JAVASLATOK, ÉRTÉKELÉS

A Növekedési Hitelprogram során nagyszámú kis- és közepes vállalkozás jutott ked-vezményes feltételű hitelhez. Összességében a program jól működőnek bizonyult, és beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a vállalkozások könnyebben valósítsanak meg beruházásokat, valamint jelentős technikai fejlesztések történtek a hitelprogram keretében. A járvány okozta válság következtében szorosabb lett az együttműködés a pénzügyi szektorban. A jegybank számos intézkedést hozott annak érdekében, hogy a kereskedelmi bankok zökkenőmentesen végig tudják vinni ezeket a programokat, például likviditásbővítéseket hajtottak végre, és, egyebek mellett, nullára csökkentették az alapkamatot.

A kis- és középvállalkozásokra erősen ható koronavírus-járvány a jelenlegi vizsgála-tok és elemzések szerint valószínűsíthetően 2021-re lesz megfékezhető. Ha ez teljesül, az utána következő 2–3 év még erőteljes hatással lesz a magyar gazdaságra és a hazánkban működő vállalkozásokra. Ebből kifolyólag feltétlenül szükségesnek tartom a további hitelprogramszakaszok elindítását, amelyeknél kiemelt figyelemmel kell lenni a terme-lékenységet javító elemekre, különösen a műszaki fejlesztésre.

Az intézményi garanciavállalás jelentős szerepet tölt be azon vállalkozások tevé-kenységében, melyek kevésbé tekinthetőek hitelképesnek, ugyanis ennek segítségével nagyobb mértékben juthatnak forráshoz. Magyarország viszonylag elmaradott országnak tekinthető a garanciavállalás terén. Véleményem szerint több ezirányú intézkedést kellene végrehajtani, valamint EU-s szintre kellene emelni a termékkínálatot. Más tagállamokban egy-egy válság bekövetkeztekor lényegesen több garanciavállaló program jelenik meg, hazánknak is szükséges lenne felzárkóznia az ilyen intézkedések terén. Segítő célzatú lehet egy pénzügyi garanciaprogram elindítása, melyben minél több hazai KKV részt venne, annál inkább előrevinné fejlődésüket, tevékenységüket. Javasolható továbbá, hogy kutatás-fejlesztési tevékenységre, és a Magyarországon még be nem vezetett új techno-lógiák átvételére nyújtott hitelek legyenek kamatmentesek a KKV-szektorban.

NÉMETH EVELIN

4. ÖSSZEGZÉS

A rendelkezésre álló, illetve a felmérésekből átvett és elemzett adatok alapján a Növeke-dési Hitelprogram sikeresnek mondható, ugyanis teljesültek az MNB által elvárt célok.

A vállalatok átértékelték üzletmenetüket, és éltek a program előnyeivel, megindult a hitel-kérelmek beadása. Az NHP mind a keresleti, mind a kínálati oldalon hatást gyakorolt a piaci szereplőkre, a finanszírozó intézmények különös figyelmet fordítottak a KKV-kra (MNB 2013). A vállalati hitelezés feltételei enyhülni kezdtek már az első szakasz folya-mán, egyrészt a finanszírozó intézmények közötti egyre szorosabb verseny kialakulása, másrészt a 0%-os forrásköltség miatt. A program keretében lehetőség nyílt a hitelező bankok közötti váltásra is, amivel felmérések alapján a vállalatoknak nagyjából 20%-a élt. Csökkentek a cégek kamatterhei, a beruházási hitelek átlagosan 5,9%-ról, a forgó-eszközhitelek kamata pedig átlagosan 5,8%-ról 2,5%-ra csökkentek. A mikrovállalko-zások által felvett hitel 60%-a új beruházási hitel volt, annak ellenére, hogy számukra a legkockázatosabb a hitelfelvétel. A koncentrálódást számba véve is pozitív hatása volt a programnak, a közép-magyarországi telítettség is eltolódott a keleti részek felé, így viszonylag arányos hitelfelvételi eloszlás alakult ki (László 2016).

Dolgozatomban a Magyar Nemzeti Bank által 2013 júniusában elindított Növeke-dési Hitelprogramot vizsgáltam. Munkám során nagyszámú szakirodalmat, szakcikket használtam fel forrásként, valamint nagyban támaszkodtam az MNB hivatalos adataira, közléseire. Részletesen vizsgáltam az NHP szakaszait, valamint az általa generált vál-tozásokat a magyar vállalati hitelezésben. Az elemzés során törekedtem arra, hogy az összefüggéseket és azok változásait ábrák, táblázatok és diagramok segítségével szem-léltessem.

A Növekedési Hitelprogram bevezetését a KKV-k gyengülő hitelezése indokolta. Cél-ja volt, hogy ezek a vállalatok alacsony kamatszinten és kedvező feltételekkel tudCél-janak hitelhez jutni, vagyis a hitelpiaci korlátok enyhítése, a verseny növelése, és a pénzügyi stabilitás megőrzése. A program keretében a Magyar Nemzeti Bank 0%-os kamatozású hitelt nyújtott a hitelintézetek számára, akik maximum 2,5%-os felár ellenében bocsát-hatták ezt a hitelt a kis- és középvállalkozások rendelkezésére. Az optimális kondíci-óknak köszönhetően a KKV-k hitelhez jutási esélyei javultak, melynek következtében beruházásaik száma gyarapodhatott.

Összességében elmondható, hogy a Növekedési Hitelprogram sikeresnek bizonyult.

A jegybank által kitűzött cél, a verseny növelése teljesült, ugyanis a bankváltás lehetősége fokozta a hitelintézetek közötti versenyt. A problémaként jelentkező területi hitelállo-mány-koncentráció is javuló eredményeket mutatott már a program első szakaszában, a másodikban pedig ez az eredmény csak fokozódott. A makrogazdasági mutatókra is pozitív hatást gyakorolt az élénkítés, többek között a foglalkoztatás szintjét mintegy 17 000 fővel növelte meg. Az NHP-val egyidejűleg futó további hitelösztönző programok, valamint azok kivezetését támogató intézkedések a KKV-hitelezés szerkezetére kívántak hatni, a hosszú lejáratú, rögzített kamatozású hitelhez jutás lehetőségének hatékonyabb

irányba terelésével. Ezek még inkább hozzájárultak a program sikerességéhez. Az első szakaszban 93%-os kihasználtság volt jellemző a hitelfelvétel tekintetében. Ebben az időszakban csökkentek a vállalkozások kamatterhei, ami a KKV-k stabilitásához járult hozzá, a második pillér során pedig a vállalkozások csökkenteni tudták devizaalapú hiteleiket, mely szintén kitűzött cél volt. A program második szakasza pozitív irányú változást hozott a területi koncentrációt illetően. A harmadik szakasz mindkét pillérében az új beruházási hitelek adták a hitelek több mint háromnegyedét, melyet a vállalkozá-sok olyan beruházávállalkozá-sokra fordítottak, amelyek hozzájárultak a gazdaság színvonalának emelkedéséhez.

Kutatásommal sikerült igazolnom kezdeti hipotéziseimet, miszerint szoros össze-függés áll fenn az NHP-hitelek száma és összege, valamint a vállalatok mérete között.

A mikrovállalkozások mind darabszámot, mind összegnagyságot tekintve a legjelentő-sebb beruházási hitelfelvevők voltak. A hitelcélokat is vizsgálva a beruházási hitel volt magasan a leggyakoribb a KKV-k körében.

IRODALOMJEGYZÉK

Kollár-Vizin Renáta Janka (2017): Vállalati hitelkínálat és az állami beavatkozás. In:

Farkas Beáta – Pelle Anita (szerk.): Várakozások és gazdasági interakciók. JATE-Press, Szeged. 125–139. http://eco.u-szeged.hu/download.php?docID=70100 (Letöltés ideje: 2020. július 16.)

László András (2016): A Növekedési Hitelprogram hatása a magyar gazdaságra. Hitel-intézeti Szemle 15(4) https://hitelintezetiszemle.mnb.hu/letoltes/laszlo-andras.pdf (Letöltés ideje: 2020. június 19.)

MNB – Magyar Nemzeti Bank (2013): A Növekedési Hitelprogram első szakaszának igénybevétele. Magyar Nemzeti Bank, Budapest. https://www.mnb.hu/letoltes/nhp1-elemzes-v5-clean.pdf (Letöltés ideje: 2020. június 30.)

MNB – Magyar Nemzeti Bank (2015): A Növekedési Hitelprogram második szakaszá-ban nyújtott hitelek elemzése. Magyar Nemzeti Bank, Budapest. https://www.mnb.

hu/letoltes/az-nhp-masodik-szakaszaban-nyujtott-hitelek-elemzese.pdf (Letöltés ideje: 2020. június 4.)

MNB – Magyar Nemzeti Bank (2017): „Közlemény a Növekedési Hitelprogram har-madik szakasza keretében nyújtott hitelekről”. (Sajtóközlemény). Magyar Nemzeti Bank, Budapest. https://www.mnb.hu/letoltes/nhp3-havi-kozlemeny-20170404.pdf (Letöltés ideje: 2020. március 6.)

Módos Dániel – Bokor Csilla – Hidasi Balázs (2014): Az NHP-ban nyújtott hitelek és a hitelfelvevő vállalatok fontosabb jellemzői. Magyar Nemzeti Bank, Budapest.

https://www.mnb.hu/letoltes/novekedesihitelprogramazelso18honap.pdf (Letöltés ideje: 2020. március 25.)

NÉMETH EVELIN