A pécsi püspöki könyvtár története sok szempontból az egyházmegye püspöke-inek tevékenységéhez kapcsolható, ám közvetlen működésére mégis a helyben dolgozó könyvtári alkalmazottak voltak a legnagyobb hatással. A bibliotéka fenntartói a könyvtár csaknem 180 éves történelme során törekedtek a gyűjte-mény működtetését szakszerűen biztosító, felelős személyzet kinevezésére. A legfontosabb tisztségviselő a bibliothecae praefectusnak, bibliothecariusnak, esetleg custosnak nevezett könyvtárigazgató-könyvtárőr volt. Ő a 19. században egy időre szakértő segítséget kapott maga mellé a bibliothecae adjunctus, azaz a segédkönyvtáros/könyvtári írnok személyében, aki a könyvtár napi ügyvitelből vette ki részét. A könyvgyűjtemény mindennapi működtetésének feltételeit biz-tosítandó, a kezdetektől folyamatos feladatokkal látták el a bibliothecae famulust, azaz a könyvtári szolgát is. A könyvtári személyzet hármas tagolású hierarchiai rendje azonban nem volt minden időszakban jellemző: feladatköreik, jogosult-ságaik is változtak az idők folyamán. A könyvtárosok folyamatos tevékenysé-gük közben napi kapcsolatban álltak a gyűjteménnyel, annak használóival, így tisztában voltak mind a lehetőségekkel, mind pedig az igényekkel, amelyeket a beszerzéseknél, a funkcióbeli változtatásoknál figyelembe is vettek.
A könyvtári személyzet hármas rendszere (a tudós könyvtárőr, az írnok és a szolga) már az antik Görögországban megjelent, majd a reneszánsz udvari könyvtárakon keresztül hagyományozódott át az újkorra.161 Ez a rendszer Pécs mellett számos magyar könyvgyűjteményben megtalálható volt, így pl. a pesti egyetemi könyvtárban162, az egri Eszterházy-könyvtárban163, a marosvásárhelyi Teleki-Tékában164, valamint a Széchényi Ferenc által alapított Nemzeti Múzeum Könyvtárában165 is. Funkciójuk és feladatkörük a szélesebb közönségnek szánt, felvilágosodás kori könyvgyűjteményekben teljesedett ki, hiszen főállású könyv-tári alkalmazottakká váltak, akik rendszeres fizetést kaptak szolgálataikért. Fel-adataik a változó körülmények és a társadalmi kívánalmak hatására egyre in-kább strukturáltabbak és körülhatároltabbak lettek. A pécsi püspöki könyvtár személyzetének bemutatása így alkalmasnak tűnik a csaknem két évszázadnyi könyvtártörténetben bekövetkezett változások felvázolására.
A
KÖNYVTÁRŐR(
BIBLIOTHECAE PRAEFECTUS)
Már a püspöki bibliotéka szervezetének körvonalazódása idején igyekezett Klimo püspök könyvgyűjteménye élére olyan tudós papokat felkérni, akik
161 TÓTH GY 2003. 15–38.
162 EK 2008
163 ANTALÓCZI 2000
164 DEÉ NAGY 1976
165 BERLÁSZ 1981,SOMKUTI 2002.
csak gondos gazdáivá lettek a gyűjteménynek, hanem sokoldalú tudományos kutatásaikkal az egyházmegyei és a helytörténeti források feltárásában is tevé-keny részt vállaltak. Kinevezésüket illetően mindig körültekintően jártak el: azt püspöki vagy hivatalosan megbízott egyházfő hiányában káptalani hozzájáru-láshoz kötötték. A bibliothecae praefectus, azaz a könyvtári felügyelő / könyvtárőr kötelezettsége több feladatkörből tevődött össze. Az állás betöltése bizalmas munkakört jelentett, hiszen olyan értékek felügyeletét bízták a könyvtári prefek-tusra, mint a számos egyedi kötetet tartalmazó könyv-, valamint a numizmatikai ritkaságokat magában foglaló éremgyűjteményét. Ekképpen csak az arra érde-mesek kaphatták meg a megbízatást. A könyvtárőr fő feladata az állomány megőrzése, szakszerű kezelése, feldolgozása, fejlesztése, a gyarapítások felügye-lete, továbbá az olvasók kutatásának segítése, kéréseinek kiszolgálása volt. A gyűjtemény nyilvános használatának biztosítása érdekében az állomány sértet-len fenntartása is prioritást élvezett.
A bibliotéka sokszínű összetételének megismeréséhez és feldolgozásához alapvető fontosságú volt a széleskörű nyelvtudás, így a latin és a magyar mellett a német, a francia, esetleg az angol nyelv legalább olvasásszintű ismerete, sőt az egyházmegye délvidéki kapcsolatai miatt a szláv nyelvekre is szükség lehetett.
Természetesen a könyvtári bibliográfiai leírások ismerete, és ezek beható tanul-mányozása elengedhetetlennek bizonyult a jól használható könyvjegyzékek elkészítéséhez. A bibliotéka rendben tartása érdekében a 20. századra Szőnyi Ottó könyvtárőr már a legmodernebb könyvtártan tanulmányozását is elrendel-te. Ahhoz, hogy az utódok számára az ügymenetet gördülékeny módon adhas-sák át, előírta a leltár készítését is, amelyben a gyűjtemény könyveinek számát, az olvasószoba és a könyvtártermek berendezési tárgyait, asztalait, polcait is fel kellett jegyezni. A könyvtárőrnek komoly szakértelemre volt szüksége az új szerzemények osztályozásához is.166 A bibliothecae prefectus egyúttal köteles volt kezelni a könyvtár jövedelmeit, és erről a 19. század derekától évenként szám-adást kellett benyújtania az egyházmegyei hatóságnak, továbbá ellenőrizte a könyvtári adjunktus és a szolga munkáját. Jankó János a jó könyvtáros ismérveit ekképp foglalta össze: „Mert egy Könyv-tár Őrzőjének nem elég, hogy csak a Könyvek számát tudja ’s azokra vigyázzon, hanem ezek mellett szükséges még az is, hogy bő tu-dománnyal, ’s a Könyvek esméretivel is birjon, hogy a’ gyakran előfordúló alkalmakkal, a’ Nézők ’s látogatók kívánságoknak eleget tehessen.”167
1865-től, a Pécsi Püspöki Joglyceum újraalapításától a püspöki könyvtár felett a közvetlen joghatóságot a Lyceumi Alapon keresztül az oktatási intézmény igazgatója gyakorolta. A könyvtárost az egyházmegyei papok sorából továbbra is a mindenkori püspök választotta ki, és a joglíceum vezetője nevezte ki.168
166 PPL 566/1908
167 JANKÓ 1822. 85.
168 PEK TGYO PPKI 1/1908
A legteljesebben a Szőnyi Ottó által 1908-ra megszövegezett szabályzat foglalta össze a könyvtáros státuszát és kötelezettségeit. Ennek első pontjának 8. §-a rendelkezett a személyzet kérdéséről: kötelezővé téve a könyvtáros meglétét.
Ugyanezen pont A/ alpontjában a 9–11. §-ig részletesen is lefektették a könyvtá-ros feladatkörét, javadalmazását.169
Több elnevezést is alkalmaztak a könyvtárosok meghatározására. A legin-kább használatos a Bibliothecae Publica Praefectus (könyvtárigazgató, a nyilvános könyvtár felügyelője) meghatározás volt, de már a 18. századi iratokban találko-zunk a Bibliotheca custos (könyvtárőr) kifejezéssel is. A püspök nélküli években –, amíg a káptalan nem élt a végleges kinevezés jogával –, ideiglenes jelleggel ne-veztek ki felelőst a könyvtár működtetésére, akit ekkor Bibliothecae Episcopalis Publicae custos interimalisként (a nyilvános püspöki könyvtár ideiglenes őreként) definiáltak. A magyar nyelvű levelezés a könyvtárőr és a könyvtári prefektus elne-vezéseket használta.
A könyvtári prefektusok feladatkörének meghatározásában két, jogi szem-pontból markánsan szétválasztható korszakot lehet elkülöníteni. A könyvtár-őrök 1774-től 1923-ig az önálló, püspöki működtetésű intézmény személyzeté-nek részei voltak, majd az 1925-ben aláírt Haszonkölcsön-szerződés értelmében170 a Pécsi Magyar Királyi Erzsébet Tudományegyetem keretein belül, kettős jogi státuszban működő egyetemi könyvtárban folytatták munkájukat. Elnevezésük ekkor püspöki könyvtárőr/könyvtárbiztos lett. Az első két korszakban (1774–
1923) a könyvtáros a püspök és a káptalan, valamint az egyházmegyei alapítvá-nyok által fenntartott intézmény vezetőjét jelentette. Az 1923-tól kezdődő idő-szakban azonban már az egyetemi könyvtár kereteibe tartozó gyűjteményhez a püspök mint tulajdonos kizárólagos kinevezési jogkörrel felruházva nevezhette ki a bibliotéka „kontroll-személyzetét”. A püspöki könyvtárőr a napi könyvtáro-si teendőkben már nem vett tevékenyen részt, csak ellenőrizte őket. Közvetlen felettesként nem utasíthatta az egyetemi alkalmazottakat, kizárólag az igazgató és a könyvtári bizottság előtt tehette meg javaslatait a püspöki állománnyal kap-csolatosan. Díjazását is az egyetem és a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium kettős joghatósága szabályozta.
A könyvtári prefektusok kora (1774–1923) Könyvtárőrök az eredeti épületben (1774–1832)
A monográfiában meghatározott első korszak – az alapítási előzmények fényé-ben – a személyzet szempontjából korábbi gyökerekre tekint vissza. A bibliotéka alapjainak lerakásában két egyházmegyei pap segédkezett Klimo püspöknek:
Stadler József szentszéki ülnök, tiszteletbeli kanonok, egyházmegyei spirituális,
169 PEK TGYO PPKI 1/1908
170 PEK TGYO PEKI 211/1924–25 – Haszonkölcsön-szerződés (Másolat PEK TGYO PEKI 531/1926–
27) 24. pont. FÉNYES 1993.22–25.
valamint Kerticza Máté kanonok, teológiatanár, későbbi diakovári püspök.
Kerticzát a kötetek beszerzésére, főként a szállítmányok itáliai, ausztriai koordi-nálására kérte fel az egyházmegye feje, így Szentkirályi István őt tartotta a püs-pöki és szemináriumi könyvtárak első, 18. század közepi gyűjteményszervező-jének. Kerticza könyvtárőri kinevezést sohasem kapott, sőt a szakirodalom zöme sem tekintette a könyvtári személyzet tagjának, ám neve megemlítését fontos-nak véljük.171
A kezdeti időszakból, sajnos, nem maradtak fenn kinevezési dokumentu-mok, így a feladatkör betöltésének pontos dátumát sok esetben nem tudjuk megadni. A könyvtári feladatokat a helyszínen ellátó személyzete Kerticza mel-lett hivatalosan a német egyházmegyéből származó Stadler József volt, ezért a szakirodalom őt tartja első könyvtárosként számon. A nyilvánosítás előtt kiala-kuló könyvtár is megfelelő szakembert igényelt. A bibliothecae praefectus tisztsé-get az 1760 és 1771. október 21-én bekövetkezett halála172 közti időintervallum-ban viselte. Lakása a püspöki palotáidőintervallum-ban volt, ott egyúttal ellátást is biztosítottak számára. Fontos azonban megjegyeznünk, hogy az egyéb juttatásokat más egy-házi teendői miatt kapta meg, nem pedig a könyvtár javadalmazásaként, ekkép-pen ezt a szállásformát még nem tekinthetjük hivatali vagy szolgálati lakásnak.
A könyvtárrendezés feladatai mellett pedagógiai munkával is megbízták: ő volt a tanulóifjúság felügyelője.173 Munkája az alapállomány rendezése volt. Stadler-nek élete utolsó éveiben, betegsége miatt segítsége is akadt. Brüsztle József sze-rint már 1770 októberében Koller József (8. kép), a szeminárium későbbi teoló-giaprofesszora végezte a bibliotéka feladatainak ellátását.174 Feladatait az új épü-let felépüléséig az állomány rendezése és tematizálása, valamint a kialakuló rendszerezés átgondolása tehette ki, bár ennek írásos nyomát nem találtuk.
A nyilvánossá tétel után már határozottabban körvonalazódott a könyvtárőr munkaköre. Legfőbb feladata így a könyvtár rendezése, nyitva tartása, a kötetek használatának és kölcsönzésének biztosítása, a katalógusjegyzék(ek) készítése, és nem utolsósorban a szükséges kötetek beszerzése volt. Koller leveleiből tud-juk, hogy fontosnak tartotta – és valószínűleg Klimo püspök is megkövetelte –, hogy időszakonként beszámoljon a könyvtár kihasználtságáról.175 Ezeket a hiva-talos jelentéseket Koller Klimo halála után, a káptalan felügyelete idején is szor-galmasan benyújtotta.
A Klimo-féle hagyatéki végzés keretében Kollernak jutott az a feladat, hogy az akkori állomány teljes feltárását elvégezze, és benyújtsa az uralkodónőhöz.
171 SZENTKIRÁLYI 1931
172 BRÜSZTLE 1876. II. 787.
173 SZENTKIRÁLYI 1931. – Stadler József végrendelete a Pécsi Püspöki Levéltárban található (PPL 38/1772).
174 BRÜSZTLE 1874. I. 612. – Entz Géza szerint Szalágyi István követte Stadlert a könyvtárőri poszton.
ENTZ 1940.23.
175 PPL 96/1775
Pontos adatunk nincsen arra vonatkozóan, hogy mikor adta át a könyvtárosi teendőket, de az 1783-as egyházmegyei schematizmusban még az ő neve szere-pelt mint a nyilvános püspöki könyvtár elöljárója.176
A káptalani gyűlés jegyzőkönyvében 1786. január 5-én már Szalágyi István bölcseleti és teológiai doktor intézkedett könyvtári tisztségviselőként.177 Feltéte-lezhetően már az előző év(ek) folyamán átvehette a könyvtár ügyviteli feladatait Kollertől, de az is előfordulhat, hogy egy ideig párhuzamosan működtek. Érde-kes tény, hogy sem Aigl, sem Brüsztle nem említi Szalágyi életrajzában biblioté-kabeli munkásságát, noha több egyházi személy biográfiájában is feljegyezték könyvtári szerepvállalásukat.178 Az 1789-es schematismus Szalágyi Istvánt do-kumentáltan is könyvtárőri minőségében nevezte meg, ám mivel a káptalani jegyzőkönyvek 1792-ben már Vizer Ádámot jelölték meg könyvtári prefektus-ként, így arra következtetünk, hogy Szalágyi ugyanezen évben befejezhette könyvgyűjteményi tevékenységét. 179
A könyvtár első éveiről szóló későbbi leírások hajlamosak voltak Koller Jó-zsef és Szalágyi István működését egybemosni, ugyanis mindketten kedvelt és nagyra becsült személyiségei voltak az egyházmegyének, és Klimo püspök nemcsak római tanulmányaikat, hanem kutatásaikat is messzemenő jóindulattal támogatta. Mindketten kiemelkedő forrásmunkát hagytak az utókor számára.
Koller könyvtárosi munkáját azonban a fennmaradt dokumentumok alapján egy kissé árnyaltabban tudjuk felvázolni.
Koller nemcsak kiváló szakértője volt a levéltári dokumentumoknak, hanem gyakorlati rendszerezőjük is: ezt mutatja a kézirattár oklevélgyűjteményének négy, általa rendezett kötete és saját kéziratos anyagának módszeres összeállítá-sa, és jegyzékkel való ellátása is. Koller és Szalágyi számos külföldi útján nem-csak a forrásgyűjtéssel töltötte idejét, hanem a püspöki bibliotéka számára szük-séges kéziratok és nyomtatványok beszerzésével is. Ekképpen bennük tisztelhet-jük a gyűjtemény szisztematikus és tudományosan magas fokon képzett fejlesz-tőit is.180
A negyedik könyvtáros, Vizer Ádám János kanonok, bölcseleti és teológiai doktor volt.181 (9. kép) A hagyomány úgy tartotta, hogy minden tudományágban kiművelt ember volt, Aigl megfogalmazása szerint maga volt az élő könyvtár:
„…quasi viva quaedam Bibliotheca”.182 A schematizmusok csak 1793 és 1803 között jelölik meg személyét a püspöki könyvtárban, de a káptalani jegyzőkönyvek
176 SCHEMATIZMUS 1783.5.
177 PKGYJKV 6/1786 – Káptalani Gyűlés 1786. január 5.
178 AIGL 1838.116–119.,BRÜSZTLE 1874.I.615–619.
179 PKGYJKV 5/1792 – Káptalani Gyűlés 1792. augusztus 16.
180SZELESTEI 2003,BODA 2003.
181BRÜSZTLE 1879.III.370–371.
182 AIGL 1838.149.Vö.BRÜSZTLE 1879.III.370.
bejegyzései szerint már egy évvel korábban könyvtári feladatokat jelöltek ki számára.183
Könyvtárosi munkásságának fontos momentuma volt családi kapcsolata Engel János József Pécsett letelepedett nyomdásszal, aki 1773-ban feleségül vette Vizer húgát, Krisztinát, majd együtt működtették Pécs első nyomdáját. A család anyagi és személyes támogatása nagyban lendített az üzleten.184 Valószínűleg nem tévedünk, ha úgy véljük, hogy Vizer könyvtárosi működése idején még fokozottabb figyelmet szentelt a nyomdából kikerülő nyomtatványoknak, és azok egy részét be is emelte a nyilvános bibliotéka állományába.185
Az 1803 és 1808 közötti könyvtártörténetről a közelmúltig nem sok informá-cióval rendelkeztünk, ám a káptalan gyűléseinek jegyzőkönyveiből kiegészíthe-tővé vált ezen időszak személyi állománya is. Vizer elhunytával a könyvtárőri állás egy rövid időre betöltetlen maradt.
1803. február 21-én Lethenyei János nyugalmazott faddi plébános kapta fel-adatul a bibliotéka új könyveinek jegyzékbe foglalását.186 A káptalan egyúttal aggodalmát fejezte ki a könyvtári állapotok miatt, így 1803. április 15-ével ideig-lenes könyvtárosnak (interimalis bibliothecarius) nevezte ki Lethenyeit a Vizer-tömeg187 terhére.188 A kinevezés véglegesítését a püspöki szék betöltetlensége miatt halasztották el, és az valószínűleg Lethenyei előrehaladott kora miatt nem következett be. 1804. október 30-i halála után a káptalannak ismét utódot kellett keresnie a megürült könyvtárőri tisztségre. 1804. november 2-án a tagok válasz-tása Billisics Alajosra esett, aki szintén tudományszerető és tudományosan kép-zett férfiú hírében állt és ekkor – mint hajdani pálos szerzetesnek – az egyház-megye keretein belül nem volt állása. Könyvtárosi kinevezését Lethenyeihez hasonlóan ideiglenes jelleggel tették meg. Billisics 1807. november 14-én bekö-vetkezett elhunytáig töltötte be ezt a tisztséget.189
A püspöki gyűjteménynek 1807 végétől nem volt kinevezett könyvtárosa, ám 1808 januárjában a könyvtár számadásait az „örök püspöki könyvtáros”, Koller
183 Vizer 1803. február 7-én, 60. életévében halt meg, gutaütést kapott. Holttestére a könyvtár melletti toronyban találtak rá. Tudjuk, hogy napok múlva leltek rá, így elképzelhetőnek tartjuk azt, hogy munka közben érte a halál. Elhunytának dátumaként gyaníthatóan a megtalálás időpontját jelölték meg. Mivel 1803. február 7-e hétfői nap volt, így akár a hétvégi zárva tartás miatt sem tűnt fel senki-nek, hogy Vizer már talán péntek folyamán elhunyt. A bizonytalanságra utal, hogy egyes források-ban a halálozás időpontjaként február 11-i dátum szerepel. Az irgalmasrendiek feljegyzése szerint (matricula defunctorum) február 11-én halt meg. PKL SZIH VI. 24. doboz 1. boríték.
184 BORSY K1973,BORSY K1998,BORSY K2000b.
185 Az állomány átvizsgálása során megállapítást nyert, hogy a nyomdának nem volt beszolgáltatási kötelezettsége, hiszen számos nyomtatványt nem leltünk fel az Engel-féle kiadványok közül. Lásd még VIDA 1932a.
186 PKGYJKV 6/1803 – Káptalani Gyűlés 1803. február 21. Könyvtáros működését Brüsztle nem említette: BRÜSZTLE 1876.II.605.
187 A tömeg az elhunyt személy hagyatékában fennmaradt összeg.
188 PKGYJKV 14/1804 – Káptalani Gyűlés 1804. február 20.
189 BRÜSZTLE 1874. I. 235–236.
József nyújtotta be, kiegészítve a beszerzendő könyvek listájával. Kollert lelkiis-meretes munkája, valamint a bibliotéka zavartalan működése érdekében kifejtett folyamatos tevékenysége többször is visszavezette a klimói könyvgyűjteménybe.
Nevének többszöri felbukkanása miatt feltételezzük, hogy a hivatalos kinevezések közötti időszakokban a fontosabb feladatok ellátására segítséget kértek tőle. Azt is elképzelhetőnek tartjuk, hogy tapasztalatainak köszönhetően folyamatos ellenőr-zője volt a püspöki bibliotéka működésének, bár ennek hivatalos nyomát a forrá-sokban nem leltük fel. A könyvtár 1808 októberétől vezetett kölcsönzési jegyzéké-nek előszavában is utalásokat tettek a könyvtár működésére: innen tudjuk, hogy a Billisics halála utáni közel hét hónapban a kölcsönzéseket, a duplumpéldányok eladását, valamint az új beszerzések véleményezését Beniczky János Károly és Juranits Antal kanonokok intézték.190
A tavasz folyamán a gyűjtemény megőrzése érdekében rövidebb időszakok-ra több ideiglenes kinevezés is történt a könyvtárőri posztidőszakok-ra, míg végül megta-lálták a végleges könyvtári felügyelőt Simon Máté személyében. A megfelelő munkaerő biztosítására a káptalan 1808. március 14-i ülésén három lehetséges könyvtári prefektusjelöltet mutatott be Király József püspöknek: Krebesz Józse-fet191, Simon Mátét192 és Radnics Jánost.193 Az első közülük a szeminárium görög és héber nyelv, valamint hermeneutika, Simon a morális teológia és az ékesszó-lás professzora volt, végül Radnics János, aki egy személyben az archidiakónusi és a lánycsóki plébános tisztséget is betöltötte.194 Előírt kötelezettségük a könyv-tár rendbetétele, állományellenőrzése és takarítása volt. Segítségükre volt ebben Heffner György és Majerhoffer Engelbert.195
A májusi káptalani gyűlésen Vizer Bálint és Juranits Antal kanonokok ellen-őrizték Krebesz József ideiglenes munkáját, akinek a könyvtár ügyeinek rende-zése mellett az új katalógus elkészítését is feladatul adták. Krebesz egyúttal je-lezte Zsivics Mátyás mesterkanonoknak, hogy a határidőre kiadott rendezési feladatok mellett nem tudják teljesíteni kötelezettségüket, amely a Klimo-féle rendelkezés szerinti 150 mise celebrálása volt.196 Három nappal később a helyze-tet rendezték, így a takarítási munkák elvégzése fejében a közreműködő szemi-náriumi professzorok között a káptalan felosztotta az 1808-ra kötelezettségnek megjelölt 150 szentmise tartását.197 Krebesz József, Foith Henrik198 tanulmányi felügyelő, valamint a kisegítő személyek, Majerhoffer Engelbert és Orbán János
190 PEK TGYO It. Ms 999. PKGYJKV 19/1808 – Káptalani Gyűlés 1808. január 21.
191Könyvtáros működését Brüsztle nem említette: BRÜSZTLE 1880.IV.193–194.
192 BRÜSZTLE 1879.III.232–236.
193 Könyvtáros működését Brüsztle nem említette: BRÜSZTLE 1874.I.314–315, BRÜSZTLE 1879.III.323–
324.
194 PKGYJKV 120/1808 – Káptalani Gyűlés 1808. március 14.
195 PKGYJKV 121/1808 – Káptalani Gyűlés 1808. március 14.
196 PKGYJKV 171/1808 – Káptalani Gyűlés 1808. május 2.
197 PKGYJKV 184/1808 – Káptalani Gyűlés 1808. május 5.
198Könyvtáros működését Brüsztle nem említette: BRÜSZTLE 1879.III.68–69.
székesegyházi kántor részvételével május 9. és június 3-a között elvégezték a könyvtár köteteinek takarítását és leltárellenőrzését.199 Végül a június 10-i kápta-lani gyűlésen Foith Henrik szemináriumi elöljárót nevezték ki ideiglenes könyv-tárőrnek.200
Ám még ebben az évben változás történt a könyvtárőr személyében, ugyanis 1808. október 17-én a káptalan jegyzőkönyvében már Simon Máté, a morálteoló-gia professzora és egyben kárászi plébános szerepelt kinevezett könyvtárőr-ként.201 Úgy tűnik, hogy Krebesz, Foith és Simon erre az ideiglenes évre párhu-zamosan vállalták el a könyvtári munkák teljesítését, végül Simon csaknem egy évtizedig – hármuk közül a legtovább –, 1818. augusztus 20-án bekövetkezett haláláig viselte a bibliothecae praefectus címet. 1808 végén Fojth Henrik és Majerhoffer Engelbert szolga továbbra is segítette Simon munkáját, főként az állomány ellenőrzését illetően. Erre utal két, közösen készített könyvjegyzék is.202 Az állomány-revízió után mintegy 150 kötet hiányát, valamint az éremtár ellopását jegyezte fel Simon, ekképpen úgy véljük, jó ismerője volt a gyűjtemé-nyeknek. Már 1808 előtt létezett valamiféle jegyzék a könyvtár használóiról, amelyben a vissza nem hozott, kikölcsönzött köteteket sorolták fel. Sajnos ez ma nem lelhető fel. Ő dokumentálta először a bibliotéka használati statisztikáját, és az egyes kötetek mozgatását.203 A könyvtárügy iránti elkötelezettségének ékes bizonytéka, hogy Simon saját könyveinek egy részét halála után a könyvtárra hagyományozta.
Simon Máté 1818. augusztus 20-án bekövetkezett elhunytával ismételten több jelölt is szóba került a könyvtárőri posztra. A kinevezéseket Juranits Antal apát-kanonok és püspöki helynök mérlegelte. Először Halász Vince gödrei plébánost
Simon Máté 1818. augusztus 20-án bekövetkezett elhunytával ismételten több jelölt is szóba került a könyvtárőri posztra. A kinevezéseket Juranits Antal apát-kanonok és püspöki helynök mérlegelte. Először Halász Vince gödrei plébánost