Az idő a nemzetközi magánjogban sokszorosan és sokkal erősebben hat ki a jogérvényesítésre. Néhány példát említenék az anyagi jogi, és az eljárásjogi sza-bályokat érintően.
6.1. Apaság vélelmének megdöntése
1930-ban született, 1959-ben házasodott csehszlovák állampolgár férfi nek a há-zasságkötése után 1960-ban született gyermeke, majd 1962-ben pedig elvált.
1965-ban átköltözött NSZK-ba, mivel szudétanémet származása ezt lehetővé tette, a német állampolgárságot 1938-as német-csehszlovák államszerződés ré-vén szerezte meg, amely állampolgárságot az NSZK 1955-ban törré-vényben elis-mert. 1971/72-ben jutott a tudomására, hogy az 1960-ban született gyermek nem tőle származik, ezért 1972-ben indított pert gyermeke ellen Németországban. A német bíróság 1972-ben megindított perben a joghatóságot elfogadva az 1960-as állapotok szerint döntött abban a nemzetközi magánjogi kérdésben, hogy melyik anyagi jog alapján vizsgálja az apaság vélelme megdöntésének kérel-mét egy kettős állampolgár esetében. 1960-ban, azaz a gyermek születésének időpontjában, a felperesnek a csehszlovák államhoz volt szorosabb kapcsolata, azért – az állampolgársági kapcsolóelv alapján, a kettős állampolgárság kö-zül – a csehszlovák állampolgárság alkalmazását mondta ki. 1978-ban járunk a német Szövetségi Bíróság előtt,71 amely ezzel a döntésével a kettős állam-polgárságra vonatkozó eddigi joggyakorlatát alapvetően megváltoztatta. Az új jogértelmezés szerint, függetlenül attól, hogy a fél német állampolgár, a má-sik állampolgárságának a jogát kell alkalmazni, ha az a tényálláshoz közelebb áll. Ez a döntés forradalmi változás volt a kettős állampolgárságúakat érintő kollíziós szabályok meghatározása körében, de a jogválasztás egyúttal a per-indításra rendelkezésre álló időválasztást is jelentette.72 A korabeli csehszlovák
71 Bundesgerichtshof IV ZR 106/78. Neue Juristische Wochenschrift 1979. 1776 és skk.
72 CSEHI Zoltán: Kettős állampolgárság és német nemzetközi magánjog: új szempontok és új
66 Nemzetközi magánjog és eljárásjog
jog alkalmazása – mivel az rövidebb határidőt szabott a jogérvényesítésre – a kereset elutasítását eredményezte, mert a csehszlovák jog alapján az időbeli korlátot meghaladóan történt a kereset előterjesztése. A német jog választása esetén az igény még érvényesíthető lett volna – nem jobb-e a better law elv?
A kettős állampolgársággal kapcsolatos jogeseteknél az időnek abból a szem-pontból is fontos jelentősége lehet, hogy a két állampolgárság közül a tényál-láshoz közelibb, azzal szorosabb kapcsolatban lévő állampolgárságot kell al-kalmazni, amely sokszor attól függ, hogy az érintett személy ténylegesen hol lakott, ideje nagy részét melyik államban töltötte. A megélt idő, a tényállásnál vizsgált időszakban eltöltött idő ekként az egyik vagy a másik állampolgárság fi gyelembevételét döntheti el. Az osztrák és német állampolgárságú örökhagyó életvitelszerűen Ausztriában élt, ott gazdálkodott, közelebb állt Ausztriához, mint Németországhoz, ezért a német bíróság az osztrák jog alkalmazása mellett döntött.73 Ez a tényállási elem a tartózkodási hely idővonzata kapcsán vált dön-tővé. A német bíróság szerint a nemzetközi öröklési ügyekben ezért a korábbi döntéssel azonos elv, a hatékony állampolgárság alkalmazandó akkor is, ha a lex fori állampolgárságával is rendelkezik az érintett személy.74
prioritások az alapjogok érvényesülése és az európai jog irányaiból. In: CSEHI–SCHANDA– SONNEVEND (szerk.): Viva Vox Iuris Civilis. Tanulmányok Sólyom László tiszteletére 70.
Születésnapja alkalmából. Budapest, 2012. 379–419., további újabb irodalom Erik JAYME: Zur Anwendung kroatischen Erbrechts durch deutsche Gerichte. In: Liber Amicorum Sajko.
Zagrab, 2012. 55–65.
73 IPRax 1981. 25 és skk = Neue Juristische Wochenschrift 1980. 2016.
74 „Demgegenüber wurde in Fällen, in denen der Mehrstaater auch die deutsche Staatsangehörigkeit besaß, bislang überwiegend stets an die deutsche Staatsangehörigkeit angeknüpft, wie dies auch weit verbreiteter Rechtspraxis des Auslands entspricht. Der BGH hat diese Meinung inzwischen aber aufgegeben; er hat sich den vornehmlich im Schrifttum gewonnenen neueren Einsichten nicht verschlossen und hat durch das genannte Urteil (für Art. 18 I EGBGB) nunmehr dahin entschieden, daß bei Mehrstaatern mit auch deutscher Staatsangehörigkeit im deutschen internationalen Privatrecht ebenfalls an die (effektive) Auslands-Staatsangehörigkeit anzuknüpfen und das ausländische Heimatrecht anzuwenden ist, sofern die Beziehung des Mehrstaaters zu seinem ausländischen Heimatstaat wesentlich enger ist (BGHZ 75, 32 [41] = Neue Juristische Wochenschrift 1979. 1776). Diese Entscheidung hat im Schrifttum Zustimmung gefunden (Kropholler, Neue Juristische Wochenschrift 1979.
2468; Heldrich, FamRZ 1979. 1006; vgl. auch Palandt-Heldrich, BGB, 39. Aufl ., Vorb. Art. 7 EGBGB Anm. 7 a bb); der Senat hält an ihr fest. Für das internationale Erbrecht gilt insoweit nichts anderes.” Neue Juristische Wochenschrift, 1980. 2017.
Nemzetközi magánjog és eljárásjog 67
6.2. Statutumváltás és idő
Az idő problémája legmarkánsabban és hangsúllyal az ún. statútumváltás ese-teiben jelentkezik. Az idő az, ami miatt az alkalmazandó jog megváltozhat, és az időmúlás okán más szabály alkalmazandó később, mint korábban, és ez a változás eltérő jogi eredményhez vezet. A kapcsoló elv, vagy kapcsoló szabály idővel megváltozik a körülmények miatt, és ennek következtében megváltozik a felhívott jog meghatározása, melyik állam joga alkalmazandó.75 Ez a válto-zás a tényállásnak a kapcsoló szabályt meghatározó elemét kell, hogy érintse, például állampolgárság, szokásos tartózkodási hely, ingó dolog helye stb. Az időbeliség az, ami miatt a korábbi status már nem vehető alapul, és amely ki-zökkenti a tényállást az eredeti állapotából.
6.3. A kisgyerek tartózkodásának az ideje
A másik eset legalább olyan abszurd, mind az előző, és egyúttal átvezet az alaki jog jelentőségének a méltatásához.
Anya a felek közös olaszországi lakóhelyéről magával vitte Németországba az olasz apától származó gyermekét.76 A felek közti eljárásban a joghatóság kérdése kapcsán a joghatóságot meghatározó kapcsoló szabály, az 1961-es hágai kiskorú-ak védelmi egyezménye77 13. cikk 1. bekezdése78 volt, amely a gyermek tartózko-dási helye szerint határozta meg a joghatóságot. De mi a gyermek tartózkotartózko-dási helye és melyik időpontban vizsgálandó, ha az anya eredetileg nyaralásra vitte haza a gyermeket, majd meggondolta magát, és Németországban maradt vele?
Az utazás célja nem az volt, hogy a gyermekfelügyeleti jogot magának megsze-rezze – amint az anya későbbi keresetéből kiderült. Mivel jogsértéssel került a gyermek Németországba, nem tekinthető új tartózkodási helynek – viszont a BGH azt mondta, az új tartózkodási helyhez kialakult kapcsolata megalapozhatja
75 Lásd BURJÁN–CZIGLER–KECSKÉS–VÖRÖS: Európai és magyar nemzetközi kollíziós jog.
Budapest, 2010. 85.
76 Bundesgerichtshof 75., 32; Neue Juristische Wochenschrift, 1981. 520.
77 Convention concerning the powers of authorities and the law applicable in respect of the protection of infants 1961. Okt. 5.)
78 The present Convention shall apply to all infants who have their habitual residence in one of the Contracting States.
68 Nemzetközi magánjog és eljárásjog
a német joghatóságot. A bíróság szerint az egyezmény a gyermek védelmét kell, hogy szolgálja, nem pedig a szülői felügyeli jog érvényesülését.
Kérdésünk, van-e értelme egy féléves gyermek esetében önálló tartózkodási helyről beszélni? Szerintem több mint kétséges, hogy egy féléves babának a tartózkodási helyét a szülőkétől el lehetne választani. A szabály rossz, ráadásul a tartózkodási hely – itt kapcsolódik mondandónkhoz – az általános gyakorlat szerint legalább féléves tartózkodást kíván meg, ez ennek a normának a mini-mum időfeltétele. Miért fél év, ha a felek közt évek óta házassági kapcsolat van.
Az nyilvánvalóan nem fél évre köttetett. Az időpont tekintetében pedig a német bíróság azt a 15 hónapot vette fi gyelembe, amióta az eljárás már folyamatban volt, amely nyilvánvalóan önkényes időkapcsolás. Miért erősebb a gyermek új tartózkodási helyének fél éve a házassági kapcsolat idejével, és a jogellenes cselekmény elítélésének kényszerével szemben? Az idő ebben az esetben egy-értelműen a helyes megoldást mutatta, amelyet a német bíróság egyegy-értelműen negligált.
6.4. Az időtlen tulajdonjog
Az angol bíróság előtti ügyben a jóhiszemű vevő, Bumper Development Corporation perelte a rendőrséget lefoglalt műkincs kiadása iránt, amely perbe beavatkozott India Szövetségi Állam, Tamil Nadu állam, Arul Thiru Viswanatha Swamy templom és a templomban található szent kő, Sivalingam, ez utóbbi is a templom nevében, és ugyanazon ügygondok által.79 Az eldöntendő kérdés az volt, vajon Tamil Nadu állam joga szerint jogalanynak elismert templom („juristic entity”) bír-e jogképességgel és perjogi képességgel az angol bíróság előtt, különösen abból a szempontból – amint arra felperes fellebbezésében is rámutatott –, hogy évszázadokkal korábban lerombolták és kihalt („the temple had long been in ruins and defunct”).80 A per tárgya egy 12. századi hindu Siva bronz istenszobor, amely egy szoborcsoport egyik tagja volt, amelyet vélhető-en 1976-ban az indiai Ramamoorthi talált meg, pontosabban ásott ki a földből Pathur romos hindu templomának a közelében, és vélhetően műkincskereske-dők révén Londonba került. Londonban vásárolta meg a felperes 1982-ben, és tőle foglalta le a rendőrség, mint illegális kereskedés tárgyát. A perben vitatott
79 Bumper Development v Commissioner of Police for the Metropolis 1991. 1 WLR 1362 (CA)
80 A jogi személy elmélete kapcsán érinti CSEHI Zoltán: A magánjogi alapítvány. Budapest, 2006. 187.
Nemzetközi magánjog és eljárásjog 69
volt az is, hogy a lefoglalt szobor megegyezik-e a Pathurban találttal, hiszen az évszázadok során több száz, ha nem több ezer hasonló Siva-ábrázolású szobor készült hindu templomok javára és a londoni műkincspiacon is számos példányt volt kapható. Néhány praktikus időszempont az üggyel kapcsolatban említést érdemel, az első fokú bíróság 34 napon át tárgyalta az ügyet, 1986. november 17. és 1987. április 26. között, majd 1988. február 17-én hozott ítéletet. Az első fokú bíró szerint – erősen rövidítve az indokolást – a 12. században épült Pathur templom létezik még, melyet a templom szent köve, az egykori vallási rítus köz-pontja, Sivalingam szimbolizál. A másodfokú bíróság által is helyben hagyott ítélet szerint a perben tárgyalt két Siva szobor ugyanaz és az indiai templom tulajdonát képezi. Az ítélet szerint az 1175 körül létesített templom jogalanyi-sággal bír saját államának joga szerint, melyet az angol bíró a lex fori alapján elismer, és az illegálisan Indiából elszállított szobor ezen templom tulajdonát képezi. Jóllehet pontosan nem lehet tudni hány száz évet töltött a templom körü-li homokban a szobor, de ennek semmi jelentősége nem volt az ügyben. Az idő egyedül a lopás tekintetében merült fel, hogy az 1976-os cselekmény elévült-e vagy sem, de az idő-kérdés más aspektusai még csak vita tárgyát sem képezték.
Vajon a több száz évig elásott szobor tulajdonjoga miként maradhatott a temp-lomé? E kérdést a templom jelenlegi (modern) jogi megítélésével (jogalany-e vagy sem) nem lehet megkerülni, hiszen a 12-13. században minden valószínű-ség szerint a maitól eltérő szabályozás volt életben.
6.5. Határozott időre kötött házasságról
A nemzetközi magánjogi megítélése kapcsán kerültek a határozott időre köthe-tő házasságok megítélése az európai bíróságokra. Az iszlám vallás tizenkettes siíta felfogása ismeri a határozott időre kötött házasság intézményét (mut’ a).81 Ez az intézmény az iszlám vallásban ezer éve vitatott siíták és szunniták közt.
Az iráni polgári törvénykönyv (1935) röviden, de külön szabályozza, a házasság számos általános szabálya, mint például a házasságkötési akadályok, ebben az esetben is alkalmazandók. A házasságkötéskor meghatározandó határozott idő-tartam lehet egy óra, de akár kilencvenkilenc év is, jóllehet ez utóbbi esetében nem egészen látjuk a különbséget a határozatlan időre kötött házasságtól. Tartós házasság nem köthető más vallású személlyel, de muszlim iráni zsidó,
keresz-81 Götz SCHULZE: Die Zeitehe des iranischen Rechts – Rechtsfragen aus deutscher Sicht.
Standesamt, 2009. 197–205.
70 Nemzetközi magánjog és eljárásjog
tény vallású vagy zarahusztra hívővel határozott időre már házasságra léphet, így lehetőséget ad vegyes vallású kapcsolatok alapítására. A határozott időre kötött házasságkötés feltétele a „Mahre”,82 viszont a tartós házasság esetében ez nem elengedhetetlen törvényi feltétel. A határozott időre kötött házasság a hatá-rozott idő leteltével automatikusan – minden további cselekmény és regisztrá-ció nélkül – megszűnik. Új házasság ugyanazon személyek közt csak két hónap elteltével köthető. A határozott időre kötött házasság átalakítható határozatlan idejűvé, viszont a határozott idő meghosszabbítása csak a határidő lejárta után lehetséges. A határozott időre kötött házasság jogi hatásai és következményei megegyeznek a házasságkötés következményeivel a született gyermek státusa, öröklése tekintetében is, a házassági vagyonjog mind a két házasság típusnál ugyanaz, nem keletkezik közös vagyon.
82 ZAYTAI Imre: Hitbér és „Mahre”. Polgári Jog, 1938. 527–531.