közötti

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 (SHA/

1996 1998 2000 2002 2004 2006 2008 (SHA/

100e fő)

0-64 éves férfi 0-64 éves nő

11. ábra: Az ischaemiás szívbetegség okozta halandóság alakulása Magyarországon és az Európai Unióban a 0-64 éves férfiak és nők körében (SHA/100e fő), 1996–2008

Forrás: European health for all database

Mindkét nem esetén jelentősen csökkent a vizsgált időszakban az adott betegségcso-portban a haladóság. Magyarországon 1996-ban 123 férfi, illetve 34 nő halt meg, 12 évvel később 87 férfi, illetve 24 nő 100000 főből. A lemaradás mégis igen jelentős az Európai Unió átlagához képest: ott 1996-ban 57 férfi, illetve 14 nő halt meg, 2008-ban pedig 36 férfi, illetve 8 nő hunyt el 64 éves kor alatt 100000 lakosra vonatkozóan.

A keringésszervi haláloki struktúra változását tükrözi a 12. és 13. ábra. Az utóbbi 5 évben csökkent Magyarországon a heveny szívizomelhalás okozta halálozás. Ez elsősorban az invazív kardiológia nagyszerű fejlődésének, az országosan hálózatban létrehozott 16 hemodinamikai centrum⁴² létrehozásának köszönhető.

42 hemodinamikai centrum: szívkatéterezést végző kórházi osztály

5609

Hipertónia és agyérbetegség Egyéb keringési rendszer

12. ábra: Keringésszervi-haláloki struktúra a 0-x, 0-64 és 65-x éves férfiak körében Magyarországon, 2004–2008

Forrás: Demográfiai évkönyvek. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

4124

Hipertónia és agyérbetegség Egyéb keringési rendszer

13. ábra: Keringésszervi-haláloki struktúra a 0-x, 0-64 és 65-x éves nők körében Magyarországon, 2004–2008

Forrás: Demográfiai évkönyvek. Központi Statisztikai Hivatal, Budapest

A Melléklet M2.11. és M2.12. adattábláiban részletezett adatok szerint 2004-ben ösz-szesen 5609 férfi, illetve 4124 nő halt meg szívinfarktus miatt. 2008-ban ez a szám csök-kent: 4341 férfi és 3437 nő vesztette életét. A többi ischaemiás szívbetegség okozta halálo-zás aránya azonban nem csökkent, ami a lakosság változatlan veszélyeztetettségét jelzi.

Összefoglalóan: Az adatokból látható, hogy Magyarországon a nemzetközi összeha-sonlításban meglehetősen rosszak a lakosság kilátásai a várható élettartam, az egészségben várható élettartam, valamint az egyes betegségekre vonatkozó halálozási arányszámok alapján. Ki kell emelni, hogy a vizsgált országok között minden betegcsoportban a ma-gyarországi adatok a legrosszabbak közé tartoznak.

Az átlagos élettartam növekedésével a robbanásszerű technikai fejlődés adta lehető -ségeket nem tudják finanszírozni az országok gazdasági lehetőségei, ezért prioritásokat kell tenni, melyek az ellátáshoz való hozzáférésben és a szűkös források allokációja miatt feszültségeket okoznak.

Magyarországon a vizsgált európai országok között legmagasabb a halálozás, mind a férfiak, mind a nők körében. Ezek a sokkoló adatok arra figyelmeztetnek, hogy népegész-ségügyi szempontból szükségszerű a probléma részletes elemzése és a megoldások megta-lálása. Ez összefügg azokkal a fokozott kockázati tényezőkkel, amelyek a magyar lakossá-got érik.