A részvényszekció forgalmának alakulása

Az 1. ábra szemlélteti a részvények forgalmában végbement jelentős és hullámzó for-galmat. A 2010-es és 2011-es évben látható erőteljes forgalomgyengülés még a válság utóhatásának tudható be. A Magyar Nemzeti Bank 2010-ben készült éves makrogazda-sági jelentéséből is kiderül, hogy a 2008-ban kezdődött recesszió nagyban befolyásolta a befektetési kedvet: az előző évtizedekhez képest újraértékelődtek a kockázatok, ma-gasabbak lettek a kockázati felárak, így a hazai és a külföldi befektetők is óvatosabbak lettek, a magyar makrogazdasági egyensúlytalanságoknak köszönhetően.

A Magyar Fejlesztési Bank 2011-es éves jelentésében is olvasható, hogy a magyar gazdaság „megtorpant”, és lassan lábalt ki az előző évek válságos helyzetéből. Ennek oka a kedvezőtlen külső gazdasági környezet, az eurózóna elhúzódó adósságai voltak, illetve az, hogy a belső kereslet nem tudta ellensúlyozni a kedvezőtlen külső folyamatok hatásait. A magyar GDP 2011-ben a vártnál jobb, 1,5%-os bővülést mutatott, azonban a lakossági fogyasztás továbbra is stagnált, ami hatalmas fékezőerőt jelentett a gazdasági növekedés számára. A fogyasztást és a befektetéseket is jelentősen befolyásolta a bérek

NÉMETHY FRANCISKA

és a lakossági hitelek alakulása. A nettó bérek elmaradtak a bruttó bérek növekedésé-hez képest, és a lakosság vásárlóereje is veszített az értékéből. Szintén kiderül az MFB éves jelentéséből, hogy a részvények árfolyama régiós átlag alatti eredményt ért el, ami a gyengülő világgazdasági és hazai kilátásoknak, a visszaeső kockázatvállalási kedvnek és magyar gazdaság romló megítélésének volt köszönhető. A 2011-es gyengébb eredmé-nyek hátterében olyan országspecifikus tényezők is álltak, mint a forint gyengélkedése vagy a megemelkedett országkockázati prémium. A hazai börze jövőbeli kilátásait ekkor az is rontotta, hogy 2011-ben a forgalom jelentősen elmaradt az egy évvel korábbitól.

Ez hétéves negatív rekordot is jelentett, éves szinten mintegy 3847 milliárd forintnyi forgalommal. 2008-ban a negatív külgazdasági és belső hatások eredményeképpen 53,3%-kal esett a BUX-index értéke, és 2011-ben ismét 20,4%-os csökkenéssel zárta az évet (BÉT3).

A Magyar Fejlesztési Bank 2013-ban elkészített éves elemzése szerint 2013-ban a várakozásokhoz képest jelentősebb mértékben bővült a magyar gazdaság. Emelkedni kezdett a keresetek vásárlóereje, és növekedésnek indultak a nettó bérek. A háztartások megtakarítási és befektetési szerkezete megváltozott, nőtt a befektetési jegyek forgalma, és a lakosság tulajdonában lévő állampapír-állomány is tovább bővült. A következő diag-ram (2. ábra) is igazolja, hogy a részvényszekción belül a befektetési jegyek kereslete a 2011-es és 2012-es gyengébb eredmények után 2013-tól jelentős növekedést produkált.

Ennek oka a betéti kamatok folyamatos csökkenése lehetett. Az állampapírpiac erősö-1. ábra. A részvényszekció forgalmának alakulása 2010–2019 között (M Ft)

(Forrás: saját készítésű diagram, a BÉT honlapjáról letöltött adatok segítségével)

dése annak volt betudható, hogy az államkötvényeket nem terhelte a kamatadó melletti 6%-os egészségügyi hozzájárulás.

A BÉT irányadó indexe is várakozásokon fölüli eredményeket ért el 2013-ban 4,7%-os emelkedéssel, azonban ez továbbra is a nemzetközi befektetői hangulat ingadozásaihoz igazítható érték, hiszen a nagyobb globális kockázati étvágy és likviditásbőség hajtot-ta fölfelé a részvények árát, valamint az országkockázati felár süllyedése és a gazdasági kilátások javulása is támaszt nyújtott a BUX növekedésének. A kockázatvállalási kedv élénküléséhez mérten viszont nyomottabb volt a BUX értéke a várhatónál.

A Századvég Gazdaságkutató Zrt. 2014-ben készült elemzésében olvasható, hogy a magyar gazdaság 2014-re nyolc éve nem látott ütemben növekedett, aminek az oka a belföldi felhasználás élénkülése is lehetett. A fogyasztók bizalmát jelző indexek értéke is javult, a kedvező gazdasági kilátásokkal összhangban. A munkaerőpiac fejlődése a gaz-dasági növekedés dinamikájához képest lelassult, a foglalkoztatottak száma visszaesett.

A lakossági költekezést továbbra is fékezte a magas adósságállomány, illetve az óvatossági megtakarítások. Az 1. ábrán is látható a 2013-as és 2014-es év közötti lassabb csökkenés a részvények forgalmában. Az állampapírpiaci hozamok is követték a globális piacok mozgásait, a rövid lejáratú papírok hozamai nagyobb mértékben, a hosszú lejáratú pa-píroké mérsékeltebb ütemben csökkentek.

Szintén a Századvég Zrt. 2016 márciusában elkészített jelentéséből következtethetünk a részvénypiaci keresletben bekövetkező változások hátterében álló makrogazdasági folyamatokra. A magyar gazdaság kedvező trendjei 2015-ben is folytatódtak, ami

mö-2. ábra. Befektetési és kárpótlási jegyek forgalma 2010–2019 (M Ft) (Forrás: saját készítésű diagram, a BÉT honlapjáról letöltött adatok segítségével)

NÉMETHY FRANCISKA

gött a háztartások fogyasztásának, illetve a hazai beruházásoknak a bővülése állhatott.

A munkaerőpiacon nőtt a foglalkoztatottság és az aktivitás, a keresetek növekedtek, és ezzel arányosan a befektetési hajlandóság is fokozódott. A hazai kockázati környezet szin-tén javuló tendenciát mutatott, a forint erősödött az euróval szemben, az országkockázati felár alig emelkedett – annak ellenére, hogy Magyarország a minősítések szerint maradt a „befektetésre nem ajánlott” kategóriában. 2016-ra az előrejelzések szerint további GDP növekedést és a pozitív gazdasági trendek követését várták, ami be is igazolódott a tőkepiaci befektetések vonatkozásában. Mintegy 2298 milliárd forintra növekedett a részvények, és 12 milliárd forintra a befektetési és kárpótlási jegyek forgalma. A BUX index követte az emelkedő trendeket.

Az OTP Bank 2017-es éves jelentésében olvashatjuk, hogy a fejlett világban továbbra is kedvezően alakultak a makrogazdasági folyamatok. Az eurózónában az előzetes vára-kozásokat is fölülmúlta a gazdaság bővülése, még a Brexit-tárgyalások addigi eredményei sem jelentettek problémát. Az előrejelzésekhez képest is magasan alakult a magyar GDP, tovább erősödött a forint. A gazdasági erősödés tovább támogatta a részvények iránti kereslet növekedését, míg a befektetési jegyek tekintetében jelentős csökkenés történt (2. ábra), aminek hátterében az MNB olyan intézkedései állhattak, mint a jegybanki alapkamat szinten tartása.

A Pénzügyminisztérium 2018-ban elkészítette saját makrogazdasági és költségvetési prognózisát a 2022-ig tartó időszakra, mely szerint a gazdasági növekedés érett szakaszba lépett, amit a bővülés dinamikájának mérséklődése is tükrözött. Az egyre kevésbé tá-mogató külső környezet ellenére 2018-ban pozitív változások mentek végbe hazánkban, felgyorsult a belső növekedés, aminek legfőbb mozgatórugóját a beruházások bővülése képezte. A lakosság jövedelmi helyzete jelentősen javult, a munkaerőpiaci változások is követték a kedvező trendeket. A befektetési jegyek iránti kereslet csökkenése is lassuló dinamikát mutatott, míg a részvénypiac forgalma stagnált 2018–2019 között.

2019-ben a világgazdaság lassulása kedvezőtlen hatással volt a magyar gazdaságra.

A külső gazdasági környezet tekintetében több recessziót előrejelző tényező is megjelent, aminek hátterében a protekcionista amerikai (és kínai) gazdaságpolitika, a fenntartha-tósággal kapcsolatos aggodalmak, a globális járműipar kihívásai, a COVID19-járvány egyre gyorsuló terjedése, valamint az elhúzódó Brexit-ügy is állhatnak. „A növekedési folyamatok érdemi javulására nincs kilátás” – olvasható a Pénzügyminisztérium a 2019-től 2023-ig tartó időszakra vonatkozó makrogazdasági és költségvetési előrejelzéséből.

A bruttó hazai termék 2019 első felében 5,1%-kal emelkedett, növekedtek a lakossági beruházások és megtakarítások is. A bérek dinamikusan emelkedtek, ami növelte a ház-tartások jövedelmét is, és ez mind a fogyasztásra, mind a növekedésre kedvezően hatott.

A 2019-es esztendő, a 2018-as évhez hasonlóan mozgalmasnak számított a pénzügyi piacok szempontjából. A magyar hozamok 2019-ben rekordalacsony szintre csökkentek, ezzel párhuzamosan az országkockázati felár is mérséklődött, és az ország befektetői meg-ítélése javult. A koronavírus-járvány kirobbanása előtt íródott prognózisban az olvasható, hogy az elemzők 2020-ban továbbra is a gazdasági helyzet stagnálására számítottak.

1.2.2. A Hitelpapír szekció forgalmának alakulása – az állampapírpiac