Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy mely részcélok kapcsolódnak a földtudományokhoz. Azt is meghatározzuk, hogy a földtudományokon belül melyik kategóriákba sorolható az adott részcél. Ehhez négy részre osztottuk a föld-tudományokat, úgy mint: Földtan, Természetföldrajz, Társadalomföldrajz, Gazdaságföldrajz.
Az alábbiakban listázzuk, hogy a 169 részcél (angolul: target) közül melyeknek van (egy vagy több) földtudomá-nyi kapcsolódása. Tudjuk, hogy az ennek során felhasznált szakérői érékelés szubjektív és vitatható. A kapcsolódást az 1. táblázatban mutatjuk be.
1.4 2030-ra minden férfinak és nőnek - különös tekintettel a szegény és sérülékeny csoportokra - egyenlő jogok biztosítása a gazdasági erőforrásokhoz, az alapszolgáltatásokhoz, a tulajdonhoz, a földhöz és a tulajdon összes formájához, az örökléshez, a természeti erőforrásokhoz, az alkalmazható új technológiákhoz, és a pénzügyi szolgáltatásokhoz a mikro-finanszírozást is beleértve.
2.1 2030-ra az éhezés felszámolása és minden ember - különös tekintettel a szegény és sérülékeny helyzetben levő csoportokra, beleértve a kisgyermekeket is – hozzáférésének biztosítása a biztonságos, tápláló és elegendő élelmiszerhez egész évben.
2.2 2030-ra az alultápláltság minden formájának felszámolása, beleértve 2025-ig a nemzetközileg meghatározott célok teljesítését az 5 év alatti gyermekek alulfejlettségére és kóros soványságára vonatkozóan, valamint a serdülő lányok, a várandós és szoptató anyák és az idősek táplálkozási igényeinek kielégítése.
2.3 2030-ra az élelmiszer kistermelők, különösen a nők és bennszülött népek, családi gazdaságok, pásztorok és halászok mezőgazdasági termelékenységének és jövedelmének megduplázása, beleértve a biztonságos és egyenlő hozzáférést a földhöz, az egyéb termelő erőforrásokhoz és alapanyagokhoz, a tudáshoz, a pénzügyi szolgáltatásokhoz, piacokhoz, értéknövelő lehetőségekhez és a nem mezőgazdasági munkalehetőségekhez.
2.4 2030-ra olyan fenntartható élelmiszer-termelési rendszerek létrehozása és rugalmas mezőgazdasági gyakorlatok alkalmazása, amelyek növelik a termelékenységet és a termelési volument, segítenek az ökoszisztémák fenntartásában, erősítik a klímaváltozással, szélsőséges időjárással, szárazsággal, árvizekkel és egyéb katasztrófákkal kapcsolatos alkalmazkodási képességet, valamint progresszíven javítják a föld és talaj minőségét.
2.a A befektetések növelése – beleértve a nemzetközi fejlesztési együttműködés növelését is - a vidéki infrastruktúrába, a mezőgazdasági kutatásokba, az ismeretterjesztési szolgáltatásokba, a technológiai fejlesztésbe, a növényi és állati génbankokba abból a célból, hogy növekedjen a mezőgazdaság termelékenysége a fejlődő országokban, különösen a legkevésbé fejlett országokban.
2.b A világ mezőgazdasági piacain a kereskedelmi korlátozások és torzítások megszüntetése és megelőzése, beleértve a mezőgazdasági exportszubvenciók, valamint az ezekkel egyenlő hatást elérő exportintézkedések párhuzamos felszámolását a WTO dohai fejlesztési tárgyalások rendelkezésének megfelelően.
2.c Az élelmiszertermékek és melléktermékek piacának megfelelő működését, valamint az élelmiszertartalékokra is vonatkozó piaci információkhoz időben történő hozzáférést elősegítő intézkedések meghozatala az élelmiszerárak szélsőséges ingadozásának korlátozása érdekében.
3.3 2030-ra az AIDS, TBC, malária és az elhanyagolt trópusi betegségek, valamint a hepatitis, a szennyezett víz okozta betegségek és más fertőző megbetegedések megfékezése.
3.9 2030-ra a veszélyes vegyi anyagok, a levegő-, víz- és talajszennyezés és a fertőzések következtében történő elhalálozások számának jelentős mértékű csökkentése.
3.b Az elsősorban a fejlődő országokat érintő fertőző és nem-fertőző betegségek elleni oltóanyagok és gyógyszerek kutatásának és fejlesztésének támogatása, hozzáférés biztosítása a megfizethető alapvető gyógyszerekhez és oltóanyagokhoz - összhangban a Doha Nyilatkozattal, amely megerősíti a fejlődő országok jogát a TRIPS Megállapodás (Trade Related Aspects of Intellectual Property Rights – a szellemi tulajdonjogok kereskedelmi vonatkozásairól szóló megállapodás) rugalmasságra vonatkozó rendelkezéseinek teljes körű alkalmazására a közegészség védelme érdekében, és különösen annak biztosítására, hogy a gyógyszerek mindenki számára hozzáférhetők legyenek.
3.c A fejlődő országokban, különösen a legkevésbé fejlett országokban és a fejlődő kis-sziget államokban (SIDS) az egészségügy finanszírozásának jelentős növelése, kiemelt figyelemmel az egészségügyi dolgozók toborzására, képzésére,(fejlesztésére) és megtartására.
4.7 2030-ra minden tanuló számára a fenntartható fejlődés előmozdításához szükséges tudás és jártasság megszerzésének biztosítása, beleértve egyebek között a fenntartható fejlődésre és a fenntartható életmódra nevelést, az emberi jogokat, a nemek közti egyenlőséget, a béke és az erőszakmentesség kultúráját, a globális felelősség szemléletét, a kulturális sokszínűség és a kultúra fenntartható fejlődéshez való hozzájárulását.
4.b 2030-ra a fejlődő országok, különösen a legkevésbé fejlett országok, a fejlődő kis-sziget államok (SIDS) és az afrikai országok számára nyújtott ösztöndíjak növelése globális szinten a felsőoktatásba történő beiratkozás elősegítése céljából - beleértve a fejlett és más fejlődő országokban lévő szakképzést, az információs és kommunikációs technológiai, műszaki, mérnöki és tudományos programokat is.
5.a Reformok vállalása annak érdekében, hogy a nők számára egyenlő jogokat biztosítsanak a gazdasági erőforrásokhoz, valamint föld és egyéb vagyontárgyak birtoklásához és ellenőrzéséhez, pénzügyi szolgáltatásokhoz, örökléshez és természeti erőforrásokhoz a nemzeti jogszabályoknak megfelelően.
6.3 2030-ra a víz minőségének javítása a szennyezés csökkentése révén, a veszélyes vegyi- és más anyagok lerakásának megszüntetése és kibocsátásainak minimalizálása; a kezeletlen szennyvíz részarányának felére csökkentése, a tisztított szennyvíz visszaforgatásának és biztonságos újrahasznosításának jelentős mértékű növelése globális szinten.
6.6 2020-ra a vízhez kapcsolódó ökoszisztémák védelme és helyreállítása, beleértve a hegységeket, erdőket, vizes élőhelyeket, folyókat, víztároló rétegeket és tavakat.
11.5 2030-ra a természeti katasztrófák - beleértve a vízzel kapcsolatos katasztrófákat - okozta halálesetek és az érintettek számának jelentős csökkentése, valamint a katasztrófák okozta gazdasági veszteségek GDP-hez viszonyított arányának csökkentése, középpontba helyezve a szegények és a sérülékeny helyzetben levő emberek védelmét.
11.6 2030-ra a városok által okozott, egy főre jutó kedvezőtlen környezeti hatások csökkentése, kiemelt figyelmet szentelve a levegő minőségének, valamint a lakossági és egyéb hulladékkezelésnek.
11.b 2020-ra a befogadást, az erőforrás-hatékonyságot, az éghajlatváltozás csökkentését és az éghajlatváltozáshoz történő alkalmazkodást, valamint a katasztrófák szembeni ellenálló-képesség fokozását elősegítő integrált szakpolitikákat és terveket elfogadó és végrehajtó városok és emberi települések számának növelése, a készülő Hyogo keretrendszerrel összhangban, a holisztikus katasztrófa-kockázat kezelés fejlesztése és gyakorlati végrehajtása minden szinten.
12.3 2030-ra az egy főre jutó globális élelmiszer pazarlás felére csökkentése a kiskereskedelem és a fogyasztók szintjén, valamint az élelmiszerveszteség csökkentése a termelésben és az ellátási láncban beleértve a betakarítás utáni veszteségeket
12.4 2020-ra a vegyi anyagok és a hulladék környezetvédelmi szempontból biztonságos kezelése a teljes életciklusukon keresztül az elfogadott nemzetközi keretekkel összhangban, valamint a levegőbe, vízbe, és a talajba történő kibocsátásuk jelentős csökkentése annak érdekében, hogy minimálisra csökkenjen az emberi egészségre és környezetre gyakorolt negatív hatásuk.
12.8 2030-ra annak biztosítása, hogy az emberek mindenhol rendelkezzenek megfelelő információval és tudással a fenntartható fejlődésről és természettel harmóniában álló életstílusról.
12.a A fejlődő országok támogatása technikai és tudományos kapacitásaik megerősítésében a termelés és fogyasztás fenntarthatóbb módjai felé történő elmozdulás érdekében.
15.1 2020-ra a szárazföldi, valamint a belterületi édesvízi ökoszisztémák és szolgáltatásaik megőrzése, helyreállítása és fenntartható használata, különös tekintettel az erdőkre, vizes élőhelyekre, hegyekre és száraz élőhelyekre, a nemzetközi kötelezettségeknek megfelelően.
15.2 2020-ra minden típusú erdő fenntartható kezelésének megvalósítása, az erdőirtások megállítása, az elpusztult erdők helyreállítása, és az erdősítés és az újraerdősítés növelése globális léptékben.
15.3 2020-ra a sivatagosodás leküzdése (megállítása), a leromlott földfelületek és talaj helyreállítása, beleértve a sivatagosodás, aszály és árvizek által érintett területeket, és törekvés a talajromlás nélküli világ elérésére.
15.b Jelentős erőforrások mobilizálása minden szinten és minden forrásból a fenntartható erdőgazdálkodás finanszírozására, valamint megfelelő ösztönzés biztosítása a fejlődő országok számára a fenntartható erdőgazdálkodás elősegítése, az erdők megőrzése és újratelepítése céljából.
17.4 Segítségnyújtás a fejlődő országok számára a hosszú lejáratú hitelek fenntarthatóságának biztosítása érdekében, egyeztetett szakpolitikák révén, amelyek elősegítik az adósságfinanszírozást, az adósságkönnyítést és az adósság átütemezését - ha szükséges -, továbbá foglalkoznak a súlyosan eladósodott szegény országok külső adósságával a nyomor csökkentése érdekében.
17.5 A legkevésbé fejlett országok számára befektetés-támogató rendszerek elfogadása és megvalósítása.
17.6 Az észak-dél, dél-dél és háromoldalú regionális és nemzetközi együttműködés fokozása a tudományhoz, technológiához és innovációhoz való hozzáférés érdekében, és a tudásmegosztás erősítése kölcsönösen elfogadott feltételek szerint, beleértve a meglévő mechanizmusok közötti koordináció javítását, különösen az ENSZ szintjén, valamint - az erről szóló megállapodást követően - a globális technológia-segítő rendszert.
17.7 A fejlődő országok számára a környezetbarát technológiák fejlesztésének, átadásának, terjesztésének elősegítése kedvező feltételek mellett, beleértve a közös megegyezés alapján biztosított kedvezményes (koncesszionális és preferenciális) feltételeket.
17.8 A banktechnológia és a tudományos, technológiai és innovációs kapacitás-építő mechanizmus működővé tétele a legkevésbé fejlett országok számára 2017-re, valamint a segítő technológiák – különösen az információs és kommunikációs technológia – használatának javítása.
17.11 A fejlődő országok exportjának jelentős növelése, különös tekintettel arra, hogy a legkevésbé fejlett országok részaránya a világexportban megduplázódjon 2020-ra.
17.12 A WTO határozatokkal összhangban, a vámmentes, kvótamentes, tartós piaci hozzáférés időben történő megvalósítása az összes legkevésbé fejlett ország számára oly módon, hogy a legkevésbé fejlett országokból származó importra vonatkozó preferenciális származási szabályok átláthatóak és egyszerűek legyenek, és hozzájáruljanak a piaci hozzáférés elősegítéséhez.
17.18 2020-ra a kapacitásépítési támogatás fokozása a fejlődő országok – beleértve a legkevésbé fejlett országokat és a fejlődő szigetországokat – számára a jó minőségű, időszerű és megbízható adatokhoz - jövedelem, nem, kor, faj, etnikum, migrációs helyzet, fogyatékosság, földrajzi elhelyezkedés és egyéb, a nemzeti kontextusban releváns jellemzők szerinti bontásban - való hozzáférés jelentős javítása érdekében.
1. táblázat. A kiválasztott, összesen 36 részcél kapcsolódása a földtudományok egyes ágaihoz.
Konklúzió
A táblázatból kitűnik, hogy földtudományi kapcsolódású 36 részcélból 1 tartozik a szegénység felszámolásához, 7 részcél kapcsolható az éhezés megszüntetéséhez és a jobb táplálkozáshoz. Az egészséges élet biztosításával összefüg-gésben 4 részcél fogalmazódott meg. A minőségi oktatáshoz 2 részcél sorolható, míg a nemek egyenlőségéhez egy részcél kapcsolódik. Két részcél tartozik a vízhez és a higiéniához, míg 3 részcél a városok élhetőbbé tételéhez. A fenntartható fogyasztás és termelés kialakításában 4 részcélban jelenik meg a földtudomány. Öt részcél vonatkozik a szárazföldi ökoszisztémák védelméhez és biológiai sokféleség védelméhez. Végül, a legtöbb, összesen nyolc részcél a végrehajtás eszközei erősítése, a globális partnerség megújítása terén kapcsolódik a földtudományokhoz.
Azt az állítást, hogy a kiválasztott 36 részcél kapcsolódik a földtudományokhoz, úgy is fogalmazható, hogy a részcélok megvalósításához a földtudományok si hozzá tudnak járulni. Tanulmányunk konferencián látható válto-zatában példákat is mutatunk a részcélok elérésének földtudományi támogatására.
i
rodaloM• SDG 2015: United Nations Resolution A/RES/70/1 of 25 September 2015. The Goals are listed in par. 51 (http://www.un.org/ga/search/view_doc.asp?symbol=A/RES/70/1&Lang=E)