Várhegyi András
Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft.
varhegyi.andras@bvh.hu
Abstract
Uranium mining operated in strict radioprotection control since 1957 in Hungary, although the regulation has been non-compatible with the recent requirements. Radiation levels suffered by miners are presented from the beginning to the end of mining. However, workshops still operate on the former mining area featuring mental protection and industrial activities. The mining remediation has finished in 2008 but long term environ-mental monitoring and treatment of polluted groundwater is continuing still now (Fig.1). After remediation radi-ation hazardous activities still remains such as uranium extraction from waters and ‘yellow cake’ production, and the radon levels are elevated on the whole area. The sources of radon are not only the remediated mining tailings but rather the near-surface location of mining excavations and natural origin (NORM) anomalies at the former mining area.
We fulfilled all the requirements of the practically withdrawn 16/2000 radioprotection regulation, but the most recent radioprotection regulation (487/2015) arise unexpected difficulties for us, first of all by the declaration of 300 Bq/m3 reference level of radon concentration at workplaces. Accordingly, we started a local “radon action pro-gram” at our company since 2016. In the frame of that program the radon level in all workplaces has been surveyed and – where necessary – radon mitigation techniques will be planned and applied. That can be the application of simply enhanced ventilation up to the built-in active radon sump pumping system – according to the local condi-tions and possibilities.
Az egykori uránbányászat már 1957-től szigorú sugárvédelmi ellenőrzés mellett folyt, bár az akkori szabályozás mai szemmel eléggé szokatlan. Bemutatjuk a bányászok tüdőterhelésének alakulását a kezdetektől a bányászat végéig.
Munkahelyek azonban ma is működnek az uránbányászat egykori üzemeiben (1. ábra), ahol jelenleg környezetvé-delmi és egyéb ipari tevékenység folyik. A bányászati rekultiváció 2008-ban befejeződött, de a hosszú távú moni-toringot és a szennyezett vizek kezelését továbbra is végezzük. A rekultiváció után is maradtak még sugárveszélyes tevékenységek (pl. vizek uránmentesítése, U koncentrátum előállítása), és az egész terület radon-terhelése jelentős.
A radon forrása nemcsak a rekultivált bányászati meddők, hanem inkább a földalatti bányaüreg-rendszer helyen-ként felszín-közeli helyzete, de természetes eredetű (NORM) anomáliák is vannak a térségben.
A korábbi, 16/2000-es EüM sugárvédelmi rendelet minden követelményét teljesítettük, de a legújabb sugár-védelmi szabályozás (487/2015. Kormányrendelet) váratlan nehézségek elé állított bennünket a radonra vonat-kozó igen „szigorú”, 300 Bq/m3-es munkahelyi vonatkoztatási szint előírásával. Emiatt 2016-tól megkezdtünk egy helyi „radon cselekvési programot” társaságunknál, amelynek keretében minden egyes munkahelyünk radon szintjét felmérjük, és – ahol szükséges – radonmentesítő eljárásokat alkalmazunk. Ez utóbbi az egyszerű gyakoribb szellőztetéstől az aktív radon-zsomp elszívásos technikák alkalmazásáig terjed – a lehetőségek és a helyi viszonyok figyelembevételével.
1. ábra. A Bányavagyon-hasznosító Kft. Mecseki Környezetvédelmi Bázisa – a radioaktív terhelések feltüntetésével A bányászat kezdeti szakaszától a sugárvédelmi kérdéseket az OBF (Országos Bányaműszaki Felügyelőség) utasítá-sai szabályozták. A sugárterhelések mindazonáltal igen magasak voltak, különösen a bányászat kezdeti szakaszában (a ’60-as évek elejéig), amikor az akkor alkalmazott száraz fejtési, fúrási eljárások miatt a porképződés jelenős volt.
A nedves technológia kötelező bevezetésével a porképződés jelentősen lecsökkent, és a sugárterhelés meghatározó komponensévé a radon és bomlástermékeinek belégzése vált. A megengedett maximális radonterhelés alakulását a MÉV bányáiban (és későbbi jogutódainál) az alábbi táblázatban foglaltuk össze (vastagítva a konkrét előírás, a többi érték abból számolva):
Időszak WL
(=emán) 105 MeV/l Rn-222*
Bq/m3 Rn_EEC
Bq/m3 WLM/év mSv/év
1957-1972 6 7,2 55.500 22.200 60 300
1973-1986 2 2,6** 18.500 7.400 20 100
1987-1998 1 1,3 9.250 3.700 10 50
1998-2003 Nincs külön előírás a radonra (nincs már U bánya) 50->20***
2003-2015 0,11 0,14 1.000 400 1,1 5,5
2016-tól 0,03 0,04 300 120 0,3 1,6
*f=0,4 Rn-termék/Rn radioaktív egyensúlyi tényezővel számolva
**Vájvégen (másutt 1,3*105 MeV/l)
***Összes dózisra, 2000. előtt 50, utána 20 mSv/év
A táblázat adataiból látható, hogy a bányászat kezdetétől eltelt 60 év alatt a 200-ad részére csökkent a megengedett („elvárt”) Rn-szint.
A bányákban folyamatosan sugárvédelmi szolgálat tevékenykedett, a bányászok sugárterhelését havi szinten dokumentálták. Az uránbányászat időszaka alatti átlagos tüdőterhelést mutatja a 2. ábra diagramja.
2. ábra. Radontól és bomlástermékeitől származó átlagos tüdőterhelés a MÉV uránbányáiban
A bányászat 1997-ben, a környezet helyreállítása (rekultiváció) 2008-ban befejeződött, a lakossági és dolgozói sugárterhelések nagyságrenddel lecsökkentek. Továbbra is maradtak azonban sugárveszélyes tevékenységek a Bá-nyavízkezelő üzemben, ahol a vízből kivont uránból koncentrátumot (yellow cake) állítunk elő. A sugárterhelések ellenőrzését a munkahelyi sugárvédelmi szabályzat (MSSz) alapján, a legújabb sugárvédelmi rendelet, a 487/2015.
(XII. 30.) Kormányrendelet előírásai szerint végezzük. Sugárvédelmi szempontból a legkritikusabb művelet az U-koncentrátum por csomagolása, ugyanis a por a levegőbe kerülhet. A műveletet, a használt védőöltözetet és a dozimetriai ellenőrzést mutatja a 3. ábra.
3. ábra. Urán koncentrátum por csomagolása és a munka dozimetriai ellenőrzése
A legnagyobb sugárterhelési problémát az egykori bányaüzemek területén megmaradt munkahelyeken a zárt terek magas radonkoncentrációja okozza. A radon forrása egyrészt az egykori bányaüzemek üregrendszere, amelyek egy része az egykori I-es és III-as számú bányaüzemeknél a felszín közelében helyezkedik el. Innen a repedésrendszeren keresztül a magas radontartalmú levegő a felszínre, illetve az épületekbe jut. Hasonló problémát okoz, hogy több épület alapozásánál radioaktív bányameddő került alkalmazásra. Az évek során minden munkahelyre kiterjedően radon monitoringot folytattunk, és ahol kellett, beavatkoztunk radonmentesítő műszaki megoldások alkalmazásá-val. A legutóbbi években problémát jelentett számunkra, hogy a korábbi sugárvédelmi rendelet (16/2000 sz. EüM rendelet) által a munkahelyi radonkoncentráció éves átlagértékére előírt 1000 Bq/m3-es beavatkozási szintet (ame-lyet az összes munkahelyen biztosítottunk) az új rendelet hatályon kívül helyezte, és egyidejűleg 300 Bq/m3-es ún.
vonatkoztatási szintet írt elő, egységesen mind a munkahelyi, mind a lakóhelyi radonkoncentráció vonatkozásában.
Ezért egy helyi „radon cselekvési programot” indítottunk a munkahelyeink felülvizsgálatára, a radon monitoring rendszerünk kiterjesztésével, és – ahol ez szükséges – újabb radonmentesítő műszaki megoldások kialakításával. A Kémiai vízkezelő üzemünkben fennálló radon-problémát és annak (több próbálkozás utáni) sikeres megoldását illusztrálja a 4. ábra.
4. ábra. Aktív radon-zsomp elszívásos radonmentesítés a Kémiai vízkezelő üzem diszpécser helyiségénél
i
rodaloM• A mecseki uránipari rekultiváció környezetvédelmi felülvizsgálata, Radioaktív Hulladékokat Kezelő Közhasznú Nonprofit Kft., Mecseki Környezetvédelmi és Kutató Bázis, Kővágószőlős, 2015.
• Az uránipari hosszútávú monitoring 2016. évi jelentése, Bányavagyon-hasznosító Nonprofit Közhasznú Kft., Mecseki Környezetvédelmi Bázis, Kővágószőlős, 2017.