IV. Pathologia et therapia applicata
3. Ophtalmologia
Ábrahám Adeodat. Dissertatio inaug. med. sistens nevroses oculorum. Viennae, 1841.
Algöver János. Orvosi értekezés a mórról. Buda, 1840.
– Dissertatio inaug. med. de amaurosi. Budae, 1840.
Avedig István. Dissertatio inaug. med. de ophthalmia neonatorum. Vindobonae, 1831.
Beer György József. Gondviselés az egészséges és gyenge szemekre és arra való oktatás, miképen lehet az embernek önnön magán segíteni, a szemnek olyan hirtelen való betegségeiben, melyek tulajdon orvosi vagy seborvosi esmeretet nem kivánnak. Magyarra fordította Váradi Sámuel. Bécs, 1805.
Bernolák József. A szemészet kézikönyve. Gyakorló orvosok és orvostanhallgatók igényeihez alkalmazva. Schauenburg C. H. munkája után. Pest, 1868.
Billnitzer Móricz. Dissertatio inaug. med. de cataracta congenita. Pestini, 1844.
Blaskovics Fridolin. Szemészeti műtéttan orvostanhallgatók számára. Budapest, 1897.
Boscowitz A. (opticus). A szemüvegek választásáról rövidlátó, messzelátó, gyengelátó, fénykerülő, valamint hályogtól gyógyított szemek számára. Utasítás a láttehetséget szemüvegek által czélszerűen támogatni. Kolozsvár, 1869.
Burger Péter. A szem egészségtana. Debreczen, 1899.
Capesius Vilmos. Dissertatio inaug. med.-ophthalmologica de eo: an operatio cataractae longaevitati obsit? Viennae, 1834.
Comnenovich Gergely. Facies ophthalmocatarrhi epidemico-contagiosi seu ophthalmoblennorrhoe Aegypti. Budae, 1829.
Csapodi István. Látáspróbák. Budapest, 1886.
– II. bőv. kiad. 1897.
– Utmutató a szemészetben. Budapest, 1890. 2. kötet 1891.
– Utmutató a szemészetben. Budapest, 1891.
– A szivárványhártya gyulladása. Budapest, 1895.
– Bujás szembajok. Budapest, 1898.
Cseresnyés Sándor. A pesti és budai méltóságos Aszszony-egyesület vakokat tárgyazó ispotályában tett két esztendei nevezetesebb szemorvoslásokról; a szemalkatnak leirásával együtt. Béts, 1819.
Csiky Nep. János. Értekezés a holyagról. [Dissertatio inaug. med. de cataracta.] Buda, 1840.
Demeter György. Diätetik der Augen. (Orvostudori értekezés.) Bécs, 1841.
Dimmer F. A szemtükör és diagnostikai használata. Ford. Imre József. Budapest, 1889.
Dominigg (Kőszeghy) Gáspár. De amaurosi, dissertatio inaug. ophthalmologico-med.
Pestini, 1844.
Fabini Frigyes. Dissertatio inaug. med.-chirurgica de hypopy o. Tubingae, 1818.
– János Tófor. Dissertatio inaug. medica de amaurosi. Viennae, 1816.
– Doctrina de morbis oculorum. In usum auditorum suorum edidit … Pestini, 1823.
– Editio altera denuo elaborata: 1831.
– De praecipuis corneae morbis. Prolusio academica qua diem 27. Junii 1830. cum regia universitas Hungarica Pesthiensis quinquagesimum instaurationis annum solenni ritu celebraret. Budae, 1830.
– Pflege gesunder und kranker Augen für Nicht-Aerzte. Leipzig und Pesth, 1831.
– II. Aufl. Leipzig, 1835.
– Dottrina delle malattie degli occhi. Treviso, 1831.
– Tanitmánya a szembetegségekről. A második javított kiadás után fordítá Vajnócz János. Buda, 1837.
Feuer Nathaniel. Jelentés a kolozsvári tudomány egyetem szem kórodájának működéséről, 1873. ápr. 28-tól – 1874. szept. 30-ig. Kolozsvár, 1874.
– Trachoma utmutató. A Trachoma elleni hatósági eljárás és az erre vonatkozó körrendeletek és a trachoma kór- és gyógytana kapcsán. Hatóságok és orvosok számára. Budapest, 1890.
– III. átnézett kiad. 1898.
Finck József. Dissertatio inasig. medico-oculistica de depressione cataractae.
Vindobonae, 1822.
Förster R. Az általános betegségeknek és az egyes szervek bajainak viszonya a látószerv változásaihoz és betegségeihez. Ford. Imre József. Budapest, 1878.
Gárdos János. Orvostudori értekezés. A hályog műtéteiről. [Dissertatio inaug. med. de operationibus cataractae.] Buda, 1840.
Goldzieher Vilmos. A szaruhártya szalagszerű elhomályosodásáról. Budapest, 1880.
– Therapie der Augenkrankheiten für praktische Arzte u. Studirende. Stuttgart, 1881.
– II. Aufl. Leipzig, 1899.
– Az idült ragályos szemgyuladások. – A trachoma. Klinikai tanulmány. Budapest, 1889.
– A szemészet kézikönyve. Budapest, 1891.
– Hydrophtalmus. Budapest, 1896.
Gözsy Ferencz Xav. Dissertatio inaug. med. de keratonyxide cum discissione cataractae. Vindobonae, 1822.
Graefe Albert. A nyomkötésről. A bőr alá fecskendésről a szemészeti gyakorlatban. A roncsoló köthártyalobról (Conjunctivitis diphteritica) és az edzőszerek alkalmazásáról heveny loboknál. Ford. Koller Gyula. Előszóval ellátta Hirschler Ignácz. Buda, 1869.
Grossmann Lipót. A szem ápolása egészséges és kóros állapotban. Népszerü vezérfonal, kik láterejüket épségben akarják fenntartani. Pest, 1872.
– Die Augenpflege im gesunden und kranken Zustande. PopulärerLeitfaden für alle die ihre Sehkraft erhalten wollen. Pest, 1872.
– II. Aufl. 1874.
– A szem bujakóros bántalmai. Budapest, 1891.
Grósz Albert. Einige Beobachtungen über die egyptische Augenkrankheit der Soldaten und Massregeln um die Verbreitung zu hindern. Grosswardein, 1863.
– Az ujdonszülöttek szemlobjáról. Népszerü oktatás szülésznők számára. Budapest, 1883.
– Emil. A nagyváradi szemgyógyintézet 50 éves története. Budapest, 1886.
– Szemészeti diagnostika. Budapest, 1892.
– A budapesti k. m. tud. egyetemi szemklinika működése az 1893/4. iskolai évben.
Budapest, 1894.
– A vasuti alkalmazottak látásáról. Budapest, 1895.
– Előadások a szemtükrözésről a budapesti kir. magyar tudományegyetemen. Budapest, 1897.
– Frigyes. Statistikai adatok a Nagyváradon 1830. óta létező szegény vakok gyógyintézetének müködéséről s néhány szó ezen intézet jövendőjéről földmivelőink közt gyakran előforduló vakság enyhítésére Magyar- és Erdélyország több helyein felállítandó szegény vakok gyógyintézetei tekintetéből.
Nagyvárad, 1846.
– Die Augenkrankheiten der grossen Ebenen Ungarns. Statische Uebersicht der Leistungen der Privat-Augenkrankheilanstalt für Arme in Gross-Wardein durch fünf und zwanzig Jahre von 1830–1856. Gross-Wardein, 1857.
Groszinger Károly. Orvostudori értekezés a látásról. Buda, 1843.
Hager Mihály. Dissertatio inaug. med.-oculistica de conservatione oculorum et debito conspicillorum usu. Vindobonae, 1822.
– Ueber die Erhaltung der Augen und den zweckmässigen Gebrauch der Brillen und Augengläser. Wien, 1822.
Hammer Ferencz. Dissertatio inaug. med. de adiaphanosibus oculi. Vindobonae, 1843.
Hardlicska János. Dissertatio inaug. ophthalmologica agens de diagnosi morborum oculi analogorum, facileque invicem permutandorum. Pestini, 1841.
Hayd Ferencz. Dissertatio inaug. med. chirurgica de hydrope sacci lacrymalis. Budae, 1836.
Heinrich György. Allgemeine nützliche Bemerkung über den Gebrauch der Augengläser und von deren Auswahl bei Anschaffung derselben. Kronstadt, 1841.
– (ómoraviczai) Nep. János. Dissertatio inaug. med.-ophthalmiatrica sistens quaedam de diagnosi cataractae. Vindobonae, 1841.
Henry. Henry doctornak és szemorvosnak a szemeink épségben való megtartását és megerősítését illető regulái. Bécs, 1816.
– II. kiad. 1825.
Hirschler Ignácz. Tapasztalati adatok a szeszes italokkal, valamint a dohánynyal való visszaélésekről, mint a láttompulat okairól. Pest, 1870.
– Adat a szaruhártya gyurmájába lerakodott festanyag ismeretéhez. Pest, 1872.
– Adatok a látahártya-maradvány kórodai ismertetéséhez. Budapest, 1875.
Hoor Károly. A skiaskopia (Árnyékpróba). Budapest, 1891.
– A szem fénytörései és alkalmazkodásai, rendellenségei. (A fénytörés és alkalmazkodás meghatározása.) Budapest, 1892.
– Szemészeti műtéttan. Budapest, 1892.
– A szemvizsgálás módjai. Budapest, 1892.
Hulimann Pál. Dissert. inaug. med. sistens obscurationes corneae. Pestini, 1823.
Huszár András. Orvostudori értekezés a kancsalságról. [Dissertatio inaug. med.
sistens strabismum et ejus operationem.] Buda, 1843.
Illésy Henrik László Adolf. Dissertatio. inaug. med. de examine oculorum, Pestini, 1830.
Imre József. A trachomások meggyógyítása. Budapest, 1893.
Jendrássik Jenő. Két új szemmérészeti mód. Pest, 1867.
Kain Adalbert. Dissertatio inaug. med. de amaurosi. Pestini, 1836.
Kanka Károly. Beschreibung der für sämmtliche Augenoperationen nothwendigen Instrumente mit besonderer Rücksicht auf die an der k. Wiener Augenklinik gebräuchlichen. Wien, 1842.
Kasper G. C. A. Vezérfonal a vasuti személyzetnél előforduló szinvakság megvizsgálására. Budapest, 1879.
Kenszky Nep. János. Dissert. inaug. med. de iritide in genere ejusque speciebus.
Pestini, 1820.
Kerner János. Orvostudori értekezés a szemkiméletről. [Custodia oculorum.
Dissertatio inaug. med] Buda, 1845.
Kocsis Elemér. Útmutató a szemoperálásokban. Budapest, 1892.
Köffinger Rudolf. Orvostudori értekezés a hályogról. Pest, 1845.
Kroszinger Károly. A látásról. Buda, 1843.
Láncz Ferdinand. Szemműtétek. Bécs, 1844.
Lang Ferencz Ede. Ophthalmodiaetetica. Dissertatio inaug. med.-oculistica.
Vindobonae, 1840.
Lange Márton. De ophthalmia in genere et in specie. Dissert. inaug. med.-chirurg.
Tyrnaviae, 1777.
Mályusz Károly. De praecipuis corneae morbis organicis. Dissertatio inaug. med.
Pestini, 1837.
Maxilian Frigyes Antal. Dissertatio inaug. med. de hordeolo phlegmonoso et scrophuloso. Pestini, 1821.
Mihályik Szidor. A vakokról. Buda, 1870.
Miskolczy Mihály. Orvostudori értekezés a szemizommetszésről, különös tekintettel a kancsalság-műtétre. Pest, 1847.
Mohr Mihály. Az árnyékpróba. Budapest, 1894.
Nagel Emil. Népszerű értekezés a szem gondviseletéről. Az elcsonkult harczosok számára alapított b. Haynau gyógyintézet javára. Buda, 1850.
Novák József István. Dissert. inaug. med. de amaurosi ejusque speciebus et varietatibus. Pestini, 1816.
Oesterreicher Ede. Dissert. inaug. med. de cataractis in clinico ophthalmiatrico anno scholastico 1834/5. tractatis. Pestini, 1836.
Olexik Pál. Dissertatio inaug. med. de atrophia oculi. Vindobonae, 1826.
Ottava Ignácz. Tanulmány a szemkötőhártya trachomás betegségének sebészi orvoslásáról. Budapest, 1893.
– Szembetegségek balneotherapeutikus kezelése. Budapest, 1896.
Peterka József Sebestyén. Dissertatio anat.-physiol. med.-chirurgica de morbis oculorum. Vacii, 1804.
Petrovich János Gergely. Dissertatio inaug.-med. sistens prolegomena medicinae ocularis. Viennae, 1818.
Plenck (Plenk) József Jakab. Doctrina morbis oculorum. Viennae, 1777.
– Editio II. 1783.
– Lehre von den Augenkrankheiten. Aus dem Lateinischen übersetzt … II. verb. Aufl.
Aus dem Latein v. F. X. v. Wasserberg. Wien, 1788.
Reisinger Ferencz József. Dissertatio inaug. ophthalmologica de myopia. Vindobonae, 1837.
Réz József Imre. Dissertatio anat.-physiol.-chirurgica de cataracta oculi. Pestini, 1791.
Rezsnyi Károly. Dissertatio inaug. med. de amaurosi. Pestini, 1839.
Rosas Antal. Dissertatio inaug. med.-chirurgica, quae, rejecta fistulae lacrymalis idea, veram fistulae sacci lacrymalis notionem, et sanandi methodum, excepta occluri ductus nasalis operatione, proponit. Viennae, 1814.
– Breve saggio sull’ ottalmia, che negli anni 1822 e 1823 regno nel J. R. regimento italiano nr. 13. d’Infanteria barone di Wimpffen. Venezia, 1824. (Németre is lefordíttatott).
– Handbuch der theoretischen und praktischen Augenheilkunde. 3 Bde. Wien, 1830.
– Lehre von den Augenkrankheiten zum Gebrauche für praktische Aerzte, Wundärzte, wi auch zur Benützung als Leitfaden beim klinischen Unterrichte. Wien, 1834.
Rosenthal Bernát. Dissert. inaug. med. sistens diagnosim morborum organorum lacrymalium. Pestini, 1832.
Santner Ferencz. Semiologia oculi humani. Specimen inaug. med. Pestini, 1834.
Sauer Ignácz. Dissert. inaug. med. de amaurosi. Vindobonae, 1826.
Schaller Siegrid Traugott. Dissertatio inaug. med.-ophthalm. in tabulis sistens:
Prospectum synopticum omnium oculi morborum. Ticini, 1837.
Schoepf-Merei Ágost. Őszinte nyilatkozat a kancsal szem s taggörbüléseknek gyökeres gyógyműtések valódi becse körül, különös tekintettel a régtől megrögzött térd- és könyökzsugorodásra s útmutatás e műtétek tökéletesb kivitelére, nagyszáma öntapasztalatai után írta … Pest, 1844.
Schulek Vilmos. A nézésről munkálkodás közben. Budapest, 1881.
– A szembogár-szükitőnek kiszabadítása. (Sphincterolysis anterior). Budapest, 1892.
– Ungarise Beiträge zur Augenheilkunde. Unter Mitwirkung von Fachgenossen [B.
Abel, F. v. Blaskovics, St. Csapodi, N. Feuer, E. v. Grósz, F. Hauer, J. Imre, L. Issekutz, L. Juhász, W. Leitner, A. Lippay, A. Kovács, J.
Márk, G. Neupauer, I. Ottava, E. Pólya, C. Scholtz, H. Schwitzer, B.
Waldmann]. Herausgegeben von Prof. … 1. Bd. Leipzig und Wien, 1895. 2. Bd.
1899.
Siklóssy Gyula ifj. A conjunctivitis gonorrhoicáról, különös tekintettel annak gyógyítására. Budapest, 1897.
Stellwag (carioni) Károly. A gyakorlati szemészet tankönyve. A III. javított kiadás után fordította Vidor Zsigmond Pest, 1868.
Szén Károly. Specimen inaug. med. de cataracta ab effluviis aquae fortis orta. Jenae, 1774.
Szilágyi Ede. Micrometer-Ophthalmoscop. (A szemtükör által adott kép méréséről).
Kolozsvár, 1893.
Szili Adolf. A szemüveg. Budapest, 1882.
– Egy érzéki megtévedés magyarázata. Budapest, 1892.
Vajnócz János. Szemápolás. (Orvostudori értekezés.) [Ophtalmo-diaetetica.
(Dissertatio inaug. med.)] Pest, 1832.
Vidor Zsigmond. Rückblick auf die im Pester Kinderspitale vom 1. Jänner 1869 bis 31. Deczember 1871. behandelten Augenkrankheiten. S. 1. et a.