• Nem Talált Eredményt

A földrajztudomány „általános” axiómarendszere

In document FÖLDTUDOMÁNYOK ÉS KÖRNYEZET (Pldal 151-154)

A földrajztudomány „általános” axiómarendszerét természetesen meg kell különböztetnünk a földrajzi tudomá-nyágak saját axiómarendszerétől. Amik sajnos még nincsenek megszerkesztve. Mindegyik földrajztudományi ág és földrajzi elmélet művelőinek, vezető szakembereinek érdemes kidolgozniuk a saját axiómarendszerüket, amelynek a földrajztudomány „általános” axiómarendszeréhez kell igazodnia, azzal ellentmondásban nem lehet.

1. A földrajztudomány axiómarendszerének a szerkezete 1. a földrajzi axiómarendszerrel szembeni elvárások

• a lehető legkevesebb földrajzi alapfogalmat használja;

• alapfogalmai legyenek világosak, jól érthetőek, jól kezelhetőek;

• alapfogalmai legyenek a természetes valóságra visszavezethetőek;

• alapfogalmai legyenek szabatosan meghatározva;

• a lehető legkevesebb axiómát tartalmazza (csak a szükséges és elégséges axiómákat), és ne legyen az axiómák között felesleges;

• axiómái legyenek szabatosan, egyértelműen megfogalmazva;

• axiómái között ne legyen logikai függőség;

• legyen teljes;

• axiómái legyenek ellentmondástól mentesek;

• legyen egyértelműen jellemező a tudományra;

• adjon keretet a földrajznak, egyértelműen határolja el más tudományoktól;

• legyen olyan, hogy belőle minden egyes földrajzi tudományág levezethető legyen;

• szervezze egybe az egyes földrajzi tudományágak ismeretrendszerét;

• levezetett tételei legyenek egyszerűek és bizonyítottak;

• segítse a földrajztudomány rendszerezését;

• járuljon hozzá a földrajzi változások megértéséhez, magyarázatához;

• segítse a földrajztudományi intézményrendszer kiépítését, irányítását;

• segítse a földrajztudományból képzett közismereti tantárgy iskolai oktatását.

2. az axiómarendszer alapfogalmai

1. földrajzi lén, 2. földrajzi környezet, 3. földrajzi változás, 4. földrajzi hely, 5. földrajzi idő, 6. földrajzi körül-mény, 7. földrajzi művelet.

3. a földrajzi alapfogalmak értelmezése

I. A földrajzi lén a földrajzi környezetben létező lén.

II. A földrajzi környezet a földrajzi lének környezete.

III. A földrajzi változás a földrajzi léneken végbemenő változás.

IV. A földrajzi hely a földrajzi lének helye.

V. A földrajzi idő a földrajzi lének idője.

VI. A földrajzi körülmény a földrajzi lének alkotta körülmény.

VII. A földrajzi művelet a földrajzi lénekkel végzett szabatos tevékenység.

4. az alapfogalmak alkotta földrajzi egységrendszer

A földrajzi egységrendszer (a geographoton) a valóságos földrajzi környezetek leegyszerűsített szerkezete (képlete, modellje), ami a természetes valóságban nyilvánvalóan nem létezik, ám tartalmazza a kényszerű, elengedhetetlen, nélkülözhetetlen földrajzi szerveződéseket.

A geographoton egy elvont, általánosított földrajzi egységrendszer, amely azt mutatja meg, hogy miképpen lehet különböző valahai, mostani vagy jövőbeli valós tulajdonságú földrajzi környezeti rendszerek létezéséből egyetlen szakadatlanul működő földrajzi egységrendszert szervezni. A földrajzi egységrendszerben a végsőkig leegyszerűsített elemek helyébe tetszőleges bonyolultságú, valódi földrajzi hatásokat fölmutató földrajzi elemek helyettesíthetők. A földrajzi egységrendszerben sokféle erő hat kényszerű, törvényszerű és irányított lén-áramlások hálózatán keresztül.

5. a földrajzi axiómarendszer használatával kapcsolatos követelmények

I. Földrajzi környezetnek akkor és csak akkor nevezzük a környezeteknek egy osztályát, ha a környezetet csak és kizárólag a Föld bolygó felszínével kapcsolatban értelmezzük.

II. Földrajzi lénnek, földrajzi változásnak, földrajzi helynek, földrajzi időnek és földrajzi körülményeknek akkor és csak akkor nevezzük a léneknek, változásoknak, helyeknek, időknek és körülményeknek egy osztályát, ha a lént, a változást, a helyet, az időt és a körülményeket csak és kizárólag földrajzi környezetben értelmezzük.

III. Földrajzi műveletnek akkor és csak akkor nevezzük a tudományos műveleteknek egy osztályát, ha a tudo-mányos műveletet csak és kizárólag a földrajzi környezet földrajzi lénjei változásának a vizsgálatára értelmezzük.

IV. A földrajztudomány axiómarendszerét a lén-elméletre kell visszavezetni.

V. A földrajztudomány művelésekor a földrajzi nyelvet helyesen kell használni.

VI. A földrajztudomány művelésekor a helyes földrajzi gondolkodás alapvető.

6. a földrajzi axiómák felsorolása

A legeslegelső földrajzi axióma. Tájékozódni szükséges.

A legelső földrajzi axióma. A földrajzi környezetet alkotó-alakító földrajzi lének a földrajzi hely, a földrajzi idő és a földrajzi körülmények függvényében szakadatlan földrajzi változásokat idéznek elő, amiket földrajzi művele-tekkel vizsgálunk.

1. főaxióma. A földrajzi környezetet alkotó-alakító földrajzi lének szakadatlan földrajzi változásokon esnek át.

2. főaxióma. A földrajzi környezet földrajzi változásait a földrajzi lének alap-képességei idézik elő.

3. főaxióma. A földrajzi környezet földrajzi lénjeinek földrajzi változásai a föld-rajzi hely, a földrajzi idő és a földrajzi körülmények függvényében történnek.

4. főaxióma. A földrajzi környezetet, léneket, változásokat, helyeket, időket, körülményeket földrajzi műveletek-kel tanulmányozzuk, aminek az eredménye maga a földrajztudomány.

I/1. axióma. A földrajzi lének hatással vannak egymásra.

I/2. axióma. A földrajzi lének alkotják-alakítják a földrajzi környezetet.

I/3. axióma. A földrajzi lének a földrajzi változásban folyamatosan alakulnak.

I/4. axióma. A földrajzi lének földrajzi helyhez vannak kötve.

I/5. axióma. A földrajzi lének földrajzi időhöz van kötve.

I/6. axióma. A földrajzi lének földrajzi körülményeket is létrehoznak.

II/1. axióma. Két különböző földrajzi környezet azonos, hasonló és különböző földrajzi léneket is tartalmazhat.

II/2. axióma. A földrajzi környezetben szakadatlan földrajzi változások történnek.

II/3. axióma. A földrajzi környezet földrajzi helyeket tartalmaz.

II/4. axióma. A földrajzi környezet földrajzi időhöz van kötve.

II/5. axióma. A földrajzi környezetben különféle földrajzi körülmények vannak.

III/1. axióma. Földrajzi változás földrajzi változást idéz elő.

III/2. axióma. A földrajzi változás földrajzi helyhez van kötve.

III/3. axióma. A földrajzi változás földrajzi időhöz van kötve.

III/4. axióma. A földrajzi változás feltétele bizonyos földrajzi körülmények megléte.

IV/1. axióma. Földrajzi helyet földrajzi hely határol.

IV/2. axióma. A földrajzi helyhez földrajzi idő tartozik.

IV/3. axióma. A földrajzi helyen csak bizonyos földrajzi körülmények fordulhatnak elő.

V/1. axióma. Földrajzi időt földrajzi idő követ.

V/2. axióma. A földrajzi időben csak bizonyos földrajzi körülmények fordul-hatnak elő.

VI/1. axióma. A földrajzi körülmények módosulása más földrajzi körülményeket hoz létre egy-egy földrajzi környezetben.

Íme, a földrajztudomány axiómarendszere! A sorrend nem tetszőleges, mert az axiómák egymásra épülnek. Ezen axiómákból számos földrajzi tételt vezethetünk le, és a mintát felhasználva az összes földrajztudományi ág és elmélet axiómarendszerét megszerkeszthetjük. Ugyanakkor e szerkesztési lépéssorral (algoritmussal) bármelyik tudomány vagy tudományos elmélet axiómarendszerét elkészíthetjük.

A földrajztudomány axiómarendszerének nyilvánvalóan egyetlenegy modellje van, s az maga a földrajztudo-mány.

2. A földrajztudomány meghatározása az axiómarendszerének az alapfogalmaival

A földrajztudomány a földrajzi környezetet alkotó-alakító földrajzi lén-összleteknek földrajzi hely, földrajzi idő és földrajzi körülmények szerinti földrajzi változásait földrajzi műveletekkel vizsgáló tudomány.

i

rodaloM

• Vadas Gy. 2017: Földrajzelmélet. A földrajztudomány axiómarendszere. Pécs, Sétatér Kiadó.

A TÁJSZEMLÉLET NÉHÁNY FELEKEZETI ASPEKTUSA

In document FÖLDTUDOMÁNYOK ÉS KÖRNYEZET (Pldal 151-154)