V. Medicina publica
2. Medicina forensis
Ajtai K. Sándor. Az államorvostan tanítása és tanulásáról. Egyetemi beszéd. Budapest, 1877.
Attomyr J. Theorie der Verbrechen auf Grundsätze der Phrenologie basirt. Leipzig, 1842.
Barta Ágoston. Orvosi értekezés. A felnőttek erőszakos halálozása fajai, különösen melyek az életre szükséges külingerek megfosztásából vagy feleslegéből származnak. Orvostörvényszéki szempontból. [Dissertatio medico-forensis sistens species mortis violentae apud adultos.] Pest, 1844.
Belky János. A törvényszéki orvostan alapvonalai, különös tekintettel az új magyar büntetőtörvénykönyvre irománypéldákkal. Budapest, 1880.
– Törvényszéki orvostan. Kézikönyv törvényszéki birák, valamint jog- és orvostudományi karok hallgatói számára. A holttest jelenségeiről és a személyazonosságról szóló részt kidolgozta Genersich Antal. Budapest, 1895.
Bene Ferencz. Elementa politiae medicae. Budae, 1807.
– Elementa medicinae forensis. Budae, 1811.
Bobor Lajos. Dissertatio inaug. med. forensis de judicio medici forensis saepe dubio.
Pestini, 1846.
Bük József. Methodus visa reperta instituendi. – Mire kell a visum repertumban vigyázni? (Magyar és latin nyelven.) Debreczen, 1802.
Büky (felső-pulyai) József. Dispositiones medico-politicae. S. 1., 1795.
Canestrini Antal. Monita med.-politica ad non paucos, eosque potissimum habitatores ruris. Cassoviae, 1776.
Casper J. L. és Liman C. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Budapest, 1878.
Csatáry Lajos. Törvényszéki orvostan, különös tekintettel a büntetőtörvénykönyvre.
Nagyvárad, 1858.
– Orvosi rendőrség. Pest, 1863.
– A törvényszéki orvostudomány gyakorlati kézikönyve, különös tekintettel a legujabb szabályrendeletekre orvosok, jogtudorok s tanulók számára. Budapest, 1873.
– Uj olcsó kiadás. 1888.
Czakó Kálmán. Bonczolati eljárás törvényszéki és kórtani esetekben jegyzőkönyvi példákkal Genersich Antal utasításai nyomán. Budapest, 1874.
Dobsa Ferencz. Dicat et vocet hocce tenioris ingenii sui specimen, instar prolusionis, seu qua fragmenta quaedam ad politiam medicam spectantia et quidem ex philosoph. histor. naturalibusque principiis deducta. Jenae, 1804.
Ehrengruber Károly. Dissertatio inaug. medicae forensis de violenta sexus sequioris violatione. Budae, 1841.
Elsass Náthán. De legibus Mosaicis ad politiam medicam spectantibus. Dissertatio inaug. med. Budae, 1837.
Eltér József. Törvényszéki orvostan (medicina forensis) orvosok, seborvosok, birák és törvénytudósok számára. Pest, 1842.
Fekete Gyula és Salgó Jakab. A gyermekkorban levő bűnösök. Budapest, 1896.
Felletár Emil és Jáhn. József. A törvényszéki chemia elemei. Budapest, 1897.
Földváry Elek. Törvényszéki orvosszakértői eljárás. Budapest, 1889.
– II. kiad. 1896.
Frommhold Károly. Törvényszéki orvostan alapszabályai. Pest, 1843.
Gallik Géza. Útmutatás a tápszerek, edények, szövetek és egyéb házi czikkek orvosrendőri vizsgálatára. Orvosok, gyógyszerészek, rendőrhatósági közegek s kereskedők számára. S. A.-Ujhely, 1879.
– II. teljesen átdolg. és bőv. kiad. Kassa, 1887.
»Gladius.« A Tisza-Eszlári ügy ismeretlen hullája. Orvosi szakvélemény a közzétett bonczlelet alapján. Budapest, 1882.
Henke Adolf. Törvényszéki orvostudomány, melyet előadási kézikönyvvül és törvényszéki orvosok és jogtudósok használatára kiadott ... A tizedik öregbített és javított kiadás után a pesti m. kir. egyetembeli orvosi kar iskolai használatára fordítá ifj. Bene Ferencz. Pest, 1843.
Hoffmann E. lovag. A törvényszéki orvostan atlasza. Fordították Ajtai K. Sándor István és Krausz Arthur. Budapest, 1899.
Hueber János György. Dissertatio inaug. med. de pulmonibus natantibus. Erlangae, 1763.
Inländer Jakab. Dissertatio inaug. med-politica sistens veneficia. Budae, 1841.
Joachim Vilmos. Törvénykezési orvostan rövid vázlatokban. Irta orvosok és jogászok számára. Pest, 1854.
– II. kiad. 1862.
Kecskeméti Lajos. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. A beszámítás és a rendelkezési klipesség tana. Casper-Liman és egyéb források nyomán.
Kecskemét, 1875.
Kelen József. A nemi élet elfajulásai. Tanulmányok a szerelem kicsapongásairól, a kéj gyilkolásról, sexualis bűntettek és kegyetlenségekről. Budapest, 1896.
Kenyeres Balázs. Megfigyelési minták orvosszakértői jegyzőkönyvek szerkesztéséhez.
Hatósági orvosok számára. Budapest, 1896.
Kindl Pál. Orvostudori értekezés a mérgezésekről orvostörvényszéki tekintetben.
Buda, 1843.
Koermendi János. Dissertatio inaug. med. sistens quaedam ex medicina forensi ...
Viennae, 1767.
Kováts Mihály. Medicina forensis, vagy orvosi törvénytudomány a táblabiró, biró, ügyvédő, törvénytudó, törvénytanuló, orvos, tanuló orvos uraknak számokra.
Számos hazai példákkal megvilágosíttatva, némely hazai tudós orvosoknak dicséretes emlékezetekkel megdíszesíttetve és toldalék szótár. Pest, 1828.
Kövér Gábor és Trstyánszky Károly. Útmutatás a mérgek kikeresésére és a vérfoltok felismerésére orvostörvényszéki vegyvizsgálatoknál. Otto Gyula és Róbert vegytanárok nyomán vegyészek, orvosok, gyógyszerészek, birák s jogászok számára közlik ... Pest, 1871.
Krafft-Ebing R. báró. A bünügyi lélektan alapvonalai. A német birodalom büntető törvénykönyve alapjára fektetve orvosok és jogászok számára. Magyar nyelvre ford. Rákosi Béla. Budapest, 1876.
– A törvényszéki elmekórtan tankönyve. Ford. és előszóval ellátta Babarczi Schwartzer Ottó. Budapest, 1886.
– A magy. tud. Akadémia engedélye folytán megjelent II. ujra átdolg. magyar kiadás.
Budapest, 1891.
– Psychopathia sexualis. A visszás nemi érzések különös figyelembe vételével. Orvos-törvényszéki tanulmány. A VIII. kiadásból fordította Fischer Jakab. Budapest, 1897.
Lenhossék Mihály Ignácz. Institutio circa med.-legalem cadaverem humanorum investigationem pro physicis, medicis, et chirurgis regni Hungariae. Budae, 1829.
– Útmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálására a magyarországi physikusok, orvos-doktorok és seborvosok számára. Buda, 1829.
– Anleitung zur gerichtlich medicinischen Untersuchungen menschlicher Leichen für Physiker, Aerzte, und Wundärzte des Königreichs Ungarn. Ofen, 1829.
Marikovszky (nagy-toronyai) Gusztáv. Törvényes halotti vizsgálat bonczolás s orvosi látlelet szabálya. Rozsnyó, 1844.
Moravcsik Ernő Emil. Kétes elmeállapotok a törvényszék előtt. Budapest, 1894.
– A gyermekkorban levő büntetésekről. Budapest, 1896.
Orgovány (fogarasi) Mihály. De controversa pulmonum in declarandis infancidiis aestimatione. Trajecti ad Viadrum, 1771.
Ossikovszky József. Arsenkéneg mint méreg, s annak szerepe törvényszéki kérdésekben. Budapest, 1880.
Perliczy János Dániel. Sacra Themidos Hungariae, e medicina illustrata, sive de ratione decidendi, casus forensis, dubiis physicis et medicis obnoxios, manuductio, juri Hungarico, judiciisque provincialibus, comitatensibus et civitatensibus, praecipue, actionibus fiscalibus adcomodata. Budae, 1750.
Plenck (Plenk) József Jakab. Elementa medicinae et chirurgiae forensis. Viennae, 1781.
– Editio II. 1786.
– Anfangsgründe d. gerichtl. Arzneiwissenschaft u. Wundarzneikunst; aus d. Latein v.
F. X. v. Wasserberg. Wien, 1782.
– … IV. Aufl. 1802.
Rácz Sámuel. A borbélyi tanításoknak első darabja. Az anatomiáról, physiolog.
patholog. m. medicáról, chirurgiáról és bábaságról. Második darab: A törvényes orvosi tudományról és az orvosi policziáról. Pest, 1794.
Rund Bernát. Orvosi jegyzőkönyvek boncz- és látleletek, figyelemmel a legujabb orvosrendőri és orvostörvényszéki eljárásmódra. Budapest, 1877.
Sailer Károly Vilmos. Dissertatio inaug. med. de pulmonum subsidentium experimenti prudenti applicatione. Halae Magdeb., 1728.
Salgó Jakab. Kétes elmeállapotok törvényszék előtt. Budapest, 1893.
Sáy Sándor. Arsenicum respectu med.-forensi. Dissertatio inaug. med. Budae, 1838.
Schaffer Károly. A hypnotismus élettani, gyógytani és törvényszéki szempontból.
Budapest, 1895.
Schemberger András. Prodromus juris medici. Neostadii Austr. 1690.
Schmidt Ferencz. De forensibus judicum et medicorum relationibus. Pestini, 1797.
Schraud Ferencz. Aphorismi de politia medica. Auditorum commodo concinnavit.
Pestini, 1795.
– De forensibus judicum et medicorum relationibus. In vicem introductionis ad medicinam forensem disserit. Pestini, Posonii, Lipsiae, 1797.
– Elementa medicinae forensis. Pesthini, 1802.
Schwartzer (babarczi) Ottó. Die Bewusstlosigkeitszustände als Strafausschliessungsgründe im Sinne der neuesten deutschen, österreichischen und ungarischen Strafgesetzgebung. Tübingen, 1878.
– Die transitorische Tobsucht. Eine klinisch-forensische Studie. Wien, 1880.
– Törvényszék-elmekórtani levelek. Budapest, 1887.
Sikor József. Törvényszéki orvostudomány jogászok és orvosok számára. Több jeles szerzők, nevezetesen Taylor, Henke és Schürmeyer nyomán írta .... Pest, 1871.
Szép György. Dissertatio inaug. med. forensis de morbis simulatis. Viennae, 1839.
Szigethy Károly. Törvényszéki orvostani mikroskopiai és a vele kapcsolatos vizsgálatok módszerei. Orvosok és orvostanhallgatók számára. Budapest, 1895.
Taylor Alfréd Swaine. Az orvosi jogtudomány elvei és gyakorlata. Fordította Balogh Kálmán. 3 kötetben. I. kötet. Orvosi tanusítás, hullákra vonatkozó kérdések és mérgezés. Pest, 1869.
– II. kötet. Sebek és testi sértések, önelégés, fuladás. 1870.
– III. köt. Terhesség és szülés, tőrvényesség és apaság, gyermekgyilkosság, nemi erőszak, elmeháborodás, életbiztosítás. 1871.
Torkos János. Dissertatio inaug. med.-forensis de renunciatione lethalitatis vulnerum ad certum tempus haud adstringenda. Gottingae, 1756.
Tormay (Krenmüller) Károly. Rövid útmutatás a törvényszéki orvosnak. Irta Krenmüller Károly. Szegszárd, 1844.
Török János. Az állam-orvostan alapvonalai. Kezdő s gyakorló orvosok használatára vázolta … (Pályamű.) Sárospatak, 1873.
Veith. Törvényszéki állatorvostan. Községi orvosok, állatorvosok, községi előljárók számára … után kivonatban szerkeszté Posgay János. Pest, 1855.
Vietoris Dávid. Dissertatio inaug. med. de officio medici in foro politico versantis in genere. Jenae, 1763.
– Recusa Eperjesini, 1776.
Walter Ferencz. Dissertatio inaug. med. sistens tractatum brevem med.-forensem de arsenico. Budae, 1847.
Weiss Sándor Adalbert. Dissertatio inaug. med. sistens quaedam de lite: »An vita foetus illi matris, in casu ancipite subordinanda sit?« Vindobonae, 1823.
Winckler József. A mirenyről orvosrendőri tekintetben. (Orvostudori értekezés).
[Dissertatio inaug. med. de arsenico, respectu medico-forensi.] Buda, 1845.
Zenger C. W. Das gerichtlich-chemische Verfahren bei Vergiftungen durch Arsenik.
Neusohl, 1860.
1829. Utmutatás az emberi holttest törvényes orvosi vizsgálására a magyarországi physikusok, orvos-doctorok és seb-orvosok számokra. Buda.