A PAPI SZEREP VÁLTOZÁSAI A QUMRÁNI KÖZÖSSÉG HAGYOMÁNYÁBAN
Fröhlich Ida
A címben szereplő rabbim megjelölés melléknévi és nem főnévi többes számú alak; ennél fogva nem rabbikat - a hagyományos felfogás szerint a zsidó kö-zösségek szellemi vezetőit és prédikátorait - jelöl, hanem a qumráni szövegekben Sokak-nak nevezett csoport tanácskozó testűletér.' Ók alkották a mai Hirbet Qumrán (ókori nevén talán Szekaka) területén valaha létezett kö-zösség tanácsát.é Ebben a tanácsban részt vett a közösség minden tagja, rangja és a közösségben elfoglalt helye szerint. A terminust rendszeresen a Kö'zösség s'{flbá!Jzata (1QS) címú irat említi, de az elnevezés más szövegekben iselőfordul.
Mivel foglalkozott a Sokak (vagy: a Nagyok, a Mesterek) tanácsa? A sza-bályzatok műfajának természete alapján vélhetően a tagok ügyeivel, a közösség életével, melynek létrejöttét és életét az önmaguk által kitűzött célok irányítot-ták. A közösség létrejöttének célját a Közösség szabá!Jzata a kővetkezőképpen fogalmazza meg: "hogy... egyesüljenek a Tórában és vagyonban, és megtérje-nek Cádoq fiai, a papok, a szövetség megtartói szerint" (lQS V.2).
Helyes útra visszatérni nyilvánvalóan csak egy másik, helytelennek tartott útról lehet - rossz elvek irányítása alól, vagy helytelen gyakorlat folytatásától elszakadva. A helytelen út a mózesi Törvény nem megfelelő betartását jelenthe-ti, és sehol nem is történik utalás arra, hogy a "megtérők" megtérésük előtt más elveket tartottak volna irányadónak, mint a mózesi Törvényt. A szövegben emlitett, a Tórában való egyesülés kifejezés nyilvánvalóan a mózesi hagyomány irányító szerepének elfogadását jelenti a közösség számára, a vagyonban való egyesülés vagyonközösséget és közös gazdálkodást jelent.> A "Cádoq fiai, a
1Más fordításban: Nagyok, arb(pl.rbym)melléknévi jelentése értelmében.
2 A tanács működéséről értesítő forrás a Kiizösség szabályzata címen ismert irat (1QS, 1QSerek), amelyegy közösen dolgozó és egyhelyen lakó közösség (yhd) működéséről tanúsko-dik.Az irat szövege alapján rekonstruálható csoport felépítése és működése hasonló aJosephus Flavius által két helyen is(A Zsidó háborúII.8.2-13 ésA Zsidók torténeteXVIII.1.S) leírt, elkülönül-ve, cölibátusban és vagyonközösségben élőcsoportéhoz.
3Aszabályzat rendelkezik a vagyon beadásának módjáról is. 1QSVI.18-23 írjale a folyama-tot, amelynek során a belépni kívánó egyév próbaidő után felajánlja vagyonát és munkáját a közösségnek, ám a vagyont csak a második évi próbaidő elteltével ésatag végleges felvétele után szárnitják a közösségéhez. A belépni kívánót a Felügyelő jegyzi be a közösség számadásába. A
FRÖHLICH IDA
papok, a szövetség megtartói" pedig azt a papi csoportot jelenti, amelynek törvénymagyarázatát helyesnek tartották, és akik útmutatása, törvényértelmezé-se szerint a tagok "megtérnek".4
A szövegben alkalmazott út-metafora jó kifejezője annak, hogy - sokféle út választásának lehetőségével - a Törvényt sokféleképpen lehet megtartani.> A mózesi Törvény előírásai ugyanis nem absztrakt megfogalmazásokkal élnek, hanem mindig konkrét eseteket példáznak. Ezek a példák azonban nem adnak teljes körű felsorolást a betartandókról. Az olvasó néhány példát kap, amelyek alapján logikus módon következtetések vonhatók le analóg esetekre nézve.
Egy példával élve, Lev 18 bizonyos szexuális kapcsolatokat tiltó listája nem meríti ki a rokoni kapcsolatok teljes körét. Tiltja ugyan akapcsolatot nagynéni és unokaöcs, sőt, a nagybácsi felesége ésaz unokaöcs között (Lev 18,12-14) -ugyanezen listán azonban nem szerepel a nagybácsi ésunokahúg kapcsolatának kérdése. Ugyanígy nem szerepelnek tételesen anőági rokonság többi kategóriái, és azazokkal kapcsolatos megengedő vagytiltóelőírások sem. A tételesen nem emIített, de lehetséges esetekkel kapcsolatban tehát két lehetőség van: a lehet-séges, és nem tiltott kapcsolatokat megengedettnek venni; vagy pedig a tiltás alapján a tételesen emIített, férfiágra vonatkozó tilalommal analóg módon meg-fogalmazni atilalmat a női ágra is.Aleírt és az analóg módon megfogalmazott tilalma kban együttesen érvényesül a másodfokú rokonok közötti kapcsolatot tiltó elv, amely ilyen elvont megfogalmazásban sehol sem jelenik meg, ám fel-tehetően ez, ennek betartatása áll a törvénykezés szándékában.» A mózesi Törvény megfogalmazási módja tehát eleve szükségessé teszi az értelmezést követőinek gyakorlatában, akár van ennek írásos nyoma, akár nincs (hiszen értelmezés az is, ha a tételesen nem emIített tilalmakat megengedettnek veszik).
Qumránban 19lJ6-ban talált két osztrakon közül azegyik talán éppen egybelépő vagyontárgyai-nak jegyzékét tartalmazza. A cserépdarab, melyre a szerződés piszkozatát írhatták, a szövegnek csak egy töredékét tartalmazza. Sajnos, a szöveg éppen azon a helyen szakad meg, ahol első kiadói a YHD szót sejtik. Ha ez igazolható lenne, az osztrakon nyújtaná az első Írott primer bizonyítéket aqumráni telepen éltcsoport vagyonközösségére. Az osztrakon első kiadása: Cross - Eshel 1997. A.Yardeni fényképekkel ellátott kiadása a szó szereplését nem támasztja alá,ld.
Yardeni 1997. Cross -Eshel2000 kiadása nem fogadja el.Alternatív olvasatot kínál Cryer 1997 is; ld.még Doudna 2004.
4Amegtéres (hub) kulcsszó aDamaszkllS'{f iratban (CD) is,amely egymásfajta közösség léte-zéséről tudósít, mint aKöZiisség szabályzata. ADamaszk/iSi} irat általleírt csoport családokban ésa terület településein elszórtan él. Az ő vallási gyakorlatuk középpontjában is a "megtérés", a mózesi Törvényhez való visszatérés áll; ez azigény hozta létre magát az irányzatot is, a Damasz-kusi!' irattörténeti visszatekintése szerint, ld. CD I.5-II.l.
5A vallásigyakorlatot megharározó jogértelmezésre használt szó, aha/áka maga is 'járás' -r je-lent (aMk 'menni, járni' jelentésű igéből).
6Így tettek azesszénus irányzat tagjai. ADamaszk/iSi} iratban (CD V.9-11) olvasható az em-lített problémával kapcsolatos fejtegetés, amely szerint "bár a »meztelenség«-et illető törvény férfiakra vonatkozik, hasonlók hozzájuk anők is; ha pedig egy fivér lánya fedi felapja fivérének szemérmét, ez vérrokona". Az idézett szöveg Lev 18,13 tilaImához fűzött fejtegetés: a bibliai hely csak a fiúnak az anya nővérével való kapcsolat kategorikus tilalmát fogalmazza meg. A qumráni magyarázat atörvény szellemét értelmezi.
Mindezek ismeretében tehát aKó'zö'sségszabá!Jzataban emlitett, "Cádoq fiai,a papok szerinti" megtérés a Törvény előírásainak azonos értelmezését és az értelmezéseken alapuló közös gyakorlatot jelent - vagyis egységesen elfogadott halákát azaz jogi interprerációt, ésaz ezen alapuló azonos életviteIt. A "megté-rők" egyféleképpen tartották be a házasságra vonatkozó és a tisztasági előírásokat, a szombat megtartására vonatkozó parancsokat, azonos volt szem-léletük az eskütételre vonatkozóan; egyszóval, azonos gyakorlatot folytattak jogi ügyleteikben és a mindennapi életben. A "megtérés Cádoq fiai, a papok, a szövetség megtartói szerint" többszöri fordulata a szövegnek: a belépő "vissza-tér Mózes Tórájához mindenben, amit csak az parancsol, teljes szívvel és teljes lélekkel, mindazon dolgok szerint, amelyeket kinyilatkoztattak Cádoq fiainak, a papoknak" (lQS V.2).
Az irányzatban működő, azt irányító, cádoqi származásúaknak mondott pa-pok tehát egy különleges, kinyilatkoztatott tudás birtokosai, és ez a tudás mindenekelőtt a Törvény betartás ának miként jére - vagyis a ha/ákai magyaráza-tok követésére - vonatkozik." A közösség tehát vélemény- és magatartás-közösség. Vélemény a halákát illetően: amikor a közösségen kívüliekről ír, így fogalmaz: "és ne válaszoljon senki a közösség emberei közül az ő véleményük [vagyis a közösségen kívüli, hazugnak tartott csoport] szerint semmiben, a Tórát és ítéletet illetően" (1QS V.16). Magatartás-közösség az étkezési előírá-sok gyakorlati betartását illetően: "ne egyen vagy igyon semmit az övékéből és ne fogadjon el kezükből semmit ellenérték nélkül" (1QS V.16-17). Hasonló-képpen szembeállítja a "szentek" gyakorlatát és a hamisnak tartott gyakorlatot egy másik hely is (1QS V.18-19).
A közösségbe való belépéskor előírás, hogy megvizsgálják a jelölt szellemét (drfw 't rwl:zwm),mégpedig értelme (lpy fk/w) és a közösségben előírt Tóra-gyakorlat szempontjából (wm 'fyw btwrh '/py b'!)' 'hmm). Az előírók és vélemé-nyezők "Áron fiai", vagyis egy papi csoport (lQS V.21). A tagok a vizsgálat eredményéről igazolást is kapnak; hierarchiájuk ugyanis egy olyan listán alapul, amelynek alapja a tagok értelme és gyakorlata szerint való bejegyzés (lpy fk/w
Will'fyw, 1QS V.23). A vizsga nem egyszeri: az első vizsgálatot évenként megis-métlik, és ezek eredménye alapján változhat az egyes tagok besorolása és státusza a közösségben: "Vizsgálják meg szellemüket és cselekedeteiket évről évre, hogy mindenki értelme szerint és útjának tökéletessége szerint emelkedhes-sen, vagy pedig mulasztásainak megfelelően visszatartsák őt, Intsék meg egymást állhatatosságban és alázatosságban, és egymás iránti kegyes szeretetben" (1QS V.24-25).
Vagyis, a vizsga és a rangsorolás nem csak az elméleti tudást (fk~ - ez felte-hetően a ha/áka ismeretét jelenti - veszi figyelembe, hanem vallási
7A különleges, kinyilatkoztatott tudásra a qurnráni irodalom külön kifejezést isismer, a 'ti-tok' jelentésű, perzsa eredetű rz főnevet. A pes erek, a prófétai szövegek megfejtései is ilyen titkok közlései, amelyek ismerete és közlése kiválasztott személyek - aHabakkIlk-peser szerint az Igaz Tanító - kiváltsága, ld.1QpHab VII.3-4.8.14.
FRÖHLICH IDA
gyakorlatukat (m 'fylV btwrh) - tehát az étel- és tisztasági törvények, bőjtök, es-kükre vonatkozó előírások stb. - rendszeres betartását, ésa betartás mikéntjét.
"Szelleme és cselekedetei" (m'fyhm) felől vizsgálják egyébként az újoncot is az egyévi próbaidős után: ha elméleti tudást szerzett, és a gyakorlatban is betartja ezt, felveszik, és ettől kezdve részesülhet a Sokak tiszta ételéből is, vagyis részt vehet aközös étkezéseken (1QS VI.16-17). Ami a Sokak italából való részese-dést jelenti, ezt az újonc csak a második év után teheti. Ennek oka bizonyára a folyadékok tisztaságával kapcsolatos elképzelés. A folyadékok ugyanis érzéke-nyebb közverítői a tisztátalanságnak, mint más elemek." a közösség felfogása szerint tehát az ezekkelvaló foglalkozás az előírások szigorúbb betartását köve-teli. Ez lehet az oka annak is, hogy az újonnan belépettek csak meghatározott idő után - miután bizonyították, hogy a tisztasági előírásokat helyesen tartják meg - engedik meg az italokkal való foglalkozást és az azokból való részese-dést.
AKö'zö'sségszabá/yzataban leírt, elkülönülő és zárt közösségre vonatkozó sza-bályzatok e néhány kitétele is azt engedi sejteni, hogy a qumráni telep, amelyet a régészeti dokumentumok tanúsága szerint az i. e. 2. sz. közepén foglaltak el új lakói, nemcsak egy, a mózesi Törvényelőírásait szigorúan betartó életforma színhelye volt, hanem egyben oktató- és kutatóhely is, ahol a Törvény tanul-mányozása és jogi döntések meghozatala folyt.'? A Szabá/yzatból is kitűnik, hogy az irányzathoz tartozó, és a Törvény betartását azonos módon felfogó tagok valószínűleg nemcsak a qumráni telepen éltek, hanem más településeken is, ahol nem alkottak zárt közösségeket. Feltehetőleg ilyen, városi vagy falusi településeken élő, és az irányzathoz tartozó személyekről van szó, amikor így ír aKö'zö'sJégszabálYzata: "mindenütt, ahol együtt van tíz férfi (lvbklV/mqlvm 'fryhyh fm 'srb 'nfym)a közösség tanácsából, ne hiányozzék közülük apapi személy". A településen együtt lakók "együtt étkezzenek, együtt imádkozzanak, együtt ta-nácskozzanak" (1QS VI.2-3). A pap irányításával "együtt tanácskozó" mi'!Ján tanácskozásának tárgya közelebbről nem ismert. Tárgyalásra kerülhettek napi ügyek, ezek pedig óhatatlanul felvetettek a rituális tisztaság megtartásával kap-csolatos gyakorlati problémákat is, a törvényi előírások helyes értelmezésének kérdéseit.
Az elkülönült qumráni közösségben (aKözösségszabálYzata ugyanis rájuk vo-natkozik) a tanácskozás a szabályzat leírása szerint a pap elnökletével zajlott, és
8Próbaidőről Josephus, A Zsidó háborúII.8.2-13 leírása is tud.
9Ennek nincs tételes bibliai megfogalmazása, csak a folyadékokkal ésazazokkal készült éte-lek tisztaságával kapcsolatos számtalan magyarázatból túnik ki. A Qumránban talált szövegek közül több is foglalkozik folyadékok tisztaságával, mint például 4Q284a (4QLeqet) akosárba gyújtött, kicsorduló levű gyümölcsök feldolgozásának tisztasági kérdéseivel, vagy4QMMT egyik töredéke (4Q394 8iv) atisztaedényből tisztátalanba öntött folyadék tisztaságának kérdésével.
IOAhely korábban, a királyság alatt islakóhely volt, azonban még ababilóni fogság előtt la-katlanná válhatott, az i.e. 2. sz.-i betelepülők új foglalók voltak. R.de Vaux-nak azásatásokról készített jegyzetei évtizedekkel halála után jelentek meg, ld.Humbert 1994.Atelep régészetérőt ld.mégLaperrousaz 1976;Magness 2003; Magness 2004.
azon mindenkit rangja - azaz a már korábban bizonyított tudása és Tóra-gyakorlata - alapján kérdeztek. Egy-egy közös témát tárgyaltak tehát meg sor-rendben, amellyel kapcsolatban mindenki elmondhatta a véleményét (1QS VI.4). A vitár feltehetően Irásba foglalták, ennek módja, felépítése azonban nem ismeretes - és az sem, hogy a felvetett problémát valamint az ezzel kapcso-latos véleményeket rögzítették-e, esetleg csak a vita eredményét foglalták írásba.
A Tóra-magyarázás állandó kötelezettség volt minden olyan helyen, "ahol tízen együtt vannak": "ne hiányozzanak sehol, .. azok az emberek, akik a Tórát kutatják nappal és éjjel, állandóan, egyik a másikat váltva" (1QS VI.6-7). A zárt közösségben, a telepen élőknek pedig egyenesen állandó kötelességük volt a hasonló tevékenység: "A Sokak pedig virrasszák át együtt az év minden éjsza-kájának egyharmadát, hogy olvassák a könyvet (lqnv' bspr) és Ítéletet vitassanak (/dnvI mIpt), és hogy együtt imádkozzanak" (lQS VI.7-8). A könyv, amelyet olvasnak: a Tóra, az ítélet pedig, amelyet megvitatnak: azelőírásokkal kapcsola-tos döntések. A mipt főnév jelentése: ítélet, döntés. Nem azonos a "parancsolat, előírás" fogalmával, amelyet rendszerint a hq kifejezés jelöl. Ezzel szemben a mipt az értelmezés eredményét, döntvényt jelenthet - ilyen döntvények megfo-galmazása eredményezhette a Qumránban fennmaradt halákai szövegeket.
A döntési területek másik része a szervezettel kapcsolatos kérdések megvi-tatása és az ezekben való döntés, valamint a fegyelmi ügyek tárgyalása lehetett.
Ez a plénumon történt, a Sokak jelenlétében - szemben a miryánban történő, papi személy által vezetett "szemináriumokkal". A Sokak ülésének rendjével a Kö'zösségszabálYzataban külön rész (eredetileg talán külön szabályzat?) foglalko-zik (1QS VI.8-23).11 A plénum ülésén mindenki rangja szerint vehet részt (Ji btklvnw). Első helyen a papok, majd a vének, őket követően a nép (f'r kl h 'm) ülhet le. A népen belül is rangrend van (Jibtkwnw). AKdzösség szabálYzata alap-ján ugyan az ülések ismertebb témái a fegyelmi ügyek, amelyeket és amelyek szankcióit a Közösség szabálYzatának külön része (1QS VI.24-VII.25) foglalja magába. A tanács itt egyfajta fegyelmi testületként működik. A Büntetések a Kö'zösségszabálYzatának jól ismert és sokat tárgyalt része. A döntnökök testülete azonban nem csupán az itt felhozott esetekkel, vagyis a szabályzat ellen elköve-tett vétségekkel foglalkozott. Arra egyébként, hogy a közösség tagjai fő feladatának a Tóra betartását tekintették. ez a szöveg is, más is,több alkalom-mal hivatkozik; és ezzel kapcsolatos a legsúlyosabb büntetés is: "alci készakarva vagy hanyagságból megszeg bármit is Mózes Tórájából, küldjék el őt a Közös-ség tanácsából, és ne térhessen vissza többé"(l QS VIII.22-23).
A plénum tevékenységének fontos részét képezhették a Törvény betartásá-val kapcsolatos kérdések, elsősorban tisztasági kérdések megvitatása, a helyes gyakorlatról határozó döntések. A plénum tanácskozásainak rendjét szabályozó rész ugyanis a plénum feladatai között az első helyen emliti azt, hogy" És így kérdezzék őket az Ítéletről (Imip~, és minden végzésről (wlkwl ~~, valamint a
So-11 A szöveg fejlődéséről ésa közösség vá!tozásairúl alkotott elméleteket ld. Gagnon 1992;
Alexander 1996; Metso 1997;Schofield 2009.
FRÖHLICH IDA
kakat illető ügyről (dbr),mindenki tudását nyújtván" (1QS VI.9-l O).A szövegben említettek nem jelenthetnek fegyelmi döntést, hiszen azokat kész formában tartalmazza a fegyelmi szabályzat; fegyelmi vétségek tekintetében csak az elkö-vetés tényét kellett megvitatni és alkalmazni az előre kiszabott szankciót. Amip!
és az 's:döntést, illetve véleményt jelent, valamely kérdésre adott válasz meg-fogalmazását. Az ilyen döntések kötelező érvényűek lehettek az irányzat követőinek
ősszességére.t-A közösségbe belépni kivánó újoncot egy év próbaidőnek vetik alá. Ezen idő alatt oktatják őt "a közösség összes ítéletében" (1QS VI.lS), vagyis a Tör-vény betartására vonatkozó magyarázataikban, halákájukban. A próbaidő végeztével a jelölt vizsgát tesz elméleti tudását és gyakorlatát illetően. Hasonló vizsgáról tudósít aDamaszkusif ira!is, ahol a Sokak kőrébe lépni kivánó újonc a Felügyelő előtt tesz vizsgát (CD XV.8-11). A közösség, amelynek képe ez utóbbi, a Damaszkus:{/ irat szövege alapján bontakozik ki, más, mint aKo'zosség siflbá/yzataban emlitett; tagjai városokban és falvakban élnek, de nem zárt kö-zösségben. Ami összeköti őket, az a közös halákán alapuló életmód és bizonyos szervezeti kötöttségek. A Sokak kőzé lépő és a Felügyelő előtt vizsgát tevő újonc felvételének lényeges eleme maga a vizsga, amelynek során feltehe-tőleg számot adott a betartandónak tartott haláka ismeretéről.
A különböző kérdések megvitatása nyilvános ülések során a Sokak állandó és rendszeres feladata volt. A KO'zo"sségSzabálYzata tartalmazza az ülés és a vita lefolytatásának rendjét. Az ülés résztvevői: a papok, a vének és a nép, mindenki rangja szerinti helyét elfoglalva vesz részt az ülésen. Így kérdezik őket "az íté-letről (mip~ és minden végzésről (kl '~h),valamint a Sokakat illető ügyről (dbr 'fr yf?yh Irrym)" (1QS VI.8-9). A kérdésekre mindenki legjobb tudását nyújtva válaszol. A kérdezettek rangjuk szerint, rendben válaszolnak (1QS VI.l 0-11);
tehát mindenki elmondja a kérdésről a maga álláspontját, kifejti gondolatme-netét. A kérdezők értelemszerűen a közösség tagjai, a telepen élő teljes jogú tagok lennének. Szövegünk azonban olyanokat is említ, akiknek "közlendője van a Sokakhoz, ám beosztása nem éri el azokét, akik a közösség tanácsát kér-dezhetik". Az ilyenek engedélyt kérhetnek, és ha szót kapnak, kérdezhetnek (lQS VI.12-13).
Feltűnik még a KO'zosségszabá/yifl!aban egy tanító funkciójú személy is, a maszkil (mfky~ - 'bölcs, tanító' (mivel ez utóbbi terminus apese~kben és más szövegekben is említett Tanító (mJvrh)személyére használatos, amaszkil alakjára az első terminust használjuk). A Bölcs feladata szemmelláthatóan más, mint a Sokak és a csoportjaik élén álló papoké: az ő nevéhez a barlang-könyvtárból
12A Kij~.iisségszabályzatán (lQS) kívül több szöveg utal arra, hogy a Törvény betartását az irányzat saját értelmezése szerint követelték meg. A 4. barlangban több példányban talált levél (4QMMT), amelyet feltehetően a közösség vezetői fogalmaztak meg, egyfajta manifesztum, amely a lényegesnek tartott kérdésekben elfoglalt állásponto kat fogalmazza meg más irányzatok véleményével szemben. Az iratban visszatérő formula a "mi pedig elkülönülünk". A szöveg kiadása: Qimron - Strugnell 1994.
ismert történetfilozófiai-teológiai iratok fűződnek; azonkívül, a szövegek tanú-sága szerint az ő feladata a kiválasztottak prófétai felismerése.t ' A számára írt előírás, hogy "tanítsa mindazt az értelmet, amit felfedeztek az egyes korokban, valamint a korszak törvényét. Különítse el és mérje meg az igazakat, szellemük szerint. A korszak kiválasztottjait erősítse meg az Ó akarata szerint ... " (1QS IX.13-15).
A ha/ákcit tevékenységre vonatkozóan nemcsak a KözöSség szabálYzatának szűkszavú utalásai ismeretesek, hanem olyan iratok is, amelyek konkrét véle-ményeket és előírásokat tartalmaznak. Ezek alapján világossá válik, hogy az a közösség, amelyről a KözöSség szabálYzata ad hírt, csak egyik alkotója volt annak a szélesebb irányzatnak, amely ezt az intézményt is létrehozta. A Damaszkus\f iraInak nevezett mű olyan "szövetségkötők" -ről ír, akik nem zárt közösségben, hanem szerte az ország településein, családokban élnek. Életvitelükben azon-ban ők is elkülönülnek környezetüktől, főként pogány szomszédaiktól, akik nem a mózesi törvények szerint élnek, de elkülönülnek azoktól a zsidóktól is, akik a mózesi Törvényt más értelmezés szerint tartják be. Az irányzatnak ilyen, családokban élő tagjairól egyébként Josephus is ír egyik híradásában (BJ II.8.12-13).
A teljes egészükben halákcitnak tekinthető, vagy ilyen részeket is tartalmazó szövegek - aTemplomtekercs (11QT), aDamaszkusz:! irat (CD), vagy a 4QMMT s~/utnmal jelölt irat (Megjegyzések a Tö"rvétrybetartásáró~ - számos olyan esetet említenek, amelyek "polgári" csoportokat (is) érintő esetekkel foglalkoznak.
A Templomtekercs (11QT)14 elsősorban a szentélyre és kultusz ra vonatkozó előírásokat interpretál, azonkívül a fizikai és erkölcsi tisztaságokét. "Az a férfi, akinek éjszakai magömlése volt, ne lépjen be a szentély egyetlen részébe se, míg három nap el nem telik. Majd mossa ki ruháit és fürödjön meg az első napon, a harmadik napon pedig mossa ki ruháit és mosakodjon meg, és naplemente után beléphet a szentélybe. Ne lépjenek azonban be tisztátalanságuk szennyé-ben szentélyembe, nehogy beszennyezzék" (llQT XLV. 7-1 O). A következők (llQT XLV.11-XLVII.18) mind a tisztátalanság különböző eseteivel foglal-koznak, azokkal, amelyek lehetetlenné teszik, hogy akár tisztátalanság által sújtott személy lépjen a szentélybe, akár ilyen tárgyat vagy terméket vigyenek oda. A tisztátalan állatok (11QT XLVIII), a tisztátalanná vált ház és tárgyak megtisztításának problamtikáját (11QT XIX-L.16), valamint a tisztátalanná vált tárgyak és személyek (11QT L.17-LI. 6) kérdéseit tárgyalják.
A Templomtekercs feltehetően az irányzat korai szellemi hagyományához tar-tozik, keletkezése megelőzi az elkülönült közösség létrejöttét. Ez a közösség ugyanis, minden jel szerint, elkülönült a jeruzsálemi szentélytől is, tagjai nem
A Templomtekercs feltehetően az irányzat korai szellemi hagyományához tar-tozik, keletkezése megelőzi az elkülönült közösség létrejöttét. Ez a közösség ugyanis, minden jel szerint, elkülönült a jeruzsálemi szentélytől is, tagjai nem