5. SZERZŐDÉSI SZABADSÁG ÉS ANNAK IDŐBELI KORLÁTAI
5.2. A Polgári Törvénykönyv
A magyar jog alapján lehetőség van arra, hogy a felek szerződésben megálla-podjanak a joggyakorlás idejében, azt lényegében szabadon határozhatják meg.
60 Idézetek: Jeremy GLOVER: „FIDIC an overview: the latest developments, comparisons, claims and a look into the future”. 2008. 14. 83., 86., 88. bek.
60 Szerződési szabadság és annak időbeli korlátai
Számos példa felhozható, az ajánlati kötöttségének ideje (Ptk. 211. § (2) bek. 1.
mondat),61 Ptk. 211. §
(1) bek. Aki szerződés kötésére ajánlatot tesz, ajánlatához kötve marad, kivéve, ha kötöttségét az ajánlat megtételekor kizárta.
(2) Az ajánlattevő kötöttségének idejét meghatározhatja. Ennek hiányá-ban jelenlevők között vagy telefonon tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség megszűnik, ha a másik az ajánlatot nyomban el nem fogadja.
Távollevőnek tett ajánlat esetében az ajánlati kötöttség annak az idő-nek elteltével szűnik meg, amelyen belül az ajánlattevő – tekintettel az ajánlatban megjelölt szolgáltatás jellegére és az ajánlat elküldésének módjára – a válasz megérkezését rendes körülmények között várhatta.
Jogszabály az ajánlati kötöttség idejét eltérően is szabályozhatja.
a visszavásárlási jog és a vételi jog gyakorolhatóságának ideje, a törvényi ma-ximum határán belül [Ptk. 374. § (2) bek.62 és 375. § (4) bekezdése63 felhívásá-val], határozott vagy határozatlan idejű legyen a szerződés tartama. Vannak olyan jogok, amely érvényesíthetősége megkívánja, hogy a felek a szerződésben pontosan határozzák meg az érvényesítéshez kapcsolódó időszempontokat is.
Tipikusan ilyen a kötbér, és a kötbér esetében is a késedelemre vonatkozó szer-ződéses megállapodás. A Ptk. a maga nagyvonalú megfogalmazásában lehetősé-get ad kötbér kikötésre vonatkozó megállapodásra: „a kötelezett meghatározott pénzösszeg fi zetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős, nem, vagy nem szerződésszerűen teljesít (kötbér). Kötbért csak írásban lehet érvényesen kikötni. Kötbér után kamat kikötése semmis.” [Ptk. 246. § (1) bekezdés]. Miként számítandó, mekkora nagyságú és mikor válik esedékessé a kötbér, a Ptk. nem mond semmit. A felek szabad megállapodásának a korlátját befolyásolja az a szabály, amely a túlzott mértékű kötbér tilalmára vonatkozik, anélkül, hogy ennek mértékét közelebbről megmondaná.64 További korlát, hogy nemteljesítési kötbér érvényesítése a teljesítést kizárja, de a késedelmi kötbér
61 Eltérő szabály az Új Ptk. 2013:V. tv. 6: 64–65. §.
62 Ptk. 374. § (2) bek.: A visszavásárlási jogot legfeljebb öt évre lehet kikötni; az ezzel ellentétes megállapodás semmis.
63 Ptk. 375. § (4) bek. Egyebekben a vételi jogra a visszavásárlási jog szabályait kell alkalmazni.
64 Ptk. 247. § (1) bek. A túlzott mértékű kötbér összegét a bíróság mérsékelheti.
Szerződési szabadság és annak időbeli korlátai 61
a teljesítés mellett is érvényesíthető.65 A bírói gyakorlat korrigálta a törvény hiányosságait abban a kérdésben, hogy a pénzszolgáltatás esetében késedelmi kamat és kötbér együtt nem követelhető (BH1992.253), a kötbér is csak a törvé-nyes kamat mértékében követelhető (BH1988.142). Ha a kötbér rendelkezések nem egyértelműek, például milyen időszakra vonatkozik a kötbér, és a kötbér mértéke vagy esedékessége nem állapítható meg, akkor ezen szerződéses ren-delkezések nem érvényesíthetőek. A kötbérben történő szabatos megállapodás-nak ebből következően ki kell térnie a késedelem idővonatkozásaira is, hogy az érvényesíthető legyen.
A „kötbér után kamat nem jár” kitétel pontos értelmezése azt jelenti, hogy a már esedékessé vált kötbértartozás – mint minden más pénzszolgáltatás – után kamat fi zetendő.66
A jog igényt alakító hatására vonatkozóan a felek szerződésükben az elévülés tartamát a törvényben meghatározott időtartamnál rövidebben határozhatják meg [Ptk. 325. § (2) bek. első mondata].67
Ptk. 325. §
(1) bek. Az elévült követelést bírósági úton érvényesíteni nem lehet.
(2) A felek rövidebb elévülési határidőben is megállapodhatnak; a meg-állapodás csak írásban érvényes. Az egy évnél rövidebb elévülési határidőt a felek írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthatják, egyébként az elévülési határidők meghosszabbítására irányuló meg-állapodás semmis.
Sőt még arra is lehetőségük van, hogy bizonyos esetekben, egy évnél rövi-debb elévülési határidőt írásban legfeljebb egy évre meghosszabbíthassák [Ptk.
325. § (2) bek. második mondata].68
A jogvesztés körében a felek megállapodásának más szempontokat, a szerző-déses egyensúlyt, a felek jogait és kötelezettségeit a szerzőszerző-déses igazságosság legfőbb megjelenítőjére is fi gyelemmel kell lenniük. Szankciós jelleggel lehet
65 Ptk. 246. § (3) bek. A nemteljesítés esetére kikötött kötbér érvényesítése a teljesítés követe-lését kizárja. A késedelem vagy a hibás teljesítés esetére kikötött kötbér megfi zetése nem mentesít a teljesítés alól.
66 BH1991.274. II. A kötbér utáni kamat kikötésének tilalma nem jelenti azt, hogy a kötbér-tar-tozás, mint pénztartozás után nem állapítható meg késedelmi kamat [Ptk. 246. § (1) bek., 301.
§ (1) bek.].
67 Módosítva az Új Ptk. 2013:V. tv. 6:23. §.
68 Módosítva az Új Ptk. 2013:V. tv. 6:22. § (3)–(4) bek.
62 Szerződési szabadság és annak időbeli korlátai
megállapodni a jogvesztésben, csak szerződésszegés szankciója lehet a jog-vesztés, és az ezt nevesítő szabály bírónak ellenőrzési lehetőséget ad az ilyen kikötések érvényességét illetően, a bíró felülvizsgálhatja a szankció és jogvesz-tés arányosságát, ebből következően a szankciónak (jogveszjogvesz-tés) és a szerződés-szegésnek egyensúlyban kell lenniük (Ptk. 250. §).69
Ptk. 250. §
(1) A felek írásban megállapodhatnak abban, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely jogot vagy kedvezményt, amely őt a szer-ződés alapján megilletné.
(2) Ha a jogvesztés a kötelezettet túlságosan sújtaná, a bíróság a joghát-rányt mérsékelheti.
Anélkül, hogy belemennénk a jogvesztés kikötésének bonyodalmaiba, any-nyi látható, a hatályos jogunk a szerződéses rendelkezést jogszabályi keretek között engedi meg, még akkor is, ha ezek a „keretek”, feltételek nem precízen kidolgozottak és körülírtak. Az elévülés rövidítése lehetséges, hosszabbítása nem, amely adósvédelmi célzatot mutat. A jogvesztés pedig csak szankcióként alkalmazható, szerződésszegés, mégpedig megfelelő súlyú szerződéses kötele-zettség-szegés szükséges érvényesíthetőségéhez.