Kockázatok és lehetőségek

A korábbiakban is taglalt technológiai változás magával hozta a munka nagymértékű rugalmassá válását, illetve annak lehetőségét. Ez a flexibilizáció a munkaegészségügyben tovagyűrűző hatásokat mutat.⁷⁶⁷ A rugalmas munkafeltételek mellett dolgozók tulajdonképpen nagy árat fizethetnek ezért a lehetőségért (még ha elsőre ez nem is szembetűnő). Érdekes megállapítást tesz egy holland jelentés,⁷⁶⁸ amely szerint megoldást jelenthetne a munka és magánélet egyensúlyának kezelésére a rugalmas munkavégzés, a

„New Ways of Work”.⁷⁶⁹ 2012 körül a dolgozók az otthonról való munkavégzést látták megoldásnak a munka és magánélet egyensúlyozására. Azonban mára ez a gondolat már-már megdőlni látszik (egyes kérdések esetében, például a munkaidőnél), ugyanis bebizonyítható, hogy a „bárhonnan” való munkavégzés inkább a munka és magánélet még erősebb összemosódásáról tanúskodik.

Az alábbiakban a technológiai fejlődés munkaegészségügyre gyakorolt főbb hatásainak példálózó jellegű felsorakoztatása és értékelése olvasható. Fontosnak bizonyul mind a

766 Rácz Ildikó: A technológiai fejlődés munkaegészségügyre gyakorolt hatásai. In: Miskolczi, Bodnár Péter (szerk.): XVII. Jogász Doktoranduszok Országos Szakmai Találkozója, Jog és Állam 30. szám, Patrocinium Kiadó, 2020. 213-221.

767 Elke Ahlers: Flexible and remote work in the context of digitization and occupational health.

International Journal of Labour Research, Vol. 8, 2016/1-2. 85-99.

768 Popma (2013) 8.

769 A „New Ways of Work” olyan munkavégzési formákat foglal magába, amelyek időtől és helyszíntől függetlennek tekinthetők.

186

kockázatok, mind pedig a pozitív lehetőségek feltárása. Elsőként a negatív következmények, majd a pozitív hatások kerülnek szemléltetésre, végül pedig a platform munkások esetében megjelenő sajátos kockázatok.

4.1.1 Negatív következmények

Igaz, hogy a bármikor, bárhonnan folytatható gyors kommunikáció megkönnyíti a munkavégzést, az utasítások adását és fogadását, a kollégákkal való párbeszédet, stb.

Azonban az sem hagyható figyelmen kívül, hogy ebben az esetben a sok lehetőségből hirtelen nyomás, stressz alakulhat ki.⁷⁷⁰ A következőkben a legjellemzőbb „digitalizációs”

kockázatok kerülnek bemutatásra.

A techno-stressz kifejezés már az 1990-es években leírásra került. Eszerint e jelenség magában foglal minden olyan negatív hatást a viselkedésben, gondolatokban, attitűdben, a test fiziológiájában, amelyeket közvetlenül, vagy közvetve a technológia okoz.⁷⁷¹ A túl sok információ egyfajta bizonytalanságot és döntésképtelenséget eredményezhet a helyes lépések megtételében. Az Európai Bizottság megállapítása szerint a dolgozók 58%-a gyakran, vagy állandóan információs túlterheltség alatt áll.⁷⁷² A „technológiai invázió”-nak köszönhetően a dolgozók egyre több idejét veszi el a különböző eszközök, értesítések, feladatok követése, ezzel a pihenőidő egyre rövidebb lesz. A fenti eseteknek a legfontosabb következménye, hogy kialakul a munkahelyi stressz,⁷⁷³ illetve a feladatok fokozott intenzitása figyelhető meg. Ezek a körülmények pedig olyan neurológiai hatásokat okozhatnak, mint például a figyelemhiányos magatartás, amelynek a munkára és a munkaszervezésre kifejtett hatását talán nem is szükséges részletezni: nehezebb lesz a dolgozókat szervezetten tartani és menedzselni a munkaidejüket.⁷⁷⁴

Hasonló alapokról induló jelenség a techno-függőség, ami egészségügyi szempontból ugyanolyan addikciónak tekinthető, akárcsak a kábítószer-függőség. Az iPass 2011-es

770 Popma (2013) 10.

771 Weil, Michelle M. – Rosen, Larry D.: TechnoStress: coping with technology @work @home @play. New York, 1998.

772 European Commission: The increasing use of portable computing and communication devices and its impact on the health of EU Workers, Brussels, European Commission, 2009.

773 Berki Gabriella: A munkahelyi stressz munkajogi megítélése. Acta Universitatis Szegediensis: acta juridica et politica : publicationes doctorandorum juridicorum, Vol. 9., 2009/1-14. 3-41.

774 Popma (2013) 11-12.

187

kutatása⁷⁷⁵ szerint a fiatal dolgozói korosztály⁷⁷⁶ több mint tízszer ellenőrizte a telefonját egy órán belül, ami azt jelenti, hogy ez idő alatt nem történt munkavégzés. Ez a tény teljes mértékben hátrányt okoz a munkáltatói oldalnak, hiszen az adott kötelezettséggel ellentétesen nem történik munkavégzés. Igaz, hogy a rugalmas munkavégzésnek köszönhetően a munkavállalók sok esetben a munkaidejükön kívül pótolják az elmaradt feladatokat, azonban ez egyértelműen a munka-magánélet egyensúly felborulásához vezet.

Egyes esetekben a technológia a munka és magánélet összehangolását elősegíti, de összességében az vált világossá, hogy ezt a határt inkább elmossa, vagy akár teljesen megszünteti. Egy 2011-es német kutatás megdöbbentő adatokat eredményezett: a szakamberek 88%-a elérhető volt az ügyfelek, kollégák, vagy a felettesek számára a munkaidőn kívül; valamint a dolgozók 29%-a bármikor válaszolna egy üzleti hívásra. A mobil technológiák használata egyértelműen feszültséget eredményez a személyes életben, teljesen elmosva a határokat abban a tekintetben, hogy mi számít munkának (munkaidőnek) és mi nem.⁷⁷⁷ A felsorakoztatott egészségügyi kockázatok egyértelműen negatív hatással vannak az elvégzett munka minőségére, a magánéletre – és ami jogi szempontból kiemelten fontos, a munkaidőre és a munkaegészségügyre.

4.1.2 Pozitív hatások

Természetesen a technológia által biztosított előnyös lehetőségeket sem szabad szem elől téveszteni. A termelési folyamatok automatizációjával a monoton, az egészségre káros vagy veszélyes környezetben végzendő emberi munkák ugyanis jórészt kiválthatók;

feltehetően több lehetőséget adva ezzel a kreatívabb,⁷⁷⁸ problémaorientáltabb, illetve döntéshozatalt, rugalmasságot és alkalmazkodóképességet igénylő, produktívabb emberi munkavégzésre.⁷⁷⁹ Ez is alátámasztja azt a korábbi feltevést, miszerint az újszerű virtuális munkákkal járó online feladatok könnyen kiszervezhetőek lesznek globális szinten és visszatér a „symbolic analysts” (szimbolikus elemző) személyének az ideája, vagyis az a probléma felismerő, probléma-megoldó, újító személy, aki a meglévő technológiákat

775 iPass: The iPass Global Mobile Workforce Report – Understanding Enterprise Mobility Trends and Mobile Usage, 2011.

776 3700 dolgozó esetében minden nyolcadik a fiatalabb generációhoz tartozott, vagyis 22 és 34 évesek voltak.

777 Lásd bővebben: a jelen dolgozat IV. 1. fejezete

778 Makó Csaba – Illéssy Miklós – Borbély András: Automatizáció és kreativitás a munkavégzésben. Educatio, Vol. 27., 2018/2. 192-207.

779 Kun (2018b) 137-153.

188

újfajta módon tudja alkalmazni.⁷⁸⁰ Ezzel az emberi munkavégzés „értelme” is kiteljesedhet⁷⁸¹, hiszen a monoton feladatok elvégzése helyett az emberi kreativitás, logika probléma-megoldó készség (ismét) előtérbe kerülhet.

A munkáltatói „gondoskodás” egyfajta eszközeként lehet tekinteni arra a munkáltatói felismerésre, hogy a technológiai eszközök kihasználásával a munkavállalók jólétét, egészségét kívánják biztosítani. Kiemelkedő szerepe lehet annak, ha a munkáltatók jogszabályi kötelezettség hiányában is felismerik az eddigiekben taglalt kockázatokat.

Tulajdonképpen a saját bőrükön tapasztalják, hogy ha nem tartják fent a munkahelyi jólétet és nem biztosítják az egészséges munkavégzési környezetet, akkor az akár negatívan is hathat a cég produktivitására. Futurisztikus és a magyar gyakorlatnak talán idegennek tűnő példaként említhető az a munkáltatói gyakorlat (egyelőre tesztüzemben), miszerint a dolgozók fizikai aktivitását okosórával figyelik. Ha egy héten legalább három alkalommal harminc perc intenzív mozgást végez az adott személy (ami megfelelő pulzusszám emelkedést okoz), akkor plusz fizetett szabadságnapokkal fog rendelkezni. Vagy ha (szintén okosórával történő megfigyelés alapján) a munkavállaló bizonyítottan napi hét órát alszik, akkor meghatározott bónuszra lesz jogosult.⁷⁸² Ezekből is látható, hogy törvényi követelmények hiányában is ráeszmélnek a foglalkoztatók, hogy a munkavállalóik egészsége számukra is fontos és védendő érték.

4.2 Platform munka

A digitális platform munkák esetében számos fent leírt kockázat összpontosul, és tipikus jellemzői lesznek az újszerű munkavégzésnek (ezen új típusú munkák mintegy „állatorvosi lovai” azon – fentebb elemzett – új típusú rizikóknak, amelyek egyébként a sztenderd munkaviszonyokban is mindinkább hatnak). Elkülöníthetünk fizikai és pszichoszociális kockázatokat.⁷⁸³ Az előbbi esetkör szerint, egyebek mellett, ilyen az elektromágneses mezőnek való állandó kitettség, látási „fáradtság”/kimerültség, mozgásszervi problémák, testtartási rendellenességek. A pszichoszociális kockázatok körében megemlíthetők a következők: az izoláció, a stressz/technostressz, a technológiai függőség, információs túlterheltség, kiégés, és a cyber-bullying, vagyis az online zaklatás. Ezek mellett jelentős

780 Robert Reich: The Work of Nations – Preparing Ourselves for 21st Century Capitalism. Vintage Books, New York, 1992.

781 Lásd: I. 2.1 fejezet a munka jelentéséről.

782 Információk nem nyilvános adatok alapján.

783 EU-OSHA (2017)

189

faktorként van jelen a bizonytalan fizetés (mértékét tekintve) és általában véve a munka meglétének a bizonytalansága (prekaritása).

A platform munkások esetében azért kiemelten nehéz ezeknek a kockázatoknak a kezelése, mert ők jellemzően nem minősülnek munkavállalóknak, így a jelenleg meglévő szabályozás sem vonatkozik rájuk. A hatályos rendelkezések szerint – mint önfoglalkoztatóknak – az egészséges és biztonságos munkakörülményeket saját maguknak kell megteremteniük. Ugyanakkor e munkavégző rétegre talán még inkább jellemzők a felsorolt rizikók, hiszen jelentős mértékben ki vannak téve a piaci versenynek. Tehát még fokozottabb lesz az igényük az állandó online jelenlétre (hogy munkát kapjanak), a pihenés nélküli munkavégzésre (egyik feladat elvállalása a másik után), stb.

A munkavégzők elmondásai alapján készült kutatások tükrében⁷⁸⁴ az is előfordul, hogy heti hetven órát dolgoznak. A sofőrök például sok esetben az autójukban alszanak egy-egy órát két fuvar között. Első reakció lehetne akár az is, hogy ez egyéni választás, hiszen nincsen munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettségük, azaz akkor dolgoznak, illetve alszanak, amikor szeretnének. Azonban ha egy dolgozó a fentiek szerint él huzamosabb ideig, akkor az egyértelműen egészségügyi kockázatot jelent a munkavégzésben. Ráadásul nem csak saját magára nézve, hanem a szolgáltatást igénybe vevők esetében is. Fogyasztóként bizonyára nem szívesen ülnénk be egy olyan sofőr mellé, aki például az elmúlt negyvennyolc órában összesen hat órát aludt, hiszen a fáradtság nagymértékben befolyásolja a munkavégzését. Tehát a platform munkások munkavégzési körülményeinek a munkaegészségügyi vonatkozású szabályozása nem csak a dolgozók számára fontos, hanem az egész fogyasztói társadalom számára is.

Röviden érdemes még említést tenni az ún. „képernyő mögötti” platform munkásokról.

Ezek a személyek folyamatosan képeket, videókat, írott szövegeket, bármilyen egyéb tartalmat ellenőriznek adott szempontok alapján. Sok esetben erőszakot, durva kifejezéseket, pornográf- vagy pedofil tartalmakat is böngésznek.⁷⁸⁵ A kutatások tükrében ezeknek a dolgozóknak a munkahelyi jóléte komoly okot ad az aggodalomra.⁷⁸⁶ Az ilyen és ehhez hasonló munkavégző rétegre nem jellemző a hosszútávú gondolkodás. Elsőre jól

784 Huws – Spencer – Syrdal – Holts (2017)

785 EU-OSHA: The future of work: crowdsourcing. Discussion Paper, 2015.

https://osha.europa.eu/en/publications/future-work-crowdsourcing/view (2020. 12. 18.)

786 Valenduc – Vendramin (2016) 36.

190

hangzik, hogy csupán a számítógép előtt ülve kell dolgozni, a saját maguk által kiválasztott időpontban, azonban nem realizálják, hogy ennek a munkának milyen hosszútávú munkaegészségügyi hatásai lehetnek.