IV. Pathologia et therapia applicata
6. Morbi venerei
Alapi Henrik. A húgyszervek némely betegségétől függő emésztési zavarok. Budapest, 1892.
Antal Géza. A húgyszervi bántalmaknak sebészi kór- és gyógytana. Budapest, 1888.
– Specielle chirurgische Pathologie und Theraphie der Harnröhre u. Harnblase.
Stuttgart, 1888.
Attomyr J. Die venerischen Krankheiten. Ein Beitrag zur Pathologie u.
homöopathische Therapie derselben. Leipzig, 1836.
Bell Benjamin. Abhandlungen über den bösartigen Tripper und die venerische Krankheit. Aus dem Engl. übersetzt. 2 Bde. Ofen, 1798.
Cullerier. Ueber das Quecksilber und seine Anwendung gegen syphilitische Krankheiten. Aus dem Französischen, mit Zusätzen von Dr. Renard. Pest, 1822.
Diescher János. Syphilis. Dissertatio inaug. med.-pract. Budae, 1838.
Dominkowski (junovczai) Fülöp Jakab. Dissertatio inaug. med. continens tractatus de syphilide theoreticam partem. Pestini, 1829.
Eiber Antal. Die venerischen Krankheitsformen und ihre Behandlung. Nebst einem Anhange über Vorbauungsmittel gegen syphilitische Ansteckung für angehende Aerzte u. Laien. Pest, 1861.
– IV. Aufl. 1875.
– Die Fortpflanzung des Menschen. Mit einem Anhange über die syphilitische Ansteckung, Dr. Rodet’s zu Lyon. Für angehende Aerzte, Eltern, Erzieher u.
Erwachsene beiderlei Geschlechts. Mit anatomischen Abbildungen. Pest, 1862.
– IV. Aufl. 1871.
Feleki Hugó. Az ivar- és húgyszervek blennorrhoeás megbetegedéseinek és az ezekhez csatlakozó bántalmak kór- és gyógytana. A húgycső és hólyagtükrözés (Endoskopia), valamint az operativ eljárások különös méltatásával. 2 kötet.
Budapest, 1890/94.
– A férfi idült hugycsőblennorrhoeájának kórisméje s orvoslása. Budapest, 1893.
Gabriel János Sámuel. Dissertatio inaug. medica de plica polonica. Pestini, 1780.
Garai Antal. Népszerü útmutató a nemi betegségek és ezek észszerü gyógykezeléséhez. Budapest, é. n.
– II. kiadás. É. n. (1886.)
Genersich Jenő. Cura inunctoria. Dissertatio inaug. Vindobonae, 1841.
Goriupp Ferdinand. Syphilismus. Specimen inaug. polit.-med. Pestini, 1831.
Grossmann Lipót. A szem bujakóros bántalmai. Budapest, 1891.
Guth János. Dissertatio inaug. med. demedorrhoea urethrali. Viennae, 1819.
Huber Kristóf. Dissertatio inaug. med. de lue venerea. Viennae, 1768.
Kaposi Móricz. Die Syphilis der Schleimhaut der Mund-, Rachen-, Nasen- und Kehlkopfhöhle. (Habilitations-Monographie). Erlangen, 1866.
– Die Syphilis der Haut und der angrenzenden Schleimhäute, in drei Lieferungen, mit 76 Tafeln in Chromolitographie ausgeführt von Carl Heitzmann. Wien, 1873–
75.
– Pathologie u. Therapie der Syphilis. I. Heft. Stuttgart, 1881.
– II. Heft. 1891.
Küttel János. Kurze Anleitung, die Lustseuche zu verhüten; und den venerischen Tripper bei Männern, auf eine neue Art zu heilen. Pest, 1807.
Lahner Ferencz. Das Wesen der Lustseuche, die Natur und Eigenschaften derselben, der Ursprung, die durch dieselbe entstehenden Uebel, die beste und einfachste Behandlungsart, die möglich oder unmögliche Ausmerzung aus dem menschlichen Geschlecht; nebst einem Arkanum gegen den Tripper oder weissen Fluss männlich und weiblichen Geschlechts. Pressburg, 1818.
La Mert Lima és Sámuel. Az önfentartás. Orvosi tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben, melyek fiatalkori vétkek, nemi szerelem túlságos élvezete és ragály által származnak, gyakorlati megjegyzésekkel az idő előtti tehetetlenségről, női magtalanságról és azoknak gyógyításáról. A X. kiadás után átdolgozta és saját megjegyzéseivel bővítette Siklósy Károly. Pest, 1865.
Lang E. Hogyan óvjuk magunkat a venericus betegségektől? Budapest, 1895.
Laurentius. Személyvéd. Orvosi tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben, melyek titkos ifjonczi bűnök, a nemi szerelemben túlzott élvezetek és ragály következtében származnak; gyakorlati észrevételekkel a koráni nősztehetetlenségről s női meddőségről és azoknak gyógyításáról. Elsőben közrebocsátotta S. La Mert Londonban. Bővítve sokképen megjavítva s több gyakorló orvosok közremunkálatával kiadta .... Lipcsében. Magyarra fordította E.
Gedő János, állatorvos. Kolozsvár, é. n.
– Pest, 1850.
– Az önmegóvás, vagyis ne csüggedj. Magyarra fordítva a XXXV. kiadás után 60 magyarázó boncztani ábrákkal aczélmetszetekben. Lipcse, 1875.
Loew András. De lue venerea. Jenae, 1680.
Lukács János. Syphilis in genere. Dissertatio inaug. med. Pestini, 1836.
Miklositza Lőrincz. Dissertatio inaug. med. sistens brevem conspectum historiae et naturae verus syphilitici et emolumenta ex insitione ejusdem. Budae, 1844.
Mojsisovics (moisvári) György. Darstellung einer sicheren u. schnellen Heilmethode der Syphilis durch Jod-Praeparate. Wien, 1845.
Monau (Monavius) Frigyes. Crystallina, puta luis venerae novae species. Brunsvigae, 1665.
Mraček Ferencz. A syphilis és a venereás betegségek atlasza, pathologiájuk és therapiájuk alapvonalaival. Atdolgozta és bővítette Justus J. Budapest, 1899.
Nehr Loránt. Dissertatio inaug. med. de syphilide. Budae, 1829.
Novotny Lajos. A húgyszervek betegségeinek felismerése. Útmutató gyakorló orvosok és orvostanhallgatók számára. I. rész. A betegségek felismerése a tünetekből. II.
rész. A betegségek felismerése a vizsgáló eszközök segítségével. III. rész. A húgyszervek gyakrabban mutatkozó bajai. – Tükörképek a húgyszervek különböző bajaiban. – Betegfelvétel. Budapest, 1895.
Oettinger József. Dissertatio inaug. med. de plica Polonica. Pesthini, 1834.
Pázsitzky Ede. Specimen inaug. de lue aphrodisiaca. Pestini, 1838.
Péczely Ignácz. Utasítás a bujakór gyökeres gyógyítására és gyógyszereim mikénti használatára. Budapest, 1883.
Plenck (Plenk) József Jakab. Methodus nova et facilis argentum vivum aegris venerea labe infectis exhibendi. Accedit hypothesis nova de actione metalli huius in vias salivales. Vindobonae, 1766.
– Neue u. leichte Art den mit der Lustseuche angestekten Kranken das Quecksilber zu geben. Nebst einem Versuche die Wirkung dieses Metalles in die Speichelwege zu erklären. Aus dem Lateinischen übersetzt von J. H. D. G. Wien, 1767.
– IV. Aufl. …
– Doctrina de morbis venereis. Viennae, 1779.
– Editio II. emendata. 1787.
– Lehre v. d. venerischen Krankheiten; aus d. Latein. v. F. X. v. Wasserberg. II. Aufl.
Wien, 1786.
– III. Aufl. 1793.
Pólya József. Az ember nemi tekintetben. Leirása az ember nemi részeinek egészséges és beteg állapotjokban. Pest, 1848.
Popper Mór. Az ondófolyás és egyes prostata bántalmak villamárammal való gyógyításáról. Budapest, 1898.
Purjesz Ignácz. Gyógyászati vényzsebkönyv bujakóros betegségekre nézve. Budapest, 1884.
Rábolt József János. Dissertatio inaug. med. de medorrhoea urethrali. Pestini, 1817.
Rechnitz János. Dissertatio inaug. med. de cancro in genere. Budae, 1835.
Róna Sámuel. A férfiak heveny húgycsőkankója. Budapest, 1891.
– A buja vagy nemi betegségek. Egyetemi előadásai fonalán orvosoknak és orvostanhallgatóknak. Budapest, 1894.
Rosenberg Károly Heinrich. Die Lustseuche in allen ihren Formen u. Stadien u. ihre gründliche u. schnelle Heilung. Ein theoret.-praktisches Handbuch für Aerzte u.
Laien, treu nach Grundsätzen der rationell-spezifischen (homöopath.) Heilmethode u. den Ergebnissen vieljähriger zahlreicher Beobachtungen u.
Erfahrungen bearbeitet 1. Abth. Wien, 1850.
Róthberger Dávid. De ulceribus syphiliticis. Dissertatio inaug. Budae, 1845.
Saint-Marie St. Über die Heilung veralteter venerischen Krankheiten ohne Quecksilber, mit Zusätzen u. einem Nachtrag. Herausgegeben von J. C. Renard.
Pest u. Leipzig, 1822.
Schein Mór. A syphilis gyógykezelése. Budapest, 1898.
Schneider. Hogy óvjuk meg magunkat a syphilitikus ragályozástól? Függelékül:
szabad-e házasságot kötniök a syphilitikusoknak? Ford. és Függelékkel ellátta Baján Miksa. Budapest, 1884.
Sellei József. A bőr és bujakórtan alapvonalai. Függelék: Az idegrendszer syphilise.
Irta Hajós Lajos. Budapest, 1899.
Sigmund (ilanori) Károly Lajos. Ueber die Aufgabe der Heilanstalt und Klinik für syphilitische Kranke in grossen Städten. Einleitender Vortrag für das Studienjahr 1849–1850. Wien, 1849.
– Das von mir geübte Verfahren der Einreibungskur mit grauer Salbe bei der Syphilis.
Wien, 1856.
– II. verm. u. verb. Aufl. »Anweisung zur Einreibungskur mit grauer Salbe bei Syphilisformen. Nach eigenen Beobachtungen.« Wien, 1859.
– III. umgearb. Aufl.: »Die Einreibungscur mit grauer Quecksilbersalbe bei Syphilisformen. Anleitung nach eigenen Beobachtungen« Wien, 1866.
– A bedörzsölési gyógymód bujakóralakoknál. A harmadik átdolgozot kiadás után magyarra fordítá Gabriely Kálmán. Buda, 1868.
– Vényminták … tanár bécsi egyetem kórodájából. A kórodán leggyakrabban rendelt, az előadásokon különösen jelzett vényminták, s a venericus és bujakóri betegek ápolása és kezelésénél követett rendszabályok gyüjteménye. A III. átdolg., bővített és jav. kiadás után magyarra ford. Kövér Gábor. Pest, 1871.
Spányik (halasi és köröskényi) József ifj. A bujakóralakok kór- és gyógytana.
Orvosok és művelt nem orvosok számára. (Pataky-díjjal koszorúzott pályamű.) Buda, 1866.
Steinbacher J. A legényélet betegségei. Budapest, 1894.
Szabados János Nep. Orvostudori értekezés a bujasenyvről. [Dissertatio inaug. med.
de syphilide.] Buda, 1841.
Szilézy Sámuel. Népszerü tanácsadó a titkos betegségekben; vagy útmutatás, hogy kell ilyen (bujasenyves, franczia) betegségekben orvos jelen nem létében bánni, hogy nagyobb baj és veszedelem nélkül elmuljanak. Pest, 1848.
Szöts András. A vénusi szerelem nyavajának rövid leirása és bizonyos orvoslása a legujabb tapasztalások szerint. (Irták Szöts és Ekstein.) Kolozsvár, 1803.
Tóth János Nep. Az elsődleges bujafekélyek kór és gyógytana. Pest, 1862.
Török Lajos. A syphilis gyógykezelése. Budapest, 1893.
Vajda L. Über den Einfluss des Quecksilbers auf den Syphilisprocess mit Berücksichtigung des sogennanten Mercurialismus. Klinische und chemische Untersuchungen. Zuzammengestellt von L. v. Vajda. Mit einem einleitenden Vorworte von Carl L. Sigmund Ritter v. Ilanor, und E. Ludwig. Wien, 1880.
Varga Mátyás. Dissertatio inaug. med. de syphilide. Vindobonae, 1827.
Weber Károly J. A bujasenyv orvos nélkül. Népszerű tanácsadó a két nem számára, minden ragályfertőzés ellen magukat lehetőleg biztosítani, vagy ha az megtörtént, egészségüket gyors és ártalmatlan uton ismét visszanyerni. Magyarítá Tompa Lajos. Kolozsvár, 1852.
Wendt János. A bujakórság, vagyis venusi nyavalya a maga egész kiterjedésében és formájában. Németből ford. Horvát József. Pest, 1830.
Winkler József. A bujakór és gyógyítása. Simon hamburgi orvostudor nyomán kivonatos vázlatban. Pest, 1864.
Wohl Mór. A higany felszívódása s kiválasztása kérdésének jelen állása, tekintettel a syphilis gyógyítására. Budapest, 1894.
Zanko József. Dissertatio inaug. med. de plica polonica. Pestini, 1834.
Zeissl Armin. Az alkati bujasenyv tankönyve orvosok és orvostanhallgatók számára.
Magyarra ford. id. Purjesz Zsigmond. Pest, 1869.
Zlamál Vilmos ifj. A bujakóros bántalmak kór és gyógytana. Pest, 1871. (Nyomatott Pozsonyban.)
1803. A venusi vagy szerelem nyavalyának rövid leirása és bizonyos orvoslása az legujabb tapasztalások szerint. Kolozsvár.
Év nélkül. (Sine anno.) Személyvéd, orvosi tanácsadó a nemi részek minden betegségeiben, melyek titkos ifjonczi bűnök, a nemi szerelemben túlzott élvezetek és ragály következtében származnak; gyakorlati észrevételekkel a koráni nősztehetetlenségről s női meddősgéről és azoknak gyógyításáról. Kolozsvár.