A platform gazdaság legerősebb hívószava, a „Dolgozz amikor csak szeretnél, legyél a saját főnököd.” A munkavégzőnek természetesen nincsen kötelezettsége arra, hogy bejelentkezzen az applikációba és dolgozzon, de amint ez megtörténik onnantól kezdve nagymértékben ellenőrizve van, és széleskörű utasításokat kap a platformtól, az algoritmustól. A szakirodalom663 öt olyan jelentősebb – jórészt munkáltatói-karakterű – funkciót határoz meg, ami körében a technológia támogatja (vagy teljesen helyettesíti) az utasítási jogot a platform gazdaság munkái vonatkozásában. Először is a nyomkövető szoftverek segítségével a dolgozók tartózkodási helyének, gyorsaságának, fékezési szokásainak, stb. megfigyelése lehetséges. Ezzel párhuzamosan nagy mennyiségű adatgyűjtésre van lehetőség, amellyel létrejön a munkavégzés értékelése. Következőként említendő az automatikus döntéshozatal, illetve automatikus feladat-meghatározás. A platformoknak szükséges a munkavégzők függetlenségét irányítással korlátozni, hiszen így tudják beépíteni a piaci kontrollt a szervezetbe.664 Ennek szolgál alapjául a technológiai
661 A fuvarkérések 90%-át el kell fogadni, minden órában legalább egy fuvart teljesíteni kell, online-nak, vagyis elérhetőnek kell lenni minden órában legalább 50 percen keresztül, és ezen fuvarok során egy meghatározott magas értékelést kell fenntartani.
662 Rosenblat – Levy – Barocas – Hwang (2017)
663 Ivanova – Bronowicka – Kocher – Degner (2018) 7.
664 Hensel – Koch – Kocher – Schwarz tanulmányában két fajta kontroll helyzetet különít el:
szervezetrendszeren belüli vezetői utasítást és a külső, piaci általi „irányítást”. Hensel, Isabell – Koch, Jochen – Kocher, Eva – Schwarz, Anna: Crowdworking als Phaenomen der Koordination digitaler Erwerbsarbeit – Eine interdisziplinaere Perspektive. Industrielle Beziehungen - Zeitschrift fuer Arbeit, Organisation und Management, Vol. 23., 2016/2. 162-186.
162
irányítás, amely kialakította az automatizált döntéshozatali rendszert. Negyedik funkció az automata üzenetküldési rendszer, amely ösztönzőket és motivációkat nyújt a dolgozóknak, hogy azon a helyen (fizikai lokáció) végezzenek munkát, ahol az algoritmus szerint a legideálisabb, ezzel tulajdonképpen befolyásolva, meghatározva a munkavégzés helyét.
Utolsó szempont pedig a digitális „döntési fa”. Ugyanis a platformok előre meghatározott műveleti utat követnek, ahol a nem kívánatos és megengedhetetlen alternatívák nem léteznek, megalkotva ezzel az „algocracy” jelenségét és fogalmát.665 Így valójában azzal, hogy a platform választási lehetőséget (autonómiát) ad a dolgozónak, pusztán egy saját maga által korlátozott és megszorított műveleti utat jelöl ki.666 Ezáltal a feltételezett rugalmasságnak és autonómiának ellentmond a munka kijelölésének a mechanizmusa.667
Fontos még kiemelni a platformgazdaság „bizalomépítési gyakorlatát”. Ugyanis e tekintetben a teljesítményértékelés arra is szolgál, hogy a platform a közösséggel kiépítse és fenntartsa a bizalmat.668 Ahhoz, hogy a platform gazdaság üzleti modelljei működni tudjanak, nagyon fontos a bizalom megléte. A hagyományos üzleti filozófiával működő cégek a bizalmat jórészt az állami szabályozásnak való megfelelőséggel próbálják garantálni.669 Ezzel szemben az egymás számára ismeretlen személyek és a platform közötti bizalom kiépítésének egyik lehetséges eszköze az értékelési-visszajelzési rendszer működtetése (minőségi bírálatokkal és számadatokkal is). Ezt olyan formában kell végrehajtani, hogy a rendszer a legminimálisabb szinten engedjen teret a visszaéléseknek és csalásoknak, hiszen ha valótlan tartalmú értékelések kerülnek ki, akkor az a cég minősítését is rontja a szolgáltatást igénybevevők felé.670 Érdekességként megemlíthető, hogy az Európai Bizottság kutatásai szerint a kitűzött céllal ellentétben (bizalom kiépítése), a megkérdezett felhasználók háromnegyedének fenntartásai vannak az eredmények
665 A. Aneesh: Global Labor: Algocratic Modes of Organization. Sociological Theory, Vol. 27., 2009/4. 347–
370.
666 Ivanova – Bronowicka – Kocher – Degner (2018) 8.
667 Duggan, James – Sherman, Ultan – Carbery, Ronan – McDonnell, Anthony: Algorithmic management and app-work in the gigeconomy: A research agenda for employmentrelations and HRM. Human Resource Management Journal, 2019. 1-19. https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/1748-8583.12258 (2020. 12. 14.)
668 Lásd még: Goldman, Eric: The Regulation of Reputational Information. In: Szoka, Berin – Marcus, Adam (szerk.): The next digital decade: essays on the future of the Internet, TechFreedom, 2010.
https://ssrn.com/abstract=1754628 (2020. 12. 14.)
669 European Commission: Exploratory study of consumer issues in online peer-to-peer platform markets, Executive Summary, 2017. május. http://ec.europa.eu/newsroom/just/item-detail.cfm?item_id=77704 (2020. 12. 14.)
670 Busch (2016) 1-2.
163
hitelességével és valóságával kapcsolatban.671 Összegezve, álláspontom szerint a platform munkások irányítása és „fegyelmezése” kétségtelenül a teljesítményértékelés kiszervezésének tekinthető az algoritmusokkal lehetővé tett fogyasztói értékeléseken keresztül.
Az automatizált, algoritmusok által alkalmazott döntéshozatal által keltett egyik legjelentősebb kétség, hogy az „megörökli”, tovább viszi a felhasználók által kifejezett előítéleteket.672 Az algoritmusok rangsorokat hoznak létre azzal a megvilágítással, hogy előre jelezzék, „megjósolják” a jövőbeli igényeket, azonban az adatforrások, amikkel dolgoznak a múlton alapulnak, hangsúlyozva az emberek meg lévő előítéleteinek reproduktív képességét.673
2.1.2 Tradicionális munkaviszony
A) „Wearables”, a viselhető mérőeszközök
Ezek a technológiai eszközök lehetővé teszik a munkavállalók mozgásának nyomon követését és ezzel a munkavégzés – legalábbis eredeti célja szerinti – ellenőrzését és felügyeletét. Azonban az eszközök számos adattal dolgoznak, amelyeknek további felhasználása, tárolása kérdéses lehet.674 Az ilyen – általában karon vagy ruházaton viselhető – eszközök percről percre követik a dolgozók pozícióját, nem csak a munkaidő alatt, hanem akár a munkaközi szünetekben is. Ami azért is kifejezetten problémás, mert a munkaközi szünet biztosításának alapvető lényege a munka megszakítása a munkavállaló pihenése érdekében. De tegyük fel a kérdést, hogy hogyan valósulhat ez meg, ha a munkavállalót a pihenőideje alatt is figyeli egy algoritmus. Valamint, ahogy Kun is kiemeli, a munka optimalizálása és a balesetek megelőzése mellett ezek a megoldások a magánszférába való túlzott beavatkozást jelentenek, stresszorként (egyfajta „mentális korbácsként”) hatnak.675
A „wearables” a kitűzött feladatok végrehajtását ellenőrzi, valamint újabbakat jelöl ki a munkavállalónak (ezzel a munkáltatói utasítások kiadásának egy új csatornája is lehet).
671 Exploratory study of consumer issues in online peer-to-peer platform markets (2017) 10.
672 Rosenblat – Levy – Barocas – Hwang (2017)
673 Kullmann, Miriam: Platform Work, Algorithmic Decision-Making, and EU Gender Equality Law.
International Journal of Comparative Labour Law and Industrial Relations, 2018/1. 11.
674 A dolgozat célzottan nem foglalkozik a témakör adatvédelmi vonatkozásaival.
675 Kun (2018b) 140.
164
Ezzel lehetősége nyílik a munkáltatónak a munkavégzés gyorsaságának és a teljesítményének a mérésére és optimalizálására. Mindemellett az eszköz szociometrikus – például egészségi állapottal kapcsolatos – adatokat is rögzíthet (vérnyomás, pulzusszám, stb.). Ami akár a munkavállaló személyes adatának minősülhet, így – adott esetben – kétségesnek mutatkozhat az ilyen jellegű adatok tárolása, valamint az ezek alapján meghozott döntések jogszerűsége.
Iskolapéldájaként említhető az Amazon raktáraiban dolgozók esetében alkalmazott eljárás.
Például 2017 augusztusa és 2018 szeptembere között több mint háromszáz teljes munkaidős munkavállaló jogviszonyát szüntették meg „nem hatékony” munkavégzés következtében, amelyekhez a „wearables” eszközök szolgáltattak adatokat.676 A legextrémebb esetként említhető az az amerikai példa, amikor a munkavállalók kézfejébe egy apró chip került beültetésre (természetesen a rendszer teszteléseként önkéntes alávetés alapján), ami biztosította például az épületbe való belépést és az ételért való fizetést is.677 A viselhető mérőeszközökkel kapcsolatban a leginkább lényeges dilemma az lesz, hogy az ilyenformán begyűjtött adatokat, az eredményeket a munkáltató mire használja fel, milyen munkajogi következményeket alkalmaz (munkabérfizetéssel kapcsolatban, jogviszony-megszüntetés, stb.).